Meredek lejtmenet: egy év alatt 189 háziorvosi praxissal lett kevesebb - mondja a MOK titkára
Dr. Keczéry Attila négy gyermekes zuglói háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara titkára, korábban a kamara háziorvosi csoportjának a vezetője is volt. Az egyik gyereke vízilabdázik, a másik focizik. Azt mondja, ahogy az országot járja, azt tapasztalja, hogy stadionokból, uszodákból jól áll Magyarország, viszont az egészségügyben egészen más a helyzet.
- Egyre több beteg szembesül azzal, hogy a körzetében gond van a háziorvosi ellátással. Tavaly augusztusban már 659 tartósan, vagyis hónapnál hosszabb ideje betöltetlen háziorvosi praxis volt az országban. Azóta hogyan változott a helyzet?
- Sajnos 2023-ról 2024-re meredek lejtmenetbe kapcsolt a háziorvosi praxisok száma. Az eddigi átlagos éves 20-40 megszűnő praxis helyett 189 praxissal lett kevesebb.
- Van ennek köze az ügyeleti rendszer átszervezéséhez?
- Nem hiszem, hogy ne lenne kapcsolat a kettő között.
- Mi a baj az új ügyeleti rendszerrel?
- Mivel az Országos Mentőszolgálat biztosítja a hátteret, ezért az egységes, mind az eszközállomány, mind a felkészültség adott az ápolók és a sofőrök részéről.
De soha nem a doktorok szempontjából kell a magyar egészségügyet nézni, hanem a betegellátás és a betegek szemszögéből.
- És ha onnan nézzük?
- Háziorvosi ügyelet csak hétköznap este tízig, illetve hétvégén és ünnepnapokon reggel 8-tól délután 2-ig van, utána már az Országos Mentőszolgálat veszi át a feladatot. Mivel nem a megszokott orvos látja el a betegeket éjszakánként, ezért néhol betegbiztonsági aggályok is felmerülhetnek. És ilyenkor sokszor csak diplomás ápoló dolgozik, ami sürgősségi esetekben elég, gyógyszerfelírásnál viszont kevés.
- Mennyire jellemző a háziorvosokra az elöregedés?
- A háziorvosok jelentős része nyugdíjas, 40 vagy 50 százalék körüli a nyugdíjasok aránya. Sajnos a magyar orvostársadalom alapvetően egy elöregedett orvostársadalom. Nem csak a háziorvosok között találunk nyugdíjasokat, a szakrendelőkben is rengeteg nyugdíjas kolléga dolgozik, és látja el a feladatát nagyszerűen.
- Mit kellene tenni a kormányzatnak, hogy javuljon a helyzet?
- Csak akkor lesz vonzó a háziorvosi pálya, hogyha javul a praxisfinanszírozás, és egy háziorvos megkapja ugyanazt a bért, mint egy kórházi orvos. Sajnos a frissen végzett háziorvosoknak csak nagyon kis százaléka vállal elsődleges vizsgája után praxist, és nagyon kevesen jutnak el a szakvizsgáig is. Ennek az oka rém egyszerű. Jelenleg a finanszírozás nem vonzó egy fiatal doktornak. Azt tudni kell, hogy a Magyar Orvosi Kamara 2021-22-23-ra kialkudott egy orvosi bértáblát, amelyért cserébe megszűnt például a hálapénz. Itt le van írva, hogy aki ennyi éve orvosként dolgozik, ennyi bruttó fizetésre jogosult. Csakhogy a háziorvosok nem ugyanazt a bért kapják, mint a kórházban dolgozó kollégáik.
Emellett a háziorvosoknál ezt hozzákötötték a praxisközösségekben való részvételhez. Ha valaki nem lép be a praxisközösségbe, akkor ennek az orvosi bértáblának csak a 30 százalékát kapja meg. Ha úgynevezett kollegiális praxisközösségbe lép, amikor több praxisközösség elvállal egy jogszabályban lefektetett feladatot, de van, amit nem vállal el, akkor csak 80 százalékát kapja meg. És csak akkor kapja meg az úgynevezett 100%-ot, hogyha egy szoros praxisközösségbe lép, amikor több más doktorral együttműködve egyéb feladatokat is magas szinten végez.
- Mi az, amin még változtatni kellene?
- Mindenképpen javítani kell az infrastrukturális körülményeken. Ma az országban a legtöbb háziorvosi rendelő, főleg a felnőtt háziorvosi rendelők egy helyiségesek. Ez azt jelenti, hogy a beteg és a doktor mellett ott ül a nővérke is.
Az európai uniós ajánlás a minimum kettő, de inkább három helyiséges rendelő. Itt lenne az ideje, hogy olyan rendelőket építsen az állam vagy az önkormányzatok, amelyek ezeket az alapvető elvárásokat teljesítik. Ha mondjuk 4-6-8 praxis egy frissen épített, modern mini rendelőintézetben kapna helyet, akkor a praxisközösség fogalma végre értelmet nyerne. Egy sokkal jobb finanszírozás mellett nagyon sok feladatot át tudnának vállalni az alapellátók a szakrendelői és kórházi szakellátástól. Ne felejtsük el, hogy a legolcsóbb mindig az alapellátás. Így viszonylag gyorsan megtérülne a felépített rendelőkre fordított költség.