SZEMPONT
A Rovatból

Zenészből ipari alpinista, színészből villanyszerelő lett – B tervek a járvány alatt

A padlóra került kulturális élet egyre több szereplője kezd bele valami teljesen újba, felismerve, hogy a jelenlegi helyzetben nem árt több lábon állni. Négyen meséltek motivációikról.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. december 03.



A koronavírus a turizmus mellett a szórakoztatóipart érinti leghátrányosabban: tavasz óta megszámlálhatatlanul sok zenész, színész, előadóművész megélhetése vált bizonytalanná. Ezúttal olyanokat kérdeztünk, akik nem ültek tétlenül a babérjaikon, inkább kitanultak egy új szakmát, amit a rendezvények betiltása idején is gyakorolhatnak.

Megszólalóinkban közös, hogy egyiküknek sem a járvány megjelenése után jutott először eszébe, hogy valami mást is kellene csinálniuk: a gondolat már korábban is a fejükben volt, de a kialakult helyzet plusz apropót adott rá, hogy ha addig nem tették meg, lépjenek.

Ugyanakkor abban is mindannyian biztosak, hogy mindig eredeti foglalkozásuk marad számukra az első – amint visszatér az élet a rendes kerékvágásba, folytatni szeretnék, de már az újjal párhuzamosan.

„Téglaporos ruhában hazafelé tartva sokkal jobban értékeled, milyen volt tiszta jelmezben a fűtött színpadra állni”

„2005-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagjaként kezdtem a pályámat, hat évvel később pedig szabadúszó lettem, onnantól szerte az országban megfordultam” – meséli Krajnik-Balogh Gábor, aki a járvány előtt utoljára a Veres 1 Színház társulatával turnézott több előadással is. Emellett a komáromi Magyar Lovas Színházzal is szerződésben áll, de velük a korlátozások miatt idén egyetlen fellépése sem volt.

Bár alapvetően meg tudott élni a fentiekből, már a vírushelyzet komolyra fordulását megelőzően is gondolkodott azon, hogy nem ártana egy B terv, hiszen a szabadúszás elég rapszodikus tud lenni.

Ez a B terv a villanyszerelés lett, ami már gyerekkora óta foglalkoztatta. Annyira, hogy általános iskolásként is ebbe az irányba szeretett volna továbbmenni, de a szülei nem engedték szakmunkásképzőbe, mert szerintük ahhoz „túl jók voltak a jegyei.”

Az érdeklődése ettől függetlenül megmaradt, az évek során számos dolgot elsajátított önszorgalomból. Idén év elején pedig úgy látta, itt az idő, hogy szerezzen egy hivatalos képesítést is.

„Amikor beiratkoztam, még semmi jele nem volt, hogy teljesen leáll az ország, de végül szerencsésen úgy alakult, hogy pont a tavaszi karantén alatt tudtam elvégezni egy gyorstalpaló képzést” – idézi fel.

Nyáron a lazításoknak köszönhetően újra színpadra léphetett, ezzel párhuzamosan tette le a vizsgáit, jeles eredménnyel. Nagyon sok barátra és kapcsolatra tett szert, így mire ősszel jött az újbóli lezárás, már frissen megszerzett szakmájára is támaszkodhatott. Jelenleg is több megbízása van, így napi szinten dolgozhat.

„Hálát adok a sorsnak, amiért voltam elég bátor belekezdeni ebbe az egészbe, így most nagyon szerencsésnek mondhatom magam. Amiatt is, hogy olyasmit csinálhatok, amit tényleg szeretek, nem kellett például árufeltöltőnek állnom.”

Elmondása szerint színészkollégái közül azóta részben az ő hatására többen is elhatározták, hogy szintén kitanulnak egy szakmát.

Gábor megélhetés szempontjából is hasonló szintet tud hozni, mint korábban, bár azt azért hozzáteszi, hogy mostanság egy fárasztó munkanap után, téglaporos ruhában hazafelé tartva sokkal jobban tudja értékelni, milyen volt tiszta jelmezben a fűtött színpadra állni. De mint mondja, ez is ugyanúgy munka, meg kell becsülni.

Az ugyanakkor egy percig sem kérdés számára, hogy bármi történik, a színészet marad az elsődleges prioritása.

„Az idei év mindennél jobban megmutatta, mennyit számíthat, ha az embernek van egy kétkezi szakmája is, de én elsősorban mindig színésznek fogom tartani magam. Ugyanakkor most már a villanyszerelés is része az életemnek: ha majd újra rendesen lehet játszani, akkor is szívesen vállalok megbízásokat, ahogy a próbák és az előadások mellett belefér az időmbe.”

„Jó érzés úgy hazaérni, hogy fizikailag is el vagyok fáradva, nemcsak szellemileg”

„Év elején kezdtem el falat mászni egy haverommal, ő mesélt róla nyár közepén, hogy jelentkezett egy szeptemberben induló képzésre, amivel ipari alpinistaként dolgozhat. Én akkor még nem is tudtam, pontosan mi ez, de utánanéztem és azonnal megtetszett” – meséli Nóvé Soma, a Middlemist Red és a Mordái zenekarok frontembere.

Elmondása szerint régóta szeretett volna valamilyen kétkezi szakmát is a zenélés mellett, a járvány okozta bizonytalanság erre csak még inkább ráerősített. Az is fontos volt számára, hogy ne csak a kreatív energiáit használhassa, hanem idejének egy részében fizikai munkát végezzen.

„Miután újra elkezdtem sportolni, azt éreztem, hogy tök jó érzés úgy hazaérni és ledőlni a kanapéra, hogy fizikailag is el vagyok fáradva, nemcsak szellemileg. Persze a koncertezés valamilyen szinten kiváltja ezt, de nem olyan mértékben, amennyire igényem volt rá.”

Azért is találta jó opciónak az alpinizmust, mert magánvállalkozóként könnyen össze tudja hangolni a fellépéseivel: ha majd újraindulnak a rendszeres koncertek, a naptárától függően dönthet arról, elvállal-e valamit.

Egy hónapja vizsgázott le, de egyelőre még nem kezdett el aktívan dolgozni, ahhoz előbb be kell szereznie az elég borsos árú felszerelést. Ezt legkésőbb januárra tervezi, onnantól várja majd a megkereséseket.

„Az is benne volt, hogy egyáltalán nincs tériszonyom, ami az emberek nagy részére nem igaz. Egy ipari alpinista emiatt elég jól keres: tegyük fel, hogy valaki lemos egy ablakot a földszinten X pénzért, ha azonban ezt 40 méterrel feljebb mászva teszi, ennek a többszörösét is kaphatja”

– teszi hozzá.

Soma egyébként azzal is fel szokta dobni a koncertjeit, hogy időről időre felmászik a színpad oldalán a tartóoszlopokra. Elmondása szerint ez már jóval a képzés elvégzése előtt szokásává vált, de a hátterében kicsit más áll.

„Volt egy periódus, amikor azt éreztem, hogy már annyiszor eljátszottuk ugyanazokat a dalokat anélkül, hogy újabbak születtek volna, hogy szükségem volt valamire, ami miatt várhatom a koncerteket.”

Ami a jövőjét illeti, mindig is a zenélés áll majd az első helyen nála, de mivel a legideálisabb esetben is akadnak gyengébb hónapok, amikor kevesebb a fellépés, reményei szerint hosszabb távon is bele fog férni az idejébe az alpinizmus. Eddig grafikai munkákat is vállalt, amit fokozatosan szeretne leépíteni, emiatt is jól jön, hogy szert tett egy másik lábra.

„Ez egyrészt plusz biztonságot ad anyagilag, másrészt egy teljesen másféle közegben mozoghatok, ami legalább annyira inspirál, mint a zenélés.”



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lakner-Ruff: Orbán a fél országról kijelenti, hogy az élet helyett a halált akarja
A két szakember közös nyilatkozatban bírálta, hogy a kormányzati kommunikáció „Háborúpárti Menetként” emlegeti az ellenzéki demonstrációt. Úgy látják, a cél a társadalmi árkok mélyítése és a politikai feszültség fokozása.


Lakner Zoltán politológus és Ruff Bálint poltikai tanácsadó közös nyilatkozattal estek neki a kormányzati retorikának. A politikai szakemberek szerint a miniszterelnök és köre „Háborúpárti Menetnek” bélyegzi az október 23-i ellenzéki megmozdulást – áll a Lakner és Ruff közös posztjában.

„Orbán a fél országról kijelenti, hogy az élet helyett a halált akarja” – írják. Szerintük a cél a feszültség fokozása. „Nem elég már a régi »nóta«: egyre feljebb és feljebb kell tekerni a gyűlölet lángját, még nagyobbat kell ásni az amúgy sem kicsi árkon, hogy senki se gondolja, hogy átléphet rajta, és senki se gondolhassa a másik oldalon lévőről, hogy a hazájáért aggódó, tenni akaró magyar ember.”

Szerintük a „Háborúpárti Menet” elnevezés a Rákosi-korszak propagandáját idézi. Október 23. az 1956-os forradalom 69. évfordulója, a szerzők élesen kifogásolják a megbélyegző címkézést ezen a napon is.

„Orbán, aki saját maga vezeti a Fidesz–kormány–CÖF–DPK–HK nevű konstrukciót, ami valójában egy kampány, most a fél országot azzal vádolja, hogy háborúpárti”

- olvasható a bejegyzésben.

Úgy látják, a miniszterelnök nem az egész országot akarja képviselni.

„Nem arra törekszik, hogy miniszterelnökként képviselje az egész országot, és nem is arra, hogy pártelnökként visszanyerje azok bizalmát, akik csalódtak benne, ehelyett életellenesnek nevez mindenkit, aki október 23-án és azon kívül nem vele tart, hanem azokkal demonstrál vagy egyszerűen csak azokkal rokonszenvezik, akik kritizálják Orbán politikáját” - teszik hozzá.

A két szerző példaként említi a kormányoldalhoz köthető megyei lapokban megjelent AI‑generált képet is, amelyen Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pórázon vezeti Magyar Pétert. A végén kérdésekkel zárnak. „tényleg október 23-án, tényleg „Háborúpárti Menet”, tényleg a fél országot kiírni a nemzetből? Tényleg ez a közös jövőnk?”

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Gerendai az újabb Sziget-szavazásról: Nem fogok azon gondolkodni, hogy milliárdos kockázatokat a nyakamba vegyek úgy, hogy nem látom reálisnak, hogy meg tudom oldani
Másodszor se történt előrelépés a fővárosban: egyelőre nem biztosított a Sziget jövője. Gerendai Károly nyilatkozott a lapunknak arról, hogy látja a mostani helyzetet, van-e még remény a Sziget Fesztivál megmentésére.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 22.



A mai napon a Fővárosi Tulajdonosi Bizottság másodszor sem szavazta meg a Sziget Zrt.-vel fennálló területhasználati megállapodás felmondását. Ezt a külföldi tulajdonos kezdeményezte, mert jövőre ők már biztosan nem rendezik meg a Szigetet. Karácsony Gergely szerint a megállapodás felmondása lenne az első lépés a Sziget megmentéséhez, vagyis ahhoz, hogy egy új szervezővel új szerződést köthessen a főváros. A Tisza frakciója és a Fidesz viszont úgy látja, így önként mondanának le a jövőre szerződés szerint még járó 200 millió forintról, anélkül, hogy garanciát kapnának arra, ténylegesen megrendezik a fesztivált.

A Sziget sorsa azután lett kérdéses, hogy a Superstruct több évnyi veszteséges működés után úgy döntött, kiszáll. A tulajdonrész egy Gerendai Károly vezette konzorciumhoz kerülhetne, amennyiben a Sziget eredeti tulajdonosa ki tud dolgozni egy fenntartható koncpeciót.

Az idő mindenesetre sürget, a nagy fesztiválok már javában szervezik a jövő évi programot.

Gerendai Károlyt váratlanul érte a mai szavazás eredménye.

„Szívesen megpróbálom megmenteni a Szigetet, de innentől fogva, ha azt látom, hogy a fővárosban nem adnak ennek zöld utat, akkor nagyon nem lesz miről beszélgetnünk” - mondta a Szeretlek Magyarországnak.

Szerinte egyetlen lehetőségük maradt. „Nem értem, mi történik, ez az igazság. Most egyetlen reményem van: hátha a Közgyűlés elé ezt még újra be lehet terjeszteni, mert ha jól tudom, ebben a hónapban még lesz egy lehetőség erre. Most azon gondolkodunk, van‑e értelme ott ennek újra nekifutni. De azt már többször elmondtam: nem az a helyzet, hogy nekünk van időnk gondolkodni azon, kell‑e vagy nem kell a Sziget.”

Gerendai Károly azért sem érti a bizottsági szavazás mai eredményét, mert korábban mindenki azt mondta, fontos a Sziget megmentése.

„Állítólag mindenki azt mondta, hogy persze, szükség van a Szigetre, de attól még nem fogadták el, hogy ebben tovább tudjunk lépni. Innentől nem értem magát a helyzetet: ha szükség van a Szigetre, miért nem fogadjuk el, hogy csak úgy lesz Sziget, ha meg tudok állapodni a külföldi tulajdonossal? Addig nem tudok megállapodni vele, amíg ehhez nincs meg a fővárosi felhatalmazás. Most patthelyzet van.”

Ha nem lesz előrelépés, akkor szerinte nem lesz miről beszélni.

„Októberben még remélem, hogy lesz valami megoldás, ha nem lesz, onnantól már nem fogok azon gondolkodni, hogy milliárdos kockázatokat a nyakamba vegyek úgy, hogy nem látom reálisnak, hogy meg tudom oldani” - fogalmazott.

A Fidesz és a Tisza garanciákat szeretne látni. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője úgy fogalmazott: „a Sziget Budapest és az egész hazai turizmus egyik kiemelt eseménye. Támogatjuk, hogy megmaradjon, de nem azon az áron, hogy a csődben lévő főváros lemondjon 200 millió forintról, anélkül, hogy biztosan tudnánk, 2026-ban is lesz-e Sziget Fesztivál. Ha lesz garancia, lesz Sziget – ez a mi álláspontunk.”

A Tisza Párt is a biztosítékokat hiányolja. Közlésük szerint csak olyan javaslat jöhet szóba, amely „100 %-os garanciát nyújt a fesztivál jövőbeni megszervezésére”. Emellett a párt egy erős városi beleszólást ígérő konstrukciót dobott be.

„A TISZA-val segítő kezet akarunk nyújtani a Sziget Fesztiválnak. Ezért a városvezetéssel szemben nekünk javaslatunk is van. Például, hogy legyen aranyrészvénye a Fővárosi Önkormányzatnak a Sziget Fesztiválban, hogy Budapestnek innentől mindig legyen beleszólása a fesztivál sorsába – beleértve a kulturális programokat, a környezeti terhelést és akár a kedvezményes jegyárakat is a magyar fiatalok számára. Ez valódi garanciát jelentene a budapestieknek, és valódi beleszólást Budapestnek.”

Karácsony Gergely szerint azonban nincs idő. „Így se Sziget nem lesz, se kedvezményes Sziget-bérlet a budapesti fiataloknak, se fővárosi bevétel a közterület-használat után, se iparűzésiadó-bevétel a Szigetből" - írta a főpolgármester.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila az olajfinomító-tűzről: Az ilyen meghibásodások többségét valamilyen emberi mulasztás okozza
Arra a kérdésre, hogy terrorcselekmény, szabotázs történhetett-e Százhalombattán, a szakértő azt válaszolta, első körben ezt a lehetőséget kizárja. Holoda Attila szerint az üzemanyag-ellátással nem lesz gond, és az árak is csak akkor emelkedhetnek, ha tartós lesz a kiesés.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 22.



Még a kárfelmérést sem tudták megkezdeni a MOL százhalombattai finomítójában, ugyanis ehhez meg kell várni, hogy kihűljön az üzem. A hétfő éjjel keletkezett tüzet kedd délutánra sikerült eloltani, majdnem 100 tűzoltó dolgozott a lángok megfékezésén. A baleset miatt a teljes finomítót leállították.

Orbán Viktor azt írta: egyeztetett a Mol vezetőivel és a belügyminiszterrel, „Magyarország üzemanyag-ellátása biztonságban van”, a tűzeset körülményeit szigorúan kivizsgálják. A tűzről és a lehetséges következményekről Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Magyarországon ez a MOL az egyetlen olajfinomítója. A MOL már bejelentette, hogy hozzányúl a stratégiai készletekhez. Ennyire súlyos a helyzet?

– Nem azt jelentették be, hogy hozzányúlnak, hanem csak azt, hogy megfontolják a stratégiai készletekhez való hozzányúlást. Ez egy fontos üzeme a MOL-nak, része a finomítónak, de nem az egész finomítót érinti. Nem arról van szó, hogy leállt a finomító, csupán csökken a kibocsátási kapacitás. Ezért jelentette be a MOL, hogy jelenleg a belföldi üzemanyag-forgalomra fókuszál. Feltehetően vannak exportkötelezettségei is, de ezeket most háttérbe sorolják, hogy elsősorban a hazai igényeket tudják ellátni. Ezért mondták, hogy megvizsgálják, szükséges-e a stratégiai készletekhez hozzányúlni.

Magyarországon a stratégiai készletek jelenleg 96 napra elegendők: ez feldolgozott üzemanyagot és nyersolajat is jelent arra az esetre, ha például a Barátság vezetékben lenne probléma.

Nagy valószínűséggel a belföldi üzemanyag-ellátásban ez nem okoz gondot. Persze a MOL logisztikáját át kell szervezni. Miután eloltják a tüzet, akkor lehet megállapítani a károk mértékét, és azt, hogy mennyi idő alatt küszöbölhetők ki. Nem mindegy, hogy az érintett berendezéseket teljes egészében cserélni kell-e. Ezért sem tudták még megmondani, hogy egy hét alatt helyrehozható-e, vagy hosszabb idő kell. Egy desztilláló torony sérült meg.

– Azt mondják, hogy ez 40 százalékos kapacitás-kiesést jelent. Ezek szerint ilyen desztilláló toronyból nem csak egy van?

– Nagy üzemről beszélünk Százhalombattán, párhuzamos sorokkal. Az a sor állt le, amelyhez a sérült fő alkatrész tartozik, de mellette ott vannak a más, párhuzamos sorok. Ha a tűz nagyobb kiterjedésű, megelőzésképpen azokat is leállítják, nehogy továbbterjedjen. Újraindítás után felmérik a károkat: ha kisebb alkatrészcserékkel helyrehozható, megoldják, ha viszont új tornyot kell gyártani, az hosszabb kiesést jelent.

– Ez eleve veszélyes üzem, biztosan megvannak a biztonsági protokollok. Tipikusan mi okozhat ilyen hibát, hogy lángokba borul egy egység?

– Ipari tapasztalatom alapján az ilyen meghibásodások többségét valamilyen emberi mulasztás okozza. Nagyon komoly protokoll szabályozza azt is, hogyan tárják fel a hibát és a felelőst. Lehet anyagmeghibásodás is, például szeleptömítés-hiba, ahol kifúj a közeg; ilyenkor azt is vizsgálják, miért nem sikerült korábban leállítani. A MOL-nál összetett, magas szintű üzembiztonsági és környezetvédelmi rendszer működik, a térség egyik legjobbja.

Megnézik, hogyan vizsgáztak az automatikus biztonsági és szállítói rendszerek, könnyen lehet, hogy ha ezek nincsenek, nagyobb lett volna a baj.

Hál’ istennek személyi sérülés nem történt. Az ilyen finomítók, főleg éjszaka nagyrészt automatikus üzemmódban működnek, emberi és számítógépes felügyelettel. Feltehetően a vészhelyzeti rendszerek bekapcsoltak. Hogy miért lett mégis ilyen nagy a tűz, azt a vizsgálat tisztázza majd. Az ilyen zavarok, és ez már komoly üzemzavarnak minősül – általában tanulságokkal járnak a jövőre nézve: ha kiderül egy hiba, akkor a rendszert még stabilabbá teszik. A MOL mutatói ilyen téren kiválóak: baleseti, személyi sérüléses és műszaki incidensek szempontjából is jók a rendszereik. De kizárni semmit nem lehet; a meghibásodások jelentős részét valamilyen figyelmetlenség okozza, ugyanakkor előfordulhat ritkán anyag- vagy szelephiba is.

– A repülőtereknek saját, speciálisan kiképzett tűzoltóságuk van, szigorú normaidőkkel az oltás megkezdésére. Ilyen protokollok vannak az olajfinomítóban is?

– Van saját tűzoltóság, ők a finomító területén vannak és azonnal megkezdik a beavatkozást. Információim szerint most is azonnal elkezdték az oltást és a tűz lokalizálását. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy ne terjedjen tovább a tűz, és ki kell zárni a személyi sérülés lehetőségét. Ez az állomány felkészültségben és eszközökben komolyabb, mint egy városi tűzoltóságé: a veszélyesség miatt nagyon erős csapat van ott.

– Hogyan oltottak? Gondolom, hagyományos módszerekkel nem lehet. Mi a speciális technológia?

– A vizet ilyenkor elsősorban hűtésre használják, hogy ne hevüljenek tovább a környező berendezések. Az oltás általában habbal történik: el kell zárni az oxigén utánpótlását, hogy az égés megszűnjön. A víz a hűtést szolgálja, mert ha egy másik, túlhevült berendezés eléri a gyulladási hőmérsékletet, az lángra kaphat. A beavatkozó személyzetet is hűtik, miközben speciális védőruhában dolgoznak, mert nagyon magas hőmérséklet alakul ki.

– Hány fok lehet ott, ahol a tűzoltók dolgoznak?

– Pontos értéket nem tudok, de akár több száz fok is lehet.

Az ottani tűzoltók felkészültsége kiváló, folyamatosan gyakorolnak, és komoly technikai eszközökkel rendelkeznek.

Ezért mondtam, hogy az ellátottságuk erősebb, mint egy nagyobb városé. Sok járművük van, de a nagy kiterjedés miatt ilyenkor meg szokták mozgatni a budapesti, érdi és más környékbeli egységeket is.

– Tehát a saját állomány végzi a kifejezetten szénhidrogéntüzek oltására szakosodott feladatokat, a hívott egységek pedig a lokalizálási, hűtési munkákban segítenek?

– Így van. A külső egységek körbehűtik a rendszert, és segítenek a kevésbé specializált feladatokban. A helyreállítás időt igényel, de ha a tüzet habbal és más oltóanyagokkal „nullázzák”, onnantól nincs további veszély.

– Az ellátásbiztonsággal kapcsolatban: a MOL-nak ott van még a pozsonyi finomító. Onnan ki tudják egészíteni a magyarországi ellátást?

– Természetesen. A két nagy finomító egy supply chain rendszerben működik. Százhalombattán magasabb és jobb a dízel-kihozatal, ezért Szlovákiát rendszerint innen látják el dízellel, míg a benzin-kihozatal a pozsonyi finomítóban jobb, tehát főként onnan látják el benzinnel Magyarországot is. Azaz nem úgy van, hogy minden magyarországi kúton lévő üzemanyag Százhalombattáról jön: a rendszert összehangolják. Ha a pozsonyi finomítóban tudnak kapacitást növelni, megteszik, és ezzel kisegítik a teljes üzemanyag-ellátást.

A MOL nemcsak e két országban rendelkezik hálózattal, Szerbiában is, Horvátországban is, a csoporthoz tartozó INA révén, és az INA is besegíthet, ha szükséges.

Csoportszintű programozás és optimalizálás van: ha a három finomító közül bármelyikben hiba adódik, a másik kettő tud kapcsolódni.

– Ennek fényében a MOL nyilatkozata, miszerint most a hazai ellátásra koncentrálnak, hogyan értelmezendő? Ha összehangoltan működnek, a szlovákiai ellátás is „hazainak” számít, ha a MOL-tól érkezik?

– A MOL feldolgozott üzemanyagot Nyugat-Európába és máshová is exportál, nemcsak oda, ahol saját kút-hálózata van. Ilyen esetben viszont a saját hálózatra fókuszál, beleértve a szlovákiai, szerbiai, romániai rendszert is. Ha szükséges, az adott országban más cégek finomítóiból is vásárolhatnak. Alapvetően törekszenek rá, hogy saját termékkel lássák el például a romániai kútjaikat, de ha Romániában, például Ploiești környékén több finomító elérhető, és onnan is beszerezhetnek, és akkor nem innen szállítanak.

– A benzinárra lehet-e ennek hatása Magyarországon?

– Biztos vagyok benne, hogy nem. Az ilyen jellegű műszaki problémák nem szoktak közvetlenül megjelenni az árban. Ha tartós és nagy mennyiségű kiesés lenne, a kereslet-kínálat hatásaként elképzelhető lenne némi emelkedés, de az árakat sokkal inkább a régiós termékjegyzési árak befolyásolják.

– Végül: a politikai helyzet ismert. Az Északi Áramlatot annak idején felrobbantották. Magyarország különutas energiapolitikáját több ország hangosan rosszallja. Kizárható-e, hogy akár nem állami, de valamilyen szimpatizáns terrorszervezet részéről szabotázs történt?

– Kizárni soha semmit nem lehet, de a százhalombattai finomító őrzés-védelmi rendszere rendkívül szigorú, szinte katonai szintű. Ha erre utaló jel lett volna, azt azonnal kommunikálták volna kormányzati, vagy MOL-szinten.

Első körben ezt a lehetőséget kizárnám.

Soha ne mondjuk, hogy soha, de ha lett volna bármilyen jel, legalább utalást tettek volna rá; így ezt ebben a helyzetben vissza lehet utasítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Nemzeti Menet: itt vannak a legjobb fotók Magyar Péterék október 23-i rendezvényéről
Táblákkal üzentek a hatalomnak az emberek, akik a szakadó esőben egymás ernyői alá álltak. Volt, aki könyvet tartott a mellette álló feje fölé. Magyar Péter fáklyák fényénél fejezte be a beszédét.


Már javában zajlik az üzengetés arról, hogy Orbán Viktorék Békemenetén, vagy Magyar Péterék nemzeti Menetén voltak-e többen. Az biztos, hogy röviddel egymás után két olyan tömegrendezvény zajlott október 23-án Budapesten, ami egyenként is több tízezer embert mozgatott meg.

A Tisza Párt rendezvénye akkorára sikerült, hogy a tömeg eleje már beért a Hősök terére, míg a vége el sem indult a Deák térről. A jó hangulatú csoportot az sem zavarta meg igazán, hogy nem sokkal a pártvezér ünnepi beszéde előtt zuhogni kezdett az eső. Az emberek egymás esernyője alá bújva kerestek menedéket, de volt, aki egy becsomagolt könyvet tartott a mellette álló feje fölé.

Magyar Péter beszéde már sötétben ért véget, ekkor a tér jelentős részén fáklyák és gyertyák tették még bensőségesebbé a hangulatot.

A Nemzeti Menetről készült legjobb fotóinkat itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET: