SZEMPONT
A Rovatból

„Nincs szó arra a magyar nyelvben, amikor csecsemőket gyilkolnak, nőket erőszakolnak, utána pedig megünneplik”

Több százan voltak azon a gyertyagyújtáson és közös imán, amelyet magyarországi zsidó szervezetek hirdettek meg kedd estére, hogy az Izraelt ért terrortámadás áldozataira emlékezzenek. Résztvevőkkel beszélgettünk.


A kék-fehér fényekkel megvilágított Lánchíd budai hídfőjénél található Jeruzsálem park teljesen megtelt kedden este 6 órakor. Szinte mindenkinél volt valamekkora méretű izraeli zászló, sokan meggyújtott fáklyákkal érkeztek.

A színpadon először Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője mondott beszédet, majd több másik szervezet elöljárója is. Ezt követte a gyertyagyújtás, valamint a közös éneklés és imádság.

A nagyjából egy órás esemény végén szúrópróbaszerűen elegyedtünk szóba a helyszínen megjelentekkel.

Az igazán fájó, amikor cukorkákat dobálnak és tapsolnak

„A nagyszüleim most is Izraelben vannak, ahogy sok barátom is. Az elején azt hittem, ez is csak egy kis dolog lesz, ami hamar megoldódik, de ahogy néztem az ottani tévét és az interneten megjelenő híreket, óráról órára rosszabb lett a helyzet, egyre több és több ember halt meg” – idézi fel a tinédzser Benji.

Szerinte ez katasztrófa a hadseregnek és a Netanjahu-féle koalíciónak, mellette álló édesanyja, Mariann pedig hozzáteszi, egy országnak sem kell előre felkészülnie arra, hogy az állampolgárait hajnalban kirángatják az ágyból, rájuk gyújtják a házat és lemészárolják a gyerekeiket.

„Erre nem is lehet felkészülni, hiszen nem katonai akció, hanem brutális, embertelen, barbár…nem is tudom, micsoda. Nincs szó arra a magyar nyelvben, amikor csecsemőket gyilkolnak, nőket erőszakolnak, utána pedig örülnek neki és ezt ünneplik. Az igazán fájó, amikor cukorkákat dobálnak és tapsolnak, miközben senkiben nincs annyi emberség a résztvevők között, hogy azt mondja, ez már túlzás.”

Ők is éveket éltek kint, mert szerették volna, ha a gyerekeiknek kettős identitása lesz, de azóta visszaköltöztek. Férje édesapját, azaz Benji nagyapját már nem lehet mozgatni, neki esélye sincs lejutni az óvóhelyre rakétatámadás esetén. A nagymama is nagyon nehézkesen mozog, ráadásul úgy van vele, hogy egyszer már elmenekült Lengyelországból a Holokauszt elől, most már nem szeretne menekülni.

„Naponta többször beszélünk velük, természetesen nagyon aggódunk értünk, de a családban egyelőre mindenki erős és tartja magát. Minden közelmúltbeli háború idején kint voltunk, ez az első alkalom, hogy nem vagyunk ott. Nagyon nehéz megélni, hogy itt vagy és nem tudsz segíteni” – mondja Mariann, aki szerint mindenki hosszú háborúra készül.

Úgy látja, ami mostanáig történt válaszcsapásként, az még semmi: egyelőre mindenki próbálja összegyűjteni és 36 órán belül eltemetni a halottakat, ahogyan azt a zsidó vallás előírja. Persze addig is lövik Gázát, de ami utána jön, az sokkal durvább lesz. Közben pedig attól is tartanak, hogy libanoni oldalról is megnyílik majd a front.

A nyugdíjas éveiben járó Éva kereken 40 évet élt Izraelben, mielőtt 13 éve visszaköltözött Magyarországra. Úgy látja, kísérteties a hasonlóság az 50 éve kitört jom kippuri háborúval: olyan, mintha az ismétlődött volna meg, és most sem voltak rá felkészülve. Szerinte ez egyértelműen az izraeli kormány hibája, Netanjahuval az élen.

A 24 éves lányunokáját már behívták a seregbe, északon államásoznak egy Libanon felől érkező esetleges támadásra készülve.

„Én nem vagyok szakértő, de ameddig nem tesznek rendet, eltéve láb alól a terroristákat, addig aligha lesz béke” – fogalmaz, de hogy ez a mostani harcok során megtörténhet-e, azt nem meri megtippelni.

Utána egy 17 éves lányt szólítok meg, nem szeretné, hogy leírjam a nevét, kérésére nevezzük Móninak.

„Lesokkolódtam, nem akartam elhinni, hogy ez megtörténhet, újra. Pont nálam aludt aznap egy amúgy Izraelben élő barátnőm, és fél 7-kor arra ébredtünk, hogy folyamatosan rezeg a telefonja” – meséli. Utána az ő első dolga is az volt, hogy írjon a kinti rokonainak, szerencsére nem esett bántódásuk.

Móni szerint két hétnél biztos nem fognak tovább tartani a mostani harcok, már az is nagy csalódás számára, hogy idáig fajult a helyzet. Arra a kérdésre, hogy ki hibázott, azt feleli, egyszerre mindenki is senki: egyrészt egy ilyen támadásra, ami például a zenei fesztivált érte, nem lehet felkészülni, közben viszont a hadseregnek és a kormánynak mégiscsak van felelőssége.

Arra számít, hogy Gázát rövid időn belül meg fogják rohamozni, az ártatlan embereket kitelepítik, utána pedig egy szomorú csata indul a Hamásszal.

Úgy éreztük magunkat, mintha egy filmben lennénk

„Mivel pont szombaton és ünnepnapon kezdődött a támadás, az elején nem is olvashattuk a híreket, csak töredék információkat kaptunk ismerősöktől” – mondja a 21 éves, ortodox zsidó Eli. Az előző, 2021-es bombázást ő is testközelből élte át, hallotta a szirénákat és menekült a hozzá legközelebb lévő bunkerbe. Most ő és a barátai is azt hitték először, hogy csak a szinte már szokásos rakétatámadásról van szó, de utána lassan tudatosult bennük, hogy ezúttal sokkal komolyabb a helyzet.

Leginkább azon lepődött meg, amikor kiderült, hogy túszokat is ejtettek, ráadásul nem is keveset. Mint mondja, már egyetlen ember elfogásából is óriási felfordulás szokott lenni, az pedig egészen szokatlan, hogy egyszerre ennyien kerüljenek a kezükre. „Amikor megláttam a számokat, szóhoz se jutottam” – fogalmaz.

Szerinte egyelőre még nincs itt az ideje azzal foglalkozni, ki a felelős a történtekért, előbb meg kell oldani a válságot és minél előbb kiszabadítani a foglyokat. Ő innen külföldről annyit tud tenni, hogy részt vesz a hasonló nyilvános kiállásokon, valamint úgynevezett micvákat, vagyis jócselekedeteket hajt végre, ezáltal „teleportálva” energiát a hazájában harcolóknak.

„Megdöbbentem, elsőre nem is tudtam elhinni, hogy ez igaz, és egy ekkora léptőkű támadást végre tudott hajtani a Hamász” – mondja következő interjúalanyom, a 46 éves Sámson, aki szerint a történtek biztosan komoly felelősségrevonással fognak járni az izraeli biztonsági szolgálatoknál. Ettől függetlenül úgy gondolja, hogy talán kivédhetetlen volt a dolog, de bízik benne, hogy a válaszcsapás is hasonló léptékű lesz, végleg megsemmisitve a Hamászt.

Hozzáteszi, hogy itt kimondottan a terrorszervezetre gondol, a palesztin polgári lakosságot sajnálja, hiszen őket nem lehet felelőssé tenni azért, hogy hadurak tartják rettegésben az országot, sőt a saját maguk által ellenőrzőtt területet is. Ezt a kérdést ugyanakkor egyszer és mindenkorra rendezni kell szerinte, különben időről időre megismétlődnek majd a túszejtések és a hasonló erőszakos akciók, akár még évtizedekig.

A közeljövővel kapcsolatban bízik benne, hogy össze tudnak hozni valamilyen megegyezést, amivel csökkenteni lehet a palesztin civil áldozatok számát, hiszen az mindig járulékos veszteség egy ilyen hadművelet során.

„Nagyon remélem, hogy találnak megoldást a fogságba esett izraeliek kiszabadítására is, bár erre kevés esélyt látok, de bízzunk Istenben, hogy megvalósítható. Ha viszont nem, el kell törölni őket a Föld színéről” – összegez.

Egy 35 éves nő Sarah néven mutatkozik be, előre elnézést kér, hogy nem beszél jól magyarul, pedig alig érezni az akcentusát. Izraelben született és nőtt fel, most is sok rokona és barátja él ott.

„Teljes sokk. Nem hittük el, hogy ilyesmi megtörténhetett a saját otthonunkban. Ahogy egyre több és több információ jött, úgy éreztük magunkat, mintha egy filmben lennénk” – idézi fel az első reakciójukat.

Hibáztatás szerinte egyelőre nem kerülhet szóba, a legfontosabb most az, hogy védekezzenek, és egészségesen hazahozzák azokat, akiket elraboltak. Úgy gondolja, november közepéig biztosan eltartanak majd a harcok, de ennél pontosabb jóslásba nem bocsátkozik.

Utolsóként, a már oszladozó tömegben egy házaspárhoz, Dorinához és Gáborhoz lépek oda, akiknek Izraelben volt a nászútjuk és emellett is számos baráti szállal kötődnek az országhoz.

„A gyilkosság, az igazságtalanság, és hogy már megint az iszlám szélsőséges ága kerekedett felül” – feleli a férj arra, mi jut eszébe először a történtekről. Szerinte a Hamász részéről hiába állítják, hogy háborúban állnak, ahol nőket és gyerekeket ölnek és hurcolnak el túsznak, az nem háború, hanem egyszerűen csak aljas cselekedet.

A felelősség kivizsgálása nem az ő dolga, de laikusként úgy látja, hibázott a Moszad és a hadsereg vezetése is, ennek pedig muszáj, hogy legyen majd következménye. Felesége hozzáteszi, nagyon együttéreznek az áldozatokkal, már csak azért is, mert ő katolikus hittant tanít egy iskolában.

„Minden csoportban, akikkel ma találkoztam, felmerült a téma. Sok kárpátaljai gyerek is van köztük, akik a háború elől menekülve jöttek át, most pedig egy újabb országgal kell szembesülniük, ahol háború van. Az a föld, amit Szentföldnek hívunk, a gyerekek szívét is megérinti – főleg ha azt mondjuk, hogy most értük is imádkozunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: