SZEMPONT

Ez vezetett abba a zsákutcába, ahol most vagyunk - Bod Péter Ákos a Fidesz gazdaságpolitikájának 16 évéről

Erőltetett iparosítás, leépített oktatás, elfordulás az euró gondolatától, keleti nyitás, haveri kapitalizmus, konfliktus az Európai Unióval. A jegybank volt elnöke szerint egyik dolog következett a másikból, de innen már nem tud továbbmenni a rezsim. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 25.

Az elmúlt 16 évet értékelő sorozatunkban volt már szó a nyugdíjakról és az oktatásról. Most egy ennél is nagyobb szelet jön: a gazdaság. 2010-ben nehéz helyzetben vette át az Orbán-kormány az ország irányítását, de már látszottak a növekedés jelei és elindult az uniós pénzeső.

Hogyan csúszott félre mégis minden a gazdaságban? Hogyan vált éltanulóból sereghajtóvá Magyarország, ahol már a negyedik éve nincs semmilyen gazdasági növekedés? Mekkora szerepe volt ebben a környezetnek, és mekkora Orbán Viktor döntéseinek? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke elemzi a korszakot.

— Nem is olyan reménytelenül indult a 2010-es korszak. Milyen örökséggel vette át a kormányzást a Fidesz?

— Nagy szükség volt a váltásra, mert az előző nyolc év szocialista–szabad demokrata kormányzása strukturális gondokkal küzdött, amelyeket részben maga idézett elő. A szocialista oldal a jóléti államot célozta, az MSZP sokat akart költeni, a szabad demokrata partner viszont gazdasági kérdésekben hajlott a szabadelvű felfogásra, vagyis inkább a vállalkozást és az öngondoskodást tartotta fontosnak. Ez a két logika az európai politikában tartósan sehol sem illik jól össze. Aztán ez a kettősség a gazdaságpolitikában úgy jelent meg, hogy az állam sokat költött, nagy deficit mellett, az utóbbi pedig a konstrukcióból következett:

az egyik koalíciós partner költeni akart, a másik pedig adót csökkenteni.

A képhez hozzátartozott az is, hogy az ellenzéki oldalon Antall József halála és az MDF fokozatos gyengülése nyomán tér nyílt, azt pedig a politikai baloldalról induló Fiatal Demokraták Szövetsége fokozatosan elfoglalta. A harmadik ciklusra már hatalomra is került, noha nagyon vegyes felfogást és programot hozott magával; ezt láthattuk 1998-ban, amikor a FIDESZ a kisgazdákkal lépett koalícióra. Első látásra kérdéses, miként került egy koalícióba az akkor legfiatalabb párt a legidősebbekkel. Ám

észlelni lehetett mindkettőben bizalmatlanságot a tőkével, a kereskedelemmel, a bankokkal és általában a pénzvilággal szemben.

Az első Orbán-kormány már a régmúlt. Bukását követően kétszer négyéves ciklusra visszajött a bal-lib koalíció, az ismert államháztartási következményekkel. Az MSZP-vezette kormány második ciklusa azonban hazai krízisekkel teli, miközben történt kint is egy és más. A 2008-as globális pénzügyi válság, a rákövetkező néhány év nemcsak a gazdasági embereknek lett kritikus fontosságú. Akkor ugyanis a dicsőségesnek és dinamikusnak tartott pénzügyi kapitalizmus, amely a nyolcvanas évektől meghatározta a gondolkodást és a politikacsinálást, látványosan csődöt mondott. Az egész világban megerősödtek az ellenerők, a politikai spektrum mindkét szélén, és a pénzügyi krízisből kifejlődő gazdasági válságban sorra buktak a hivatalban levők. Ebben a szituációban került a Fidesz hatalomra 2010-ben. De már azt megelőzően a párt Orbán Viktor erős befolyása alatt kezdett külön irányt venni, és a nemzetközi térben is másfelé tájékozódni. Az alkotmányozó többség birtokába kerülve 2010-től nálunk valóban egy „Sonderweg” kezdődött.

Ez a külön út végül abba a zsákutcába vezetett, ahol most vagyunk.

Az addigi nemzeti konszenzust élvező európai orientáció gyengülése 2009-ben még nem látszódott tisztán, de voltak jelek: példa erre az Orbáni-i fordulat az Oroszországhoz való viszonyban, a pénzügyi világhoz, általában a tőkéhez, és különösen a külföldi tőkéhez való hozzáállásban. Hatalomra kerülve pedig manifesztálódik a jogállam sajátos kezelése, inkább lekezelése. Ezért gondolom, hogy 1990 és 2010 között működött nálunk egy húszéves korszak, amely a sok politikai zaj és ütközés ellenére intézményileg és alapértékeit tekintve egyetlen rendszernek mondható, és 2010 után egy másik kezdődött. 2011-re már eléggé feltűnő volt, 2014-re pedig ténnyé vált a rendszerszerű váltás.

— Volt egy 2008–2009-es válság, és egy Bajnai Gordon által megkezdett konszolidáció, ami még nem zárult le teljesen. Tehát 2010-ben az új kormány nem egy fickós gazdaságot vett át.

— A 2008-as válság mindenkit megrázott, a kelet-közép-európai régiót is. 2009-ben a legtöbb európai országban csökkent a GDP, nem is keveset. Hozzáteszem, ugyanazon évben Lengyelországban viszont nem volt még recesszió sem, ott a korábbinál lassabban ugyan, de nőtt a gazdaság, miközben 2009-ben a magyar bruttó hazai termék 6 százalékkal esett. Lehetett tudni, hogy a magyar gazdasággal komoly baj van, ami főként az államháztartási hiányban és az államadósságban jelent meg.

Magyarország majdnem pénzügyi csődbe került 2008 őszére. A fizetésképtelenség elkerüléséhez kellett az a védőháló, amelyek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság feszített ki.

Érdemben az IMF húsz milliárd eurós hitelcsomagja mentette ki Magyarországot a pénzügyi bajból. Gyurcsány lemondása után jött a Bajnai Gordon vezette kormány, amely nagyon nehéz körülmények között dolgozott. Utólag azt kell mondanom, hogy nem láttuk elég pontosan, mennyire súlyos, kényszerekkel teli helyzetben kellett hitelmegállapodást kötni és szavatolni az ország működését. A magyar gazdaságnak és társadalomnak nagyon kellemetlen korrekción kellett átmennie 2009-ben, ami rendkívül népszerűtlenné tette a szocialista–szabad demokrata kormányzást. A 2010-es választáson a szabad demokraták politikailag megsemmisültek, és ezzel mindkét nagy rendszerváltó párt kikerült a politikai erőtérből. A szocialisták pedig megkezdték azt a szerintem túl hosszúra nyúlt agóniát, amelynek utolsó szakaszait most látjuk. A magyarországi gazdasági helyzet tehát valóban rossz volt.

Azonban 2010-re már elindultak a növekedés. Ekkor kezdett az Európai Uniótól rengeteg pénz beáramolni a kelet-közép-európai országokba.

Ugyanis amikor 2004 májusában beléptünk, még egy korábban elfogadott uniós költségvetést volt érvényben, ezért a 2000 és 2006 közötti középtávú pénzügyi keretből Kelet-Közép-Európának csak a maradék jutott. A 2007-tel induló pénzköltési ciklus elfogadása és végrehajtása idején azonban a lengyel, magyar kormányok teljes jogú tagként ültek az asztalnál, ahol a pénzekről döntöttek. A 2009-es válságot érzékelve, az uniós intézmények bőkezűekké váltak, a nagy pénzáram tehát ekkor kezdett igazán megérkezni a térségben. Ennek azért van jelentősége, mert

részben ez magyarázza, hogy a 2010-es években a magyar gazdaság is gyors növekedésnek indult.

A rengeteg uniós pénz sorsa azonban Magyarországon sajátos mintát követett, eltérően más országoktól. Ha dicsekedni akarunk, azt mondjuk, hogy az Orbán-kormányok nagyon sikeresen hívták le a pénzt. Kritikusan fogalmazva: szinte mindegy volt, mire és hogyan költik, csak pénz ne maradjon Brüsszelben, majd itthon elköltjük. Ez nem túlzó vagy személyes értékelésem, hiszen rekonstruálható az a politika, amelynek logikája szerint akár vannak alaposan kidolgozott projektek, akár nincsenek, a „brüsszeli pénzt” hozzuk haza, aztán majd elkölti a kormány.

Az Európai Bizottság sokáig csak formai ellenőrzést végzett, és erőtlenül reagált.

Amikor pedig volt érdemi uniós fellépés, például az Orbán vejéhez köthető ügyekben (ELIOS-ügy), a magyar kormány addigra függetlenedett a hazai ellenőrző fórumoktól, és végül a magyar adófizetőkkel fizettette meg a büntetést.

— Az, hogy a 2008-as válság eltérően rázta meg a régió országait, és ahogy mondta, a lengyeleknél nem is volt visszaesés, egy koncepciózusabb gazdaságpolitika eredménye?

— Hogy minket miért rázott meg jobban a válság, két fő okot mondanék. Az egyik az, hogy már akkor is magas volt az államadósság aránya. Pénzügyi válság idején a baj nem egyformán sújt mindenkit: aki jobban el van adósodva, azt sokkal keményebben éri a kamatok megemelkedése, az árfolyamok kilengése. Ezért a magyar gazdaságot akkor is, és egyébként ma is, a többi visegrádi országnál erősebben megrázzák a pénzügyi sokkok. A másik ok gazdaságszerkezeti. Addigra a gazdaságunk erősen hozzákötődött a német gazdasághoz és az autóiparhoz. A 2008-as válság pedig erősen érintette ezt az ágazatot. Németországot, Szlovákiát és Magyarországot különösen. Egy diverzifikáltabb gazdaságban az ilyen konjunkturális válságok kevésbé ütnek nagyot.

— Voltak korrekciós terveik. A megelőző koalíció által működtetett költséges és rosszul célzót szociális támogatási rendszer helyett, amelyet egyébként a Valutaalap is kifogásolt, és a Bajnai-kormánnyal már részben vissza is vetetett, az Orbán-kormány más felfogású rendszert állított. Ennek központi elemeként egy különös, akár neoliberálisnak is mondható adópolitikával állt elő:

csökkenti az SZJA-t, egykulcsos rendszert alakít ki, a költségvetési pénzt inkább a középosztály felé tereli. Ebben szerintem Matolcsynak komoly szerepe volt.

A másik irány az újraiparosítás. Talán ez is összefüggött Matolcsy felfogásával, de szerintem Orbán eredendő kereskedelem- és szolgáltatásellenes világképével is. A logika az volt, hogy a költségvetési pénzt az autó és autóalkatrész gyártásába kell csatornázni. Ez viszont azt is jelentette, hogy a járműipartól való függés még erősebb lett. Amíg a járműipar ciklusa felfelé tart, ez felhúzza a gazdaságot. Csakhogy amikor ismét lefelé megy, visszahúzza a GDP-t. Például az utóbbi három évben éppen ez történt: a magyar ipar, azon belül a járműipar, lefelé húzta a magyar gazdasági teljesítményt. Az ilyen szakosodás hátulütője, hogy időnként pech is van. De még erőteljesebb a kritikám az egész újraiparosítási kampánnyal szemben:

az állami ösztönzőkkel megtolt gyárországi növekedési pálya nem nyit hosszú távú perspektívát. A kormányzat érezhetően nem jobb ipart akart, hanem több ipart.

Tegyük hozzá: 2010-ben még jelentős volt a magyar munkanélküliség. Az a szociális modell, amelyet a szocialisták és a szabad demokraták azt megelőzően kialakítottak, együtt tudott élni a magas munkanélküliséggel. Orbán pedig megígérte a munkalapú társadalmat és az egymillió új munkahelyet. Ez utóbbit később statisztikai csűrés-csavarással majdnem ki is hozták.

A lényeg azonban az, hogy a hivatalba lépő kormány hozott erőteljes korrigáló intézkedéseket, és meghirdetett új politikákat.

— De lehet-e ipart tervezni egy olyan népességre, amelynek nincs meg a megfelelő szakképzettsége?

— Sikerrel nem lehet. De ne vetítsük vissza a mai demográfiai, munkaerőpiaci viszonyokat a korábbi helyzetekre. Először is megjegyezném, hogy a rendszerváltozásunk első évtizedében, 1990 és 2000 között az erőteljes liberalizálás, a piaci elvű magánosítás nyomán, a külföldi befektetések korai megjelenésével, a magyar termelékenység nőtt a leggyorsabban a térségben. Ritkán hallani, de kimondom a rendszerváltoztató országok tényadatai alapján:

a magyar modernizáció az első évtizedben kifejezetten sikeres volt. Ezt kellett volna folytatni: feljebb lépni az értékláncon.

Ennek voltak is jelei. A német ipar például először valóban csak összeszerelt, később viszont Győrben már együttműködött a helyi egyetemmel. Egy idő után kialakulhatnak azok az előre- és hátranyúló kapcsolatok, amelyek révén megjelennek helyi beszállítók, ide kerülnek magasabb hozzáadott értékű funkciók is a külföldi nagyvállalati központokból. Szerintem ezt a minőségi emelkedési irányt lehetett volna határozottan továbbvinni. Ám nem ez történt.

Az oktatást, egészségügyet az Orbán-kormányok nem humántőke-fejlesztő befektetésnek, hanem nem-produktív, költséges ágazatnak tekintették, és ez van a mai napig.

Ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy egy politika által dominált társadalomban a minőségi javulás reformjába nehéz belevágni még erős elhatározás esetén is, mert a politikus legfeljebb négy évben gondolkodik. Ha zsarnok, akkor tervezhet harminc-negyven évre is, de az már más eset. Az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, sőt még a hadipari fejlesztés is hosszú távú ügy. Ezekben nem a napi kormányzati logikának kellene döntőnek lennie, hanem a tudományos fórumoknak, az Akadémiának, a szakmai grémiumoknak, stratégiai műhelyeknek, amelyek képesek előre látni a folyamatokat, és ennek alapján alakítani például az oktatás szerkezetét. Ilyen ügyekben egyébként az OECD-től is rengeteg támogatást lehet kapni, a nemzetközi együttműködés sokat segít. Jó esetben tehát nem az van, hogy egy oktatáspolitikai reformba belekezd az egyik kormány, a másik pedig lenullázza a munkát, hanem széles szakmai, sőt társadalmi vita alapján kialakítanak egy irányt, és azt végigviszik az egymást váltó adminisztrációk. Ugyanez igaz a gazdaságpolitikában az euró-bevezetés ügyére.

A politikai pártok, szakmai körök megvitatják az átállási pályát, a hivatalban levő kormány dönt a folyamat megindításáról, majd nem egy, hanem ha kell, két vagy akár három cikluson át következetesen végigviszik.

A bolgároknál ez négy-öt ciklus volt. A szlovákoknál kettő volt: az EU-ba való belépést követően a Dzurinda-kormány elkezdte a korai euróátvételi folyamatot, aztán 2006-ban jött Fico, de már nem rontotta el az előd által elindított folyamatot, hanem befejezte.

— Nálunk egyáltalán volt olyan pillanat, amikor közel álltunk az euró bevezetéséhez?

— Már az unióba való belépésünk idején. A legközelebb 2002-ben állhattunk, amikor a csatlakozási tárgyalások lezárultával eldőlt, hogy 2004-ben belépünk az Európai Unióba. Akkor el lehetett volna indítani azt a folyamatot, amelyet a szlovének el is indítottak, hogy a technikailag lehetséges legelső alkalommal bekerüljünk. A sok teljesítendő indikátor mellett létezik egy 24 hónapos árfolyam-megfigyelési időszak, az ERM II. nevű árfolyamrendszer. Az euróövezetbe tehát nem lehet az egyik napról a másikra belépni. De 2002 és 2004 között lehetett volna dönteni a pályáról, és az esetben kemény munkával 2007-re, legkésőbb 2008-ra bekerülhettünk volna. Szlovénia 2007 januárjában, Szlovákia két évre rá vezette be az eurót. Ezek az esetek megmutatták, hogy a közös valuta átvétele lehetséges, politikai szándék esetén, tartós munkával. A balti államoknál sem sokkal később történt meg az átállás.

— Ha az Orbán-kormány 2010 után elhatározza, meg tudta volna ezt csinálni az évtized közepére?

— Addigra sokat romlottak a makromutatók, de elvileg el tudta volna indítani és végigvinni a folyamatot, persze az elmondottak szerint nem egyetlen ciklus alatt. Ez azonban tényellenes elemzés.

Szerintem Orbán már 2009-ben elfordult ettől a gondolattól.

Azok, akikkel Orbán körbevette magát, abból indultak ki tévesen (itt fontos az időpont), hogy a kapitalizmus válságba került, Nyugat-Európa haldoklik vagy lefelé tart, a BRICS-országoké a jövő. Persze Budapestről nézve a BRICS-ben nem Brazília vagy Dél-Afrika az érdekes, még csak nem is India, hanem Oroszország és Kína. Vagyis a BRICS-ből két nem demokratikus rendszert választotta ki Orbán és a köre.

Ebből lett az alternatív út, a „keleti nyitás”. Ebbe a felfogásba nem fér bele az euró átvétele, sőt az Európai Unió magjához való közeledés semmilyen vonatkozása sem.

Valami olyan elgondolás ez, hogy a kerítés tetején ülve innen is, onnan is csipeget a madár.

— Ezek szerint már úgy indult Orbán a kormányzásnak, hogy itt nem lesz euró és nem lesz szorosabb uniós integráció?

— Ez nem feltételezés, hanem tény. Elég elővenni az alkotmányt, pontosabban az azt felváltó 2011-es Alaptörvényt, amelybe bekerült egy nagyon egyszerű mondat, a K cikk: Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ez azért fontos, mert az előző alkotmányban ilyen mondat nem volt. Az, hogy mi a fizetőeszköz, tekinthető technikai kérdésnek is, korábban nem is emelték alkotmányos szintre. Csakhogy 2011-ben már régóta uniós tagok voltunk, és a 2002-ben aláírt csatlakozási joganyagból világosan következett, hogy az eurót előbb-utóbb be kell vezetni, csak átmeneti felmentésünk, derogációnk van, amíg nem teljesítjük a feltételeket.

Ha valaki ebben a helyzetben beír egy ilyen mondatot egy kétharmados erejű szövegbe, azt én nem tudom másként értelmezni: nem akar közös európai valutát.

Persze arra sem kaptam választ, hogy miért kellett megváltoztatni az ország nevét, kihagyva a köztársaság szót. Mondhatjuk, csupán szimbolikus ügy. A forint alaptörvénybe iktatása is szimbolikus, egyben viszont nagyon világos gazdaságpolitikai üzenet: az alkotmányozó hatalom háttal áll az eurónak. Ez már a 2010–2011-es Orbán. Nem a 2006-os és nem is a 2009-es, hanem az, amelyik már rálépett a külön útra, és megy előre a zsákutcában.

— A tízes évek közepétől jellemezte a gazdaságot a Matolcsy által emlegetett, úgynevezett „magasnyomású gazdaság”. Mi is volt ez, és hova vezetett?

— Ez szerintem eleve teljes illúzió volt. Egy hangzatos név annak igazolására, amit a kormány szeret: közpénzt költeni. Orbán az előző szocialista–szabad demokrata kormányokat mint alkalmatlan társaságot bírálta, és tényleg roppant hibás folyamatnak tekinthető a 2001 és 2006 közötti kontroll nélküli költségvetési adósság-csinálás.

De Orbánnak valójában nem a sok állami költéssel volt baja, hanem azzal, ha nem ő költi el a pénzt.

A sok állami kiadás, hacsak a kormány nem vállalja az adóemelést, egyenértékű azzal, hogy az állam nem törekszik pénzügyi egyensúlyra. Ha pedig a tagország nekilátna a közös európai valuta átvételének, akkor az államháztartási törvénybe nem tervezhet be, és nem valósíthat meg az éves GDP 3 százaléka fölötti deficitet. A költségi határérték átlépése nélkül nem tud kedvére költekezni. Orbán szeret közpénzt költeni, amíg ő dönti el, mire megy a pénz.

Matolcsy ehhez szállított jól hangzó elméleteket: nyomjuk a pénzt a gazdaságba abban a reményben, hogy az majd felpörög, és kitermeli a növekedés.

Ez sok okból hibás teória. Eleve érkezett pénz a gazdaságba az uniós forrásokon keresztül. Ha azt ésszerűen használták volna fel, és nem ló-wellnessre, meg a diósgyőri vár úgynevezett rekonstrukciójára, meg a hasonlókra költik, akkor abból létrejöhetett volna az a szellemi, infrastrukturális és állótőke-növekmény, amelyhez jó minőségű munkát hozzáadva Magyarország valódi modernizációs pályára állhatott volna. Ehhez teljesen felesleges volt további állami pénzeket, ingyenhiteleket, támogatott hiteleket bezúdítani a rendszerbe – adósságból, és persze inflációt generálva.

És itt jön a lényeg: kihez került ez a pénz? Itt már nem piaci elosztás működött, hanem politikai, egyre inkább személyes elosztási rendszer.

Nem véletlen, hogy rendre ugyanazok a nevek kerültek a pénzek közelébe.

— Tehát a korrupció, és a nepotizmus siklatta ki az egészet? Ez törte meg azt az ígéretes, uniós pénzekből finanszírozott pályát, és vezetett a mai stagnáláshoz?

— Inkább a „haveri kapitalizmus” kifejezést használnám, mert a korrupció és a nepotizmus olyan kulturális minták, amelyek nehezen változnak, bár változhatnak. Lengyelország is megváltozott az elmúlt évtizedekben, javára, Magyarország is megváltozhatott volna. Én egyébként nem tartom Magyarországot általánosan korrupt országnak, noha a transzparencia-mutatók szerint egyértelmű a hátracsúszásunk a másfél évtizedes múltunkhoz és a régiós országok nagy többségéhez képest. A korrupciós indexet azonban nálunk nem a társadalom általános állapota húzza le, hanem pontosan az a mechanizmus, amiről beszélünk: az uniós pénzeket és a költségvetési forrásokat egy szűk személyes kör osztja el egy másik szűk kör számára. Ez pedig az erkölcsi, jogi vonatkozásokon túl gazdaságilag sem hatékony.

Az orbáni nagyívű és gyakran bombasztikus világmagyarázatokkal a dolgok ott kapcsolódnak össze, hogy ez a haveri kapitalizmus nem fér össze az európai szabályokkal.

Ütközik a verseny tisztaságának, a tőke szabad áramlásának uniós alapelvével. Az EU-ban nem lehet egyszerűen kinézni ágazatokat és lenyúlni őket. Figyelem: az Unió nem a külföldieket védi, hanem a polgári jogot és a versenyt, azaz minket is, egy erkölcstelen és egyben gazdaságilag kárt okozó praktikától. Volt időnk itt megtapasztalni, hogy ez az erőforrás-újraosztási rendszer egy bizonyos körnek nagyon jó. Ami bonyolultabb téma: kezdetben nem okozott könnyen kimutatható növekedési veszteséget az országnak. De egyre több konfliktus lett az Unióval.

Amit Orbán és szűk köre csinálni akart, az nem tetszett az Uniónak, és ez megerősítette benne azt a hitet, hogy az Unión kívül is van élet. Ezt Orbán maga mondta, és valóban el is kezdett kelet felé tájékozódni.

Nem akarok senkit megrágalmazni, de azt tudni lehet, hogy bizonyos országokban az ajándékozási kultúra része az üzleti életnek. Ha valaki kínai, orosz, türkmén és más hasonló partnerekkel nagy értékű üzleteket köt, ott a közvetítők rendszerint nem járnak rosszul. Nyugaton ez másként működik. Ott is léteznek az üzleti világban etikai problémák, noha azok a rendszer működési hibáinak, javítandó zavarainak számítanak. Hatóságilag szervezett korrupció legfeljebb bizonyos haveri szektorokban fordul elő, a hadiipari megrendeléseknél, olajkitermelési koncesszióknál hallani ilyesmit. Mindenesetre az ember fejében kezd összekapcsolódni a Nyugat-ellenesség, az európai joggal szembeni sértettség, annak a felismerése, hogy

hirtelen személyes, családi meggazdagodást és vagyonátmentést nagyon nehéz az Unión belül folytatni, különösen annak belső körében.

Megint csak egy részvonatkozás: amelyik országban például euró van, ott sokkal kisebb a kormányzati, állami vezetők ügyködéséhez a mozgástér, mint saját nemzeti valutával rendelkező helyen. Elég a Magyar Nemzeti Bank alapítványaira és azok vállalataira gondolni.

— Tehát a tíz viszonylag jó év utáni forráselapadás és stagnálás mind annak a következménye, hogy egy gátlástalan, befelé hajló, versenyt kikapcsoló gazdasági rendszer alakult ki?

— Végső soron igen, ez a történet vége. Látjuk az elejét is, láttunk fordulópontokat is. Nem látni minden fontos vonatkozást és fejleményt, de ezzel együtt is elmondható, hogy az elmúlt 16 évben a fontos döntési helyzetekben mindig a centralizáció felé ment a kormány. Olyan megoldást választott, amely a hatalmat a kezében összpontosította. Ezzel egyidőben pedig az európai normákat igyekezett távol tartani, valamint megszabadulni a belső ellensúlyoktól és kontrolltól, mint amilyen a független média, az erős civil társadalom, a tudományos közösség, helyi önkormányzat.

Közben azért a magyar gazdaság nyitottsága megmaradt, és minden ellenszéllel szemben a hazai vállalkozói kör is talpon maradt. Én úgy látom, hogy ez az a kör, amelyik ma a Tisza Pártnak a legerősebb szellemi és humán hátországát adja,

mert a piacról élő, oda termelő vállalkozó pontosan tudja, hogy attól, hogy az Orbán-rendszer kiépült, Magyarország piaci függése nem szűnt meg. Egy magyar középvállalat számára a távoli, despotikus hatalmakkal való üzletelés nem jelent valódi kiutat, Németország és Ausztria piaca azonban közel van, kulturálisan is érthetőbb. Nagyon világos döntési helyzetbe jutottunk mostanra. Miközben az ország valamennyire modernizálódott, a hatalmi elit azonban minden fordulónál úgy kanyarodott, hogy végül ebbe a zsákutcába vezette az országot.

Azt gondolom, hogy most már innen nem tud továbbmenni a rezsim. Ezt be kellene látni.

Ehelyett folyamatosan emeli a tétet ebben a borzalmas és botrányos kampányban is, már nem is tesz úgy, mintha lennének európai ambíciói.

Sorozatunk előző részeiben Nahalka István értékeli az oktatás elmúlt 16 évét:

Kapcsolódó

Túlterhelt gyerekek, túltolt központosítás, drasztikus forráskivonás - mit csinált a Fidesz 16 év alatt az oktatással?

Szembefordultunk a világban jellemző fejlődési folyamatokkal - mondja Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a Fidesz olyan merev, központi tartalmi szabályozást vezetett be, mint a szocializmusban. Így képtelenek lekövetni, merre megy a világ. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Farkas András pedig a nyugdíjrendszer változásait:

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Henry Cavill és Jake Gyllenhaal együtt mentik meg Guy Ritchie legújabb akciófilmjét – A Szürke zóna csak szórakoztat, de nem dob nagyot

Guy Ritchie olyan tempóban gyártja a filmeket, mintha attól félne, kifogynának a pénzből Hollywoodban. A Szürke zóna ismét tele van vagány karakterekkel, komplikált tervekkel és sztárszínészekkel. Csak van egy apró probléma: a forgatókönyv néha már a valóságot is maga mögött hagyja. Szerencsére Henry Cavill és Jake Gyllenhaal pontosan tudják, hogyan kell eladni ezt az őrületet.

KÉK HÍREK

444: Rogán Antal nem a Telekomtól kapta a 2 milliárdot, és egy aktív NAV-nyomozás vizsgálja találmánya előéletét

Még mindig tart a nyolc éve indult eljárás, melyben a NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nagyszabású nyomozást a Rogán Antal találmányához is köthető cégháló ügyében.

KÉK HÍREK

Eltűnt egy 19 éves fiú, a táskáját a dunaföldvári hídnál találták meg

Nagy erőkkel keresik a 19 éves Fülöp Istvánt, akinek a holmiját a dunaföldvári hídnál hagyták. A fiú testvére a közösségi médiában kért kétségbeesetten segítséget.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

A Vidéki Prókátor már sejti, milyen Alaptörvény-módosítással távolíthatják el Magyar Péterék Sulyok Tamást

Dr. Fülöp Botond ügyvéd szerint a kormány egy „tabula rasa” Alaptörvény-módosítással szüntetné meg nemcsak a köztársasági elnök, hanem az összes kulcspozícióban lévő vezetők mandátumát. A terv alapja, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy ilyen lépés tartalmi felülvizsgálatára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: autóba rejtett bomba végzett az orosz rakétákért felelős tábornokkal Moszkva mellett

Egy BMW X3-as robbant fel kedd hajnalban a Moszkva melletti Balasihában, a sofőr a helyszínen meghalt. Független források szerint az áldozat Damir Davidov, az orosz hadsereg lőszerellátásért felelős vezetője, a Kreml egyelőre nem közölt konkrétumokat a történtekről.

BUDAPEST

Két napra megbénul a közlekedés a Puskás Aréna körül a Metallica miatt

A Metallica csütörtöki és szombati koncertjei miatt jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni a Puskás Aréna környékén. A Dózsa György út és a Stefánia út szakaszos lezárása mellett több troli- és buszjárat útvonala is módosul.

KULT

Friss hírek a Loophia énekesnőjéről: javul az állapota, de lemondták a koncerteket

A Loophia zenekar közleményt adott ki az énekesnőjük, Szolnoki Zsófia Sára állapotával kapcsolatban. A zenész a múlt pénteken, a Budapest Parkban tartott koncertjükön esett össze, ahol újra kellett éleszteni.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Csupa kék és lila folt volt” – Kálomista Gábor egy bántalmazott színésznő történetével borítja a bilit

A filmproducer szerint a színházi világban évtizedek óta bestiális morál uralkodik. Azt állítja, egy híres rendező egyszer annyira megvert egy színésznőt, hogy a sérülései miatt le kellett állítani egy forgatást.

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

SZEMPONT

Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött

A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.

DKA - szmo.hu
2026. június 11.

A 444 stúdiójának vendége volt Vitézy Dávid, a Tisza Párt vezette kormány közlekedési és beruházási minisztere. Az interjút azzal kezdte, hogy bár a 2022-es Orbán-kormányban is betöltött közlekedéspolitikai államtitkári pozíciót, miután felkérést kapott szakmai munkára, abból végül a kormány semmit nem tett meg, így útjaik néhány hónap után elváltak. Ezt követően szerinte Lázár János „gyakorlatilag mindent lerombolt”, nemcsak az ő néhány hónapos munkáját, hanem a magyar vasútfejlesztés korábbi pozitívumait is. Elődje tevékenységét egy 1968-as, vasútellenes politikához hasonlította.

„Engem erre a kommunista, vasútleépítő politikára emlékeztetett az, amit Lázár János végigvitt” – mondta.

Hozzátette, a miniszteri pozíció lényegesen nagyobb felelősséggel és mozgástérrel jár, mint egy államtitkári, például rendszeresen részt kell vennie a kormányüléseken, éppen onnan érkezett az interjúra is.

Az Orbán-kormány és a mostani magyar kormány működése között Vitézy Dávid szerint radikális a különbség. Állítása szerint azon kívül, hogy a döntéseket ugyanúgy kormányhatározatnak hívják, jóformán csak eltéréseket lát. Úgy véli, most nem magánérdekek, hanem a közérdek által vezérelt kormányzás zajlik, ahol a viták a Tisza-program teljesítéséről szólnak.

„Ahol nem különböző, ilyen-olyan módon előnyben részesíteni kívánt különböző tőkecsoportok, cégek, érdekek alapján próbálnak valamiféle kormányzást végrehajtani, ahol a közérdek, a szakpolitikai érdek ezek alá szorul” – fogalmazott, utalva arra, amit Orbán Viktor politikai kormányzásnak nevezett.

Hozzátette, a mostani kormány működése „nyomokban sem emlékeztet engem arra, ahogyan az előző kormány működött, bármely részletét is nézem”.

Korábbi és mostani főnökét összehasonlítva elmondta, Palkovics Lászlóval a kapcsolata kifejezetten szakmai volt, míg Magyar Péterrel korábban nem dolgozott együtt.

Magyar Pétert nagyon kemény főnöknek tartja, aki nem tolerálja a hatalmi gőgöt, és szakmai döntéseket vár el a miniszterektől.

Eddig semmilyen vitája nem volt a miniszterelnökkel, az elmúlt hetek a közös, intenzív munkáról szóltak, elsősorban az európai uniós források hazahozatala miatt.

A kormány látványosan mediatizált működésével kapcsolatban Vitézy elmondta, számára ez nem újdonság, mert a Fővárosi Közgyűlésben is hasonlóan dolgozott, de országos szinten ezt jónak és fontosnak tartja. Úgy látja, az embereknek van igényük arra, hogy lássák, hogyan születnek a döntések. „Én ezt látom gyakorlatban annak, amikor tényleg látják, hogy mi történik, hogyan születnek döntések, és elmagyarázzuk azt, hogy mi miért történik” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a Fidesz bűneinek feltárására vagy a kormányzati munkára koncentráljon-e, Vitézy azt mondta, mindkettő teljesíthető. „Azért dolgozunk két műszakban, hogy mindkettőre jusson idő” – jelentette ki. Szerinte a két feladat sokszor összefügg, példaként a mohácsi hidat és a Budapest-Belgrád vasútvonalat említette, ahol a múlt feltárása és a jövőbeli döntések kéz a kézben járnak.

Államtitkári időszakából Vitézy szerint vannak olyan információi, amelyek most segítenek abban, hogy tudják, hol érdemes körülnézni. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ahol állítása szerint Mészáros Lőrinc cégét amerikai dollárban fizetik. Beszélt a Balásy Gyula nevével fémjelzett Lounge Group-hoz hasonló, jogszabályokkal bebiztosított monopóliumokról is, amelyek szerinte rendkívül drágán és lassan dolgoztak az államnak. A miniszter elmondta, ahol tudta, igyekezett kikerülni ezeket a cégeket. Hozzátette, a felelősség azokat terheli, akik a jogszabályi kényszert megteremtették.

Az uniós források hazahozatalának koordinálását azért kapta feladatul a miniszterelnöktől, mert korábban a főváros képviseletében is sokat foglalkozott ezzel a területtel, és rálátása volt az akadályokra. A felkérés már a közös munka során, a kormányalakítás után érkezett. Elmondása szerint a tárgyalások során az Európai Bizottság eredetileg úgy vélte, Magyarország a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felét el fogja bukni a szűk határidők miatt. A magyar tárgyalódelegáció azonban a teljes összegért ment.

„A magyarok a teljes keretre jöttek, ezt Magyar Péter többször nagyon világossá tette, és hát erről szóltak a tárgyalások az utolsó percig” – mondta.

A megállapodás az utolsó pillanatban született meg. „Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök ki tudott állni, és be tudták jelenteni azt, hogy megvan a megállapodás, ez tényleg még előző nap is legalábbis kétséges volt” – idézte fel. A kedden benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag a jogállamisági feltételek teljesítését célozza, de Vitézy szerint további, ágazati törvénymódosításokra is szükség lesz.

Ha a 16,4 milliárd euró hazahozatala nem sikerül, azt a saját felelősségének is fogja érezni, de hangsúlyozta, hogy az egész kormánytól ezt várják a választók. „Az én dolgom az, hogy a lehetőségét megteremtsük annak, hogy a 16,4 milliárd eurót Magyarország megkaphassa” – jelentette ki. Hozzátette:

„Nem szoktunk ilyen beszélgetéseket folytatni, hogy kinek a felelőssége lesz, ha valami nem sikerül, hanem alapvetően az a feladat egy ilyen 24 órás, éjjel-nappali munkában, hogy sehol ne akadhasson el a folyamat.”

Lázár János hírhedt mondatára, miszerint a magyar vasútnál „szarból kell várat építeni”, Vitézy úgy reagált, hogy Lázár minden döntésével csak mélyebbre lökte a MÁV-ot. Szerinte „a magyar vasút, ha Ausztriához mérjük, óriási elmaradásokkal küzd, infrastruktúra, járműpark, működéskultúra terén”. Úgy véli, a helyzet az elmúlt négy évben csak romlott, mert leállítottak minden fejlesztést és hagyták elveszni az uniós pénzeket.

>„Azt lehet most már teljesen világosan mondani, hogy a magyar korrupció fenntartása volt az, ami miatt az Orbán-kormány lemondott az uniós pénzekről” – jelentette ki.

Egy hónapnyi miniszterség után Vitézy azt mondta, az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált. „Röviden ezt nagyon nehéz összefoglalni, mert csak anomáliákat találunk. Nem is tudom, hogy hol nincs anomália” – fogalmazott. A legkirívóbb példaként a mohácsi híd ügyét hozta fel, ami szerinte egy feleslegesen túlméretezett és túlárazott beruházás. Részletezte, hogy a tanulmányok szerint indokolatlan 2x2 sávos hidat két héttel a választások előtt 76 milliárd forinttal drágították meg, a Duna Aszfaltnak pedig 98%-os előleget utaltak ki bankgarancia nélkül.

„Soha nem hallottam ilyet. Soha. Hogy ilyet lehetne” – mondta a miniszter.A kifizetés a választások előtt történt meg. „A választások előtt kettő nappal, április 10-én kiutalják 94 milliárd forintot, illetve pár nap előtte még kettő, tehát összességében 97 milliárd forintot kiutalnak a Duna Aszfaltnak” – állította. Szerinte a fedezetet a MÁV és a Volán közszolgáltatási pénzeiből vonták el, a hiányt a következő kormányra hagyva.

A ciklus végéig megvalósuló közlekedési projektekről elmondta, a vasúti beruházások hosszúak, de sok, Lázár János által leállított projektnek már kész tervei vannak. „Ha vannak rá források, akkor azért nagyon sok olyan terv van, amit fel tudunk éleszteni” – mondta.

Az uniós forrásokból ezeket újra lehet indítani, így a következő négy évben már látható építkezések kezdődhetnek, sőt, akár átadott szakaszok is lehetnek. Ígérete szerint a járműparkban is lesznek látható eredmények.

A HÉV-kocsik cseréjéhez kapcsolódóan elmagyarázta, hogy az új szerelvényekhez új infrastruktúra is kell. „Az új járművek nem tudnak olyan régi infrastruktúrán közlekedni, mert például nincs olyan kocsiszín, ahol befér egy 120 méter hosszú új, egyben egyterű szerelvény” – részletezte. Emellett a nem villamosított vonalakra is gondolnak. „Kell Magyarországnak korszerű dízelmotorvonatokat is venni a BZ-k, tehát a kis piroskák helyett, meg a csörgők helyett” – jelentette ki.

A Fidesz történelmi vereségét Vitézy Dávid három fő okra vezette vissza:

„Korrupció, belharcok és az, hogy a választókat elvesztették a kormányzás közben.”

Szerinte a politikai kormányzás öncélúvá vált, és már csak a belső hatalmi harcokról és gazdasági érdekekről szólt. A felelősség elsősorban a volt miniszterelnöké.

„A miniszterelnök, mivel minden hatalom tőle származott ebben a kormányzásban, nyilván elsőszámú és bizonyos szempontból politikai értelemben egyedüli felelőse ennek” – állapította meg.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban úgy látja, a párt nem néz szembe a történtekkel. „Nem azt érzem, hogy bármiféle szembenézés történt volna azzal, hogy miért történhetett ez meg” – mondta, majd hozzátette: „A Fidesz helyzetének romlása nem fog megállni addig, ameddig ilyenkor nem válaszolnak arra, hogy mégis szerintük lehet-e 98%-os előleget fizetni.” Szerinte a párt számára a valódi kérdés a választók bizalmának visszaszerzése. „A kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Vitézy: A választások előtt utaltak ki 94,3 milliárdot a 451 milliárdos mohácsi hídra

A közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Lázár János két héttel a választás előtt írta alá azt a szerződésmódosítást, amelyben már 98 százalékos előlegfizetést rögzítettek. Vitézy hosszan beszélt arról, hogy a 451 milliárdos beruházás méretét semmilyen szakmai tanulmány nem támasztja alá, sőt, a meglévő dokumentumok indokolatlannak tartják.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

SZEMPONT

Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont

Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 10.

A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.