hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Teszteltük a kínai vakcina hatékonyságát: az eredmény finoman szólva is kétséges

Van, akinek szinte semmi ellenanyaga nem termelődött két Sinopharm oltás után sem, és van olyan is, akinek a referenciatartomány maximális értékét is meghaladja a szervezetében lévő ellenanyagszint.
hirdetés

A Sinopharm a legdrágább koronavírus-vakcina azok közül, amelyekből a magyar kormány vásárolt. Mégis ebből vettünk a legtöbbet. Gondolhatnánk, hogy azért, mert ez a leghatásosabb, de nem. Még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mennyire véd a vírustól, ezt az apró részletet ugyanis a kínai gyártó nem kötötte a világ orrára.

Dühös vagyok és elkeseredett.

A közeli hozzátartozóim közül többen is a kínai Sinopharm vakcinát kapták, mert nem volt más. Az egyik rokonom 67 éves, mindig is szabálykövető és racionális gondolkodású ember volt, ezért elfogadta a háziorvosa véleményét, amikor azt mondta, csak Sinopharm vakcinája van, érdemes ezt beadni. Már csak azért is hinni akart az orvosnak, mert krónikus betegként az elmúlt egy évben nagyon óvatosan élt. Szinte ki sem ment az utcára, velünk vagy az unokáival sem találkozott, csak néhányszor és szigorúan szabadtéren, a távolságot megtartva. Elmaradtak a családi szülinapok, a közös nyaralások és a nagy vasárnapi ebédek.

A kora nyugdíjas éveit nem úgy képzeli el az ember, hogy egy lakásban ül. Úgy terveztem, hogy sokat járok színházba, koncertekre, utazunk és sok-sok időt töltök a két óvodás unokámmal. Nem így lett. A világjárvány mindent felülírt. De az oltás reményt adott."

Úgy tűnik, hamis remény volt. A rokonom már az első oltás után minden héten csinált házi ellenanyagtesztet, de nem volt eredménye. Nem baj, gondoltuk, majd a második dózis után biztos pozitív lesz. Nem lett.

Nem estünk kétségbe, hiszen maga a gyártó is azt mondta, hogy a második oltás után két hetet kell várni, hogy kialakuljon az immunválasz. Letelt a két hét, tehát összesen hat az első oltást követően, de még mindig semmit nem mutatott a háziteszt. Pedig a védettségi igazolvány is megérkezett már, úgyhogy papíron már volt védettség. Mi azért úgy döntöttünk, megéri megtudni az igazságot, így kifizettük a 11 ezer forintos laboratóriumi ellenanyagtesztet. Az eredmény lesújtó.

hirdetés
„Ellenanyag nem mutatható ki” – írják a hivatalos laboreredményen.

A vizsgálat során a vér IgG szintjét mérik. Ezt a szervezet a koronavírus tüskefehérjéje ellen állítja elő. A referenciatartománya 10 és 1000 ml között van. Az említett rokonomnál 4,6 AU/ml-es szintet mértek a második Sinopharm oltás után két héttel. Egy másik családtagomnak, aki szintén 60 év feletti, 65 AU/ml eredmény jött ki, ő ezzel elvileg védve van a vírus ellen. Egy kolléganőmnek viszont, aki jóval fiatalabb, a két Sinopharm-dózist követően több mint 1000 lett az IgG szintje. Egyikük sem volt korábban koronavírusos.

Ezek a nagyon eltérő eredmények sok kérdést vetnek fel, ezért megkerestem Dr. Boros Gábort, a BioNTech magyar származású biológus kutatóját,

akinek Karikó Katalin munkatársaként komoly szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcinájának létrehozásában. A szakember azt mondja: a legnagyobb probléma az, hogy még a szakma sem ismeri a kínai Sinopharm vakcina dokumentációját. Azaz nem tudják pontosan, mi van benne, vagy mik voltak a harmadik klinikai fázis eredményei, ha egyáltalán volt ilyen.

„Ha nagyon megbízhatóan akarjuk tesztelni az immunválaszt, akkor laboratóriumi körülmények között, az oltott emberek vérmintáit felhasználva, speciális biológiai rendszerekkel mérhetünk különböző szinteket. Ezzel számos más immunválaszt is mérni tudunk. Na pontosan ezért lenne fontos ismerni a Sinopharm vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit. Amikor több ezer oltott eredményeit vizsgálják, nyomon követik.

Ezek egy vakcina hatékonyságának, biztonságosságának legfontosabb mérőszámai.
Az összes többi oltóanyagról ezt mind tudjuk. Nagyon fontos információ lenne az embereknek, az orvosoknak, a kutatóknak és a járványügyi szakembereknek, hogy ezeket az adatokat a kínai oltással kapcsolatban is közzétegyék, mert csak ezeket ismerve tudjuk leküzdeni a koronavírust” – magyarázza a biológus, aki hozzáteszi, ha már ennyi kínai vakcinával oltott van Magyarországon, itt is meg lehetne csinálni ezeket a vizsgálatokat. A 4,6 AU/ml-es eredménnyel kapcsolatban azt mondja:
"ebből a tesztből nem derül ki, hogy ha holnap elkapja a koronavírust, akkor mi lesz vele. Lehet, hogy a súlyos lefolyás ellen védve van, de ezt nem merném kijelenteni."

Ahhoz más adatokat is ismerni kéne. Meg kellene nézni a receptorkötő domén specifikus, vagy a nukleokapszid-fehérjére az ellenanyagot. A többi vakcinával egyszerűbb dolgunk van, mert ott csak a tüskefehérjéről van szó, és azt tudjuk mérni, de az inaktivált vírusnál több ilyen ellenanyag is keletkezik. Az, hogy pont a tüskefehérje ellen nem működik, amelyek ugye elősegítik a vírus bejutását a sejtekbe, hát elég érdekes” – fejti ki a kutató, majd hozzáteszi:

"mivel Magyarországon már nagyon sok ilyen vakcinát beadtak, fontos tanulmány lenne az emberek nyomon követése legalább önkéntes alapon."

Amit eddig tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (Pakisztán, Szerbia, Egyesült Arab Emírségek) hámoztuk ki. A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)

A The Washington Post cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.

A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.

"Ahhoz, hogy az oltások felépítsék az immunitást, néhány hétre van szükség a második adag beadása után"
- mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.

Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított". Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.

Más oltásoknál sincs teljesen 100 százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.

Ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség.

Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina második adagját követően sem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.

Az, hogy a kínai vakcina nem olyan hatásos, mint más oltóanyagok, többször felmerült már. A közelmúltban maga

a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója, Gao Fu jelentette ki: „nem nyújtanak nagyon magas fokú védettséget a kínai vakcinák.”

Később azt mondta, nem úgy gondolta: „teljes félreértés”, hogy beismerte volna, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. Szerinte inkább csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.

De több magyar szakember is kritikusan nyilatkozott a Sinopharm oltóanyagának hatékonyságáról. Duda Ernő immunológus a 168 órának azt mondta, ő eddig is úgy kezelte a vakcinát, mint az influenza elleni oltásokat, amelyek szintén inaktivált víruson alapuló oltóanyagok.

"Hogy egy inaktivált vírus alapú vakcina nem feltétlenül 100%-ig hatásos, az egy jól ismert dolog."

Hiszen minden évben a szezonális influenzaoltás is ilyen. Annak olyan 50-60-70 százalék körül van a hatásossága. De a Sinopharmról eddig sem volt megbízható információnk, ezért kételkedett sok orvos abban, hogy az eredetileg közölt 86 és 91%-os hatásosságot el tudja érni ezzel a módszerrel ez a vakcina. Megoldás lehetne, hogy megmérjük, kinek milyen védettsége van, ezek a tesztek azonban kb. épp annyiba kerülnek, mint a védőoltás. Így a legegyszerűbb az lehet, ha a korábban kínai oltóanyaggal vakcináltakat beoltanánk egy másfajtával is. Hiszen rövidesen úgyis rengeteg vakcina lesz”- fogalmazott a szakember.

Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen ismert klinikai vizsgálatot nem csináltak. Dr. Boros Gábor kutató azt mondja, még a többi oltás keverése kapcsán is érdemes megvárni az angol kísérleti eredményeket, de számos vakcina van, ezért jó ötletnek tartja, ha vizsgálják a kombinálásuk lehetőségét.

„Nagyon várom az Oxfordi Egyetem első adatait, májusra ígérték, arról, hogy nagyobb vagy erősebb immunitást ad-e a vakcinák keverése. Vizsgálják azt, hogy mi történik, ha az első és a második dózist különböző típusú vakcinákból állítják össze, de ebben csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája vesz részt. Ettől egy tartósabb, szélesebb immunitást várnak. Ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy jobb eredményt hoz-e a vakcinák keverése, mintha ugyanabból az oltóanyagból beadok egy harmadik dózist. Vagy például az oltások közti idő meghatározása is nagyon fontos. Erről folynak most klinikai vizsgálatok. Számomra ez csak tudományosan elfogadható, ezt kéne csinálni a kínai vakcinával is, különben nem tudhatjuk mi történik, ha másikkal keverjük” – fogalmazott a kutató.

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint is leginkább azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, és nem áll rendelkezésre elég információ a kínai vakcinákkal kapcsolatban még az orvosok számára sem.

„A hosszú évtizedek óta köztudottan egyenletlen minőségű egészségügyi rendszerünk miatt mindenki inkább úgy volt vele, hogy „jó, próbáljuk meg adni”, más országok tapasztalatai alapján, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre jó minőségű dokumentáció az oltás hatékonyságáról. De már az eredeti információk alapján is csak 70-80%-ban volt hatásos, miközben például a Pfizer és Moderna 95%-ban véd megbízható vizsgálatok alapján” – mondta a gyakorló orvosként is tevékenykedő megyei elnök. Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy bárki bármilyen oltást kapott, az első oltás után minimális a védettség.

"A második oltás után hetekkel alakul csak ki az ígért védettség, de még az sem 100 százalékos."

A hazai klinikai vizsgálatokon fog kiderülni, hogy a kínai oltóanyagok pontosan mennyire és milyen hosszan hatásosak. Hónapokba vagy akár évekbe is telnek ezek a vizsgálatok. Nagyon szomorú, hogy ezt nem folyamatosan csinálták, attól kezdve, hogy az oltást elkezdtük. Ez abból fakad, hogy nincs itthon transzparens minőségbiztosítás a krízismenedzsmentben sem. Olyan ez, mint az árvíz: pakoljuk a homokzsákokat, de nem elég csak előre haladni, meg kell vizsgálni, hogy elég hatékonyan véd-e, amiket letettünk. Ha pedig nem, akkor vissza kell nyúlni, és meg kell oldani” – magyarázta Szijjártó. Hozzátette, kiemelten fontos lenne, hogy a szakmai körök és szervezetek tudjanak egymással és a kormánnyal kommunikálni, információt cserélni, ez azonban akadozik, és messze elmarad a kívánatostól.

Bense Tamás háziorvos is azon az állásponton van, hogy fontos a védőoltás, de a kínai vakcinával oltottak nem lélegezhetnek fel teljesen.

„Aki ezt az oltóanyagot kapja, szintén elkaphatja még a betegséget – ahogy bármelyik másik esetén is – de lehet, hogy jobban meg is viseli, mint aki egy másik oltóanyagot kapott. Tehát továbbra is vigyázzon magára mindenki. A kérdés csupán az, hogy kell-e harmadik adag vakcina a kínai oltás után és mikor. Ez az összes többi oltóanyagnál szintén kérdés” – fogalmazott a háziorvos, aki továbbra is mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.

Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre nem változtatnak a kínai Sinopharm oltási protokollján.

Akkor változtatunk egy vakcina alkalmazásán, ha a vakcina gyártója vagy egy hivatalos közlés, egészségügyi hatóság ezt deklarálja. Egyébként nincs ok a változtatásra”
– közölte.

A baj csak az, hogy a kínai Sinopharm vakcina használatát egyetlen nemzetközi hatóság sem hagyta jóvá. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet is csak politikai nyomásra. A gyártó pedig eddig sem árult el túl sokat a vakcináról.

Gulyás Gergely szerint mindezek ellenére még a Pfizer/BioNTech vakcinája sem véd annyira a koronavírus ellen, mint a kínai oltás. Mondjuk azt nem indokolta meg, hogy ezt a kijelentését milyen tudományos tényekre vagy vizsgálati eredményekre alapozza.

Ami biztos, hogy jelenleg Magyarországon már több mint fél millió ember kapta meg a kínai oltás mindkét adagját és további többszázezer az elsőt. A napokban újabb 600 ezer adag Sinopharm érkezett. Így áprilisban összesen 1 millió adag kínai vakcina jön Magyarországra. Megkérdeztük a miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy tervezik-e a kínai vakcinával oltottak tömeges vagy önkéntes ellenanyag-vizsgálatát, de választ egyelőre nem kaptunk. Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának azt mondta: a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Mi meg továbbra is reménykedünk, két hét múlva újra megcsináltatjuk a laboratóriumi ellenanyag vizsgálatot. Hátha...


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Harry és Meghan – egy bántalmazó kapcsolat nem túl királyi anatómiája

Kit érdekel az angol burzsoázia nyivákolása, igaz? Mégis: Harry és Meghan története globális színtéren mutathatja be a pusztítást, amit egy gyaníthatóan nárcisztikus ragadozó okozhat egy családban. És ez a ragadozó: az ártatlanul pillogó Meghan. 
hirdetés

Előrebocsátom (mert ezzel gond szokott lenni): ez egy véleménycikk. KIZÁRÓLAG az általam látott, hallott, olvasott, és a saját tapasztalataimra rezonáló benyomásokra épül. Az én verzióm. Nem vagyok pszichiáter, és nem ismerem személyesen az angol királyi család tagjait. Ahogy itt, gondolom, senki sem. De a Meghan-Harry sztori "Szállj, szállj, szabad madár", "Győzzön a szerelem, vesszenek a gaz királyok", avagy "Szegény, elgyötört Meghan megtöri a Diana-átkot" munkacímekre hallgató, Netflix-szagú szappanopera-túladagolása nekem kezd sok lenni. Úgy tűnik, én egy egészen más filmet nézek. Gondoltam, legyen már legalább egy "B" verzió. Nem állítom, hogy a valóság, csak egy lehetséges forgatókönyv. Amiben a legaggasztóbb a gyanúsan kirajzolódó párkapcsolati bántalmazás (nem fizikai) mintázata. Csak itt az áldozat egy férfi. Íme, az én verzióm. 

Élt egyszer egy herceg, akinek nem volt életcélja. Ez kastélyokban, magyarországnyi birtokokon, magánrepülőgép- és Land Rover-flották bőrüléseiben is előfordul. A herceg nem született túl okosnak. Anglia legjobb elitiskolájában (Eton) magántanárok hada is alig tudta átrugdosni az érettségin. Miközben két évvel idősebb bátyja már az egyetemre készült, és királyi nagyanyjához járt vasárnapi magánebédekre, hogy felkészítsék a jövőbeli uralkodásra, a mi kis hercegünk tengett-lengett, lelkében hordozva meseszép, labilis, mégis rengeteg őszinte melegséget sugárzó édesanyja korai, tragikus halálának az egész világ előtt lezajló fájdalmát. 

A herceg életében remény csillant, amikor a családja kibrusztolt neki egy egész tűrhető katonai karriert. Ám vagánykodni ott se tudott. A katonatársai Xbox Harrynek becézték, mert globális VIP státusza miatt többnyire csak a sátorban Xboxozhatott. De legalább tartozott valahová, viccelődött a kantinban, sörözött és szép uniformisokban járt. Aztán ennek is vége lett. Bátyja lediplomázott, trónörökösként egyre komolyabb feladatok várták, megnősült, és született három szép gyereke.

A kis herceg imádta a bátyját, és annak feleségét, de feldolgozatlan traumái és saját életének céltalansága egyre kínzóbban pillantottak vissza rá esténként a tükörből. Jobb híján esztelen bulizásba kezdett. Pia, fű, félmeztelen lányok, medencés bulik. Amit mindig más fizetett. Viharos kapcsolatai is voltak, a barátnői kissé (nem kissé) hisztisnek és nem túl hűségesnek tartották. Úgy hírlik, kettőnek a kezét is megkérte, de egyik lány sem kért se a hisztiből, se a királyi élet szigorából. 

És ekkor a herceg életébe berobban egy nő. Szép, határozott, elbűvölő. Színésznő, félig afro-amerikai, Kanadában forgat évek óta egy ügyvédes sorozatot (amit Harry saját bevallása szerint azelőtt életében nem látott). Első randijukon a nő Diana kedvenc parfümjét, a Bluebell-t viseli. 

A herceg halálosan szerelmes lesz. A harmadik randijukon már egy több napos, afrikai (botswanai) szafarira "rabolja el" a hölgyet, és utána közli a bátyjáékkal, hogy megtalálta az igazit. Alig több mint egy éves, transzatlanti távkapcsolat után (két-három napnál többet nem töltöttek együtt egyhuzamban) bejelenti, hogy feleségül veszi Meghan Markle-t. A bátyja, akit tényleg nagyon szeret, óvatosságra inti, azt kéri, töltsön egy kicsit több időt Meghannal, mielőtt elveszi. És ez az a pont, amikor a herceg elkezd a családja ellen fordulni. Miközben egyre jobban belezúg Meghanba, szinte hipnotizáltan vonódik be a nő mágikus körébe, süket és vak lesz minden figyelmeztető jelre. A királynő felajánl nekik egy visszafogott esküvőt, privát életet egy vidéki kastéllyal, eszméletlenül sok pénzzel életük végéig, sőt, Meghan folytathatja a színésznői karrierjét is. Elutasítják.

hirdetés
Világraszóló esküvőt akarnak, és teljes jogú, "dolgozó" királyi családtagok lenni, már csak azért is, mert Meghan szerint neki soha nem volt saját családja.

Ebből a nem létező családból azért bosszantó "apróságként" előkerül Meghan apja, aki gyakorlatilag felnevelte és fizette a lánya méregdrága iskoláit. Ezzel az apával az udvarlás és a jegyesség majdnem két éve alatt Harrynek valahogy egyszer sem sikerül találkoznia, majd egy kétségtelenül szerencsétlen, beállított paparazzi-fotó miatt az öreget Meghan teljesen ki is iktatja a képből. Az esküvőn már nincs ott, a vejét és az unokáját soha nem ismerheti meg, a lánya minden könyörgés ellenére azóta se áll szóba vele.

És előkerül két féltestvér is, egy férfi és egy nő, akik nyílt színen, interjúban és egy levélben is szabályosan könyörögnek a királyi családnak, hogy ne engedjék be maguk közé Meghant (akiről közben az is kiderül, hogy az eredeti neve Rachel), mert mentálisan nagy bajok vannak vele. A nővére szerint nárcisztikus személyiségzavarban szenved, eladósította, majd magára hagyta az apjukat, velük se áll szóba. Darabokra tépte az egész Markle családot, és ugyanezt fogja tenni a királyi családdal is. Senki sem hallgat rájuk, a sajtó irigynek, aljasnak titulálja és kineveti őket. 

A többi már valóban az egész világ szeme előtt zajlott. Azóta három év telt el. Harry és Meghan hivatalosan összesen 72 napot "dolgoztak le" a királyi családnál. Közben elköltöttek egymillió fontot (400 millió forint) Meghan ruháira, 2,5 millió fontot (majdnem egymilliárd forint) a saját, külön udvarházuk, Frogmore Cottage felújítására. Évi körülbelül 3 millió fontot kaptak Charlestól és a királyi alapból a munkájukért járó juttatásként. Magángépeken rendszeres luxusnyaralásokra jártak, többek között Elton John nizzai, és George Clooney olaszországi villájába. Megejtettek egy ausztrál és egy dél-afrikai királyi turnét, ahol már nyíltan arról panaszkodtak (stílusosan a világ egyik legszegényebb országában), hogy Meghantól senki nem kérdezi meg, hogy jól van-e, és az életük csak "túlélés" és nem "virulás".

A hercegi pár egyre morcosabbnak látszott, az esztelen költekezés és az egyre furcsább megnyilvánulások (pl. Harry egy beszédben arra ösztönözte a briteket, hogy évi egy repülős nyaralásnál többre ne menjenek el, mert szennyezik a földet, miközben ő a feleségével úgy ugrálgatott le-fel a luxus magángépekre, mint más a hetes buszra) egyre jobban ellenük hangolták az addig kis kivétellel tényleg baráti sajtót. A személyzet gyanúsan gyorsan cserélődött náluk, régi "motorosok" mondtak fel a nekik dolgozók közül. Terjedni kezdtek a pletykák arról is, hogy zárt ajtók mögött Meghan egy hisztigép, terrorizálja a személyzetet, üvölt és követelőzik, és ha bármi nem úgy van, ahogy ő akarja, rohan Harryhez panaszkodni. Ezek akkor még csak pletykák voltak, most már hivatalosan is vizsgálat folyik Meghan ellen ez ügyben. Eddig 12 volt személyzet-tag vállalta, hogy tanúskodnak ellene. Mindenesetre már akkor érezni lehetett, hogy valami baj van. 

Aztán a világraszóló esküvő után másfél évvel egyszer csak hopp, leléptek Kanadába. Az Instagramon bejelentették, hogy privát életet akarnak, saját karriert, de azért félig maradnak, és csak néha ugranak haza, egy kicsit "királykodni". A királyi család az első döbbenet után beleegyezett, sőt, egy év gondolkodási időt is adtak nekik. Addig Charles továbbra is fizetett nekik az átmeneti évre 2,6 millió fontot, sőt, megkapták Harry anyai örökségét, Diana kb. 14 millió fontos hagyatékát. Ezzel még nem is lenne semmi baj (bár sokak szerint egy kicsit diszkrétebben is intézhették volna az ügyet), csakhogy az azóta eltelt egy év maga volt a rémálom minden érintett szereplőnek.

Most már ott tartunk, hogy a Kaliforniában, egy 11 millió fontos luxusvillában élő hercegi pár nyílt háborút folytat a királyi családdal szemben.

Az elhíresült, márciusi Oprah Winfrey interjújukban gyakorlatilag atombombát dobtak Harry családjára, aminek az utórengései még mindig nem csitultak el. Kijelentették, hogy a királyi család egyik tagja rasszista (nem mondták meg, ki), a kisfiuk, Archie azért nem kapott hercegi rangot, mert Meghan anyai ágon félig fekete (ez nem igaz, Archie-nak még nem jár a hercegi rang). Meghan elmondta, hogy a királyi család rendszeresen hazugságokat szivárogtatott ki róla a sajtóban, elkobozták az útlevelét, a jogosítványát (a fent említett külföldi luxusnyaralásokat ezek szerint a határon átszökve ejtette meg), és William felesége, Kate az esküvői ruhapróbán megríkatta őt. Egyszóval olyan elviselhetetlenné tették az életét, hogy öngyilkos gondolatai voltak, de még a pszichiátert is megtagadták tőle. Ugyanazok, akik Harryt saját bevallása szerint nyolc évig járatták terápiára.

De a legdurvább Harry volt, aki mindezt faarccal, igaz, lesütött szemmel hallgatta végig, majd közölte, hogy "ő csapdában élt a királyi családban, de minderre nem jött rá, amíg Meghan meg nem mondta neki", és szerinte Charles és William is csapdában él, csak ők nem menekülhetnek el. Harry azt is hozzátette, hogy azért menekítette ki a feleségét és a kisfiát a királyi családból, mert nem akarta, hogy "a történelem ismételje önmagát", vagyis hogy Diana tragédiája Meghannal is megtörténjen. Az, hogy Erzsébet királynő férje, Harry nagyapja az interjú felvétele idején haldoklott, láthatólag nem zavarta a sokat szenvedett hercegi párt a férjétől lelkileg már búcsúzó Erzsébet, és a többi családtag rugdosásában. Harry meg se látogatta a nagyapját, egy hónappal később, a temetésére elment, ennyi. Tegnap pedig egy hosszadalmas podcast interjúban Harry ismét a traumatikus gyerekkorát ecsetelte, kijelentve, hogy Charles "ugyanolyan rosszul bánt vele, mint ahogy vele bántak", tehát az apján kívül a halott Philip is kapott még egy gyomrost.

Itt jön be az, amiről az elején beszéltem. A fenti történet (amelyben biztos van egy-két pletyka meg félinformáció is, de túlnyomó többségben jól dokumentált tényekről van szó) véleményem szerint egy klasszikus kényszerítő-manipuláló, vagyis bántalmazó kapcsolat mintázatát mutatja. Már az gyanús volt, hogy Meghan pszichológiai diplomával rendelkező nővére kifejezetten nárcisztikus személyiségzavart említett a húgával kapcsolatban. A nárcisztikusok a párkapcsolati ragadozók egyik legismertebb "alfaja".

Én nem tudom, Meghan "nárci"-e, de tény, hogy amióta leléptek az áhított privát élet miatt, nem volt olyan nap, amikor ne szerepelt volna a sajtóban. PR-cikkek, poszt-áradatok a közösségi médián, gyanúsan beállítottnak tűnő paparazzi-fotók, állandó zoom-hívások különböző jótékonysági szervezeteknek, üzleti megállapodások a Netflix-szel (még nem láttunk tőlük semmit), a Spotify-al (eddig egy podcastot csináltak, azóta fél éve semmi). De ez még nem baj, ahogy az sem, hogy saját kereseti források után kutakodnak.

De mitől gyűlölte meg Harry ennyire a családját? Mindenkit, egytől egyig? Miért kell a királyi családot – most már folytatólagosan – az egész világ előtt aljazniuk? Gyanítom, hogy annak azért sok köze lehet hozzá, hogy Charles ígéretéhez híven idén áprilistól elzárta a pénzcsapot.

És miért néz ki Harry szinte állandóan dühösnek és sértődöttnek, amikor előtte láthatólag jól megvolt a családjával, sokat nevetett, ellazultnak tűnt, Williammel és Kate-tel pedig tényleg cukik voltak együtt? Mitől tűnik az állítólag végre felszabadult Harry mostanában egyre zavarodottabbnak, miért hagyta szó nélkül, hogy a felesége egyértelmű hazugságokkal gyalázza a családját több tízmillió tévénéző előtt, holott ő pontosan tudta, hogy hazudik. Értjük, minden családban vannak bajok, értjük, a királyi család kemény szabályai nem jöttek be nektek, túl sok volt, menni akartatok. Közel negyven évesek vagytok, multimilliomosok, még mindig, mindenütt Sussex hercege és hercegnéje néven mutatkoztok be, van egy szép kisfiatok, úton egy kislány. Nem lenne itt az ideje végre lenyugodni egy kicsit? Vagy urambocsá családon belül rendezni a problémákat?

És miért fest Harry mostanában úgy, mint akit a kutya szájából húztak ki (szinte mindig ugyanabban a szürke pólóban jelenik meg), miért lett egy év alatt amerikai akcentusa, és miért hiszi azt, hogy a felesége Diana reinkarnációja? A két nő sztorija jobban el se térhetne egymástól.

A válasz (szigorúan a magánvéleményem, ismétlem): ez bizony agymosásnak tűnik. A szeretetéhes, nem túl éles eszű hercegre lecsapott egy vérprofi manipulátor, aki másodrendű, már nem fiatal színésznőként meglátta benne az arany tojást tojó tyúkot. Elárasztotta a szeretetével, eljátszotta neki a fájóan hiányzó anyafigurát, egyúttal a szerencsétlen, árva kislányt (kínosan ügyelt arra, hogy az anyján, Dorián kívül Harry egyetlen más családtagjával se találkozzon). Őrült sebességgel elvetette magát, bezsebelte a világraszóló esküvőt, ahová fél Hollywoodot meghívta, meg a hercegnéi címet, szinte azonnal szült egy "biztonsági" gyereket, és már bele is kezdett a szép, fokozatos manipulációba.

A Diana-tragédia forgatókönyvéből kiindulva előadta Harrynek, milyen szemét vele mindenki, rasszista a sajtó meg a britek is, a királyi család rideg és korlátozó, Williamék irigyek az ő elképesztő népszerűségükre.

Ő ezt nem bírja tovább, öngyilkos gondolatai vannak, innen menekülni kell, szép, privát, normális, családi élet vár rájuk, visszavonultság, anyagi függetlenség satöbbi satöbbi. Mire Harry észbe kapott, a normális, családi életből Hollywood lett, a pillogó szemű asszonykából kökemény, hírnév-hajhászó, össze-vissza pörgő üzletasszony, akinek immár totális kontrollja van az arany tojást tojó herceg fölött. Sikeresen leválasztotta a királyi családról, az összes gyerekkori barátjáról, sőt, úgy en bloc az egész brit népről. Harry a világ egyik legnépszerűbb hercegéből egy kaliforniai celeb-féle lett, aki az Oprah-interjú metakommunikációját nézve szerintem kifejezetten fél a feleségétől, annak ellenére, hogy ő tette a hölgyet hercegnévé, vagyis világhírűvé. Ismétlem, ez csak személyes benyomás. 

Hogy igazam van-e? Nem tudni. Mindenesetre a "love-bombing", a manipuláció, az agymosás, az áldozati szerepkör, az izoláció és a teljes kontroll nagyon ismerős kifejezések annak, aki élt már nárcisztikussal párkapcsolatban. És az is ismerős, milyen elképesztő fájdalmat, önbizalomvesztést, zűrzavart és káoszt okoz egy ilyen kapcsolat az áldozatban, és gyakorlatilag minden őt valóban szerető ember lelkében. Mindez megeshet egy királyi családdal is, nem?

Hogy Harryék végül befutnak-e Hollywoodban? Hát, eddig nem úgy tűnik. Az elmúlt egy évben semmi érdemlegeset nem csináltak, a királyi család pocskondizása jött be nekik a legjobban, arra tényleg felfigyelt a világ. Hogy ezzel a céltalan kis herceg végre valódi, tartalmas életcélra lelt-e? Vagy csak egy kapitális átverés áldozatává vált? 

Erre egyelőre senki nem tudja a választ. Ahogy arra sem, hogy mi lesz mindennek a vége. Ha engem kérdeztek: semmi jó. 

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Alig hordanak már maszkot közterületen az emberek – van értelme fenntartani a szabályt?

Logikátlannak tűnik, hogy a teraszokon nem kötelező, pár méterrel arrébb az utcán viszont változatlanul. De azt is egyre kevesebben tartják be. Felelőtlenség, vagy inkább lazítani kellene?
hirdetés

A kormány az őszi nagy lezárással egy időben, november 11-től tette kötelezővé a szabadtéri maszkviselést, akkor még csak a 10 ezer főnél nagyobb városok egyes közterületein, amiről a polgármesterek döntöttek. A március eleji szigorítás viszont már nem tett ilyen különbséget: kimondták, hogy a települések belterületén mindenhol maszkot kell viselni.

Azóta is ez a szabály az irányadó, hiába töröltek el időközben egy sor másik rendelkezést. Az utóbbi időben azonban meredeken csökkenni kezdett azok aránya, akik be is tartják – különösen, amióta elkezdett melegedni az idő. A hét eleji, szinte már kora nyárinak mondható napokon azt tapasztaltuk, 10 járókelőből legfeljebb 2-3 viselt maszkot Budapest belvárosában. A kistelepüléseken pedig feltehetőleg még rosszabb az arány.

A teraszok nyitása óta még inkább felmerül a kérdés, szükség van-e továbbra is a kötelező szabadtéri maszkviselésre, hiszen ott a fogyasztó vendégek számára nem előírás, néhány méterre tőlük, az utcán azonban igen.

Megkérdeztük Duda Ernő virológust, indokolt lehet-e már a szabály eltörlése, vagy egyelőre felelőtlenség.

Indokoltnak semmiképp nem mondanám, még akkor sem, ha a zárt helyek összehasonlíthatatlanul veszélyesebbek, hiszen szabadtéren nemcsak a népsűrűség ritkább, hanem a levegő is mozog

– nyilatkozta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: igaz, hogy meleg és száraz időben valóban kevésbé terjed a vírus, ha azonban jön egy hűvösebb, esősebb időszak, ez a tendencia máris megfordul.

A szakértő szerint az is fontos szempont, hogy egyelőre nem tudjuk, mekkora veszélyt fog jelenteni az indiai mutáns, ha nálunk is megjelenik.

hirdetés

Úgy látja, „inkább ne húzgáljuk most az oroszlán bajszát”, hiszen ha még néhány hétig fegyelmezetten betartjuk a szabályokat, jó esély van rá, hogy annyira lecsökken a járvány terjedése és ezzel párhuzamosan megnő a védettek aránya, ami mellett már vállalható kockázat a köztéri maszkviselés mellőzése.

Duda Ernő becslése szerint 1 százalék körül lehet a vírus halálozási rátája, emiatt kb. 2-3 millióan eshettek át eddig a fertőzésen. Közülük másfél-kétmilliónak lehet még meg a védettsége, ehhez adódik hozzá az a további nagyjából kétmillió ember, aki már mindkét oltását legalább két hete megkapta, és van is megfelelő védettsége (hiszen egyik vakcina sem 100 százalékban hatékony).

Ideális esetben május végére elérhetjük, hogy a lakosság fele ilyen vagy olyan okból védett lesz. Emellett az is szükséges kritérium, hogy a regisztrált új fertőzöttek száma napi 300 alá csökkenjen, a teszteknek pedig a 3-5 százaléka legyen csak pozitív – ez a WHO ajánlása a Magyarországhoz hasonló méretű országok esetén.

Ha a fentiek teljesülnek, az Duda szerint már elegendő ahhoz, hogy a szabadtéri maszkviselést el lehessen törölni.

Beltéren más a helyzet: ott annyival nagyobb a vírus továbbadásának kockázata, hogy csak akkor lehet feloldani a korlátozást, ha a járvány teljesen véget ér. Tehát a nyáron még valószínűleg maszkot kell viselnünk, sőt a lakosság oltási hajlandóságától függően az is előfordulhat, hogy egészen év végéig érvényben marad a szabály.

A témával kapcsolatban megkerestük a Koronavírus Sajtóközpontot, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak, ahogy a csütörtöki kormányinfón sem került elő a kérdés.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Csak a tüzet láttam, óriási tüzet, 10 percenként megszólalt a sziréna” - civilek az Izraelt sújtó rakétaesőről

Egy gyerek azt hitte, tűzijáték miatt borult vörösbe az éjszakai égbolt, egy nő pedig az utcán halt meg szívrohamban a rakétatámadás idején.
hirdetés

Egyre súlyosabb a helyzet Izraelben, ahol hétfő este kezdődött rakétaháború az ország és gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között. Az izraeli-palesztin konfliktus újabb fellángolását az idézte elő, hogy Jeruzsálemben összecsapások voltak palesztinok és az izraeli biztonságiak között az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyén, az al-Aksza mecsetnél.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet kedd és szerda este is intenzív rakétatüzet zúdított Izraelre, Tel-Avivban és környékén, az ország központi és déli részén megszólaltak a légvédelmi szirénák. Közben pedig már a zsidó és arab csoportok tagjai az ország több pontján az utcán csapnak össze egymással, önbíráskodással akarnak bosszút állni a másik csoport tagjain. Így a koronavírus-járványból már sikeresen kilábaló Izrael most újabb országos katasztrófahelyzettel néz szembe.

Tel Aviv lakossága 2014 óta nem tapasztalt olyasmit, mint most. Legutóbb ugyanis akkor háborúzott komolyabban az ország a Hamásszal, és bár az elmúlt években is bombázta Izrael a Gázai övezetet, a fegyveresek pedig rakétámadással sújtották a déli városokat, Tel Aviv nagyrészt kimaradt ezekből a csatákból. Még a 2019-es Eurovíziós Dalfesztivált is simán meg tudták rendezni a nagyvárosban úgy, hogy az ország déli részén eközben háromnapos összecsapás zajlott, amelynek 27 halálos áldozata volt.

A lakosság biztonságérzete azonban most tovatűnt, ugyanis a gázai iszlamisták most Tel Avivot is célba vették a rakétáikkal. Kedd este a helyiek azzal szembesülhettek, hogy a város felett az égboltot apró, borostyánszínű pontok világítják meg - ezek voltak a közeledő rakéták. Bár a légvédelmi rendszer elhárította a 130 rakéta többségét, de néhánynak sikerült áthatolni rajta.

A Guardian izraeli tudósítója több helyi lakost is megkérdezett, hogy hogyan élte meg a rakétatámadást.

Egy ügyvédként dolgozó édesanya, Tal Morry azt mesélte, hogy az ötéves kisfia azt hitte, tűzijátékoznak, később azonban "sajnos" a többi gyerek elmondta neki az igazat.

hirdetés

Egy 48 éves szoftvermérnök, Konstantin Kandaurov éppen focimeccset nézett a tévében a nappalijában, amikor megszólaltak a légvédelmi szirénák. Azonnal elindult a kijelölt menedékhelyre, de még a lépcsőházban volt, amikor a rakéta becsapódott és emiatt megrengett a föld. Pánikba esve felrohant az emeletre és kinézett az ablakon.

"Csak a tüzet láttam, óriási tüzet"

- mondta, hozzátéve, hogy semmi más nem látszódott az utcából.

Az egyik rakéta az út túloldalán csapódott be, amitől az egész utca romokban állt, egy nő pedig meg is halt a helyszínen. Kandaurov házának ablakai kitörtek, a háztető egy része megrongálódott és repedések keletkeztek rajta.

"20-25 percig lehetett hallani a bombázást. Aztán egy-két óráig csend volt, majd 10 percenként ismét megszólalt a sziréna."



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Vona Gábor öt pontban indokolja, miért Karácsony Gergely lesz az előválasztás győztese

A Jobbik volt elnöke szerint egyértelmű, hogy a főpolgármester lesz az ellenzék közös jelöltje. Részletesen ki is fejtette, miben jobb a többieknél.
hirdetés

Új Facebook-poszttal jelentkezett Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke és miniszterelnök-jelöltje, a Második Reformkor Alapítvány alapítója. Ebben azt fejtegeti pontokba szedve, miért Karácsony Gergely lesz szerinte az ellenzéki előválasztás győztese, és így Orbán Viktor kihívója 2022-ben.

Vona ezzel kapcsolatos első érve, hogy “az a nyerő, akinek megfelelő logisztikai háttere van az előválasztáson való mozgósításhoz. Ez többeknek is adott, de a főpolgármester már az önkormányzati választásokon bizonyította, hogy mögötte gyűlt össze a legerősebb network”.

Másodikként azt írja, hogy “az a nyerő, aki már bizonyította, hogy képes győzni a Fidesz ellen. Ezt Márki-Zay Péter mellett Karácsony bizonyította eddig Tarlós ellen”.

A harmadik érv Vona szerint az, hogy "a főpolgármester mögé már az első nap többen álltak, mint az összes többi jelölt mögé az elmúlt hónapokban együttvéve. Sőt, meggyőződésem, hogy Jakab Péter és Márki-Zay Péter is vissza fog lépni a javára az első forduló után”.

Negyedikként azt írja, hogy az a nyerő, aki képes megszólítani a bizonytalanokat, esetleg jobboldaliakat is. Vona szerint ehhez nem elég az orbánozás, az indulat és nagyotmondási licit. “Integratív személyiség és program kell. Csak egy példa: a főváros méltó módon emlékezett meg Trianonról”.

Utolsóként pedig hozzáteszi, hogy az a nyerő, akinek van programja és azt be is tudja mutatni. Itt talán Dobrev Klára lehetne ellenfél Vona szerint, ő viszont a 2., 3., 4. pontok miatt nem rúg majd labdába. Karácsony mögött közben az ellenzéki értelmiség jelentős része felsorakozott.

hirdetés

A fentieket a Jobbik volt elnöke úgy összegzi: az előválasztáson sima Karácsony Gergely győzelem várható. A feladat neheze azonban szerinte utána jön.

"Meg kellene verni Orbán Viktort, vidéken is (!), majd egy alkotmányosan foglyul ejtett, erőforrásoktól megfosztott országot jól kormányozni. De ez már egy másik történet..." – zárja posztját.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: