Meghan Markle lehet a királyi család Amber Heardje? – Az utolsó koporsószöget jelentheti a hercegnének a róla most megjelenő könyv

Hargitay Judit. Fotó: Northfoto/PA Wire/PA Images; Andrew Milligan - szmo.hu
2022. július 22.

Bosszú: Meghan, Harry és a háború a Windsor családban. Ezzel a címmel jelent meg világszerte a 75 éves, brit oknyomozó életrajzíró, Tom Bower könyve, amely már az eddig ismert, csipetnyi részletek alapján is kemény koporsószög lesz Meghan Markle számára. Akár az utolsó, végzetes csapás is lehet, amely a hercegnét padlóra küldi.

Tom Bowerről annyit kell tudni, hogy nem egy „átlagos" életrajzírócska, meg királyi szakértő, akiktől csak úgy hemzseg a könyvpiac és a bulvársajtó. A BBC egykori újságírója, maga is végzett ügyvéd világszerte elismert szaktekintély az életrajzírás területén. Olyan hírességekről írt tűpontos és kőkemény személyiségrajzokat, mint Tony Blair, Károly herceg, Boris Johnson, Gordon Brown, Simon Cowell és Bernie Ecclestone. Könyvei előtt évekig nyomoz, emberek százaival beszél, és minden forrását jogilag úgy bebiztosítja, hogy eddig soha, senki, egyetlen rágalmazási pert nem tudott megnyerni ellene, pedig jó sokan megpróbálták bíróságra rángatni. Tomról az az általános vélemény, hogy kikezdhetetlen, egyszerűen azért, mert csak azt írja le, amiről bizonyítani tudja, hogy igaz.

A Bosszú című könyvén két éve dolgozik, és sokak szerint már most egyértelmű, hogy a „halál leheletét" fogja elhozni Meghan Markle számára. Az évek óta a „galád, rasszista, érzéketlen, sőt Diana-gyilkos" Windsorok ártatlan, meghurcolt áldozataként pózoló, egykori kábeltévé-színésznőről ugyanis enyhén szólva teljesen más képet fest, mint az eddigi narratíva.

Bower a könyvről tévéinterjút is adott a brit műsorvezetőnek, Piers Morgannek, és őszintén bevallotta, hogy amit nyomozásai során kiderített, az alapján egyáltalán nem kedvelte meg Meghant. Tom szerint a hercegné és férje, Harry „valódi fenyegetést" jelentenek a brit királyi házra, Meghant pedig egy „áskálódó, okos" nőnek tartja, aki „rettenetes dolgokat művelt már eddig is Harry családjával."

A könyvből néhány részletet a The Times már lehozott, és folytatni is fogják. De amit eddig megtudtunk, már az is... enyhén szólva érdekes. Íme néhány tény Bower könyvéből, pontokba szedve.

1.

Meghan alig néhány hónapja randizgatott Harry herceggel, amikor a Vanity Fair című, tekintélyes női lap címlapfotózásra kérte fel. Észak-Amerikában szinte senki sem ismerte a színésznőt, aki a Briliáns elmék című ügyvédes sorozat egyik (nem fő-) szereplője volt ugyan, de a széria ott csak kábelen ment, és az ottani léptékeket tekintve nem nézték valami sokan. Egyértelmű volt, hogy a címlapot Harry miatt kapta meg. A szerkesztő, Sam Kashner saját bevallása szerint szintén soha életében nem hallott Meghanről. A Palota emberei és Bower szerint maga Harry is Meghan lelkére kötötték, hogy az akkor még alig bimbózó szerelemről egyetlen szót sem ejthet az interjúban, ám a szerkesztő szerint Meghan ennek épp az ellenkezőjét tette: lelkendezett arról, mennyire szerelmesek egymásba Harryvel.

Persze, hogy a címlap végül azzal a szöveggel jelent meg: „Megőrülök Harryért". A Palota állítólag ledöbbent, és elővette Meghant ezért az elsietett önreklámért, mire Meghan „hisztérikus" állapotban felhívta a Vanity Fairt, hogy miért írták ezt meg, miért nem a színészi és jótékonysági munkájáról számoltak be. Sam Kashner szerint "manipulálva érezték magukat". Nem értették, miért lelkendezett Meghan Harryről, ha azután lecseszte őket, mert ezt megírták.

2.

„A legszemetebb emberi lény, akivel valaha találkoztam” – ezt a kanadai nőiruha-áruházlánc, a Reitmans egyik reklámszakembere, Jean Malek mondta Meghanről, sőt, annak idején a közösségi oldalára is kiposztolta. Az áruházlánc két reklámfilmet is forgatott az akkor még csak színésznőként jegyzett Meghannal, és a stáb egyértelműen teljesen lesokkolódott Meghan „díva" tempójától. Állítólag eleve meg volt sértődve, hogy a Ralph Lauren helyett csak az „olcsó" Reitmans kérte fel, állandóan veszekedett a stábbal, mert nem tetszett neki a reklámfilm koncepciója. Kikövetelte, hogy a Place d'Armes luxusszállodában foglaljanak neki szobát, éjszakánként 1200 dollárért, de ott is a személyzet rémálma lett.

Balhézott, hogy nem a megfelelő márkájú teát szolgálták fel, a vegán turmix túl langyos volt neki, reklamált, hogy a fürdőszobaszőnyeg nem Dior, és megtiltotta, hogy a személyzet felvegye vele a szemkontaktust. Mindezt közepesen ismert, kábeltévés sorozatszínésznőként. A forgatás Montrealban volt, ahol mindenki beszél franciául is, és a stáb végül annyira kiborult Meghantól, hogy csak franciául voltak hajlandóak megszólalni előtte, mert Meghan abból egy szót sem értett. Annyira megutálta őt mindenki.

3.

– ezt viszont már Harry brit, arisztokrata baráti körének egyik tagja írta sms-ben egy másik barátnak, egy borzalmasra sikerült vadászat után, ahol Harry még jóval az esküvőjük előtt, bemutatta Meghant egykori etoni iskolatársainak és azok barátnőinek, feleségeinek.

A kb. 16 fős társaság két napot és egy éjszakát töltött Harryékkel, ám a régi, megszokott jó hangulat teljes leforrázottságba váltott át, amikor Meghan elkezdett belekötni körülbelül mindenkibe. „Semmi humora nincs, neki mindenki szexista, rasszista, meg mit tudom én, az élő fába is belekötött, egyetlen ember se volt, akinek ne ugrott volna neki valamiért" – mesélték Bowernek a barátok, akik állítólag a víkend után döbbenten üzengettek egymásnak: "Mi a fene ütött ebbe a csajba?". Meghan egyébként később Harry legjobb barátjának, Tom Inskip jamaicai esküvőjén is borzalmasan viselkedett, az egyik vendég édesanyja szerint úgy mászkált közöttük, "mint egy hercegnő", senkivel nem állt szóba, és becsmérlő megjegyzéseket tett a felszolgált ételre. Az említett barátok egyébként, Inskipet is beleértve már az esküvői vacsorára sem voltak meghívva a királyi menyegzőn (ellentétben Oprah Winfrey-vel és George Clooney-val, akivel egyébként Meghan előtte soha életében nem is találkozott).

4.

A korábbi ügynöksége (színésznőként, influenszerként, celebként volt neki) több tagja is arról számolt be, hogy Meghant "kontrollálhatatlan és megjósolhatatlan dühkitörései", és passzív-agresszív követelőzései miatt az "egyik legkellemetlenebb kliensnek tartották, akivel valaha dolguk volt". A színésznő állítólag minden PR-megjelenéséhez ötcsillagos luxusszállodát követelt, akkor is, amikor nemzetközileg még senki sem ismerte. Egyszer egy ilyen szálló folyosóján meglátott egy kalitkában lévő papagájt, erre jelenetet rendezett, és azonnal másik szállodába kellett költöztetni (az önmagát egyébként mindig nagy állatbarátként reklámozó sztárt).

5.

A számtalan ide-oda keringő pletykát Bower végre tisztázta: a könyv szerint az esküvő előtt Meghan volt az, aki megríkatta Katalin hercegnét, és nem fordítva (az Oprah-interjúban Meghan ennek épp az ellenkezőjét állította). A balhé a koszorús kislányok ruhapróbáján tört ki, ahol Katalin kislányát, a hároméves Saroltát állítólag Meghan és legjobb barátnője, az (azóta már szintén ejtett) Jessica Mulroney megalázták, és"negatív irányban hasonlították össze Jessica lányával, Ivy-val". Katalin, aki csak hetekkel előtte adott életet Lajos hercegnek, fáradt volt, és egy kicsit türelmetlen, mert állítólag a saját személyzete akkor már jócskán panaszkodott neki Meghan minősíthetetlen viselkedése miatt (mindenkivel nagyon csúnyán beszélt, aki nem közvetlenül az ő bizalmasa volt). Katalin kérte Meghant, hogy igazítsanak egy kicsit Sarolta rosszul illeszkedő ruháján, valamint a koszorúslányok viseljenek harisnyát, egyrészt a protokoll miatt, másrészt azért, hogy a cipő ne törje fel a lábukat. Meghan állítólag "semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó", Katalin a feszültségtől végül ekkor sírta el magát.

6.

Meghan és Harry állítólag a bulvársajtó és a közösségi média megszállottjai voltak, és a legkisebb kritikán is halálra sértődtek.

Meghan állítólag rendszeresen megvádolta egy-egy barátját, hogy rosszindulatú pletykákat szivárogtat ki róla. Egy esetben Victoria Beckham került a célkeresztjébe. A volt Spice Girlre a hercegné Harryt eresztette rá, aki felhívta David Beckhamet és felelősségre vonta. David és Victoria természetesen felháborodottan tagadták a vádakat, hogy szivárogtatnának a hercegi párról a lapoknak, és állítólag teljesen le is sokkolta őket az ügy. Beckhamék ekkor kezdtek eltávolodni Harryéktől, azóta pedig már kizárólag Vilmos és Katalin pártját fogják, Harryt és Meghant teljesen ejtették.

7.

Amikor Fülöp herceg temetésére készülődött a királyi család (egy hónappal a hírhedt Oprah-interjú után, ahol Meghan és Harry gyakorlatilag folyamatosan a királyi családot gyalázták), és kiderült, hogy Meghan a terhességére hivatkozva nem megy el a temetésre Harryvel, a híresen diszkrét Erzsébet királynő állítólag megkönnyebbülten felsóhajtott: "Hála istennek!",

Egyelőre ennyit tudunk a Bower-könyvből, de a java nyilván még csak most jön. Bower megkereste Meghan kitagadott apját, Thomast, régi családját, egykori barátait, munkatársait, és több más embert, közel nyolcvanat Meghan múltjából és a királyi családban töltött időszakából. És amiket megtudott, az állítólag sokkoló.

A könyv már most, előrendelésben bestseller az Amazonon. A Palota hallgat, egyelőre Meghan és Harry is. Vihar előtti csend van.

Források: The Times, Daily Mail, Newsweek, The Sun 

Szerző: Köller Kristóf, fotó: Nothfoto/CDC - szmo.hu
2022. szeptember 28.

Szeptember 15-től lépett életbe az abortuszszabály-módosítás, amit csak szívhangrendeletként emlegetnek. Kíváncsiak voltunk, milyen változást hozott mindez a gyakorlatban.

Mielőtt azonban rátérnénk a tapasztalatokra, érdemes rendbe rakni a fejekben, hogy pontosan mit is takar a módosított abortusztörvény. Ez a már meglévő protokollt csak adminisztratívan módosítja azáltal, hogy a terhességmegszakításra jelentkező nőknek igazolniuk kell, miszerint a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatták nekik. A belügy rendelete kimondottan az egészségügyi szakmai irányelvre vonatkozik, melyben egyetlen mondatot változtattak meg, mégpedig a

Ez Dr. Wafa Dina nőgyógyász szerint gyakorlatban semmi mást nem jelent, minthogy a terhesség megállapításakor a szakrendelőben kap a beteg egy ambuláns lapot, amin ugyan eddig is szerepelt, hogy magzati szívműködés látható – vagy korai fázisban például petezsák látható –, most már szerepelnie kell rajta annak is, hogy „az életfunkciókat a páciensnek bemutattuk”.

Szívhang, dobbanás nélkül

Már ebből látszik, hogy a megfogalmazás elég ködös. Dr. Wafa Dina szerint nem csoda, hogy nem sok változás történt a terhességmegszakítás folyamatában a rendelet életbelépését követően.

A legtöbb esetben a negyedik-ötödik hétre derül ki, hogy valaki állapotos. Ha a páciens az abortusz mellett dönt, egy vizsgálatra kell mennie, ahol ultrahanggal állapítják meg a terhességét.

Dr. Wafa Dina szerint valójában a hatodik-hetedik héten kezd el látszani valamilyen szívpulzáció, de mivel egy 3 milliméteres embrióról beszélünk, az ultrahang berendezések többsége nem tudja egy tizedmilliméteres szívcső pulzációját sem láthatóvá, sem hallhatóvá tenni.

A stressz növeli a beavatkozás rizikófaktorát

A másik ellentmondást maga az egészségügyi törvény okozza. Aszerint ugyanis a betegnek joga van a személyre szabott teljes körű tájékoztatásra, vagy a vizsgálati eredmények megismerésére, de joga van ahhoz is, hogy lemondjon a tájékoztatásról. Dr. Wafa Dina azt mondja, ha az állapotos nő lemond a szívhang meghallgatásáról, és az orvos mégis meghallgattatja vele, akkor ezzel ezt a másik törvényt sérti meg.

Ráadásul az életfunkciók bemutatása egyértelműen stresszeli az abortuszra készülő nőket.

A rezidens szerint az is aggályos lehet, hogy hivatalosan a 18 éven aluliak is kötelezhetőek a magzatuk életfunkcióinak meghallgatására.

A nőgyógyászok mindenesetre sem szeptember 15. előtt, sem pedig azóta nem kaptak semmiféle ajánlást arra vonatkozóan, mit is vár el tőlük pontosan a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium. Így az egészségügyi intézmények kénytelenek voltak a szakorvosokkal közösen külön-külön kidolgozni, miként járjanak el.

Szívhang helyett egy „vonalkód” is kiskapu lehet

Dr. Wafa Dina amúgy maga sem kötelezi arra a pácienseit, hogy meghallgassák a szívhangot. Szerinte ez elfogadhatatlan és abszurd.

Erre pedig szerinte maga a rendelet is felhatalmazást ad, mivel a módosítás egyetlen, jogilag kötelező eleme, hogy a terhességmegszakítás kérőlapjára felkerüljön az a mondat: „az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta”. Mivel a szívhang meghallgatásáról itt már szó sem esik, csak „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőkről”, az orvosra van bízva, ő pontosan mit tart ilyen tényezőknek. Erről jogszabály ugyanis nem rendelkezik.

Távolabbi kollégáitól hallott olyanról is, hogy van, ahol saját módszert dolgoztak ki, amivel a rendelet szövegének is megfelelnek, de azokat az abortuszra készülő nőket sem traumatizálják, akiknél már hallható lenne a magzati szívhang.

A Szeretlek Magyarország által kérdezett nőgyógyász egyébként azt sem tudja elképzelni, hogy ellenőrizhető lenne, hogy a nőknek ténylegesen megmutatták-e a magzatuk szívhangját és szív pulzálását. Mint mondja, a vizsgálat során csak a páciens tartózkodhat bent a rendelőben, hozzátartozó is csak olyan esetben, ha kiskorúról vagy gyámság alatt álló személyről van szó. Márpedig ők aligha panaszolják fel, ha az orvos a kiszolgáltatott és bűntudattól szenvedő pácienssel együttérezve kihasználja valamelyik kiskaput, amelyet a rendelet homályos megfogalmazása biztosít.

Címlapkép: NorthFoto/Represented by ZUMA Press, Inc/Adrien Fillon - szmo.hu
2022. szeptember 22.

Vlagyimir Putyin szerda reggel először mondott beszédet azóta, hogy februárban megtámadta Ukrajnát. Ekkor bejelentette az oroszországi erők részleges mozgósítását, vagyis behívják a tartalékosokat is. Emellett nem is annyira burkoltan nukleáris csapással fenyegette meg a Nyugatot. A bejelentés várható következményeiről, illetve arról, hogy mi várható a következő időszakban, Dr. Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.

Tartalékos katonából jóval több van, mint 300 ezer (2 millió), de akiket mozgósítanak, azoknak meg kell felelni néhány fontos feltételnek. Elsősorban olyanokat keresnek, akik életkorban megfelelnek, valamint akik nemrég szereltek le, hogy minél rövidebb kiképzésre legyen szükségük – mondta el a szakértő.

Hozzátette, hogy a részleges mozgósításról szóló rendeletet csak nemrég írták alá, ezt követően még ki kell értesíteni az érintetteket, illetve fel kell szerelni őket, ami szintén időt igényel.

„Kell minimális kiképzés még akkor is, ha nemrég szereltek le, és ezeket a tartalékosokat nem támadó hadműveletre akarják felhasználni, hanem védekezésre. Azt látjuk, hogy az orosz vezetést alaposan meglepte az ukrán előrenyomulás elsősorban Harkivnál, de részben Herszonnál is, és megijedtek, hogy ha nincs legalább részleges mozgósítás, akkor ez folytatódni fog.”

Tálas Péter szerint nem arról van szó, hogy az oroszok ellencsapásra készülnek, mivel a tartalékos katonákkal és ennyi katonával ezt nem is lehetne megtenni.

„Nem tudjuk, kik fogják kiképezni őket, nem tudjuk, mivel fogják felszerelni őket. A számítások szerint másfél-két hónap az, amíg megindulhat az odavezénylés.”

Hozzáteszi, egyes szakértők szerint ez gyorsabban is levezényelhető, de csakis valaminek a kárára. Politikai szempontból nehezen vállalható, hogy minimális kiképzés nélkül valakit egyik napról a másikra felszerelnek és kiküldenek a hadszíntérre úgy, hogy nem tudja, mit is kell pontosan csinálnia.

Putyin azt is bejelentette, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak Luhanszk-, Donyeck-, Herszon- és Zaporizzsija-régióban arról, csatlakoznak-e Ororszországhoz. Tálas Péter szerint a most bejelentett „népszavazásra" azért van szükség, mert a sorozott állományt és a tartalékosokat nem lehet külföldre vinni, márpedig a „referendumok" nélkül az elfoglalt területek még az orosz jogértelmezés szerint is külföldi területnek számítanak.

„Most majd elbábozzák szépen az orosz közönségnek, hogy a Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai terület kéri a csatlakozás lehetőségét, megkapja, és Moszkva úgy gondolja, hogy ezzel jogilag is orosz fennhatóság alá kerül, és akkor oda is ki lehet vezényelni embereket. Ez azért is fontos, mert Putyinék valószínűleg meg akarják változtatni a háború orosz narratívját is. Úgy kezdték az egész történetet, hogy itt egy különleges művelet zajlik majd, nincs háború és rövid időn belül megoldanak mindent. Láhatónak ez a gyors megoldás nem sikerült, így most az új területeken zajló honvédő háború narratívájában kezdenek bele. De azért világosan kell látnunk: olyan nincs a civilizált világban, hogy három nap alatt készítünk elő egy népszavazást, ennél még a Krím esetében is hosszabb ideig tartott a megszervezése.”

A szakértő hozzátette, hogy a harkivi ellentámadásáig még azt lehetett mondani, hogy nem olyan látványos az, hogy milyen rosszul teljesít az orosz haderő. De az ukrán csapatok ellentámadása során alig több mint tíz nap alatt majdnem egy teljes megyét felszabadítottak.

„Ráadásul jól látszódott, hogy itt nem egy tervszerű visszavonulás történt, hanem egyértelműen egy megfutamodás, olyanra is volt példa a Twitter-posztok szerint, hogy orosz kiskatonák lopott biciklikkel menekültek el a helyszínről.”

A mobilizált tartalékos katonák feladata vélhetően az lesz, hogy megakadályozzák, hogy az ukrán csapatok a korábbi ellentámadást folytatva visszafoglalják a megszállt területeket.

A szakértő elmondta, hogy Putyin mellett régóta van egy olyan háborúpárti lobbi, amely szerint Ukrajna ellen nyílt és nagyszabású háborút kell folytatni, el kell foglalni, mert megvan hozzá a megfelelő fegyverzete és képessége az orosz haderőnek.

„Szerintem egyébként nincs” – mondta Tálas Péter, aki hozzátette, hogy ez a kérdés ugyanakkor egyelőre nyitott. Az viszont egészen biztos, hogy Oroszország nem olyan erős katonai hatalom, mint azt önmagáról korábban állította.

„Régóta elég fájdalmas az oroszok számára az, hogy a Nyugat támogatja Ukrajnát, és ez értehető is, mert a nyugati támogatások teszik lehetővé Ukrajna számára azt, hogy kitartson az ellenállásban.”

A Nyugatnak azonban nincs oka a támogatások felfüggesztésére, hiszen az agressziót Ukrajnával szemben követték el, egy jogosan védekező államot támogatnak, és valójában az a nyugat közös érdeke, hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedjen ebben a háborúban.

„Ezen felül Putyin megfenyegette a Nyugatot, hogy van atombombája és ha szükséges, nem fog habozni bevetni. Igaz, ezt már február óta mondják az orosz vezetés tagjai, de persze továbbra sincs semmilyen reálpolitikai indoka arra, hogy bevezesse az atombombát. Ami érdekes inkább, hogy

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint Putyin hiába hirdetett harcot a Nyugattal szemben, nem valószínű, hogy Oroszországhoz más nagyhatalom is lelkesen csatlakozna. Ezt a Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni csúcstalálkozója is alátámasztja, melynek kapcsán szinte minden tudósítás arról számolt be, hogy India és Kína sem lelkesedett az ukrajnai orosz invázióért.

Tálas Péter szerint a mostani lépések vélhetően még inkább elhúzzák a háborút. A behívott katonáknak pedig rendkívül nehéz lesz, hiszen éppen az őszi, hatalmas sarakkal járó időszak előtt mozgósítják őket, illetve elképzelhető hogy éppen téli időszakban kerülnek majd a frontra. Ráadásul azt sem tudni, hogy ezt a rengeteg embert hogyan fogják ellátni.

Az is kérdés, hogy a mozgósított orosz katonák milyen morállal érkeznek Ukrajnába.

„Már most lehet látni, hogy többen tüntetéssel tiltakoznak a mozgósítás ellen, vagy egyszerűen el akarják hagyni Oroszországot. Ha az ukrán támadások a továbbiakban is súlyos áldozatokat követelnek Oroszországtól, akkor ezek a tiltakozások tartósak lehetnek.”

„Eddig azt lehetett látni, hogy az orosz erők rendkívül vegyesek: a Wagner csoport zsoldosai mellett ott voltak az orosz nemzeti gárda rendfenntartó erői, a csecsen katonák, az orosz haderőnek különböző egységei, a börtönben toborzott bűnözők, s ezeket igen nehéz harmonizálni”.

Az ukrajnai veszteségek pótlásának nehézségeit jól jelzi, hogy akiket eddig döntő többségben a háborúba vittek, azok nem oroszok, hanem elsősorban oroszországi nemzetiségek közül kerültek ki. Ezeket a szegényebb vidékekről toboroztak, ahol a háborúban való részvétel egy meggazdagodási lehetőség. A most meghirdetett mozgósítás esetében valószínűleg már nem csak őket hívják be, és kérdéses, hogy aki egy informáltabb városi környezetből származik, annak van-e bármilyen motivációja a háborút illetően.

Az orosz törvényhozás, az Állami Duma kedden olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyben újabb bűncselekményeket is meghatároztak. Ha valaki „szándékosan”, ki nem kényszerített módon megadja magát az ellenségnek, akkor azért például 10 év börtön, a fosztogatásért pedig 15 év börtönbüntetés járhat.

„A törvényeket azért hozták, mert egyrészt érzik, hogy nincs meg a valósi társadalmi támogatottság a beavatkozás mögött, illetve azt is tapasztalják, hogy nehéz fegyelmet tartani a katonák között. Ha azt látták volna, hogy magas a morál és nem lett volna nagyszámú az önkéntes megadás, akkor valószínűleg nem büntetnék új kategóriaként akár 10 év börtönnel vagy kényszermunkával azokat, akik megadják magukat” - mondta Tálas Péter, aki hozzátette, nem tudni mi lesz a társadalmi reakció, de feltételezhető, hogy egy 20-30 körüli fiatal katona nem szívesen megy Ukrajnába harcolni, ahol akár életét is vesztheti a háborúban.

Arra a kérdésre, hogy ha nem sikerül érdemi eredményeket elérni, akkor az vezethet-e az orosz elnök bukásához, Tálas Péter azt felelte: „Putyint a háborúpárti csapat most meg tudta győzni, hogy ezt a részleges mozgósítást meglépje annak érdekében, hogy Ukrajnában eredményeket mutathassanak fel.”

Hozzátette, hogy az ukrajnai háború ezen szakaszát az orosz elnök most a háborúpártiakra bízza, és ha nem sikerül érdemi eredményt elérniük, akkor vélhetően a felelősséget is rájuk fogja tolni, így Putyin bukásáról szerinte még nem lehet beszélni.

Tálas Péter szerint nagy kérdés, hogy a szerdai kijelentésre a Nyugat mit fog reagálni.

„Putyin két kimenetellel számolhat. Az egyik kapcsán valószínűleg abban reménykedik, hogy a Nyugat csökkenti vagy abbahagyja Ukrajna támogatását, és ez megkönnyíti az orosz hadsereg helyzetét. A másik, amivel inkább számolnia kellene, hogy a Nyugat folytatja Ukrajna támogatását és újabb szankciókkal reflektál az eszkalációra. A háború egész eddigi menete egyértelműen azt mutatta, hogy Oroszország korántsem olyan erős, mit amilyen erősnek mondja és/vagy hiszi önmagát. Ezért nem valószínű, hogy a Nyugat most meghátrálna. Ott egyébként is erős az a lobbi, amely azt mondja, hogy Putyint még most kell megállítani, amikor háborúval és erőszakkal akarja érdekszférájában kényszeríteni Ukrajnát.”

Ráadásul több észak-európai és kelet-közép-európai ország elemi biztonsági érdeke, hogy Ukrajna szuverén államként és területként fennmaradjon, mert ha az ukránok elveszítik a háborút, akkor szomszédul kapják Oroszországot, és véleményük szerint ők lehetnek az orosz agresszió következő áldozatai.

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint a világpolitikai helyzet egyértelműen és visszafordíthatatlanul megváltozott, és egy ilyen helyzetben erősebben és határozottan kell a Nyugatnak kiállnia és jeleznie Oroszországnak, hogy nem enged a fenyegetéseknek.

Putyin nukleáris fenyegetése miatt pedig az Oroszország mellé álló atomhatalmakat, Kínát ás Indiát kell megkeresnie, és nyilvános nyilatkozatra bírnia arról: elfogadhatatlan atomháborúval fenyegetni a világot csak azért, mert Oroszországnak nem sikerült agresszív ukrajnai terveit megvalósítania, s ennek következményeit Vlagyimir Putyin nem kívánja politikailag vállalni az orosz nép előtt.

Nyitókép forrása: Google-Maps - szmo.hu
2022. szeptember 21.

„Hogy lehet, hogy ezek a számok nem ordítanak jobban?" – tette fel a kérdést a felzárkóztatásra váró települések kapcsán Vecsei Miklós miniszterelnöki megbízott, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egy kerekasztal-beszélgetésen.

A rendezvényre – amin vendég volt Fabiny Tamás evangélikus püspök, Kállai Ernő társadalomkutató és Binder Mátyás történész az „Együtt és mégis külön – A cigányság a mai magyar társadalomban” című Máltai Tanulmányok lapszám bemutatójának apropójából került sor – írja a Magyar Hang.

– kezdte Kállai Ernő egykori országgyűlési biztos a válaszát arra a kérdésre, hogy kell-e, szabad-e beszélni romantika nélkül arról, hogy milyen is a szegénység valódi természete.

Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos és a Magyar Máltai Szeretet szolgálat alelnöke elmondta, hogy tud olyan településről, ahol mindenki, így a polgármester is lopja az áramot.

Egy idézetett olvasott fel:

„2020 augusztusában jártam először Csenyétén, az ország legszegényebb településeként ismert, száz százalékban romák lakta borsodi faluban. Aznap hazaérve csak ennyit jegyeztem le magamnak:

»Ezelőtt még sosem volt olyan barátnőm, akitől miután elbúcsúztam, tetűirtóval kellett átmosni a hajamat.«

Ezeket a sorokat azóta sem folytattam, mert nem találtam meg a módját, hogyan tudnám a hangsúlyt a barátnőmre és nem a tetűirtóra helyezni a történetben, hogy aki olvassa, az a barátságra emlékezzen inkább a bogarak helyett.

Miközben nem szeretném elhallgatni, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által a csenyétei Jelenlét Ház udvarán aznapra szervezett családi délután – közös főzéssel és játékkal – a gyerekek hajához makacsul ragaszkodó tetvek elűzésére is szerveződött. Délutánra megfésülve, változatos parkettafonásokkal szaladgáltak a lányok az udvaron az üstökben rotyogó lecsó és frissen sült bodag körül.”

Mindezt Mátrai Roxána írta le, aki ellátogatott az ország régóta legszegényebb településének számító Csenyétére. A település később is szóba került.

Vecsei hozzátette, hogy

Kállai, egykori kisebbségi biztos szerint „nem tűnik olyan érdekesnek”, ha nincs a szegénységben etnikai sajátosság, de „arról van szó, hogy szakad szét a társadalom nagyon szegényekre és nagyon gazdagokra, és látnunk kell, hogy ki az, aki próbál tenni valamit az ügyben”.

De beszélt arról is, hogy akiknek egyetlen életperspektívája a közmunka, azok hamarabb elkezdenek szülni, és jó eséllyel, aki egyetemre jár, az nem nagyon akar többet egy gyereknél. De ha a gazdasági helyzetük lehetővé teszi, akkor igen, sőt vállalnak akár negyven felett is.

„Erre szoktuk mondani, hogy aki nem tud szeretni, kicsit megijedhetne már. És rendben van, vannak tárcaközi bizottságok és miniszterelnöki biztos is, de hogy lehet, hogy ezek a számok nem ordítanak jobban?” – tette fel a kérdést, majd a vendégektől megkérdezte, hogy mit tennének, hogy változtassanak ezen.

Fabinyi szerint ezek „önmagában is rémisztő adatok”, nem is kell romaspecifikusnak lennie. Az egyház ezekre azzal tud válaszolni, hogy közösségeket teremt, még ha nem is feltétlenül vallásiakat, „mert az mozdítja ki az embereket a letargiából” – vélekedett. Kállai a magas szintű oktatást, egészségügyet és lakhatást látja megoldásnak. Binder azt emelte ki, hogy a rendszerváltás azért is tudott elképesztő gazdasági traumává válni, mert megszűnt egymillió munkahely idehaza és nem lett több tíz év múlva sem.

Az „Együtt és mégis külön – A cigányság a mai magyar társadalomban” tanulmányai ITT olvashatók.

Fischer Gábor - szmo.hu
2022. szeptember 26.

Nincs is izgalmasabb téma mostanában, mint az energia. Van-e vagy nincs, lesz-e vagy nem, meg tudjuk-e fizetni vagy nem. Erről beszélgetett a budapesti Európa Pont rendezvényén Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt EMEA olaj-, és gázipar elemzője, Sverla Viktor, a MOL stratégiai igazgatója, valamint a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, Bart István.

Mit tehetünk otthon?

Elvárható-e, hogy 16 fokban ücsörögjünk? És ha nem, hogyan tudunk valamit tenni, hogy átvészeljük a telet? - ez volt az egyik legtöbbeket érdeklő kérdés a beszélgetésben.

Kiderült, Magyarország lakásállománya elképesztő állapotban van, a hazainál csak a litván ingatlanok vannak rosszabb átlagos állapotban, ami az egy négyzetméterre eső energiafogyasztást illeti. Nálunk az sem kedvezett az energetikai felzárkózásának, hogy a rezsicsökkentés miatt az emberek nem érezték szükségét, hogy ezzel foglalkozzanak.

Bart István mindenekelőtt azt javasolja, hogy

„Azt nem láttam, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón felemelt volna egy termosztátot, és azt mondta volna, hogy ‘Emberek, ez itt egy termosztát, és az MVM küld neked egyet hitelbe, amit majd részletekben kifizetsz a villanyszámládon’. Lélegeztetőgépeket tudtak vásárolni, termosztátot is tudtak volna. Érthetetlen, hogy miközben nálunk sokkal gazdagabb országokban tanítják az embereket a takarékoskodásra, nálunk viszont úgy csinálnak, mintha ez minket nem érintene” - fogalmazott a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója.

Pletser Tamás is azt érzi, hogy nagy a baj. Még békeidőben is 14-16% volt a lakosság rezsikiadása a jövedelméből, ez most felmegy majd 40-50%-ra.

És ez innen nem egyéni, hanem társadalmi probléma, viszont nem látni, hogy bárhogyan is készülne erre a kormányzat. Például melegedőpontok kialakításával, vagy bármi más hatékony segítséggel.

Később persze el lehet kezdeni az érdemi felújításokat, de ez egy legalább tíz éves munka. Ma a hazai lakásállomány 4 százaléka felel meg az európai elvárásoknak.

Az elektromos fűtés lehet egy irány, Európa ebbe az irányba megy. Persze csak akkor, ha az adott fűtési rendszerhez műszakilag illeszteni lehet. Új ingatlan esetében azonban feltétlenül az elektromos fűtés a jövő.

Függés az oroszoktól

Bart István szerint az EU máig is érvényes energiastratégiája, melyet 2018-ban dolgoztak ki, már rég a feje tetejére állt az ukrajnai háború következményeként. Oroszország már nem megbízható partner, így a részben orosz fosszilis energiára épített európai energiarendszer nem működhet tovább.

Két érdek feszül egymásnak: egy rövidtávú, és egy hosszútávú. Miközben Európa hosszútávon (2050-ig) megszabadulna a szénhidrogének felhasználásától, rövid távon egészen eddig életképesnek tűnt, hogy a földgáz legyen a fundamentális energiahordozó. Mindennek Németországban ráadásul belpolitikai oka is volt: az atomenergiától akartak minél előbb megszabadulni.

Ezzel mindjárt elérkezett a beszélgetés legfontosabb és legkeserűbb része: az orosz függés megtárgyalása. Sverla Viktor emlékeztetett rá, hogy jelenleg lehetetlen orosz földgáz, de még orosz kőolaj nélkül is működtetni az európai gazdaságot, és nem volt új az az információ sem, hogy a német mellett a magyar gazdaság kitettsége is drámai. Miközben az orosz irányú behozatal radikálisan csökken.

Ráadásul az üzemanyagok terén az ársapka nem segít az ellátáson. Ugyanis ennek következtében a kőolajimport szinte teljesen leállt. Érthetően a kereskedők olyan piacra viszik a termékeiket, ahol piaci áron tudják azt értékesíteni. Ezt Sverla Viktor magyar sajátosságnak nevezte. Mint ahogy azt is, hogy mivel a mesterségesen alacsony árak nem közvetítik a valós helyzetet a fogyasztók felé, így semmi sem ösztönzi a hazai polgárokat a takarékoskodásra.

– jellemezte a helyzetet Sverla Viktor.

Mi lesz, ha elzárják az oroszok a csapot?

Bart István elképzelhetőnek tart egy ilyen forgatókönyvet. A februári és az azután történt események arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország, jelesül Putyin, nem racionális szereplő. Ukrajna megtámadását sem tartotta senki elképzelhetőnek, de megtörtént, csak azért, mert Putyin ezt akarta.

Ezután Pletser Tamás kapott szót. Ő sem tartja elképzelhetetlennek az orosz szállítások teljes leállítását. Elmondta, hogy már jelenleg is csak 20-25%-át küldik a békebeli mennyiségnek, de ezt is simán levághatják. Azonban minden el nem adott köbméter az oroszoknak is kieső bevétel. Az orosz költségvetési helyzet drasztikusan romlik. Ráadásul a világ olajfogyasztása is lassul. Kínában 32 év után először csökken az olajfogyasztás. Ez viszont komolyan lenyomhatja az árakat.

Úgy fest, hogy ebben a játszmában, az idővel előrehaladva Oroszország helyzete egyre rosszabb, Európáé viszont javul.

Évtizedekig Oroszországra, mint megbízható üzleti partnerre tekintettek. Ennek most vége – mondta Sverla Viktor. Ráadásul innen nincs visszaút. Jelenleg ebben a helyzetben kell üzletelni az oroszokkal, amíg szükséges, illetve képesnek kell lennünk kiváltani a keletről importált energiahordozókat. A háború mindenképp meggyorsíthatja a megújuló energiák felé történő elmozdulást.

Pedig ez a hosszú távú cél. Rövidtávon azonban nincsen a fosszilis energiahordozóknak alternatívája, nincs mód a technológia rapid lecserélésének. Az emberiség 2021-ben a felhasznált energia 82 százalékát nyerte ilyen forrásból, ez a szám 2019-ben még 84 százalék volt. Ez jó haladásnak tekinthető, Sverla Viktor szerint. Tehát 2022-ben az EU kettős kihívás elé került: miközben rövidtávon le kell váltani az orosz beszállítót, ezzel egyidejűleg fel kell pörgetni a zöld átállást is.

Reális-e, hogy ebben a helyzetben valóban felgyorsuljon a megújuló energiák felé fordulás? Bart István szerint nemcsak technológiai, hanem lélektani-politikai kérdés, hogy ebbe az irányba indulunk el. Például, hogy előírjuk, hogy 2026-tól a középületeknek kötelező napelemet telepíteni, amit 2029-től a magánházaknak is követni kell. A jelenlegi rendszer ugyanis már fenntarthatatlan. És bár szeretnénk minél kevesebb megrázkódtatással, lehetőleg a megszokott életszínvonalunk fenntartásával átvészelni az átmenetet, de ki tudja, mennyire lehet. A háború ránk rúgta az ajtót, és lépnünk kell, már most. Már 10 százaléknyi energiafogyasztás-csökkentést is nagyon nehezen tolerálunk.

Mi lesz addig?

Érdekes adattal szolgált Pletser Tamás. Óriási földgázkészlet található Ciprus mellett, a Földközi-tengerben. A gond csupán annyi, hogy ez a török és görög Ciprus határvidékén fekszik. Tehát politikai megegyezés nélkül az a földben marad.

És még mindig Törökország. Ha távolabbra tekintünk és az iráni olaj- és gázkészlet behozatalán gondolkodunk, akkor is, ha csővezetéken érkezne Európába, az útvonal újfent Törökország. Persze Irán elég problémás ország ahhoz, hogy mindez ne a közeljövő feladata legyen. Tehát egyelőre marad a norvég szállítás, azonban a norvég kapacitásokat nagyon már nem lehet növelni. Ráadásul, a Szerbia felől érkező vezeték orosz többségi tulajdonban van, kérdés, használható-e egyáltalán erre a célra, vagy új vezetéket kell építeni Törökország felől.

Bart István felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges beruházások, amelyek mondjuk az új földgázbehozatali útvonalak kiépítéséhez kellenek pusztán közgazdasági számítások alapján nem térülnek meg akkor, ha komolyan hiszünk abban, hogy 2050-ig teljesen elhagyjuk a fosszilis energiahordozókat. Egy folyamatosan csökkenő kapacitással működő infrastruktúrát kell kiépíteni, amely nem működik addig, amennyi a technológiai élettartama. Ilyet elvárni magáncégektől nem lehet, hogy megfinanszírozzák. Tehát aktív állami, vagy közösségi támogatás és garancia kell a cégeknek, amelyek az átmeneti időszakban ezt a hatalmas infrastruktúrát működtetik.

Ráadásul az egész energetikai infrastruktúránk nagyon elöregedett.

Ugyanez a helyzet az elektromos vezetékekkel, korántsem csak a fosszilis infrastruktúrával kell kezdenünk valamit. Tehát az eddig felsorolt feladatok mellé még az ellátásbiztonság megújítása is felsorakozik.

Európai különadó?

Szóba került Ursula von der Leyen beszéde az Unió helyzetéről, melyben kilátásba helyezte, hogy az energiatermelő cégeket a magasabb profitjuk miatt egyfajta különadóval sújtanák. Sverla Viktor meglepő kijelentést tett: szerinte ez a megoldás nem ördögtől való. Ugyanis, ha tartósan magas marad az energiahordozók ára, az elkerülhetetlenül recesszióhoz vezet. A recesszió viszont visszahat az energiaiparra, hiszen csökkenni fog a kereslet a termékeik iránt. Mindenképpen hasznosabbnak tartja azt, ha az ársapkával szemben ezt a módszert alkalmazzák. Érvelése szerint

mert az ársapka a leggazdagabbakat támogatta a leginkább, akik nem szorultak rá állami szubvencióra, viszont a fogyasztásuk a legmagasabb volt. Olcsóbb, és hatékonyabb a különadók újraelosztása. Azonban van egy jogi nehézség: az EU-ban az adópolitika nemzeti hatáskör, tehát egy ilyen adó csupán ajánlás lehet, semmi több.

Recesszió márpedig közeleg. Pletser Tamás kiszámolta, hogy míg Magyarország tavaly földgázra 850 millió eurót fizetett, idén 12 és 14 milliárd euró közé várható az összeg. A minap kijött folyó fizetési mérlegből kiderül, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb folyó fizetési mérleg hiánya van.