SZEMPONT
A Rovatból

„Köszi, hogy itt vagytok, sokat jelent” – ilyen volt testközelből az Ukrajna melletti szolidaritás-tüntetés

Egy ukrán lány állt mellettem a barátnőivel. Ahogy felemelte a transzparensét, egymás mellé villant a kezünk. Teljesen egyforma körömlakkunk volt. Összemosolyogtunk.

Link másolása

Soha életemben nem voltam tüntetésen. Egyetlen egyen sem. Hogy ez szégyen vagy sem, most mindegy. Azt sem tudom megmagyarázni, a tegnap esti bevásárlás után miért váltottam irányt a kocsival, és lódultam meg a város másik felén lévő Andrássy út felé. Az Ukrajna melletti béketüntetésre. Nem terveztem el előre. De este hat körül mégis ültem a dugóban, és mentem.

Mivel régen arrafelé laktam, az akkor már teljesen körbekordonozott részeken kívül tudtam, hol lehet leparkolni. Az előttem álló kocsiból épp egy tévéstáb pakolt ki, az Orosz Nagykövetség mögötti utcán hemzsegtek a rendőrök, tőlük kérdeztem, merre kerüljek a tüntetésre. Nem voltak kedvesek – nem is dolguk –, de útba igazítottak. A Kodály Körönd felől akkor már özönlöttek az emberek a Hősök tere felé (a követség a Körönd és a tér között van, körülbelül félúton).

Rángattam ki a táskámból a maszkomat, beleakadt valamibe. Először az tűnt fel, milyen elképesztően sok a fiatal. Huszonévesek, max harminc. “Elkezdődött már?” – szóltam oda egy fiúnak, aki bocsánatkérőn, angolul válaszolt: “Nem értelek, ukrán vagyok.” “Csak a beszédek miatt kérdeztem, bocs” – mondtam én is angolul, mire ő és a társasága jól kivehetően rávágták: “Maaaaarkizajj.”

A követség előtt már óriási tömeg volt. A maszkban fojtogató is. Így, “belülről” nehéz megállapítani, mennyien is vannak ilyenkor – a végén a szervezők egy hatezres számot mondtak be –, de végig hömpölygött az Andrássy a Köröndig, hosszan elhúzódva a Hősök tere felé. Ukrán zászlók, transzparensek (a feliratokból nem sokat láttam), továbbra is iszonyatosan sok fiatal, legalább 70 százalékban, és időnként lökéshullámként beinduló skandálások: “Ruszkik, haza!”, “Európa, Európa!”

A hangulat egyébként végig jó volt, békés, időnként emelkedett, olykor meghatott. Amikor Donáth Anna lépett a kivilágított emelvényre, egy fiatal srác olyan hangerővel kiabálta be: “Jól nézel ki!”, hogy mindenki röhögött, de Anna halkan rendreutasította: “Most nem ez a fontos.” Vegyültek a tömegbe mindenféle korúak is, hozzám hasonló negyvenesek bőven, de az ifjonti hév egyértelműen uralkodónak tűnt.

Nem a beszédekről, vagy a pontos forgatókönyvről akarok mesélni, csak arról, hogy én mit éreztem. Meghatottnak éreztem magam, szomorúnak, és – bármily elvontan hangzik ez – európainak. A már említett ukrán lány, akivel úgy jött ki, hogy “összemértük” az egyforma körömlakkunkat, valami egészen fura hálával nézett rám. Két nő, a lányom lehetne, az egyikük talán a háborúval sújtott országában rekedt szeretteiért, barátaiért aggódik, én “csak” azért aggódom, hogy egyáltalán háború van, már itt, a szomszédban, nem gondoltam, hogy megérem ezt a napot. De mindketten nők vagyunk, emberek vagyunk, és bár egymás nyelvét se beszéljük, abban a pillanatban jobban összetartoztunk, mint valaha.

A másik az a pillanat volt, amikor Gerendás Péter – számomra talán kicsit túltolt – színpadi előadásakor az egész Andrássy egy emberként énekelte John Lennon Imagine című slágerét. Az egyetemes békehimnuszt, amelynek helyesen vagy halandzsázva, de mindenki ismeri a szövegét.

Eszembe jutott a nagypapám, aki tavaly halt meg, százévesen, és még megjárta a frontot, utána pedig hat évig épp egy ukrajnai (akkor ugye szovjet) hadifogolytábort is. Ha a háborúról kérdeztük, “milyen volt”, mindig csak annyit válaszolt: “Azt nem lehet elmondani. A jóisten ne adja, hogy megtudjátok.”

Azután amikor a legvégén egy fiatal, (valószínűleg) ukrán fiú felment a színpadra, tört angolsággal megköszönte mindenkinek, hogy itt van, sokat jelent nekik, hogy kiállunk értük, azután éktelenül hamisan, de teljes szívéből elénekelte az ukrán himnuszt (a tömegből több ukránnal együtt), az egész tömeg egy nagy, visszafojtott lélegzetté vált.

Előtte az egyik megszólaló (talán épp Márki-Zay Péter) azt mondta, hogy ebben a tömegben valószínűleg már senki sem olyan korú, hogy felnőttként megélt volna egy háborút. És ez igaz is. Mégis ott, akkor, az a pár ezer ember, talán egyedüliként Budapesten, megérzett valamit abból, amit nagyapáink megéltek. Amit elmesélni el lehetett, “anekdotázni” lehetett róla, de a lényegét átadni sohasem. A szomszédunkban zajló kataklizma összes fájdalma, barbársága, égbekiáltó gyötrelme zengett bele az ukrán himnuszba ott, az Andrássy úton, egy megrendült tömeg előtt, amely pár perccel korábban még makacsul, büszkén, elvehetetlen szabadsága biztos (biztos?) tudatában skandálta: “Európa, Európa!”

Hazafelé, a kocsiban retro popslágerek mentek, aztán megszólalt George Michaeltől a Freedom. Kikapcsoltam.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Kocsis Mátéról: Nem sok időt tölt munkával, délutánonként pezsgőzik és borozik
Az országjárásra induló politikus szerint a Fidesz frakcióvezetője nem mondott igazat arról, hogy 8 millió forintos fizetése lett volna egy állami vállalatnál.

Link másolása

„Napjainak a nagy részét, főleg a délutánokat pezsgőzéssel és borozással tölti a Várban, különböző haveri cégeknél és éttermekben”

– mondta Magyar Péter a Telexnek Gyulán. A Fidesz frakcióvezetője egy nappal korábban azt mondta: szerinte Magyar Péter államközeli megbízásait a volt felesége, Varga Judit intézhette, hiszen Magyar nem a végzettségének megfelelő megbízásokat kapott a kormánytól.

Magyar szerint Kocsis nem mondott igazat azzal, hogy neki 8 millió forint lett volna a fizetése.

„Én arra emlékszem, hogy amikor a jogi egyetemre jártunk, és Gulyás Gergellyel relatíve könnyen vettük a jogi egyetemet, akkor Kocsis Mátét leginkább kocsmákban lehetett látni, valamint a MIÉP-nél, aminek az ifjúsági tagozatát vezette. És hát nagy nehezen tudta csak letenni a vizsgáit, nem is tudom, hogy van-e egyébként szakvizsgája, valószínűleg arra már nem mert elmenni” - mondta a lapnak országjárása első állomásán a Tisza Párt politikusa.

Szerinte Kocsis csak megijedhetett attól, amit mondott, vagyis hogy Magyar Pétert a felesége pozíciója miatt nevezték ki állami cégek vezetésébe, azzal hivatali visszaéléssel vádolta a kormányt és a saját kollégáit. Magyar emiatt egyébként várja is, hogy Kocsis kijelentései miatt valaki feljelentse a kormányt hivatali visszaélésért, és az ügyészség ezt kivizsgálja.

„Én ezt sose tagadtam. Nyilván Kocsis Máté letagadja, de a Fideszre nagyon is jellemző a nepotizmus, a feudalizmus, helyi szinten vagy máshol is. De ennek fogunk véget vetni.”

Magyar azt is elmondta Kocsisról, hogy a fideszes politikus nem tölt sok időt munkával, a pezsgőzések és borozások idején nem is nehéz megtalálni a Lovarda környékén vagy a Batthyány Lajos Alapítvány felújított kastélyánál. A kastély díszterme Magyar Péter szerint „úgy néz ki, mint egy angol klub. Ott szoktak az urak ingyen fogyasztani. Kocsis szerintem többet tartózkodik ott, mint az irodájában.”

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

A Fidesz frakcióvezetője ezt a választ küldte a megjelentekre:

"Csúnya, alaptalan dolgokat állít rólam PszichoPeti, de jobban jártam, mint a felesége, mert engem csak szóban bántalmaz. Csak elő ne kerüljön a nadrágszíj"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra” - íme a Magyar Péterhez csatlakozó önkéntesek érvei
Fiatalok és idősek, fővárosiak és vidékiek, itthon és már külföldön élők egyaránt vannak azok között, akik felajánlották segítségüket Magyar Péternek. Le is írták, miért. Ezekből az indokokból válogattunk.

Link másolása

A hét elején még csak néhány száz, ma már több mint 16 ezer tagja van Magyar Péterék Discord csatornájának, ahol élénk viták folynak arról, mi mindennek is kellene megváltoznia Magyarországon, és nagyon sokan ajánlják fel a segítségüket. Meghirdettek számos önkéntes pozíciót is: Event Managert, moderátort, HR-est, digitálismédia-szakértőt, tartalomírót és szerkesztőt is kerestek az elmúlt napokban. A jelentkezés annyira transzparensen zajlik, hogy teljesen nyilvános.

A bemutatkozásokból, motivációs sorokból sok minden kiderül arról, kit mi érintett meg a Magyar Péter-jelenségből, miért szeretne aktívan is részt venni a munkában.

Vannak, akik már szereztek tapasztalatokat más politikai erőknél, például a Momentumnál, a Kétfarkúaknál vagy Puzsér Róbert kampányában, mások viszont még sohasem szavaztak, vagy épp rég kiábrándultak. Olyanok is szép számmal akadnak, akik külföldre költöztek, de most hazajönnének.

Az általuk írt mondatokat idézzük:

21 éves vagyok, jelenleg Amerikában tanulok, de Budapestre járok haza. Eddig innen, Amerikából tehetetlenül, néha könnyes szemmel néztem az otthon folyó eseményeket. Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra. Szeretném a lehető legtöbbet tenni azért, hogy legyen hová hazamenni még számtalan sorstársamnak egy szép napon.

Tenni akarok azért, hogy nekem se kelljen 2026 után azon agyalnom, melyik országban nem fogom magam idegennek érezni. Itthon ugyanis idegen és kirekesztett vagyok pusztán azért, mert értelmes, kitartó, őszinte és gyermektelen nőként élem az életem.

64 éves informatikus vagyok. 1990-ben reménykedtem egy jobb jövőben, sajnos megtapasztaltam, hogy a reményeim nem teljesültek. Azóta már a gyermekeim jövőjét is reménytelennek látom. Nagyobbik fiam Spanyolországban él, nyugodtabb körülmények között. Szeretném, ha az unokáim élete jobb lenne, ezért szeretném ezt a korrupt rendszert megszűntetni.

24 éves általános iskolai tanár vagyok. Ugyanazon okokból lettem tanár, amiért ide is szeretnék csatlakozni, és minél aktívabban tenni a közösség fejlődéséért. Segíteni akarok a környezetemen, és jobbá tenni a társadalmat.

17 éve marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozom. Sok éve már, hogy kiábrándultam a politikából, szavazni sem voltam az elmúlt két alkalommal. Most végre úgy érzem, van egy kis remény arra, hogy talán engem is meghallgatnak, másoknak is elég volt már, ami itthon történik, és gyűlölködés helyett végre összefogás lehet.

Feleségemmel és lányunkkal egy kis faluban élünk már 15 éve. Azt látom, hogy most van rá lehetőség, hogy változtassunk az elmúlt 30 év politikai berendezkedésén, és én részt akarok benne venni.

Szoftvermérnökként dolgozom egy kiberbiztonsági cégnél. Az elmúlt években (évtizedekben?) még nem voltam annyira lelkes, mint mostanság.

Politikailag aktív vagyok annak ellenére, hogy külföldön élek, mivel családom nagy része (szüleim és testvéreim) még otthon élnek, és fontosnak tartom, hogy ők milyen körülmények között éljenek.

23 éves vagyok. Tegnap esti-ma hajnali beszélgetés alatt úgy tűnt, hogy itt olyan közösség épülhet ki, akiket megéri szolgálni, segíteni. Némiképp visszaadtátok a hitemet a magyarokban.

28 éves vagyok, két gyerekem van, akiknek szeretném, ha könnyebb lenne elindulniuk az élet rögös útján, mint nekem. Amióta szavazóképes korban vagyok, mindig a Fidesz nyer, én pedig minden alkalommal egy hétig sírok utána, hogy ezt az országot el kell hagyni, innen nincs menekvés. Szeretném, ha ezt soha többet nem kellene éreznem, a gyerekeimnek pedig soha nem kellene átélniük, milyen egy zsarnok, hazug párt kormányzása alatt élni.

Mindig is aktív voltam a közösségekben, ahová tartozom. Viszont ez az elmúlt 6-7 évben teljesen eltűnt, köszönhetően a jelen megosztottságnak. Belefáradtam az állandó hadakozásba, de most látom, vannak velem/velünk mások is.

57 éves vagyok, szofterfejlesztő cégnél dolgozom. Nagyon szeretném, ha megszűnne a regnáló kormány. Ellenzék nincs. A legfőbb motivációm, ha sikerülne a fenti célt elérni, az 5 éve külföldön élő és dolgozó lányom hazaköltözhetne.

20 éves jogi hallgatóként szeretnék egy olyan közösség része lenni, amivel a változást el lehet hozni.

Mivel nagyon rég nem érzem azt, hogy a politikában motivált lennék, így szavazni sem mentem szinte soha. Most azt gondolom, hogy veletek valami nagyon fontosnak és értékesnek lehetek a részese.

20 éves egyetemista vagyok. Eddig különösebben nem foglalkoztam politikával, viszont Magyar Péter többek között ezen is változtatott. Minden gondolatával tudok azonosulni, az értelmiségi baráti köröm szintén.

Én azért szeretnék tenni, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat, mert a menyasszonyomra ráomlik a kórház, ahová dolgozni megy, és leendő gyermekeimet ne kelljen kimenekítenek majd egy dán iskolába, hogy elfogadható oktatáshoz jussanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: