„Pótcselekvés” – így kommentálta a Helsinki Bizottság, hogy a büntetés-végrehajtás vette át a javítóintézeteket
Szerdától a büntetés-végrehajtás vette át a javítóintézetek irányítását, miután hatályba lépett az erről szóló veszélyhelyzeti kormányrendelet. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban a rendszer militarizálása csupán pótcselekvés, ami nem oldja meg, sőt, elfedni próbálja a gyermekvédelem súlyos, rendszerszintű problémáit.
A december 10-én hatályba lépett rendelet szerint a javítóintézetek irányítását a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka veszi át, és a fenntartásukról is a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik, ezzel leváltva a gyermekvédelmet. Az ukrajnai fegyveres konfliktusra hivatkozó szabályozás értelmében a rendőrség folyamatos bűnmegelőzési célú felügyeletet biztosít az intézetekben, rendszeresen tájékoztatást tart a dolgozóknak, és lehetőséget ad az ott ellátott gyerekeknek, hogy esetleges jogsértésekről közvetlenül tegyenek bejelentést a rendőrségnek.
A jogvédő szervezet szerint
– írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Úgy vélik, a büntetés-végrehajtás a leginkább zárt és hierarchikus szervezet, ahol hasonló elhallgatási mechanizmusok működhetnek, mint a börtönökben, amelyekkel kapcsolatban számos tapasztalatuk van intézményen belüli bántalmazásról és rendszerszintű problémákról.
A Helsinki Bizottság szerint a rendszer további militarizálása helyett olyan hozzáértő szakemberek jelenlétét kellene azonnal és hosszútávra biztosítani, akik pszichés és pedagógiai támogatást, valamint érzelmi biztonságot nyújtanak a gyerekeknek. Emellett elengedhetetlennek tartják a független civil monitoring visszaállítását, mivel szerintük a korábbi mechanizmusok nem tudták feltárni és megakadályozni a visszaéléseket. Javasolják továbbá egy, a korábbi rendészeti panasztestület mintájára működő független szakértői csoport létrehozását az akut helyzet és a teljes rendszer kivizsgálására.
A jogvédők emlékeztetnek, hogy több mint húsz éven keresztül volt együttműködési megállapodásuk a büntetés-végrehajtással és a rendőrséggel a zárt intézetek monitorozására. Ezt azzal a hamis indokkal mondták fel, hogy a fogvatartottak jogainak érvényesülése a „megállapodás hatályban tartása nélkül is biztosított”.
A bűnelkövető gyerekekkel foglalkozó intézményrendszer Magyarországon több mint 130 évvel ezelőtt jött létre, és a felnőtt bűnelkövetők rendszerétől mindvégig függetlenül fejlődött. Ez a függetlenség minden történelmi vihart és politikai rendszert túlélt anélkül, hogy a rendvédelem hatásköre alá sorolták volna, megőrizve a fő célt: a gyerekek védelmét és bűnözéstől mentes újrakezdésük segítését. A szervezet szerint azonban az elmúlt évek sorozatos kártékony intézkedései, köztük az intézmények 2012-es központosítása és a csoportos létszámleépítések, felszámolták a hatékony külső kontrollt és a támogató intézményrendszert. A most kiadott veszélyhelyzeti rendelet egy olyan pótcselekvés, amivel a gyermekvédelem és a javítóintézetek súlyos gondjait próbálják meg elfedni a másfél évtizede hatalmon lévők.