SZEMPONT
A Rovatból

Los Angeles körül a konteók tüze is fellobbant – íme a legvadabb összeesküvés-elméletek

Az ingatlanlobbitól, a bizonyítékokat eltüntetni kívánó rapsztáron át egészen az ügyfeleit szándékosan felgyújtó áramszolgáltatóig színes a paletta. Az igazságot viszont azután tudhatjuk meg, ha a tüzek már kihunynak.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. január 14.



Az, hogy pontosan mitől kapott lángra három helyen is a növényzet Los Angeles környékén, hogy óriási tűzvészt okozzon, minden bizonnyal kiderül. Mel Gibson szerint szándékos gyújtogatásról volt szó, mivel a családi házas övezet helyére lakóparkokat terveznének ingatlanbefektetők.

Talán nem kell magyarázni, mennyire abszurd azt feltételezni, hogy bárkinek is megérné kontrollálatlanul terjedő tűzvészt előidézni ilyesmi céllal. De Mel Gibson nincsen egyedül az ilyen gondolatokkal, sőt, ahogy lenni szokott, az összeesküvés-elméletek egész bokra hajtott ki, nemcsak az érintett és elkeseredett emberek között, de a legvadabb teóriák keringenek a közösségi médiában a katasztrófa okairól.

Amióta létezik emberiség, mindig is akadtak fogékony emberek arra, hogy vagy könnyen emészthető, gyors magyarázatokkal pótolják ki a hiányos tudásukat, vagy teret adjanak meglévő előítéleteiknek, gyűlöleteiknek ilyen teóriák terjesztésével. Nem kell mély kulturantropológiai kutatómunka, hogy keresztmetszetet kapjunk, milyen nézetek terjednek a tűzvésszel, annak okaival kapcsolatban, elég csak kicsit olvasgatni a Facebookon közzétett kommentek között.

Mindenekelőtt itt is van a bevezetőben említett ingatlanspekulációs szál: elég népszerű az a gondolat, hogy a közelgő olimpia miatt kell a hely az ingatlanbizniszben utazóknak, ráadásul a kommentet jegyző meg is találja a felelőst a BlackRock befektetésekkel foglalkozó multinacionális vállalat képében:

„Szerintem elég egyszerű... ez sokkal mélyebbről jön! BlackRock... és a deep state... könnyebb elpusztítani, letarolni mindent és újraépíteni, mint átépíteni! Olimpia jön... aki elvesztette az otthonát, nem fog visszamenni és pont oda visszaépíteni akármit is! A middle class volt a célpont!”

A szintén megemlített „deep state”, azaz mélyállam, sokszor használt kifejezés az összeesküvés-elméletekben, és egyfajta párhuzamos, titkos, hatalmi struktúrára utalnak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy korábban a „deep state” kifejezést inkább az önjáró bürokráciára értették az Egyesült Államokban. A konteós többletjelentése nagyjából 2017 óta létezik, amikor Steve Bannon, a Breitbart News és a Trump-adminisztráció más támogatói kezdték használni ilyen értelemben.

Ugyanennek az elméletnek még kreatívabb változatának szerzője tudni véli, hogy

az al-Kaidának kb. 1000 embere szivárgott be Amerikába, és a védelmi miniszter szerinte „mondta is, hogy 2025-ben bajok lesznek.”

Ugyanez más megközelítésben viszont így hangzik: Trumpék álltak bosszút a helyieken, mivel ismeretes, hogy Kalifornia nem szavazott a megválasztott elnökre. Más kommentelők szerint viszont a leköszönő kormányzat akart így borsot törni Trumpék orra alá, mintegy visszavágva a Trump által 2021 januárjában bátorított capitoliumi zavargásokra, hogy katasztrófamenedzseléssel induljon az új elnöki ciklus:

„Én azt gondolom, várható volt, és még nincs 20-a sem, hogy valamilyen hamis zászlós terrorcselekmény lesz, hogy hátha belebukik Trump. De tévednek a sátánista dögök, mert az emberek majd összefognak és segítenek egymásnak. Ez lesz a nagy ébredés egymásra, remélem.”

Mások szerint a feltételezett gyújtogatás oka nem más, mint P. Diddy, rapper és producer, aki jelenleg vizsgálati fogságban van; ellene szexuális emberkereskedelem, zsarolás és prostitúcióra kényszerítés miatt indult eljárás. Eszerint az elmélet szerint Diddy így akart további bizonyítékokat eltüntetni. Szerencsére erre gyorsan jön a cáfolat is: „A popsztár házát alaposan szétszedték az FBI nyomozói, és az, hogy a leégett területen további kazettát találjanak, annak elég kicsi a valószínűsége, vagy akkor tényleg egész Los Angelesnek és még ki tudja, milyen városoknak kellene leégnie.”

Sokatmondó bejegyzés az is, aki lakonikusan csak ennyit ír:

„Néró is felgyújtotta Rómát.”

Ez esetben fakultatív, hogy ki milyen politikai oldalt, háttérhatalmat vizionál az események mögé.

A teljesen vad elméletek szerint mindezt egy speciálisan erre a célra kifejlesztett, irányított energiájú fegyverrel (DEW: directed-energy weapon) idézték elő, amely szilárd lövedék nélkül, erősen fókuszált energiával károsítja célpontját, beleértve a lézereket, mikrohullámokat, részecskenyalábokat és hangsugarakat. A gyújtogatás célját a fentebbi okok közül tetszőlegesen ki lehet választani.

A politika után szorosan jön a technikai jellegű magyarázat, de persze ennek is megvannak a politikai felhangjai. Mindennek az oka az okosmérő technológia. Az ebben hívők szerint „a valódi természetes erdőtüzek nem égetik le a cementszerkezeteket, és gyakorlatilag érintetlenül hagyják a fákat.” Azaz ezek a tüzek nem természetesek. Szerintük az intelligens fogyasztásmérők lítium-ion akkumulátorral rendelkeznek, melyek rendkívül hevesen égnek.

Mivel az összes smartmérő csatlakoztatva van a hálózathoz, csak a mérők túlterhelésére van szükség, azaz az áramszolgáltatók idézik elő a tüzet.

Az elméletet részletező bejegyzés szerint „ezek a házak belülről kifelé égnek, szó szerint. Az otthonokban lévő rézvezetékek szigeteltek, és rendkívüli hőt szállítanak az otthon minden sarkába. Üdvözöljük az Agenda 2030-ban.” Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy az áramszolgáltató azzal, hogy felgyújtja ügyfelei otthonát, egyben el is veszíti azokat, és azt az elhanyagolható tényt is figyelmen kívül hagyjuk, hogy az okosmérők semmilyen akkumulátort nem tartalmaznak, és azon sem akadunk fenn, hogy amennyiben már sikeresen felrobbantották az akkumulátorokat a hálózat túlterhelésével (nyilván előtte a biztosítékokat valahogy hatástalanították), mi szükség van arra, hogy a szigetelt rézvezetékek „rendkívüli hőt” szállítsanak az otthonokba – hát mindjárt hihető a dolog.

De hogy mi ihlethette ezt? Hát talán az a terv, amit a város korábbi, demokrata polgármestere, Eric Garcetti hirdetett meg, amely Los Angelest „okosvárossá” kívánja fejleszteni. Ez körülbelül azt jelenti a terv szerint, amire gondolhatunk: integrált informatikai rendszereket, amelyek egységes fizetési platformokat és ügyintézési környezetet teremtenek a városlakóknak. Többek között ezt is írták: „Szükség esetén mindenki, beleértve a fogyatékkal élőket is, könnyen hozzáférhet a közbiztonsági szolgáltatásokhoz telefonon, SMS-en; közbiztonsági szolgálataink

nem csupán egyszerűen reagálnak, hanem proaktív technológiát alkalmaznak, amely azonosítja a tüzet, az erőszakot vagy a Los Angeles-i lakosok egészségét és biztonságát fenyegető egyéb kockázatokat még a segélyhívás előtt.”

Ezt a brosúrát egy másik kommentelő lelkesen be is illesztette, mint bizonyítékot a mindenre elszánt gonosz smartmérő-lobbi tevékenységére.

A mindent bizonyító brosúra. Nyilván.

Akinek megfelelően erős az idegrendszere, órákat tölthet el egyetlen életéből, hogy ezeket az elképesztő elméleteket olvasgassa. De nézzük, mi az, amit biztosan tudhatunk a tüzek keletkezéséről, letörve fantáziánk szárnyalását:

nagyon régóta nem esett eső a környéken, tehát a száraz növényzet adott volt, ahogy az erős szél is ahhoz, hogy nagy kiterjedésű tüzek keletkezhessenek.

Ez a nagy szárazság és az 50-100-150 km/órás széllökések előidézhetnek elektromos légvezetékeknél szikrákat. Elég egy ilyen szikra, ami szerencsétlenül hullik a száraz növényzetre, és máris kialakult egy tűzfészek.

A Palisades-tűz egy ház hátsó udvarából indult ki, amelyik a hegyoldalban volt, közvetlen szomszédságban a kiszáradt domboldallal. Ebben az időben elképesztően erős szél tombolt mindenhol. Bár a szél el is fújhatja a tüzet, de az elektromos szikrát nem oltja ki. Tehát ha az okoz hirtelen fellobbanó tüzet, akkor akár a meggyulladt fadarabkákat a szél könnyen felkapta és több száz ilyen törmeléket pillanatok alatt szétszórhatott, majd onnan újabb égő darabok terjedhettek tovább láncreakciószerűen. És sajnos

nem is volt elég tűzoltó, az egyik víztározó pedig üresen állt, továbbá nyomás sem volt a tűzcsapokban. Ez körülbelül pontosan elég lehetett a tüzek fellobbanásához és elterjedéséhez.

A pontos okokat nyilván a vizsgálatok tárják fel, ahogy a városvezetésnek pedig le kell vonnia a következtetéseket, hogy a közszolgáltatások nem megfelelő állapota (lásd: tűzoltók létszáma, elhanyagolt víztározók, alacsony víznyomás) mennyiben súlyosbította a helyzetet, illetve nyilván felül kell vizsgálni a légvezetékek állapotát is, megvizsgálva annak a lehetőségét, hogy ezeket minél inkább földkábelekkel váltsák ki.

És akkor még nem is gondoltunk bele az újjáépítésbe, a kártérítések várható horribilis összegébe és a szociálisan rászoruló családok támogatásába, hiszen a közhiedelemmel ellentétben Los Angelesben nemcsak sztárok és multimilliomosok élnek, hanem sok teljesen átlagos helyzetű, sőt számos szegény család is, akiknek szó szerint mindenük odaveszett a tűzben.

Persze az is igaz, hogy mindez nem olyan izgalmas, mint egy jóféle konteó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk