Milyen következményekkel járna, ha kitörne az atomháború, és hová menekülhetnénk?
Mint tudjuk, Vlagyimir Putyin nukleáris háborúval is riogatta a NATO-tagállamokat, amennyiben azok beleavatkoznának az ukrajnai konfliktusba. Reménykedünk is benne, hogy ilyesmire soha nem kerül a sor, de sokakban felmerült a kérdés: mi történne, ha a legborzasztóbb forgatókönyv következne be? És mégis mit tehetünk meg egyéni szinten, hogy óvjuk magunkat? Az Indy100 cikke több szempontból is megvizsgálta a kérdést.
Milyen hatással lenne az atomháború a bolygóra?
Egy atombomba felrobbanásával mintegy öt megatonna fekete szén kerülne a légkörbe. A fekete szén elnyeli a Nap hőjét, mielőtt még az elérné a Földet. Ez légköri lehűlést és megemelkedett fagyszintet okozna, valamint a csapadék 9 százalékos csökkenését.
Persze ez csak arra a forgatókönyvre vonatkozik, ha nem vetik be a világ összes robbanófejét, az ugyanis azonnal eltörölné a földi életet.
Mi történne, ha minden atombomba egyszerre robbanna fel?
2019-ben összesen 15 ezer nukleáris robbanófej volt található a Földön. Mindössze három kellene ahhoz, hogy a Föld 4500 városa közül bármelyik megsemmisüljön. Az összes elpusztításához így összesen 13 ezer 500 bombára lenne szükség, tehát még maradna is 1500.
Ha a dél-amerikai Amazonas esőerdőben robbanna fel, az akkora tüzet hozna létre, hogy szinte az egész kontinenst leégetné. A sugárzás mindent kiirtana a robbanás sugarában, és a környék több száz kilométeren át lakhatatlanná válna.
Feltételezések szerint 35 millió tonna urán található a Földön, ami 10 milliárd hirosimai bombának megfelelő mennyiség létrehozásához elegendő. Maradva az Amazonas példájánál, ha ez itt robbanna fel, akkor Dél-Amerika fele láthatná is a villanást.
A keletkező hamufelhő beborítaná a bolygót, megakadályozná, hogy a napfény elérje a felszínt, és olyan globális telet hozna létre, amely évtizedekre fagypont alá süllyesztené a hőmérsékletet.
A Földön minden élet kihalna, még a Nemzetközi Űrállomás is megsemmisülne a törmeléknek köszönhetően. A helyzet csak azoknak lenne túlélhető, akik a föld alatt vagy a víz alatt tartózkodnak, de csak addig, amíg a készleteik kitartanak. Évmilliók kellenének ahhoz, hogy bármilyen életforma újra megjelenjen a bolygón.
Mit tehetnénk a túlélésünk érdekében?
Ha bízunk benne, hogy egyes országok kimaradnak a nagyhatalmak háborújából, mindenképpen olyan országot kellene választanunk, amelynek nincs hozzáférése nukleáris fegyverekhez, és nem is érintett nukleáris egyezményekben.
Fontos azt is figyelembe venni, hogy az ózonréteg csökkenése miatt megnő majd a bőrrák és a napégés esélye, míg az aszály következtében kevesebb növény teremne meg a Földön. A legjobb tehát egy nem túl meleg, viszont rengeteg élelmiszertartalékkal rendelkező ország lenne.
Ha mégis az atomtámadás közepén találjuk magunkat, és az első robbanást valahogyan túléltük, azonnal egy stabil épületben kell menedéket keresnünk.