Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.
A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.
A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.
A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.
Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Narancs és sárga riasztást is kiadtak: durva vihar csap le vasárnap
Egy újabb hidegfront érkezik, heves zivatarokkal, széllel, esővel, és még jégre is számítani kell. Ezért az ország legnagyobb részére figyelmeztetést adtak ki.
Vasárnap délutántól heves zivatarok érhetik el a délnyugati országrészt, a HungaroMet Zrt. ezért másodfokú, narancs figyelmeztetést adott ki Somogy és Baranya vármegyékre.
A legintenzívebb cellákban óránkénti 80 kilométeresnél erősebb széllökés, két centiméteresnél nagyobb átmérőjű jég, valamint lokálisan 25-30 millimétert meghaladó felhőszakadás is előfordulhat.
A Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza között, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér, Zala és Tolna vármegyékre, valamint Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékre elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a területeken vasárnap déltől késő estig elsősorban a villámlás jelent veszélyt, de a gyorsan mozgó zivatarokat helyenként viharos, 60-80 km/órás szél és kisebb méretű jég kísérheti.
Az időjárás változását egy hidegfront okozza vasárnap. Napközben az északkeleti tájakon van esély hosszabb száraz, napos időszakokra. Sokfelé élénk, erős, zivataroktól függetlenül is viharos lehet a nyugati, északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 31 fok között alakul, de a csapadékgócok áthaladása után hirtelen több fokkal visszaesik majd a hőmérséklet.
Hétfőn a front mögött frissebb levegő árasztja el az országot, a hőmérséklet országszerte 21 és 26 fok között várható. Változóan felhős-napos időre számíthatunk, de a Dunántúlon többfelé, a Dunától keletre pedig elszórtan kialakulhatnak még záporok, zivatarok.
Kedden már sok napsütés valószínű, és 24-29 fokig melegszik a levegő. A nyugati és a délnyugati tájak kivételével többfelé lesz élénk, néhol erős a nyugati, északnyugati szél. Nyugaton helyenként futó zápor, esetleg egy-egy gyenge zivatar kialakulhat.
Szerdától melegszik majd megint. Délután az ékszakkeleti tájakon lehet gomolyfelhőzet. Sokfelé számíthatunk élénk, néhol erős a nyugati szél. Hajnalban 10-17 fokig hűl le a levegő, délután 26-32 fokot mérhetünk - írja az Időkép.
Vasárnap délutántól heves zivatarok érhetik el a délnyugati országrészt, a HungaroMet Zrt. ezért másodfokú, narancs figyelmeztetést adott ki Somogy és Baranya vármegyékre.
A legintenzívebb cellákban óránkénti 80 kilométeresnél erősebb széllökés, két centiméteresnél nagyobb átmérőjű jég, valamint lokálisan 25-30 millimétert meghaladó felhőszakadás is előfordulhat.
A Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza között, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér, Zala és Tolna vármegyékre, valamint Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékre elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a területeken vasárnap déltől késő estig elsősorban a villámlás jelent veszélyt, de a gyorsan mozgó zivatarokat helyenként viharos, 60-80 km/órás szél és kisebb méretű jég kísérheti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Nemzeti Levéltár kirúgott vezetője, elárulta, miért tárgyalt a miniszter háta mögött
Szabó Csaba elismerte, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve kereste meg a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Lépéséről nem tájékoztatta a fenntartó minisztert, Tarr Zoltánt, aki bizalomvesztésre hivatkozva vonta vissza a megbízatását.
„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.
Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.
A menesztés gyorsaságáról elmondta: „néhány perc alatt lezajlott az egész, nem volt mód magyarázatra.” Hozzátette, nem fog pereskedni, és még nem döntötte el, hogy levéltárosként folytatja-e egy új vezetés alatt.
Tarr Zoltán miniszter szerint „nem volt bölcs döntés a főigazgatótól, hogy a háta mögött tárgyalni kezdett a fenntartóváltásról.”
Arra a kérdésre, hogy nem volt-e eltúlzott a retorzió, úgy válaszolt: „világossá kell tenni, hogy a rossz döntéseknek következményei vannak.”
A menesztett vezető egy nyolcpontos szakmai programot is kidolgozott, amely az intézmény modernizálását célozta. Ebben szerepelt többek között a mesterséges intelligencia bevonása a levéltári munkába, egy átmeneti levéltár létrehozása a közigazgatási iratok számára, valamint a levéltárban őrzött adatok, például a vízgazdálkodással kapcsolatos információk hasznosítása a kormányzati döntéshozatalban.
Politikai kötődését firtató kérdésre úgy reagált: „a magánvéleményemet soha nem vittem be az intézménybe, és nem pártpolitikai érdekek, hanem a neveltetésemből fakadó értékek mentén élek.”
Szabó Csaba az intézmény súlyos működési gondjaira is felhívta a figyelmet. A levéltár 2018-as, Szentháromság téri épületéből való kiköltözése után az iratok elhelyezése csak részben oldódott meg. „10 kilométer iratot a Magyar Nemzeti Múzeum XI. kerületi Daróczi úti raktárbázisán helyeztek el ideiglenesen. A fennmaradó nyolc kilométer iratot az Országos Levéltárnak kellett átvennie, ezzel pedig teljesen betelt a szabad raktárkapacitás.”
„Ma már nem tudunk átvenni iratokat, nem tudunk megfelelni a jogszabályi kötelezettségünknek” – mondta a helyzetről.
Elmondása szerint 2020-ban elkészült egy új raktárbázis terve, amely mintegy 15 milliárd forintból felépíthető lenne, és 50 évre garantálná a kormányszervek iratainak megőrzését.
A személyi döntésen túl a levéltári rendszer több súlyos problémája is megoldásra vár. Az alacsony bérek miatti feszültség, az országos és a vidéki levéltárak közötti ellentétek, valamint a raktározási gondok kezelése már az új vezetés feladata lesz. Az utód személye egyelőre nem ismert. A minisztérium hétfő délutánra hívta össze az országos és megyei levéltárak vezetőit tájékoztatásra.
„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.
Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Széchenyi Egyetem reagált: a vitnyéd-csermajori ingatlant az ukrajnai menekültek után újították fel, most oktatási célokat szolgál
Az egyetem közölte, a vitnyédi ingatlanra kapott állami támogatás legnagyobb részét az állam által elvégzett munkák kifizetésére fordították. A fennmaradó összegből tovább fejleszthetnek, hogy újra oktatásra használhassák a területet.
A Széchenyi István Egyetem részletes közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a kormány titokban menekülttábort tervezett a vitnyéd–csermajori ingatlanegyüttes területén.
Az egyetem szerint a felújításnak egyetlen célja volt: hogy a területen újra oktatás folyhasson.
A vita azután lángolt fel újra, hogy szombaton az új kormány dokumentumokot aközölt, amelyek szerint a területet menekültek fogadására akarta átalakítani a korábbi kormány.
Az egyetem közleménye szerint a munkálatok kizárólag az állami tulajdonban lévő, mintegy hathektáros területet érintették. A Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról tájékoztatta őket, hogy a felújításra a 2022 óta ott ideiglenesen elhelyezett ukrán menekültek által okozott károk helyreállítása, valamint az épület további állagromlásának megelőzése miatt volt szükség - írja az MTI.
Közölték: 2023-ban vették át a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum fenntartói feladatait. Ehhez kapcsolódóan került részben tulajdonukba, részben vagyonkezelésükbe a vitnyéd-csermajori ingatlanegyüttes 2024-ben. Az ingatlanban korábban évtizedeken át élelmiszeripari középiskola működött, az oktatás azonban 2011-ben megszűnt. Hozzátették: a sajtótájékoztatón említett beruházás kizárólag a mintegy hathektáros, állami tulajdonban lévő területet érintette.
A munkálatok után az állam bruttó kétmilliárd forint célzott támogatást adott az egyetemnek. Ennek legnagyobb része, 1,474 milliárd forint az állam által elvégzett felújítási munkák kifizetését fedezte. További 347 millió forintot az intézmény a terület további fejlesztésére fordíthat, hogy az ingatlan – ahol több mint tíz éve élelmiszeripari középiskola működött – ismét oktatási célt láthasson el. A fennmaradó 178 millió forint pedig a győri, Budai úti egyetemi szálláshelyek kialakítását segítette.
Az egyetem azt is közölte, hogy a Vitnyéd–Csermajorban található ingatlanrész továbbra is állami tulajdonban van, az egyetem a vagyonkezelője. Jelenleg a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda bérli, amíg a saját intézményüket felújítják.
A Széchenyi István Egyetem részletes közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a kormány titokban menekülttábort tervezett a vitnyéd–csermajori ingatlanegyüttes területén.
Az egyetem szerint a felújításnak egyetlen célja volt: hogy a területen újra oktatás folyhasson.
A vita azután lángolt fel újra, hogy szombaton az új kormány dokumentumokot aközölt, amelyek szerint a területet menekültek fogadására akarta átalakítani a korábbi kormány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új vezetése van a DK-nak, Dobrev Klára is reagált: nincs még egy ilyen összetartó közösség
Teljesen megújult vezetés vette át a Demokratikus Koalíció irányítását Varju László elnökletével. Az új csapatnak parlamenten kívülről kell újraépítenie a pártot és visszaszereznie a választók bizalmát.
A választási bukás után a Demokratikus Koalíció tisztújító kongresszust tartott szombaton, ahol felállt az új vezetés.
Varju László elnök mellett megválasztották az alelnököket és az elnökséget is.
A párt közleménye szerint a kongresszust azért kellett összehívni, mert az április 12-i parlamenti választás után, amelyen a DK nem érte el a bejutási küszöböt, a párt elnöke és a teljes elnökség lemondott.
A szombati kongresszuson megválasztott új alelnökök Bakai-Nagy Zita, Bakk István, Kenéz István és Székely Dániel lettek – írja a 24.hu. Az elnökségbe Glázer Tímea, Kertész Éva, Szarkándiné Jerszi Katalin, Hrabovszki László, Nagy Richárd György, Nagy Szabolcs és Zsíros Alexander Zsombor került be.
A párt korábbi kommunikációjában elismerte a helyzet súlyát, egyik bejegyzésükben úgy fogalmaztak:
„A Demokratikus Koalíció előtt nehéz időszak áll.”
A mostani kongresszus egy két hónapos folyamat végére tett pontot. Az április 12-i választási kudarcot követő lemondások után a párt április 17-én tette közzé a tisztújítás menetrendjét. Ennek értelmében az új elnökről, Varju Lászlóról a párttagság egy online szavazáson döntött június 3. és 7. között, a szombati kongresszus pedig az alelnöki és elnökségi pozíciókról határozott.
A DK lépése egy szélesebb politikai átrendeződés része. Az ellenzéki oldalon a választások után az MSZP és a Momentum vezetésében is történtek lemondások.
"A DK életének egyik legnehezebb időszakában új elnökséget választottunk. Szívből gratulálok nekik, egytől egyig kiváló, nagyszerű emberek, akikre büszkék lehetünk. És talán most sokan legyintenek, vagy bizonytalanul kérdezik, hogy mi lesz velünk, a DK-val, én csak egy dolgot tudok mondani: a legnehezebb időkben is mindig az adott erőt nekünk, hogy nincs még egy ilyen összetartó közösség".
A választási bukás után a Demokratikus Koalíció tisztújító kongresszust tartott szombaton, ahol felállt az új vezetés.
Varju László elnök mellett megválasztották az alelnököket és az elnökséget is.
A párt közleménye szerint a kongresszust azért kellett összehívni, mert az április 12-i parlamenti választás után, amelyen a DK nem érte el a bejutási küszöböt, a párt elnöke és a teljes elnökség lemondott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
