SZEMPONT
A Rovatból

Már tízezer magyar diák tanul külföldön, és ez még semmi

Minden harmadik magyar külföldre menne tanulni vagy dolgozni, az azonban már nem egyértelmű, hogy kint is maradnak-e.


Minden harmadik magyar külföldre menne tanulni vagy dolgozni, előbbi azonban még mindig csak a közép- és felső középosztály kiváltsága.

A legnépszerűbbek az osztrák, a német, az angol és az amerikai egyetemek. Mióta teljesen átlagos, hogy egy erős gimnázium jómódú diákjai külföldön tanulnak tovább, az újonnan érkezőknek is könnyebb dolga van: egy egész kontingens magyar diák várhatja őket a választott egyetemen.

A kormányzati és európai uniós pénzből működő Új Nemzedék Központ felmérése, a 2000 óta négyévente elvégzett ifjúságkutatás legfrissebb, 2016-os eredményei szerint országosan

a megkérdezett 15-29 éves fiatalok 33 százaléka, azaz minden harmadik tervezi, hogy külföldön tanuljon vagy vállaljon munkát.

Akik mennének, azok a jobb megélhetés miatt tennék ezt, akik maradnának, azokat leginkább a családjuk tartja itt.

Hogy a téma mennyire napirenden van, jól mutatja, hogy elég sok fórumon lehetett informálódni a tanulmányi migrációról az elmúlt hónapokban. Február végén rendezte az Agyelszívás – Tanulmányi migráció című beszélgetést a Menedék Egyesület: itt Kováts András és Soltész Béla migrációkutatók beszélgettek Greskovits György szociológussal, a középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Milestone intézet egyik alapítójával.

A Milestone-hoz hasonló profilú Engame Akadémia pedig két kutatást is készített azóta külföldön tanuló vagy erre készülő magyar diákokról. Az elsőt arról, hányan is vannak és hol tanulnak, a legfrissebbet arról, miért, vagy miért nem jönnének haza.

Nem mindenkiből lesz tanulmányi migráns

Bár sokan vágynak rá,

a külföldi továbbtanulás még mindig csak a közép- és a felső középosztály kiváltsága.

Persze, nem a féléves Erasmus ösztöndíjra kell gondolni, hanem a közvetlenül az érettségi után, külföldön elkezdett és befejezett egyetemi tanulmányokra, és persze valahol Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban.

A tandíj és a kinti élet költségei nem az elsők a felmerülő kiadások közül, ha egy középiskolás gyerek eldönti, hogy külföldön akar továbbtanulni. Ahogy a Menedék szervezte beszélgetésen Kováts András is fogalmazott, a migráció egyik tipikus jellemzője, hogy a tömeges kivándorlási szándékra rákapcsolódik egy komplett iparág – ezek lennének a tanulmányi migráció esetében a diákok külföldi egyetemekre való kijuttatását vállaló oktatási profilú cégek: a Milestone, vagy legnagyobb hazai versenytársa, az Engame.

Ezek a cégek már a középiskola első évétől indítják képzéseiket, amik a külföldi egyetemi felvételire készítik fel még itthon a diákokat. Ezekből egy tanév intézménytől függően akár 300-500 ezer forintba is kerülhet.

egyetem

Pixabay

“Azokban a közegekben, ahol mi mozgunk, most már természetes dolog az, hogy valaki külföldi egyetemre szeretne jelentkezni” – magyarázta Greskovits György, a Milestone egyik alapítója. A közeg itt főleg a budapesti gimnáziumokat jelenti, ahol, mint az korábbi cikkünkből is kiderült, lassan mindenki ismer valakit, aki valamelyik külföldi egyetemre jár éppen, vagy járt.

“A hálózatosodás is egy tipikus migrációs mintázat” – magyarázta Kováts András. Szerinte és Greskovits szerint is eljutott a Magyarországról az Egyesült Királyságba vagy Amerikába irányuló tanulmányi migráció oda, hogy a kivándorló diák már egy ismerősi hálózaton keresztül jut ki, és kinti boldogulásában is ez a hálózat segít neki.

Magyarország-kritika, magasabb színvonalú egyetemi oktatás iránti vágy, az idegen nyelvű környezet előnyei, a nemzetközi kapcsolatrendszer szerzésének reménye, lehetőségek tágabb horizontja. Ezeket a motiváció-forrásokat látja leggyakrabban a Milestone diákjai körében Greskovits, és szerinte általában is ezek viszik külföldi egyetemekre a magyar diákokat.

Megérkezik Cambridge-be, mi történik vele?

Akiknek sikerül a felvételi valamelyik külföldi egyetemre – a beszélgetésen a University of Cambridge jött szóba -, az az első néhány kint töltött hónapban mély vízbe kerül. Mivel Magyarországon egy erősen homogén társadalmi környezetben nőttek fel, Greskovits György szerint alapvető identitáskérdésekkel szembesülnek a fiatalok egy multikulturális környezetet jelentő brit egyetemen – “bekerülnek egy közegbe, ahol sok mindent újra kell gondolni, amiben eddig biztosak voltak” – magyarázta.

cambridge

Cambridge (Wikipédia)

Greskovits szerint az első karácsonyi hazalátogatáskor “rakják helyre magukat” a diákok, ettől kezdve második otthonnak tekintik az egyetemi városukat, és innentől kezd épülni bennük egyfajta kettős identitás.

Nagy szerepe van a lelki jólét megteremtésében a már ott tanuló magyar hallgatókból álló kisebb-nagyobb csoportoknak, amik valahol félúton vannak a spontán, praktikus alapon kialakuló és a tudatosan szervezett körök között.

A Milestone-hoz vagy az Engame-hez hasonló felkészítő képzéseket tervező cégek egyik lényege, hogy sokat fektetnek az alumni-hálózatuk kialakításába, akik aztán új diákokat hoznak a képzésbe, a frissen kikerülőket pedig támogatják a külföldi egyetemeken. Ezek a barátságok később akár szakmai kapcsolatokra is lefordíthatóak.

Az, hogy a kivándorló diákok a tanulmányaik befejeztével külföldön maradnak-e, vagy hazajönnek, attól függ, hogy mennyire tudnak és akarnak-e egyáltalán egyensúlyozni a kint tanulással töltött évek alatt az ottani és az itteni világuk között.

"
Ha valaki nagyon meg szeretné vetni kint a lábát, akkor ide a múltba jár haza. Van viszont, akinek a külföldi tanulmányai jelentenek egy hosszú kalandot, de közben folyamatosan dolgoznak azon, hogy az itthoni kapcsolatrendszerük megmaradjon és akár fejlődjön is.”

Greskovits szerint az egyensúlyozás még nem nagy kihívás az egyetemi évek alatt, ilyenkor ugyanis a nyarat sokan teljes egészében Magyarországon töltik, legalábbis azok, akik a Milestone látókörében vannak. Sokan itthon szerzik az első szakmai tapasztalatokat is, gyakornokoskodni ugyanis itt könnyebb – mondta Greskovits. Ha azonban az egyetem után külföldön helyezkednek el, elindul egy távolodási folyamat a magyar társadalomtól.

Ennek ellenére

A kivándorlás azonban nem egy statikus jelenség – hangsúlyozták a beszélgetésen jelenlévő migráció-kutatók, és ez a tanulmányi migrációra is igaz: Greskovits szerint a 2010-es években érettségiző generációnak “nincs fix hazatérése és nincs fix kintmaradása”.

“Van diák, aki elvégezte a birminghami egyetemet, hazajött, de épp akkor nem találta meg a számítását. Most Brüsszelben dolgozik egy think tank-nél, de ha hasonló feltételekkel itthon találna valamit, lehet, hogy hazajönne – de lehet, hogy csak egy időre” – magyarázta Greskovits.

Az Engame Akadémia már említett februári kutatásából kiderül,

jelenleg is több mint 10 ezer magyar diák tanul külföldön, elsősorban amerikai és nyugat-európai egyetemeken.

Európai uniós és más nemzetközi statisztikai adatbázisok alapján az Engame kutatása arra jutott, hogy Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban tanul a legtöbb magyar diák, mindegyik országban közel kétezren. A tanulmányi migráció célországaiban pedig országtól függően 5-15 százalékkal növekedett a magyar diákok száma az elmúlt években.

Pontos adatok egyedül az Egyesült Királyságba felvételiző és felvételt nyert alapszakos magyar diákok számáról vannak, a brit Universities and Colleges Admissions Service adataiból látszik, hogy a 2015-ös évhez képest tavaly 11 százalékkal nőtt a brit egyetemekre jelentkező magyarok száma. A 2016-ban jelentkező 880 diák közül 65 százaléknak sikerült felvételt nyernie valamelyik brit egyetem legalább egy alapszakára. Az USA-ban tanuló magyar diákok száma is nőtt az elmúlt években. A 2015/16-os tanévben összesen 773 magyar diák tanult az országban valamilyen egyetemi képzésben, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Főleg érzelmi okok miatt jönnének haza

Az Engame legfrissebb kutatása 500, külföldön – teljes képzésben – tanuló vagy az elmúlt három évben külföldi egyetemen végzett fiatal körében arról próbált tájékozódni: haza szeretnének-e jönni ezek a magyar fiatalok, és ha igen, mi hozná őket haza, ha pedig nem, akkor mi tartja őket külföldön.

A kutatás eredményeiből úgy tűnik,

koránt sem egyértelmű, hogy aki külföldön tanult, az külföldön is marad.

A megkérdezett diákok 40 százaléka válaszolta ugyanis, hogy tervezi a hazajövetelt, 30 százalékuk bizonytalan ebben, és csak 30 százalék mondta, hogy biztosan nem jönne haza. 89 olyan fiatal is volt a kitöltők között, aki nemrég végzett valamilyen külföldi egyetemen. Ennek a csoportnak meg egyharmada, körülbelül 30 ember már haza is költözött.

Úgy tűnik viszont, hogy legfőképp nem szakmai vagy karrier érvek miatt, hanem

érzelmi alapon döntenek a hazaköltözés mellett, akik nem maradnak kint.

A hazajövetel melletti három leggyakoribb érv a Magyarországon élő közeli családtagok, barátok és a magyarországi lakókörnyezet (az illető korábbi otthona, városa) jelenik meg hazavonzó tényezőként. Ezzel szemben a hazai szakmai lehetőségek miatt 7, az itteni életszínvonal miatt a megkérdezettek 1 százaléka költözne csak vissza.

Akik viszont külföldön maradnak, azok már nagyon is racionális okokból teszik ezt: a kutatás szerint a külföldön maradás mellett a kitöltők 70 százaléka szerint a külföldi életszínvonal, 61 százaléka szerint a külföldi szakmai lehetőségek és kapcsolatok, 49 százaléka szerint pedig a külföldi fizetési feltételek szólnak – derül ki a kutatás eredményeiből.

Címkép: Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: