SZEMPONT
A Rovatból

Ma is rémálmaim vannak, hogy elviszik a gyerekeimet



Barbara évek múltán, a TASZ segítségével, bírósági úton kapta vissza a gyerekeit, a helyi hivatalokkal azonban annyira megromlott a viszonya, hogy úgy döntött, inkább elhagyja szülőfaluját, és 120 kilométerrel odébb, a Szolnok megyei Tiszaroffon kezd új életet. A család azóta is együtt van, Barbara éppen munkát keres, Alex Jászberényben dolgozik gyári munkásként, Juli anya lett, Józsi hónapokon belül elballag az általános iskolából, utána hegesztőnek fog tanulni, és a legkisebbek is jól beilleszkedtek. Úgy tűnik, lassan egyenesbe jön az életük, de nem hiszik, hogy valaha tovább tudnak lépni.

Miután a gyerekek visszatértek a családba, egy megyével odébb, Tiszaroffra költöztek / Fotó: Hajdú D. András

Irreálisnak látták, hogy hazavigye a saját gyerekét

A család először 2010-ben került a helyi gyerekvédelem látókörébe, amikor védelembe vették az akkor még kiskorú Alexet és Julit, valamint Józsit, Tibit és Szebasztiánt is. A védelembe vétel elvileg arra jó, hogy intenzív szociális munkával segítsék a nehéz helyzetben levő családot, hátha így elkerülhető a gyerekkiemelés.

Ez azonban ritkán sikerül, a családok szerte az országban sokszor csak ellenőrzéseket és szankciókat kapnak a nyakukba együttműködés, megértés és törődés helyett. Ennek nem az az oka, hogy minden településen szörnyű emberek dolgoznának családgondozóként. Inkább arról van szó, hogy mivel jelentős részben az ő javaslatukon múlik, mit tesz a gyámhivatal a gyerekekkel, a családok eleve ferde szemmel néznek rájuk, így nehéz egyenlő felek viszonyáról beszélni. Ráadásul ez egy rosszul fizetett, alig megbecsült szakma, amely állandó forrás- és munkaerőhiánnyal küzd. (Nemrég Krémer Balázs szociológussal beszélgettünk arról, miért lettek mára az emberek segítőiből jobbára rendfenntartók. Ha bővebben is érdeklik a gyerekvédelem rendszerszintű problémái, ezt, ezt és ezt a korábbi cikkünket olvassa el!)

Fotó: Hajdú D. András

Barbaráék esetében azzal indokolták a védelembe vételt, hogy 2009-ben egy időre Budapestre költöztek, Alex pedig a nagyszülővel maradt, aki nem tudott róla megfelelően gondoskodni. Alex így kimaradt az iskolából, ahogy később Juli is. Felrótták Barbarának, hogy Józsi sokat hiányzott az óvodából, és hogy Szebasztiánt a nővére vitte csecsemőgondozási tanácsadásra. Később további problémákat is leírtak, Tibit például egyszer az utcán találták úgy, hogy Barbara nem volt otthon. Hiányolták tőle az együttműködést, és bírálták a lakhatási körülményeiket is (erős kályhafüst volt az egyhelyiséges házban). Végül 2011 nyarán döntöttek a kiemelésről, ami Alexet nem érintette túl sokáig, hiszen a következő évben betöltötte a 18-at.

Barbara négy éve és most is többször elmondta nekünk, hogy hibásnak érzi magát az akkori mulasztásaiért, és figyelnie kellett volna a hiányzásokra. “Mindenki a maga hibáiból tanul”. A következő évben sok minden megváltozott, Barbaráék – Miklós végkielégítéséből – jobb, nagyobb házba költöztek, egy-két utcára a szegénysortól. Ezt a gyámhivatal is észrevette, de csak Julit engedte vissza 2013 végén. Amikor Bence a következő évben megszületett, Barbara haza sem vihette, két napnyi szoptatás után el kellett válnia tőle.

Barbara Tiborral és Szebasztiánnal / Fotó: Hajdú D. András

A törvény szerint Bence ideiglenes elhelyezését harminc napon belül újra meg kellett volna vizsgálni, és végleges döntést kellett volna hozni arról, hogy tényleg nem kerülhet-e haza. Ehhez képest nyolc hónappal később, 2015 januárjában mondták csak ki, hogy Bencének nevelőszülőnél kell maradnia. Ahogy korábban bemutattuk, az ekkora késés egyáltalán nem példa nélküli.

A bíróság kellett hozzá

A fellebbezés után a gyámhivatal új eljárást indított, amelyben a családgondozók megállapították, hogy Barbara felelősségteljesebb és együttműködőbb lett, mint korábban, és az otthoni körülményeken is sokat javított. Ennek ellenére 2015 nyarán sem adták haza a gyerekeket. Azt írták, minden javulás ellenére nehéz előzetesen megítélni, Barbara figyelni fog-e a korábbi hibák elkerülésére. Mivel Barbara váltig állította, hogy nem veszélyeztette a gyerekeket, úgy látták, “nem látja be azokat a hiányosságait”, amelyek a kiemeléshez vezettek, így “az életmódjának megváltoztatására irányuló törekvés tőle nem várható el”.

Barbara a TASZ segítségével ezt a döntést is megtámadta, immár a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, amely 2016 márciusában Bence hazagondozása mellett döntött. A bíróság szerint minden jel arra mutatott, hogy Barbara belátta, min kell változtatnia, a gyámhivatal pedig csak feltételezések alapján gondolhatja, hogy ez a jövőben nem így lesz. Kiderült az is, hogy Barbara együttműködött a családgondozóval, eljárt a találkozókra, pedig a gyámhivatali eljárásban még ennek az ellenkezőjét állították.

Bence és testvérei azonban így is csak 2016 szeptember végén kerültek haza, hetekkel az óvodai-iskolai beíratkozás után. Ennyi időbe telt ugyanis, mire a gyámhivatal lefolytatta az újabb eljárást.

Tiszaroffon minden fain

Hiába az emlékek, a rokonok és az ismerősök, Barbara számára nem volt nehéz meghozni a döntést a költözésről. “Zokszó nélkül eljöttem. Nem tudtam volna ott maradni. Szerintem megint elvették volna Bencét” – mondta a tiszaroffi ház konyhaasztalánál, túlkiabálva a gyerekzsivajt. Szerinte Kesznyétenben olyan szigorúan ellenőrizték volna őt ezután is, hogy könnyen találtak volna valamit.

Mielőtt kiválasztotta a célállomást, Barbara alaposan utánanézett, mire számíthat az új otthonában. Ellenőrizte, mennyire gyakoriak a gyerekkiemelések, és megnézte a falu honlapját is, ahol csupa szimpatikus dolgot talált. Tetszett neki a játszótér, hogy van egy kompjárat, és hogy a falunapon készült képek alapján a polgármester a helyi romákkal is jóban van.

Speciális vasazó jármű Barbaráék udvarán / Fotó: Hajdú D. András

“Itt minden nagyon fain. A polgármester, a jegyzőasszony, a családsegítő, komolyan, le a kalappal előttük”. Barbara alig tudta felsorolni, mennyi adományt kaptak az elmúlt években az önkormányzattól. “Tavaly a négy fiú, keveset mondok, százezer forint értékben kapott ajándékot. A kisebbségi elnökasszonytól is kaptak ruhát, élelmiszercsomagot. Bence tavaly kapott egy bőrlabdát és egy távirányítós autót, én vettem át a polgármestertől. Vannak ingyenes táborok is, strandra viszik őket. Józsikám is ment tavaly, Tibi meg Pesten volt így”.

A házat egy internetes hirdetésben találták, pénzük pedig azért volt rá, mert árvasági támogatást kaptak Józsi időközben elhunyt édesapja után. Barbara szerint az évek során ebből felgyűlt annyi pénz, hogy elég legyen a házra, ami így Józsié lesz, amikor felnő. “A ház már adott lesz, csak szakma kell”.

Attól féltem, hogy néma marad

Bár évek teltek el azóta, Barbara ma is látja a gyerekein, hogy megviselte őket a sok változás. Sokáig azt hitték, ez csak ideiglenes állapot, hamarosan vissza kell térniük a nevelőszüleikhez. Talán Bence járt a legrosszabbul, aki éppen élete első két évét, a fejlődése szempontjából legfontosabb időszakot töltötte távol az édesanyjától. Barbara szerint ez abban ütközött ki, hogy másfél évesen se járni, se beszélni nem tudott. “Háromévesen tanulta meg mindkettőt, már attól is féltem, hogy néma marad”. Az egyik idősebb kisfia ma is gyakran bepisil álmában. “Megmondom őszintén, alig bírom már anyagilag, meg ágyneművel. Betegség miatt nem lehet, elvittem vizsgálatra, és azt mondták, rendben van a veséje”.

Egy kis lazítás a házban / Fotó: Hajdú D. András

A most 25 éves Alex, aki naponta jár Tiszaroffról Jászberénybe dolgozni egy ottani gyárba, gyakran látja idegesnek az öccsét, Tibit. “A múltkor játszott a telefonon, aztán egyszer csak megfogta, és eldobta”. Szerinte ez is a családtól távol töltött évek következménye. “Inkább nem is hozom fel nekik a témát, próbálom elterelni a figyelmüket. Kimegyünk focizni az udvarra, a játszótérre, vettem nekik PlayStationt, laptopot, odaadtam a telefonom”.

A harmadikos Szebasztiánnak, vagyis Szebinek az iskolai beilleszkedés ment nehezen, Barbara szerint eleinte folyton “verekedett, kereste a konfliktust. De most már felzárkózott, kezd tanulgatni, 3,2 volt az átlaga. Tibikém meg ötös, még oklevelet is kapott”. Tiszaroffon az is szimpatikus volt a családnak, hogy a kezdeti problémák ellenére sem próbáltak megszabadulni a gyerekektől, hanem őszintén elmondták Barbarának, milyen problémáik vannak, és közösen próbáltak megoldást találni. “Az igazgató is külön szülői értekezletet szokott tartani, mindent elmagyaráz”.

Alex és Juli huszonéves fejjel úgy látják, ők is megszenvedték az ügyet. “Azért ez bennünk marad, a hat év az hat év. Látni, ahogy idegen emberek elviszik a testvéreidet. Megértettem volna, ha anyám csavarogna, elinná a pénzt, igazuk lenne. De az én anyám nem ilyen” – mondta Alex, aki egy évig börtönben is ült csoportosan elkövetett lopásért. Szerinte, ha nincs az intézet, nem került volna bele a társaságba, amivel “nem kell menjél, visznek maguktól. Az intézetből is akkor mentem ki, amikor csak akartam. Napokra eltűnhettem”.

A kép jobb szélén Alex mesél, a háttérben Barbara testvére és fiai / Fotó: Hajdú D. András

“Én itt vagyok 22 évesen, Alex 25 évesen, és egyikünknek sincs meg a nyolc osztály, hiába vittek el” – vette át a szót Juli. “Meg tudom mutatni fotókon, mennyire rendben van az én házam, mégis attól féltem, mikor megszületett a gyerekem, hogy őt is el fogják vinni. Ez az érzés nem múlik el”.

Most is rémálmaim vannak

“Sosem fogjuk tudni elfelejteni. Most is rémálmaim vannak arról, hogy összeszedik a gyerekeket, pedig ennek már hat éve. Főleg amikor a fiamat bevágják a kocsiba, és megbilincselik. Tudod, milyen szívfájdalom ez egy anyának?” – kérdezte Barbara a könnyeivel küszködve. “Ez a hat év megviselt, nagyon. Én nem így néztem ki. Negyven kiló vagyok”.

“Sosem fogjuk tudni elfelejteni. Most is rémálmaim vannak arról, hogy összeszedik a gyerekeket, pedig ennek már hat éve.” / Fotó: Hajdú D. András

Ahogy korábban Kesznyétenben, Barbara Tiszaroffon is közmunkásként dolgozik, közben elvégzett egy öthetes takarítói tanfolyamot is, de szerinte az akkor érne valamit igazán, ha OKJ-s papír lenne. Azért, ha minden jól megy, a következő időszakban sikerül majd jobban fizető munkát találnia, mehetne például abba a hűtőgyárba, ahol Alex is dolgozik. “Hétfőn értesítenek, hogy mikor kell mennem tesztet írni” – mondta, de még azt sem tudja, milyen munkakörbe vehetnék fel, az majd a teszt alapján dől el, takarítástól a szerelésig bármi lehet.

Takarítónak felvették volna már Kunhegyesre is, ahová szívesen átjárna, de hiába, mert 4-re kellene odaérnie, busz viszont csak 5 óra 20-kor megy. “Kilőve. Nem tudnék beérni”. Dolgozhatna egy kiskunfélegyházi üzemben is, “de abba nem akarok belefogni, három műszak lenne, és két óra az út oda, két óra vissza. Az rengeteg”. Nemrég nyílt egy új gyár Fegyverneken is, ahol apró gyerekjátékokat kellene csomagolnia a szalag mellett. Barbara szerint ez nagyon nem neki való, nincs hozzá türelme, de azért beküldte e-mailben a jelentkezését. “Még megvárom, mit mondanak Jászberényben. Ha az nem jön össze, akkor muszáj mennem valamerre, legfeljebb akkor marad a másik”.

A Kúriára megy az ügy

Bár 2016-ban Miskolcon Barbaráék javára ítéltek, a TASZ személyiségi jogi pert is indított a járási hivatal ellen. Szerintük ugyanis azzal, hogy nem engedték haza a fiúkat, megsértették a családtagok családi élethez fűződő jogát, valamint a gyerekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát is. A TASZ szerint az eljárás során sérült a családtagok egyenlő bánásmódhoz való joga is, közvetve és közvetetten is diszkriminálták.

A jogvédő szervezet kérte a bíróságot, hogy kötelezze a gyámhivatal dolgozóit egy egyéves, antidiszkriminációs és interkulturális kommunikációs tréningen való részvételre, tiltsa el a gyámhivatalt a további jogsértéstől, és ítéljen meg fejenként kétmillió forint sérelemdíjat Barbarának, az élettársának, Józsinak, Tibinek, Szebasztiánnak és Bencének is.

Ősszel az elsőfokú bíróság mindenben a gyámhivatal javára ítélt, a január végi másodfok azonban részben a TASZ-nak adott igazat.

A Debreceni Ítélőtábla szerint nem sértette sem a magánélethez, sem a családi együttéléshez való jogot, hogy egy évig jogellenesen nevelőszülőknél tartották őket. Ezt ugyanis csak akkor lehetne kimondani, ha a hatóság kirívó hibát vétett volna, amire szerintük nem került sor. A késedelmes eljárás azonban a bíróság szerint is sértette a családban való együttéléshez fűződő jogot, amiért fejenként 200 ezer, összesen egymillió forintos sérelemdíjat állapított meg. Az ítéletben eltiltották a hivatalt a további jogsértéstől, viszont nem küldték el a dolgozókat a TASZ által kért tréningre.

A szervezet ettől függetlenül továbbviszi az ügyet a Kúriára, ahol remélik, hogy további jogsértéseket is kimondanak. Boros Ilona, a TASZ jogásza szerint egy kedvező ítélet rendszerszintű változásokat is eredményezhetne. “A másodfokú bíróság részben azért nem állapított meg személyiségi jogsértést, mert úgy ítélte meg, hogy nem hozhat döntést olyan ügyben, amiről már döntött a közigazgatási bíróság. Szerintünk viszont attól függetlenül, hogy a közigazgatási bíróság egyszer már jogtalannak minősítette a gyámhivatali döntést, attól az még sérthet személyiségi jogokat is, amit lehet külön perelni a polgári bíróságon, és lehet sérelemdíjat kérni. Ha a Kúria ezt megerősítené, azzal minden hasonló ügyben így lehetne eljárni”.

A hasonló ügyek mindenesetre ritkán jutnak el ilyen szakaszba, Boros szerint “kevés borsodi zsákfaluban élő roma szülő olyan kitartó és agilis, hogy ilyen hatékonyan keressen jogvédelmet. Rengeteg hasonló, vagy még inkább egyértelmű jogsértés történik, amiről nincs tudomásunk”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk