SZEMPONT
A Rovatból

Lázár János törekvése, hogy az alternatív Vonatinfókat is lekapcsoltassa, technikailag lehetetlen - mondja a Közlekedő Tömeg elnökségi tagja

Király Bence szerint minden ilyen kísérlet folyamatosan rontja Lázár politikusi megítélését. Egyébként a Vonatinfó lelövése szerinte illeszkedik a MÁV eddigi lépéseinek sorába, amikkel egyre átláthatatlanabbá teszi, mit csinál.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. június 28.



Kitartóan, de láthatóan sikertelenül próbálja magakadályozni a MÁV, hogy adatokhoz jussanak azok a civilek által készített oldalak, amik az épp egy hete megszűntetett Vonatinfót pótolnák. A Telex kérdésére pénteken úgy fogalmaztak: „Informatikus kollégáink folyamatosan dolgoznak azért, hogy a MÁV-csoport hiteles utastájékoztatási felületeinek elérhetőségét a szabályozatlan adathalászati kísérletek se lassíthassák, akadályozhassák.” Lázár János azonban vesztésre áll, a Hol a vonat?, a Vonattérkép és a hasonló oldalak továbbra is működnek. Most is vagy 20 sárga pötty jelzi rajtuk, hogy épp ennyi vonat késik, van, amelyik majdnem egy órát.

A hivatalos Vonatinfó múlt szombaton úgy tűnt el, mintha soha nem is létezett volna. Pedig a térképes oldalon addig bárki megnézhette, hol jár éppen a vonata, és nyomon követhette a késéseket. Az Egységes Menetrend Magyarországon (EMMA) nevű, gyakorlatban nehezen használható rendszer vette át a helyét: ahogy a MÁV fogalmaz, „fejlesztés történt”. A valóságban viszont az történt, hogy egyik napról a másikra megszűnt az utasok számára legátláthatóbb és legkézenfekvőbb információforrás. A közlekedési miniszter legújabb csatájáról Király Bencével, a Közlekedő Tömeg Egyesület elnökségi tagjával beszélgettünk.

– Hogyan kellene egy kultúrállamban az utastájékoztatásnak működnie?

– A valós idejű információk elérése az utastájékoztatás alapvetése. Egy normálisan működő vasúti rendszer esetében ennek úgy kellene kinéznie, mint ahogy néhány nappal ezelőttig Magyarországon is kinézett: egy viszonylag felhasználóbarát felületen, mind táblázatos, mind térképes formában, az utasok valós idejű információt kaphattak az aktuális forgalmi helyzetről és a vonatok várható érkezéséről. Helyette most itt van ez az Emma nevű, jelenlegi formájában teljesen használhatatlan és ezért közutálatnak örvendő valami. Az az intézkedés, hogy a Vonatinfót, illetve a mögöttes mozdonyinformációs rendszert, az EMIG nevű térképet elérhetetlenné tették, vélhetően Lázár János és minisztériuma intézkedése volt. Ez nem a semmiből jött, voltak előzményei. Tavaly augusztusban kisiklott egy nemzetközi InterCity-vonat szerelvénye a Keleti pályaudvaron. Erről látványos képek is készültek, és néhány napig sok sajtóanyag született róla. Másnap pedig Zuglóban tört el a sín, ott is történt egy komoly üzemzavar. Ezután három dolog történt: egyrészt

a MÁV elkezdte sorra megtagadni a közérdekű adatigényléseket, döntéselőkészítésére hivatkozva.

Pedig a közérdekű adatigénylésre a választ a vasútnak nem szívességből kell teljesíteni: minden állampolgárnak alkotmányos joga, hogy betekintést nyerjen a közpénzből gazdálkodó szervezetek működésébe. A MÁV-csoport cégei azóta is folyamatos jogsértésben vannak, mert ezeket a kérelmeket válogatás nélkül elutasítják. Másrészt átalakították a Mávinformot, bevezettek egy új felületet. Az előző rendszer egy hírfolyamszerű, folyamatosan frissülő platform volt, amely a forgalmi zavarokat ábrázolta.

Az új rendszerben a forgalmi zavarokról szóló hírek sokszor egy órán belül eltűnnek.

A harmadik lépés februárban történt: titkosították az üzemi menetrendet, amely PDF formában hosszú évekig elérhető volt a MÁV honlapján. Ebből például meg lehetett tudni, hogy az adott vonatnak milyen típusúnak kell lennie, mondjuk emeletes KISS-nek vagy FLIRT-nek, így ellenőrizhető volt, hogy a MÁV megfelelő kapacitású szerelvényt állított-e ki. Tavaly ősszel pedig megváltoztatták a késési statisztikák számítási módját. Korábban a nemzetközi vasúti sztenderdek szerint a feláras vonatok 5 percen belüli késésének arányát közölték. Most viszont vonalanként adják meg, hogy hány vonat volt „átlagosan pontos”. Ez egyrészt

összehasonlíthatatlanná teszi a korábbi adatokkal, másrészt lehetetlenné teszi, hogy más európai vasúttársaságokkal összevessük a MÁV teljesítményét.

Ez is az átláthatatlanság irányába tett lépés. Most pedig odáig jutottunk, hogy már a késési adatokat is el akarják titkolni.

– De mivel indokolták ezeket a lépéseket? Ilyenkor azért szoktak valamilyen indokot mondani: korszerűsítés, jobb lesz, szebb lesz? Történt valamilyen érdemi indoklás?

– Két nyilvános megnyilvánulás volt az elmúlt hetekben. A pünkösd utáni hétvégén, a MÁV vezérigazgatója posztolt arról, hogy a Vonatinfo továbbra is elérhető, és ott minden késés nyomon követhető. Aztán múlt szombat hajnalban, minden előzetes bejelentés nélkül lekapcsolták a Vonatinfót, és kiadtak egy kurta sajtóközleményt, miszerint továbbfejlesztik az utastájékoztatási rendszert, és az Emma nevű rendszerbe integrálják azt. Na most,

az Emma egy olyan utazástervező, ami már közel egy éve benne van a MÁV applikációjában, elvileg mindenki számára elérhető, de gyakorlatilag senki nem használja,

mert rendkívül nehezen kezelhető, például a késési adatok kinyerése szinte lehetetlen belőle.

– Most pedig az applikációból is kikerült a Vonatinfo térképes alkalmazás. Az Emma bele van integrálva?

– Javaslom, hogy próbálja ki, tanulságos lesz. Az applikációban egy külső böngészőablak nyílik meg, és körülbelül tíz kattintással lehet előhívni a késési adatokat egy adott vonathoz. Ez egyáltalán nem utasbarát rendszer. Ráadásul a térképes Vonatinfónak forgalomirányítási szerepe is volt. Például,

ahol buszok csatlakoznak vonatokhoz, sok buszsofőr ebből nézte meg, hogy megérkezett-e a csatlakozó vonat. Hiába van a MÁV és a Volán egy cégben, a forgalomirányítás integrációja a mai napig nem történt meg.

Ilyen helyzetekben a Vonatinfó valós segítség volt. Ennek lekapcsolása még a dolgozók munkáját is nehezíti.

– A lekapcsolás után hamar megszületett az első alternatív oldal. Ezt Lázár János azzal nyírta ki, hogy egy posztban adathalásznak nevezte az oldalt. Tegyük helyre: mi az az adathalászat?

– Az „adathalászat” kifejezést általában személyes adatok jogosulatlan gyűjtésére és kezelésére használják. Így nem áll összhangban azzal, amit Lázár János a holavonat.hu kapcsán állított. A térképes alkalmazás az egyébként is nyilvánosan elérhető MÁV-adatokat egy külön szerverre gyűjtötte.

Ezek az adatok közérdekűek, sok nyugat-európai vasúttársaság is publikálja őket, és harmadik felek fejleszthetnek rá alkalmazásokat.

Itthon is van ilyen: például a BKK is ad élő adatokat a Google-nek, így a Google Mapsen is látható a budapesti közösségi közlekedés valós időben. A MÁV viszont valószínűleg azért titkolja ezeket, mert önmaga számára kompromittálónak tartja őket.

– Történt-e bármilyen szakmai észrevétel, egyeztetési kezdeményezés, kapcsolatfelvétel a minisztérium részéről? Illetve a civil szervezetek, szakmai érdekvédők megkeresték-e a minisztériumot, hogy ez nem jó irány?

– Felénk ilyen megkeresés nem történt. Pedig mi, ahogy mindig hangoztatjuk, nyitottak vagyunk minden ilyen jellegű megkeresésre, akár a Vonatinfó, akár más, vasúttal kapcsolatos ügyekben.

– És önök megkeresték a minisztert?

– Nem kerestük meg. Azt gondolom, hogy a Vonatinfó ügye pont egy olyan kérdés, amelyben szakmai konszenzus van: vissza kell kapcsolni ezt a térképet. Nagyon sok szakember van, akár az ÉKM-ben, bár ott talán már kevesebben, mint a MÁV-ban, akik átlátják ennek a fontosságát. Viszont ez a döntés politikai szinten született meg, így kívül esik a mi befolyásolási lehetőségeinken. Szerintem az a fajta hullám, amit ez a döntés generált, előbb-utóbb arra kényszeríti majd a minisztert és a hozzá tartozó apparátust, hogy újragondolják az egészet.

– Ön szerint tehát vissza fogják kapcsolni a Vonatinfót?

– Vagy visszakapcsolják,

vagy a holavonat.hu-hoz hasonló alternatív oldalak fognak egyre jobban működni, és az emberek ezeket kezdik majd használni.

A miniszter törekvése, hogy ezeket is lekapcsoltassa, egyrészt technikailag is lehetetlen, mert az Emma miatt úgyis publikálnia kell a MÁV-nak az adatokat, másrészt elképesztően kontraproduktív. Szakmailag is, mert rontja az utasélményt és a szolgáltatási színvonalat, de politikai értelemben is, mert rontja Lázár János politikusi megítélését.

– Biztos ebben? Ahogy felsorolta az elmúlt egy év információszűkítéseinek történetét, én nem lennék ilyen optimista.

– Azért látni kell, hogy ez az előzményekhez képest egy egészen más szint. A közérdekű adatok kiadásának megtagadása például „csak” a civil szférát érintette. Az üzemi menetrend titkosítása leginkább a szakmán belül jelent problémát. De a Vonatinfó megszüntetése már mindenkit érint, aki vonattal utazik, vagyis Magyarország lakosságának közel felét. Ez már teljesen más lépték, teljesen más horderejű kérdés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk