HÍREK
A Rovatból

Itt az új Fidesz-frakció teljes névsora: Gulyás Gergely vezeti őket, 25-en nem veszik át a mandátumukat

A radikális átalakítás részeként Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos és Rogán Antal sem ül be a parlamentbe, Szijjártó Péter és Lázár János viszont igen. Orbán Balázs EU-parlamenti képviselő lesz, és a KDNP-nél is változások vannak, többek között Semjén Zsolt is távozik a parlamenti frakcióból.


Tizenhat év kormányzás után ellenzékbe vonulva radikális átalakítással kezdi a parlamenti munkát a Fidesz–KDNP.

Hétfőn dőlt el, hogy a 199 fős parlamentben a választáson 52 mandátumot nyert Fidesz–KDNP-ből kik ülnek be az ellenzéki padsorokba.

A Fidesz 44 fős frakciót alakított, míg a KDNP 8 fős képviselőcsoporttal vesz részt a parlamenti munkában. A legjelentősebb változás, hogy a Fidesz–KDNP 42 listás mandátumából 25-öt nem vesznek át, és ebből 24 helyen azonnali csere történik – írta a Telex.

Az új frakcióvezető, Gulyás Gergely arról beszélt, hogy „jelentős változtatás, megújulás történik a Fidesz-KDNP frakciónál”.

Gulyás Gergely bejelentése szerint a Fidesznek kilenc frakcióvezető-helyettese lesz: az eddigi frakcióvezető Kocsis Máté, Balla György frakcióigazgató és hét szóvivő.

A mandátumát átveszi Szijjártó Péter és Lázár János is, de számos meghatározó politikus távozik a parlamentből.

Orbán Viktor mellett 36 év után búcsúzik Kövér László és Kósa Lajos is, a rendszerváltás utáni első parlamentből egyedül Németh Zsolt folytatja a munkát. Nem ül be az Országgyűlésbe Rogán Antal, Németh Szilárd, Kubatov Gábor, Menczer Tamás és Selmeczi Gabriella sem.

A személyi változások részeként Orbán Balázs júliustól az Európai Parlamentben lesz képviselő, a helyére Szekeres Pál érkezik a magyar Országgyűlésbe.

Gulyás Gergely a hétfői sajtótájékoztatón kijelölte pártja új szerepét is, kijelentette, a pártszövetség feladata az, hogy „normális ellenzék legyen a magyar Országgyűlésben”.

Ígérete szerint minden jó javaslatot támogatni fognak, „de a több mint kétharmados többséggel rendelkező kormánypárt önkényes döntéseivel, sőt önkényre törekvésével szemben fel fogunk lépni, és egyértelművé fogjuk tenni, hogy a választópolgárok nem erre adtak mandátumot.”

Eközben a KDNP nyolcfős frakcióját Rétvári Bence vezeti, a helyettesei Juhász Hajnalka és Nacsa Lőrinc lesznek.

A kereszténydemokrata képviselőcsoportba nem került be a listás jelöltek közül többek között Hollik István, Süli János és Móring József Attila sem. Semjén Zsolt pedig már korábban jelezte, hogy nem ül be az Országgyűlésbe, és május végétől a párt elnökségét sem vállalja tovább.

A Fidesz-frakció tagjai a következők: Ágh Péter, Balla György, Balla Mihály, Bencsik János, Bóka János, Czirbus Gábor, Budai Gyula, Csibi Krisztina, Csuzda Gábor, Hankó Balázs, Hegedűs Barbara, Koncz Zsófia, Takács Árpád, Tilki Attila, Vitályos Eszter, Vitányi István, F. Kovács Sándor, Gulyás Gergely (frakcióvezető), Gyopáros Alpár, Héjj Dávid, Hidvéghi Balázs, Kocsis Máté, Kovács Sándor, Lázár János, Molnárné Lezsák Anna, Nagy Bálint, Németh Balázs, Németh Zsolt, Orbán Balázs (csak júliusig, utána Szekeres Pál veszi át helyét) , Panyi Miklós, Papp Zsolt, Pócs János, Radics Béla, Szécsi Zoltán, Szentkirályi Alexandra, Szijjártó Péter, Szűcs Gábor, Takács Péter, Tuzson Bence, V. Németh Zsolt, Varga Gábor, Varga Zsoltné Szalai Piroska Mária, Witzmann Mihály, Zsigó Róbert.

Míg a KDNP frakcióját ők alkotják majd: Hargitai János, Juhász Hajnalka, Latorcai Csaba, Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója, Nacsa Lőrinc, Rétvári Bence (frakcióvezető), Seszták Miklós és Simicskó István.

Az átalakítás előzménye, hogy Orbán Viktor szombaton jelentette be, nem veszi át listavezetőként szerzett mandátumát, és jelezte, hogy jelentős módosításokra lesz szükség mindkét párt frakciójában, vagyis egyeseknek át kell adniuk mandátumukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brüsszel még rá sem bólintott, a kormány máris kiírt egy 540 milliárdos pályázatot a helyreállítási tervből
A kormány energetikai hálózatfejlesztésre és okosmérőkre írt ki pályázatot az uniós helyreállítási alapból. A brüsszeli döntés a forrásokat biztosító tervről azonban csak júliusban várható.


Miközben Brüsszel még csak most kezdi értékelni a frissített magyar helyreállítási tervet, a kormány már egy 540 milliárd forintos energetikai pályázati csomagot indított el, amelyre a jelentkezőknek alig egy hónapjuk lesz. A nagyobb pályázaton csak egy szűk, előre meghatározott kör, a hálózati engedélyesek vehetnek részt.

A kormány szerdán bocsátott társadalmi egyeztetésre két, uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott pályázatot, miközben az alapul szolgáló módosított tervet épp csak elküldte az Európai Bizottságnak – írta a 444.hu.

A nagyobbik, 486 milliárd forintos program célja a villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy az jobban tudja kezelni a megújuló energiaforrások, főként a napelemes rendszerek által okozott terhelést

Egy másik, 54 milliárd forintos keretből okos villanyórákat szereznének be és telepítenének országszerte.

A kiírások ütemezése rendkívül feszes: a társadalmi egyeztetés még ezen a héten lezárul, a pályázatokat pedig június 19. és július 20. között lehet beadni.

A pályázatokra csak az áramhálózati engedélyesek, vagyis a MAVIR és a területi elosztótársaságok, köztük az E.ON, az OPUS TITÁSZ, az ELMŰ és az MVM hálózati vállalatai jelentkezhetnek.

A hálózatfejlesztéshez önerőt is biztosítaniuk kell, a támogatás mértéke az elosztók esetében legfeljebb 75, a MAVIR-nál pedig 90 százalék lehet. Az okosmérők telepítését ezzel szemben teljes egészében állami forrásból finanszíroznák

- írja a lap.

A sietség oka, hogy az RRF-források felhasználására szigorú határidők vonatkoznak, a jellemzően hosszú előkészítést igénylő energetikai fejlesztéseket pedig a kormány minél előbb elindítaná.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk