Lazításoknál nőtt a fertőzöttek száma, és akkor feladták – egy Indiában élő magyar nő tapasztalata a járványról
India egyik legnagyobb városában, Bangalore-ban él Móni 2013 óta.
éttermekbe, üzletekbe, masszázsszalonokba. Építkezésekhez is, biztonsági emberként és bejárónőnek is sokan jönnek máshonnan. A rengeteg informatikai cég miatt india Szíliciumvölgyének is hívják.
„A túlzsúfolt, elképesztő forgalmú, káoszos nagyváros egy szellemváros hangulatát idézte a járvány miatti lezárásoknál.” – meséli Móni. Szerinte mostanra olyan 70 százalékban tért vissza az élet.
A város előttük reggeltől estig ilyen volt a járvány előtt.
Bangalore a márciusi lezáráskor.
Neki kicsi gyerekkora óta megmagyarázhatatlan álma volt India. Tíz éve, amikor először járt ott, úgy érezte ez az otthona. A reggeltől késő estig szorosan álló autókat, az állandó dudálást azonban azóta sem kedvelte meg.
„Nagyon jó volt a nagy csend, amikor elrendelték, hogy maradjon mindenki otthon, aki teheti.” – mondja mi volt az egyetlen jó dolog a lezárásban.
„Az első számú vevőink az irodai alkalmazottak voltak és most nem volt szükség újabb ingekre, nadrágra. A másik nagy csoport az edzőtermekbe járók voltak, de a sportruhák sem fogytak most.”
A férje Amerikában élő nővérének van egy utazási irodája, ő szervezte a turistákat, Móniék pedig Indiában szervezték az utakat. Ez a vállalkozás is leállt márciusban.
Móniék esküvője 2013-ban
Az egyetlen üzlet, ami megmaradt
Volt még egy kis kínai éttermük, ez mentette meg őket.
„Egy kétszintes házban élünk, a földszinten volt a ruhaüzlet és ott van az étterem is, fent pedig alszunk. Ami pénz bejön, abból kifizetünk mindent, akkor még annyi marad, hogy a lakbér körülbelül felét tudjuk fizetni. A főbérlő szerencsére nagyon elnéző, tudja, hogy most különleges helyzet van.”
Tesztként indult a legnehezebb időszak
Áprilistól kezdődik amúgy a nyári szünet itt, most egy kicsit hamarabb indult.
„Másnaptól viszont folyatódott ez. Senki nem volt erre felkészülve, senkinek nem volt otthon semmije.”
Móniék szerencsések voltak, mert az éttermek főzhettek kiszállításra, és így ők kaptak is mindent, ami a főzéshez kellett.
„Egy magyar családnak is én küldtem csirkét, rákot, krumplit, zöldséget, mert ők nem tudtak venni ilyesmit.”
A boltok csak pár órára nyitottak ki, a vevőknek kint kellett sorban állni két méterenként. Gyér volt az ellátás, szinte üresek voltak a polcok, csirkét például csak az éttermek kaptak. Móninak csak elvétve kellett vásárolni mennie.
„Hiába írtunk mi, hogy itt dolgoznak, engedély kellett, de azt nem adtak, csak az egészségügyi dolgozóknak és a futároknak. Próbáltak titkos úton jönni. Az egyik már késsel járt haza, mert nem egyszer megtámadták pénzért. Megnőtt a tolvajok, rablók száma is, pedig ez itt nem volt annyira jellemző.”
Kirándulás augusztusban, maszk köztelező
Május elejéig tartott a teljes lezárás. Aztán lazultak a szabályok, ki lehetett menni, de kérték, hogy ne legyenek csoportulások. Folyamatosan nyitottak az üzletek. Nagy fordulat volt, amikor kinyitottak az italboltok júniusban.
A News minute lap képe az italbolti nyitásokról
Móni is otthon készít bort, mert az étteremnek kell.
„Most palackoztam húsz litert, majd megyünk, veszünk szőlőt és készítem az újat.”
Augusztus, szeptemberben a konditermek is kinyitottak, de mindenkin kellett lennie arcvédő pajzsnak.
Szeptembertől az éttermek is adtak alkoholt.
Most februárban pedig már a mozik is működhetnek, de csak minden második helyre lehet ülni, és az uszodákat is használhatják. Az iskolák még mindig online oktatást tartanak, játszóházak továbbra is zárva.
– véli Móni.
„Maszkot még mindig mindenütt kell használni, kézfertőtlenítő és lázmérés is van mindenhol.
Az egymilliárd 350 milliós Indiában nem mindenütt van ez így.
Kislányuk iskolai fotója
„A múlt héten Kannurban voltunk, ez egy város Észak-Keralában, és ott minden a régi, a forgalom, az utcák, minden nyitva, iskolába is járnak, a bevásárlóközpontok tele, tényleg csak annyi a különbség, hogy mindenki maszkot visel. Aztán hazafelé keresztülmentünk egy városon már itt Karnataka államban, ahol
Nálunk viszont büntetnek, ha nincs.”
Kerala államban januárban egy ünnepnapon. Pár nap múlva elrendelték, hogy a 10 év alattiak és 65 év felüliek maradjanak otthon, mert megugrott a betegek száma.
Móni azt mondja, az étterem a jövőjük, de sok munka van vele.
A férjem csinálja most az asztalokat én pedig az online rendeléseket.”
Nem saját futárral dolgoznak, hanem az általános futárok mennek ki, ha rendelés van, ezért 30 százalékot kell fizetni.
