Lassult az oltások beadásának üteme, hétvégére csúszhat a teraszok nyitása

Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.

Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.

A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.

Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint

Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.

Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.

Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.

Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.

A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.

A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.

A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.

A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.

Miután Magyar Péter előzetesen jelezte, hogy a Tisza Párt nem fogja támogatni, hogy Szijjártó Péter legyen az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz gyorsan új jelöltet állított Vitályos Eszter személyében. Mindez kedd délelőtt a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésén történt, ahol az is kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kaphatja a nemzetbiztonsági bizottság vezetését – írja tudósításában a Telex.

„Előre jelzem, hogy a Tisza nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta közösségi oldalán.

A Fidesz gyorsan reagált:

Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője az egyeztetés utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Vitályos jelölését el tudták fogadni. Arra a kérdésre, hogy mi volt a legfőbb ellenvetésük Szijjártó jelölésével kapcsolatban, így válaszolt:

Azt is hozzátette, hogy feltételezése szerint a Fidesz-frakció is úgy érezhette, hogy „vállalhatatlan ez a nevezés”, mert miután a Tisza jelezte, hogy számukra elfogadhatatlan Szijjártó jelölése, azonnal elő tudtak állni egy új jelölttel.

Az pedig már korábban eldőlt, hogy

A kedd reggel 9-kor kezdődő megbeszélésen a Tisza Pártot Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető, Velkey György László frakcióvezető-helyettes, Melléthei-Barna Márton jogi igazgató és Császár Martin képviselte. A Fideszből Gulyás Gergely és Balla György, a KDNP-ből Rétvári Bence és Latorcai János, míg a Mi Hazánk Mozgalomból Toroczkai László, Novák Előd és Apáti István vett részt.

A múlt heti, második tárgyaláson a pártok már megállapodtak a bizottsági struktúráról: a korábbinál néggyel több, összesen húsz parlamenti bizottság áll fel. Ezek közül tizennégy vezetését a Tisza Párt kapja, a maradék hat elnöki pozíciót pedig a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom osztja szét egymás között.

A Mi Hazánk már korábban jelezte, hogy több kulcspozíciót követel, a mai tárgyaláson pedig kiderült, hogy

Hétfőn a Fidesz–KDNP is bejelentette frakcióinak névsorát; nem ül be a parlamentbe Orbán Viktor, Kövér László, Semjén Zsolt és Rogán Antal.

Az új Országgyűlés elnöke Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt balatonfüredi képviselője lesz. Magyar Péter korábbi ígérete szerint az ellenzék a korábbi ciklusokhoz képest több alelnöki pozíciót kap: a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is 1-1 helyhez juthat. A Mi Hazánk már korábban bejelentette, hogy ők ismét Dúró Dórát javasolják alelnöknek.

Hétfő este derült ki, hogy hiába egyeztek meg erről korábban a pártok, a köztársasági elnök által vezetett Szent Korona Testület nem engedélyezi, hogy az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez átvigyék a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe.

A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök támogatta a javaslatot, de a testület végül nem szavazta meg.

Sulyok Tamás a Tisza Párt javaslatára május 9-e 10 órára hívta össze az alakuló ülést. Magyar Péter azt szeretné, hogy a hagyományokkal szakítva rögtön meg is válasszák miniszterelnöknek, hogy minél hamarabb felállhasson az új kormány. A Tisza Párt az alakuló ülés délutánjára ünnepi rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.

Eldőlt, hogy nem viszik át a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe az új képviselők hivatali esküjéhez. A javaslatot a Szent Korona Testület elnökeként Sulyok Tamás államfő támogatta, ám a testület megvitatta ugyan az előterjesztést, de az érdemi döntéshez szükséges támogató többség nem alakult ki, így elmaradt a határozathozatal.

A köztársasági elnök jelezte, hogy a képviselők letehetik esküjüket a korona jelenlétében, amennyiben erre igény mutatkozik.

Az eredeti javaslat, miszerint a képviselők a Szent Korona előtt tegyék le az esküt, a Mi Hazánktól származott, és a pártok korábban megállapodtak ebben. Toroczkai László pártelnök jelezte, a döntés ellenére továbbra is ragaszkodnak a megállapodáshoz, és javasolják, hogy a képviselők a kupolacsarnokban járuljanak a koronához eskütételre.

Kedden folytatódnak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások, amelyeket Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója vezet. Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-ére hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését.

Aznap szünetel az Országház-látogatás, és az ülésterem karzata sem lesz látogatható. Az ünnepi ülésen csak a képviselők és a meghívottak vehetnek részt.

A Sándor-palota közleménye nem részletezte, kik nem támogatták a javaslatot, de a törvény szerint az Országgyűlés által létrehozott Szent Korona Testületnek Sulyok Tamáson kívül a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a tagja. A testület már három tag jelenlétével is határozatképes, a döntéshez pedig elég lett volna az egyszerű többség is.

via MTI