A kormány terroristának nevezte, de csendes, melegszívű ápolóként ismerték a szövetségi ügynökök által agyonlőtt férfit

Holtan találtak hétfőn egy beteget a Szent Imre Kórház egyik angolaknájában, az eset azonnal vitát robbantott ki a kórházi betegbiztonságról. A rendkívüli haláleset tényét a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház is megerősítette. Közleményükben azt írták, az elhunyt holttestére az intézmény területén találtak rá, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. „A beteg korábban zavartan viselkedett, betegségbelátása nem volt, önkényesen el kívánta hagyni a kórházat” – közölte a kórház.

A történtekre a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa is reagált, miután a 24.hu beszámolt az esetről.

– írta Facebook-oldalán Dr. Hegedűs Zsolt. A szakpolitikus szerint a megoldást a brit egészségügyi rendszerben, az NHS-ben alkalmazott gyakorlat jelenthetné, ahol az ablakon kieső betegek esetei az úgynevezett „Never Eventek”, vagyis az elvileg soha meg nem történő, megelőzhető események közé tartoznak. Kifejtette, hogy az NHS ezekről nyilvános, transzparens jelentéseket tesz közzé, amelyek tartalmazzák a történteket, a rendszerszintű hiányosságokat és a megelőző intézkedéseket.

– fogalmazott Hegedűs Zsolt.

Az elmúlt évben több, intézményből való távozás után bekövetkezett haláleset borzolta a kedélyeket - írta a 24.hu. Tavaly januárban az ajkai kórházból távozott önkényesen egy koponyasérült beteg, akit másnap holtan találtak meg; az intézmény belső vizsgálatot indított. 2025 novemberében a szegedi klinikáról távozó szekszárdi orvosnő, dr. Kett Antónia halála kapcsán bontakozott ki országos vita a kórházi távozás szabályairól. Akkor a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság közös válaszában azt írta:

„A beteg – ha ezzel másokat nem veszélyeztet – elhagyhatja az intézményt… a beteg szabadsága csak törvényben meghatározott, indokolt esetben korlátozható.”

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a közvélemény-kutató intézetek egymástól jelentősen eltérő adatait. A bejegyzés szerint egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miközben a kormánytól független intézetek több mint egy éve folyamatosan jelentős Tisza-előnyt mérnek, a kormánypártiak miért tájékoztatnak továbbra is – ennél csak valamivel kisebb – Fidesz-vezetésről. Mint írja, sokan szeretnék tudni, kinek van igaza és mi a valós helyzet.

A politológus szerint érdemes megnézni, mit mutattak a számok négy évvel ezelőtt. Emlékeztetett, hogy a 2022-es februári adatok alapján „ellentétben azzal, amit erről gyakran hallani: az adatok szépen mutatják, hogy

Egyedül a Publicus mutatta az akkori ellenzék minimális vezetését, de még az ő számaik sem lógtak ki jelentősen, a többiek pedig egymáshoz nagyon hasonló adatokat közöltek.”

Török Gábor állítja, bár sokféle kérdés és kétség merülhet fel a mostani adatközlések hitelességével kapcsolatban, abban mindkét adatközlői oldal egyetért, hogy

Hozzáteszi, ő továbbra sem „tudja”, hogy ki „téved”, és még azt sem tartja lehetetlennek, hogy valamennyit mindenki. Azt azonban fontosnak tartja leszögezni:

„ha elfogadjuk azokat a számokat, amiket a kormány adatközlői mutatnak, akkor egyben azt állítjuk, hogy a Fidesz ma ugyanúgy áll (ugyanannyira támogatott), mint 4 évvel korábban. Mint a mellékelt számsorokból látjuk, a kormánypártot 2022 februárjában 46-54 százalék közé mérte mindenki (belföldön végül 52 százalékot kaptak az áprilisi választáson) - ez pontosan az a tartomány, amit a különböző kormánypárti intézetek ma mondanak - szemben a kormánytól függetlenek 40 százalék körüli (gyakrabban alatti) eredményeivel.”

A politológus szerint tudjuk, hogy az elmúlt négy év a 2010 utáni időszak politikailag legnehezebb korszaka volt a Fidesznek, amit időnként vezető kormánypárti politikusok is elismernek. Török Gábor úgy látja,

A miértek megválaszolását szerinte csak a választási eredmények ismeretében lehet majd elvégezni.

2025 őszén például a Závecz a biztos pártválasztók körében 47–38-as Tisza–Fidesz arányt mutatott, a Publicus 45–38-at, ezzel szemben a Nézőpont 46–38-as, az Alapjogokért Központ pedig 47–42-es Fidesz-előnyt közölt. A helyzet hátteréhez hozzátartozik a 2024-es európai parlamenti választás, ahol a Fidesz–KDNP 44 százalékot, míg a frissen szerveződő Tisza Párt közel 30 százalékot ért el, utóbbi ezzel 7 mandátumot szerzett.

„Helyre kell tenni, és helyre is tettük” – ezzel a mondattal foglalta össze Lázár János a miniszterelnök véleményét a vitatott kijelentése körüli botrányról. A miniszter a január 26-i siófoki lakossági fóruma után beszélt erről a sajtónak. Lázár a bocsánatkérését azzal indokolta, hogy a szavai többeket megbántottak.

– magyarázta a miniszter a Telex helyszíni riportjában, hozzátéve:

Kiemelte,

Szerinte a kijelentése nem faji kérdésről, hanem a munka világáról szólt.

A botrányt Lázár János január 22-i, balatonalmádi mondatai robbantották ki, amikor a munkaerőhiányról beszélt. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercity-n a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.”

A kijelentés után a miniszter először a Facebookon reagált, ahol a bírálatokat „tipikus libsi jóemberkedésnek” nevezte. Két nappal később, január 24-én Kaposváron, a Digitális Polgári Körök nagygyűlésén azonban már bocsánatot kért.

– fogalmazott a kaposvári rendezvényen.

A kijelentésre a politikai és közélet is hevesen reagált. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter úgy fogalmazott:

A korábban a Fideszhez közel álló énekes, Kis Grófo is felháborodásának adott hangot, és arra kérte a roma közösséget, hogy határolódjon el a miniszter szavaitól. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata pedig közleményben kérte a megfogalmazás korrigálását.

A december 29-én és 30-án történt kibertámadás során a hackerek több erőművet is célba vettek. A helyi sajtó szerint félmillió lakás fűtését és áramellátását veszélyeztették az akcióval, a támadók pedig megpróbálták megzavarni a megújuló energiaforrások és az elosztó létesítmények közötti kommunikációt is.

A támadást vizsgáló ESET biztonsági cég közölte, hogy megszerezte a DynoWiper nevű veszélyes kártevő egy másolatát. Ez egy olyan rosszindulatú program, amit arra fejlesztettek ki, hogy visszafordíthatatlanul megsemmisítse a számítógépeken tárolt adatokat, ellehetetlenítve azok további működését.

A hírt elsőként közlő Kim Zetter újságíró megjegyezte: a Lengyelországot célzó kibertámadás csaknem pontosan egy évtizeddel azután történt, hogy a Sandworm először vette célba az ukrán energiainfrastruktúrát. A hackercsoport Ukrajna ellen indított támadásai gyakran okoznak komoly áramkimaradásokat.

Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter az elmúlt néhány év „legerősebb támadásának” nevezte a tevékenységet, és Moszkvát tette felelőssé érte. A támadási kísérlet után Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte: az ország kiberbiztonsági védvonalai helytálltak, és a kritikus infrastruktúra egyetlen pontja sem volt veszélyben - írja a HVG.