SZEMPONT
A Rovatból

„Sokaknak aközött kell dönteni, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen” – Angliában élő magyarokat kérdeztünk

Mekkora a megélhetési válság a briteknél? Megérte-e a Brexit lassan 3 év távlatából? Mi várható az új miniszterelnöktől, Rishi Sunaktól? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.


Zajlik az élet mostanában a brit belpolitikában: két hónapon belül a harmadik miniszterelnök lépett hivatalba kedden, miután a Boris Johnsont váltó Liz Truss alig 44 nap után, messze a legkevesebb ideig szolgáló kormányfőként megbukott. Utódja az indiai származású Rishi Sunak lett, akinek különösen nehéz gazdasági helyzetben kellene visszafordítania a lejtőről az országot. Ottani magyarokkal beszélgettünk arról, mennyire érzik a saját bőrükön a válságot, volt-e bármi értelme a Brexitnek, és milyenek a kilátásaik a közeljövőt nézve.

„Johnson egy bulvár-valóságshow szintjére süllyesztette a napi politikát”

A 2008 óta Angliában, Londontól délre élő Csaba szerint Liz Truss egyedül azért lehetett miniszterelnök, mert olyan programot állított össze, amit a tory párttagok látni szerettek volna.

„Természetesen ez nem működött, így eltávolították, mintha nem is ők szavaztak volna rá néhány héttel korábban. Pont, mint ahogy Truss kirúgta a pénzügyminiszterét, Kwasi Kwartenget: szegény csávó semmi mást nem mondott, mint ami Liz programja volt. Ez olyan, mint elb*szni a vacsorát, aztan kihajítani a lábast és a fakanalat”

– fogalmaz kissé sarkosan, majd hozzáteszi azt is: „Közgazdaságtan 1.0: A hitel jó, de csak addig, amíg növekedést segítünk vele, és a növekedés mértéke meghaladja a hitel díját. Liz nem akarta, de leginkabb nem tudta megmagyarázni, hogy miből akarja finanszírozni az adócsökkentések miatt kieső pénzt. Természetesen a piac beárazta ezt a lépést.”

Szerinte a baj a tory pártban az, hogy Boris Johnson „elzavart mindenkit, aki szakértő volt valamiben, és nem az ő kottájából énekelt. Aki mégis maradt, az megunta, hogy hülyét csinál magából, és önként távozott. Elég komoly vákuum van most ott, nincs hiteles ember, akit ki lehetne állítani a nyilvánosság elé.”

Ez ráadásul azért sem egyszerű feladat Csaba szerint, mert Johnson egy bulvár-valóságshow szintjére süllyesztette a napi politikát. Emiatt nagyon reméli, hogy minél hamarabb választásokat írnak ki, és végre az ellenzék vezetője, a munkáspári Kier Stalmer is esélyhez jut, mivel „egyedül ő tudna kezdeni valamit ezzel a megalázó cirkusszal”.

Csaba a gazdasági visszaesést nem érzi, szerinte aki most dolgozni akar, az tud is. „Én a Covid alatt váltottam, szakácsból teherautó-sofőr lettem. Kevesebbet keresek, mint 2019-ben, de még az elején vagyok az új karrieremnek, szóval lesz ez meg jobb is, nem vagyok kétségbeesve” – mondja.

A nagyobb baj szerinte az inflációval van, az élelmiszerek és az üzemanyag áremelkedése egyre durvább méreteket ölt.

„Én intézem a bevásárlást a családban, illetve a konyháért is én felelek. Három éve a zsebben csörgő apróból megvolt a vacsi: 3-4 font a hús, 2-3 fontért valami zöldség, meg egy szelet csoki desszertnek. Most 15-20 font alatt nem tudok a boltból kijönni. Mindezt úgy, hogy szakács a szakmám, 20 deka darált húsból, meg két almacsutkából én vacsorát tudok főzni...”

– mondja enyhe iróniával. A konyhát ezzel együtt megoldja: „Nehezebb, mint volt, de messze vagyunk az éhezéstől. A gázolaj viszont tényleg felháborító: meg kell gondolni minden autós utat, feleslegesen nem megyünk sehová, inkább összekötök több dolgot, úgy indulok neki a napnak.”

„Sokaknak aközött kell dönteni, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen”

„Liz Truss miniszterelnöksége akár komikus is lehetett volna, ha nem emberek millióinak az életét tette volna még rosszabbá. Komikus, mert ilyen rövid ideig még senki nem vezette az országot, főleg azzal a szöveggel, hogy ő küzdeni fog és nem feladni. Jött, bedöntötte a fontot majd angolosan távozott” – fogalmaz a 13 éve Angliában élő Balázs, aki tavaly költözött Londonból a fővárostól keletre fekvő Chelmsfordba.

Szerinte a Brexit mellett olyan tényezők is szerepet játszanak a mostani válságban, mint a Covid, vagy a háború Ukrajnában: ezek miatt a gáz-, villany-, és benzinárak, illetve a hitelek törlesztői az egekbe szöktek.

„A válság a magánéletemben és a munkám során is érzékelhető. A számlák és benzinár drágulását minden háztartás a saját bőrén érzi. A villany és gázár 40%-kal növekedett áprilisban, majd további 40%-kal októberben. Hozzáteszem, hogy az állam az emberek bevételétől függően valamennyi pénzügyi segítséget nyújt, januárban viszont újabb emelés várható.”

A fizetések viszont ezzel nem egyenes arányban nőnek, a hitelek pedig nagyon kedvezőtlenek. Ezt Csaba is megerősíti: mint mondja, sokan kétségbeejtő helyzetbe kerültek a lakáshitelükkel.

„Itt nem 30 évre írják alá, hanem 1-2-5 évente új hitelt intéznek a házra. Ez persze az alapkamat függvényében kamatozik, ami egyáltalán nem mindegy, hogy 1-1.5%, vagy éppen 6%, ahová jövő év közepére várják. Ez havi szinten akár 800-ról 1800 fontra is felviheti a törlesztőt. Azt pedig a változatlan fizetésekből nem lehet kifizetni, így a polgár meg se fogja kapni a hitelt. És ott áll a 15%-ban kifizetett házzal, amire nem kap hitelt...”

Balázs szerint a szociális politika is bőven hagy kívánnivalót maga után. Egy 18 és 25 év közötti fiatal átlagosan havi 265 fontot (ez kb. 125 ezer forint) kap az államtól segélyként. Erre még rájön a lakhatási segély, ami függ attól, hogy hol él az ember és mennyi a jövedelme. Ez az összeg viszont még mindig kevés ahhoz hogy az emberek és gyermekeik normális körülmények között élhessenek.

„Sokaknak aközött kell döntést hozniuk, hogy meleg ételt esznek, vagy fűtenek télen. Ezek a tényezők hatalmas hatással vannak a gyermekek iskolai teljesítményére, mert azon aggódnak, mikor ehetnek legközelebb. Ami további hátrányba sodorhatja őket a jövőben, hiszen ha most nem tudnak teljesíteni nagyobb eséllyel kerülnek hátrányba a későbbi életük során is” – mondja Balázs, hozzátéve: emberek milliói nem önszántukból választják, hogy segélyből éljenek, hanem az életkörülményeik, egészségügyi és mentális gondok következtében nem tudnak munkát vállalni. Viszont az állami segítség nemhogy nem ad esélyt a kitörésre, inkább stigmatizálja őket.

A nagyjából egy éve Angliában élő Miklós árnyalja kicsit a képet: mint mondja, a gazdasági helyzetet ő közvetlenül nem érzi rossznak, visszaesés ugyan tapasztalható, de azt is csak a hírekből és statisztikákból tudja. „Ugyanúgy bejárok dolgozni, megkapom azt a boltban, amiért mentem. Amíg 473 forint egy darab font, addig nem aggódom” – fogalmaz.

Liz Truss szerinte nem esik a komolyan vehetetlen, vagy nevetséges kategóriába, ami felróható neki, az a sikertelen mentőcsomag és az ennek következtében beszakadt font. „Hibás döntés volt, de legalább őszinte, amihez azok, akik nem olyan rég költöztek el Magyarországról szerintem nem szoktak hozzá. Brit részről nyilván vannak ócsároló megnyilvánulások, de nem ő az egyetlen rövid ideig hivatalban lévő miniszterelnök” – teszi hozzá.

„A kormány bohócot csinált magából a Brexittel, miközben semmivel nem lett könnyebb az élet”

Balázs szerint az EU-ból való kiválás hosszú és fájdalmas volt. Az "elhagyók" fő érvei között volt a szabadabb kereskedés lehetősege, a kormány hivatalos statisztikai weboldalának adatai alapján pedig összességében a brit kereskedelem nem EU-s országokkal növekvő tendenciát mutat. A Gazdasági és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute -EISR) felmérése szerint Nagy-Britannia kereskedelmi forgalma az Európai Unió felé (EU) 16%-kal csökkent, az EU-ból Nagy-Britanniába irányuló kereskedelem pedig 20%-kal alacsonyabb most.

„Ez jelenleg rám személyesen nincs hatással, de ha a gazdaság csökkenésére az adók növelése lesz a válasz, az már érinteni fog. Ráadásul amikor a kormány tavaly év végén nem hosszabbította meg az EU-s sofőrök vízumait, azt mindenki érezte, akinek autója van, ugyanis nem volt benzin az országban.”

A Brexit az utazásra is hatással van, a brit útlevéllel utazók nem tartózkodhatnak az EU országaiban, valamint Norvégiában, Svájcban vagy Izlandon 90 napnál tovább 180 napon belül. „Szerencsére még van EU-s útlevelünk, illetve mivel nem tartózkodunk egyszerre 2-3 hétnél többet az országon kívül, ez ránk nincs hatással. Vannak azonban olyanok, akiknek a munkája megköveteli, hogy több mint 3 hónapot töltsenek külföldön, és ez megnehezíti a dolgukat” – teszi hozzá Balázs.

Komoly probléma az is, hogy a Brexit miatt jelentős mennyiségű EU-állampolgár elhagyta az országot, a munkavállalás megnehezítése következtében pedig nem jönnek újak helyettük. Ennek hatása érezhető az egészségügyi és a szociális szektorokban, ahol a munkaerőhiány hatalmas űrt képzett, ami kihatással van az ellátásra.

Összességében Balázs szerint Nagy Britannia nem nyert az EU-ból való kilépéssel. Csaba is hasonlóan gondolja: „Az export sokkal nehezebb lett, mert már harmadik ország vagyunk. Az import csak azért nem változott, mert nagy kegyesen még nem vezettük be az ilyenkor harmadik országokra érvényes ellenőrzéseket. Nyilván belátták, hogy ha az importot megnehezítenék, simán éhen halnánk, egyszerűen nem lenne mit enni. Üres polcokat viszont így is lehet látni a szupermarketekben, valamint az is napi szinten előfordul, hogy vagy nem kapok meg valamit, vagy nem azt kapom, amit szeretnék. Megoldom, de pár év alatt ez sokat romlott. Szóval a Brexit egyáltalán nem érte meg, a kormány bohócot csinált magából, miközben semmivel nem lett könnyebb az élet.”

Miklós ezzel a kérdéssel kapcsolatban is megengedőbb álláspontot képvisel, bár hozzáteszi, hogy a Brexitet a korosztályában mindenki rossz döntésnek tartja. „Nem tudom, milyen volt a gazdaság előtte, de ha ez számít rossznak, akkor köszönöm szépen, maradok itt. Természetesen nehezebb lett a megélhetés, de közel sem tartom olyan drasztikusnak a romlást, mint erről sokan írnak. A rezsi a duplája lett, de a fizetésemen ennek fejében emeltek is. Itt alapvetően soha nem a pénz lesz a kérdés.”

„Sunaknak azt a programot kellene végigcsinálnia, aminek a szöges ellentétét akarta”

A hétfőn megválasztott új miniszterelnökkel, Rishi Sunakkal kapcsolatban mindhárom megszólalónk bizakodó. „Bár nem egyszerű pozitívnak lenni ennyi mélyrepülés után, úgy gondolom, hogy Rishi csak jobb lehet Trussnál és bár talán az nem nehéz, de Borisnál is” – fogalmaz Balázs.

Sunak korábbi intézkedései közül azt emeli ki, hogy még pénzügyminiszterként a Covid alatt bevezette az úgynevezett furlough-t, ami sok olyan embernek biztosított valamennyi pénzügyi támogatást, akik különböző okokból nem tudtak dolgozni.

„Bár még nem terjesztett elő semmilyen programot, azt tudjuk a hírekből, hogy szeretné egyesíteni a pártját és az országot. Az utóbbit választások nélkül nem tudom, mennyire fogja tudni elérni, márpedig ettől most elzarkózik. Reménykedem benne, hogy volt pénzügyminiszterként ki tudja húzni az országot a jelenlegi gazdasági válságból.”

Miklós ehhez annyit tesz hozzá, hogy mivel Sunak az első színes bőrű miniszterelnök, aki nem keresztény, és indiai származású, az idősek körében ezzel aligha lesz népszerű. A fiatalok és középkorúak viszont (akik a gazdaság alapját adják) bizakodva állnak hozzá, mert pénzügyminiszterként már bizonyított. „Nem tűnik olyan politikusnak, aki vesztegetné az idejét. Kíváncsian várjuk, mennyire sikerül stabilizálni az ingadozó fontot.”

Csaba szerint a piac szereti Sunakot, a tory pártnak viszont csak nagyjából fele van mögötte, de ha nem akarnak forradalmat, muszáj lenyelniük a békát.

„A napnál is vilagosabb, hogy Rishi a szöges ellentétét gondolja a gazdasági dolgokról annak, amit most örökölt” – fogalmaz, ami alatt azt érti, hogy még ha a Truss bukásához vezető miniköltségvetés nem is fog megvalósulni az eredetileg tervezett formájában, egyes elemei jó eséllyel így is maradnak, arra pedig muszáj lesz forrást találni. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez csak kölcsönből lehetséges, ami további bajokat hozgat magával.

„Nem lehet úgy adókedvezmenyt adni, hogy recesszió van, miközben az adósság nem növekszik, és a költségeken sem csökkentenek. Valahol valakinek biztosan fájni fog, meg kell találni, hol csíp a legkevésbé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Havas Henrik: Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése
Az újságíró szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Havas Henrik Orbán Viktor szerda reggeli, brüsszeli rögtönzött sajtótájékoztatójáról fejtette ki véleményét a közösségi oldalán. A miniszterelnök az Ukrajna uniós csatlakozása ellen indított kormányzati szavazás eredményéről azt mondta: a leadott szavazatok 95 százaléka, vagyis 2 168 431 szavazat nem támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Vastagabb lett, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények” – mondta Orbán Brüsszelben.

„Engem egyetlen egy dolog érdekel ebben a pillanatban: ki volt az az idióta, aki azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy vastagabb, férfiasabb lett a hangja?

Nem tudok másra gondolni, mint hogy Orbán hormonkezelésen esett át, és már arra készül, hogy egy újabb Voks25-tel megalapozza a halálbüntetés visszaállítását,

és akkor még vastagabb lesz a hangja” – fogalmazott az újságíró a Facebookon, ezután pedig arról írt, hogy megpróbált utánajárni, „mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor valóban azt gondolja, hogy nem 26 EU-s tagországnak van igaza, hanem egyedül neki”.

„A szakirodalom szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.

Miután annak idején 8 hónapig a Lipóton dolgoztam, pontosan tudom, hogy ezek a tünetek hatalmas megterhelést jelentenek a betegek számára, ezért Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése.

Ha valaki a fentiek alapján bipoláris zavarra tippel, az téved. Én annak idején a pszichiátrián elég sok skizofréniában szenvedő emberrel találkoztam… Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy lesz még nemzeti konzultáció a halálbüntetés visszaállításáról. Ez olyan biztos, mint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ha nem is értünk mindig egyet egymással, nem szoktuk bántani egymást. 2006-ban sem ostromolta senki a tévészékházat, az csak egy közönségtalálkozó volt” – írta Havas.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: