SZEMPONT
A Rovatból

„Az első és legkedvesebb cicámat saját kezűleg altattam el” – a Zállatorvos felvilágosít az állatok eutanáziájáról

Hogyan működik, hogyan lehet jobb az altatásra váró cicáknak, kutyáknak? Mit érez az orvos, és hogyan engedte ő utolsó útjára a saját cicáját?
Belicza Bea - szmo.hu
2021. október 29.



2018 nyarán semmi nem érdekelt, csak az eutanázia. Az enyém. A sztrókom után mindenki örült, hogy élek, csak én rettegtem attól, hogy jön a következő sztrók, és majd nem tudok járni, beszélni vagy épp gondolkodni sem. Ezt bármi áron szerettem volna elkerülni. Bármi árat viszont nem tudtam előkeríteni. Svájcban lehetett volna erről szó, de 3-4-szer több pénz kellett volna, mint amennyim volt. Megnéztem filmen, hogy csinálja, akinek nem csak élni, de meghalni is van pénze. Tudtam, hogy jogom lenne a saját életemről dönteni, de nem engedik. Persze lehettem volna öngyilkos, de féltem a fájdalomtól, és még jobban a sikertelenségtől. Eszembe sem jutott volna olyan terhet a férjemre tenni, hogy életben maradok, de igazából nem élek.

Aligha lehetett volna rosszabb alkalom az imádott macskám, Meo eutanáziájáról dönteni. Amikor hazatértem a kórházból, mindent megpróbáltam. Alig bírtam járni, de kérésére elindultunk a napi pórázos sétára is, de visszafordult az ajtóból. Hiába adtam be a gyógyszereket, azonnal kijött belőle, mint bármilyen étel. Pajzsmirigybetegsége végén járt, a mája teljesen feladta. Nekem kellett dönteni. A legnehezebbről, az elengedésről érte döntöttem. Nem akartam semmilyen szenvedést neki. Ekkor még hiányzott egy darab a koponyámból, én sem úgy működtem, mint általában. Meo mindig ideges volt az állatorvosnál, jelenlegi állapotomban nem mertem kivenni a hordozóból és

nem tudtam, mi legyen, csak átadtam a doktornőnek és zokogva kisomfordáltam. Négy éve gondolkodom, hogy hibáztam-e.

Nem is tudtam, hogy mi történik. Megkerestem a Zállatorvost, Simanovszky Zoltánt, aki minden furcsa nevű betegséget szórakoztatóan magyaráz el videókban. Fekete humorát itt sem veszíti el, de bevallja, nem ez a legvidámabb része a szakmájának.

Hogy működik a cicák, kutyák és egyéb házi kedvencek eutanáziája? Többféle módszer van?

Először is arra törekszünk, hogy az elmúlást amennyire csak lehet gyorssá, fájdalom- és stresszmentessé tegyük. Ez nem csak erkölcsi és szakmai kötelességünk, hanem jogszabályi is. Nem csak egyféle módszer létezik, mindig az adott szituációhoz igazítjuk a választásunkat úgy, hogy a fenti elvet minél inkább sikerüljön érvényesíteni, miközben a jelenlévő személyek biztonságáról is gondoskodunk.

Úgy járunk el helyesen és humánusan, ha az állat öntudatlan, amikor utoléri a halál,

értsd: amikor leáll a légzése és a keringése. Az eutanázia szerének beadása előtt elkábítjuk a jószágot, ami műtéti mélységű altatást jelent. Léteznek olyan szerek, amelyek kombináltan altatnak, majd tovább adagolva ölnek – ezeknél nincs szükség előzetes kábításra.

Jellemzően intravénásan vagy izomba adott injekcióval bódítunk, és amikor már alszik az állat, az eutanázia szerét vagy szintén intravénásan vagy közvetlenül a szívbe adjuk be, de ez nincs kőbe vésve. Lehet altatógázzal vagy szájon át is kábítani, az eutanáziaoldatot testüregbe adni, továbbá az egyes módszerek kombinálhatók is szükség szerint.

Miután megtettük, amit meg kellett tennünk, meggyőződünk arról, hogy valóban beállt a halál, azaz nincs se szívverés, se légzés, se reflexek. Nem ez a legvidámabb része a szakmánknak.

A vadabb állatok ketrecben kapnak injekciót? Meóval szerinted mit tehettek?

Minden a körülményektől függ. Milyen állat? Mekkora? Harap? Karmol? Rád tekeredik és megfojt? Milyen a ketrec felépítése, és mik a dimenziói? Lehet egyáltalán a ketrecben injekciót adni, és ha igen, érdemes? Nincs más lehetőség azon kívül, hogy helyben megszúrom, vagy kiveszem? És mi van, ha nem is ketrecben van, hanem pórázon?

Nincsen egzakt előírás arra vonatkozóan, hogy a nehezen kezelhető állatokkal mit kell csinálni ilyen helyzetekben, mindenesetre igyekszünk olyan megközelítést választani, amelyik minimalizálja az állatnak okozott kényelmetlenséget, de nem veszélyezteti a testi épségünket.

A te cicád esetében én például

az altatóboxot/altatókamrát tartottam volna a legcélravezetőbbnek, amelybe ketrecestől berakjuk az állatot, amíg el nem kábul, aztán haladunk tovább a szokásos lépésekkel.

De ez csak személyes preferencia – van, aki bámulatos ügyességgel képes rögzíteni a támadó macskát egy törölközővel arra a néhány másodpercre, amíg a kábítóinjekciót beadja neki. Persze elébe is mehetünk mindennek, ha megkérjük a gazdit, hogy még otthon nyugtatózza be a kedvencét.

Nyilván elképzelhetők olyan szituk, amelyekben a barátságosabb technikák csődöt mondanak – ilyenkor a minimálisan szükséges kényszerítő erőt kell alkalmaznunk, mialatt a kábítás megtörténik. Már feltéve, hogy ez biztonsággal megoldható. Ehhez elérhetők különféle segédeszközök, sőt akár altatólövedékhez is nyúlhatunk, a lényeg az, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozzuk, és az eutanázia végén se az orvos, se a gazdi ne kapjon életre szóló PTSD-t (poszttraumás stressz zavar - szerk).

Mit csinálnak az állatok? Félnek, támadnak, megadják magukat?

Alapvetően nem más a viselkedésük, mint egyéb célú állatorvosi vizit során, hiszen nem tudják, mi vár rájuk, és mi azon vagyunk, hogy ne is tudják meg. Mindenesetre a legtöbb jószágot akkor altatjuk el, amikor már visszafordíthatatlanul betegek és gyengék, így jellemzően passzívabbak a szokásosnál.

Az előfordulhat, hogy

ha a gazdi ideges – és hát valljuk be, általában az – akkor a jószág megérzi és maga is ideges lesz.

Mennyi idő alatt mennek el az állatok és hogyan?

Attól függ, milyen módszerrel altatunk. Intravénásan adva mind az altató, mind az eutanázia szere néhány másodpercen belül kifejti a hatását, de ha mondjuk a kábítás izomba adott injekcióval történik, akkor a bódulat beálltára pár percet várnunk kell. Alapvetően gyors és békés folyamatról beszélünk.

A Zállatorvos home office-ban

Legyen-e ott a gazdi az utolsó pillanatokban?

Egy teknősnek valószínűleg mindegy, hogy ott vagyunk vagy sem, de a gazdával érzelmi kapcsolatot ápoló társállátok jellemzően értékelik, ha nem maradnak magukra rajtuk matató idegenek közt. Nincs ez máshogy akkor sem, ha akármilyen egyéb beavatkozásra adjuk át az állatorvosnak a jószágot – egyetlen apró részlet kivételével: eutanáziánál ez lesz az utolsó emlékük. Lehet ugyan, hogy amikor tavaly fogkőleszedésre hagyta a rendelőben a gazdi Fifikét, akkor jóval stresszesebb volt a kutyus, de kicsivel később hazamehetett a családjához, és helyreállt a rend. Eutanáziánál azonban nem ez történik: a félelmet, az aggodalmat, az elhagyatottság érzését soha nem törli már el a viszontlátás öröme. Csak a halál.

Van úgy, persze, hogy az állat cseppet sem fél – lehet, hogy éppenséggel kedveli az állatorvost és munkatársait, és észre sem veszi, amikor a gazdi néhány percre magára hagyja –, de ha nem ilyen habitusú a jószág, akkor érdemes állattartóként elgondolkodni, vajon szeretnénk-e, hogy a kedvencünk magányosan, a gazdáját hiányolva hunyja le örökre a szemét, vagy inkább ott maradunk vele, és megkönnyítjük az utolsó perceit.

Ezt én senki helyett nem dönthetem el, de ha megkérdezik a véleményemet, akkor

nagyon határozattan azt javaslom, hogy maradjunk a kedvenc mellett! Nem csak ő miatta, magunk miatt is.

Ha később megbánjuk, hogy nem nyújtottunk érzelmi támaszt az út végén, akkor már nem tudjuk visszacsinálni.

Sokan azért mennek inkább ki, mert félnek, hogy nem bírnák lelkileg a kedvenc elvesztésének nyers megtapasztalását, pedig erre nincs is szükség: elég, ha addig maradnak, amíg a jószág elkábul – a légzés és a keringés leállításának már nem kell, hogy tanúi legyenek.

Hogy egy személyes példát mondjak. Az első és legkedvesebb cicámat saját kezűleg altattam el, miután bebizonyosodott, hogy nincs esélye meggyógyulni.

Otthon ültünk vele a kanapén – én és a feleségem –, ő pedig dorombolva feküdt köztünk, miközben benyomtam az altatót a vénakatéterébe. Nem félt, nem aggódott, biztonságban érezte magát velünk. A boldogság állapotában halt meg.

Lehet itt hibázni? Mi van, ha nem kap elég altatót, nem lesz rosszabbul? Nem lesznek fájdalmai?

Hát nézd, ahol emberek dolgoznak, ott emberi hibák mindig becsúszhatnak, de ezzel együtt az eutanázia jellemzően nem olyan beavatkozás, amelyik tele volna hibalehetőségekkel. A szakszerűen megválasztott altatószerek nem okoznak fájdalmat, aluldozírozni őket pedig már-már lehetetlen, hiszen elégtelen hatás esetén egyszerűen csak folytatjuk az adagolást.

Az állatok eutanáziájáról mindig az ember dönt. Csak menthetetlen jószágot altathat az orvos?

Nem, de kétségtelenül ez a leggyakoribb ok.

A „menthetetlen” azért messzemenően szubjektív jelző. Vegyünk például egy elgázolt kutyát, akinek eltört a gerince.

Ez a jószág lehet „menthető”, de soha többé nem tudja majd használni a hátsó lábait, és kontrollálni a vizelet- és bélsárürítését. Milyen életminőség vár így rá? Felkészült-e a gazdi anyagilag, emberileg, időbeosztás tekintetében, hogy a gondját viselje? Van, aki felkészült, van, aki nem, sőt a kutya természetétől és fizikai adottságaitól is erősen függ, hogy képes-e alkalmazkodni az új helyzethez. A komplett gerinctörés tehát ésszerű indikációja az eutanáziának, annak ellenére, hogy bizonyára léteznek vidáman éldegélő „kerekes” kutyák is. Vagy nézzünk egy másik példát: bizonyos rosszindulatú daganattípusok a megfelelő kemoterápiával egész jó eséllyel gyógyíthatók, de messze nincs garancia a felépülésre így sem, és

a kemoterápia bizony nem olcsó. Nem biztos, hogy Mari néni elő tud teremteni többszázezer vagy millió forintot a Mirci cica bizonytalan kimenetelű gyógykezelésére.

Vagy elő tud, de nem akar, mert Mirci már 15 éves. „Szép hosszú élete volt, doktor úr, minek tovább kínozni? Van jobb helye is a pénznek.” Nem vitatom.

Tehát van lehetősége az orvosnak akkor is elaltatni, ha pénzhiány miatt nem tudják tartani vagy a gazda megunta vagy megnősült, esetleg elválik vagy elköltözik?

Rövid válasz: van.

Hosszú válasz, hogy az állatvédelmi törvény leírja, hogy az állat életének kioltása milyen okokkal elfogadható. Pénzügyi és szociális okok nem szerepelnek a felsorolásban, viszont

megengedett az „állományszabályozás” kapcsán történő eutanázia. Ebbe a gumikategóriába pedig sok minden belefér.

Mindazonáltal az állatorvosok többsége azért választotta a szakmáját, mert szereti az állatokat, így nem szívesen végez ki egészséges társállatokat nyomós ok nélkül. Ha valaki muszájból szabadulna a kedvencétől, akkor az állatorvos jellemzően megráncigálja a kapcsolati hálójának szálait, és igyekszik valamilyen alternatív megoldást ajánlani. Azon ritka esetekben, amikor tényleg minden realisztikus örökbeadási lehetőség ki van lőve, akkor szembe kell néznünk az erkölcsi dilemmával: elvégezzük az eutanáziát vagy megtagadjuk a gazdi kérését? Sajnos a válasz nem fekete és fehér, mert

szép dolog, ha nem altatjuk el a makkegészséges Fifikét, de az már kevésbé lélekemelő, ha néhány óra múlva a gazdi kirakja az országút szélén vagy agyonveri egy rozsdás fejszével.

Mik voltak a személyes tapasztalatok, kik kérték az altatást és miért?

Az évek alatt nagyon sok eutanáziát hajtottam végre a legkülönfélébb gazdik állatain. Az okok jellemzően a gyógyíthatatlan, jelentős életminőség-romlással járó állapotok: betegségek, sérülések, mérgezések.

A leggyakrabban alighanem rosszindulatú daganatok miatt kérnek az állattartók végleges elaltatást.

Altattál el egészséges állatot, csak mert nem volt hol élnie és menhelyen sem fogadták már?

Szerencsére nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy ez lett volna az egyetlen megoldás. Valamit mindig sikerült kitalálni, hogy a legrosszabbat elkerüljük.

Nem számolom ide a nemkívánatos szaporulat elaltatását, ami azért elő-előfordult a praktizálásom tíz éve alatt. Sajnos egész alomnyi újszülött, szopós állatnak gyakorlatilag lehetetlen azonnal gondviselőt találni. Ilyen esetekben az állatorvos – ha végre is hajtja az altatást –, jellemzően fel szokta világosítani a gazdit a születésszabályozás előnyben részesített módszereiről. A vérmérséklete szerinti indulattal.

Megviseli az orvost az altatás?

Ha nincsen személyes kötődésem, akkor különösebb lelki trauma nélkül el tudom végezni a feladatot, de azt nem mondanám, hogy jó kedvem volna közben. Előfordult persze többször is, hogy egy-egy páciens vagy gazdi a megszokottnál jobban hozzánőtt a szívemhez, így nem egy jószág halálát megkönnyeztem már csendben a szomszéd helyiségben.

A szerző macskája, Meo

Sosem tudom meg, hogy az én cicám hogyan ment el, de tudom, hogy hibáztam. Ott kellett volna lennem vele az utolsó pillanatig. Segítsen ez a cikk másoknak, ha nem tudják, mit tegyenek! Segítsen azoknak is, akik állatot vállalnak! Ne kérjenek eutanáziát azért, mert nem készültek fel a tartásra helyben, pénzben, időben vagy épp a válás, költözés miatt nem tudják tovább vállalni!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk