SZEMPONT
A Rovatból

Iványi Gábor: Azzal nem lehet szavazatokat nyerni, hogy átgázolnak rajtunk

Az Oltalom Karitatív Egyesületnek 71 millió forintot dobtak össze az adójuk 1%-át felajánlók, de a pénzt az utolsó fillérig elvonta a NAV. Iványi egyháza viszont ennél sokkal többre, 1,3 milliárd forintra jogosult. Kérdés, vajon ezt megkapják-e?


Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy a NAV az 1 százalékos felajánlásokat is elvonta Iványi Gábor jótékonysági szervezetétől. Az Oltalom Karitatív Egyesület összesen 71 millió forintra lett volna jogosult, amit több mint 7500 ember adott össze, ebből azonban a fennálló köztartozásukra hivatkozva egy fillért sem kaptak.

Mindez azután történt, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek (MET) járó állami normatívából három hónapja 125 millió forintot inkasszóztak, augusztusban 175 milliót, nemrég pedig 384 milliót, ezzel lényegében csődközelbe juttatva a szervezetet.

A dolgozók utoljára júliusban kapták meg a teljes munkabérüket, de már akkor is csak részletekben. Az összesen 1000 alkalmazott 8-10 százaléka a kialakult helyzet miatt már felmondott.

Akik még kitartanak, azok főként a MET-nek járó 1 százalékos felajánlásokba kapaszkodnak. Az egyháznak 700 millió forintot dobott össze 73 ezer ember, amit a vonatkozó törvény szerint az állam majdnem a duplájára, 1,3 milliárd forintra egészít ki a január végi kifizetéskor.

Legalábbis papíron. Az Oltalom 71 millió forintjának elvonása után viszont joggal merül fel a kérdés, mi a helyzet akkor, ha a NAV hasonló indoklással az 1,3 milliárdra is ráteszi a kezét?

Megkérdeztük a fentiekről Iványi Gábort, aki azt mondta, a civil szervezeteknek járó 1 százalék valóban a NAV közvetítésével érkezik, a másik 1 százalék viszont elvileg tőlük függetlenül, a Miniszterelnökségen keresztül jut el az egyházakhoz.

„Ha megjelenik az összeg a számlánkon, fennállhat a veszélye annak, hogy rögtön elvonják, tartok is kicsit ettől, de bízom az ellenkezőjében” – fogalmazott Iványi, aki szerint többen javasolták nekik, hogy csináljanak egy külön egyesületet, amibe átviszik ezt a pénzt, de mivel az egyház a kedvezményezettje, erre nincs törvényes lehetőségük.

„Muszáj kockáztatnunk, és azt reméljük, hogy ebből az összegből minden hátralékot, az elmaradt béreket is ki tudjuk egyenlíteni, sőt talán még marad is belőle” – tette hozzá.

Fizetésekre jelenleg kizárólag az egyéni adományokat tudják fordítani. Szeptember közepén közzétett kiáltványuk óta nagyjából 100 millió forint jött össze az erre a célra létrehozott krízisalapban, ami ugyan nem kis pénz, de az egyhavi nettó bérköltségüknek még a felét sem fedezi.

Iványi szerint amikor Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az anyagi nehézségeik elmélyüléséről beszél, nem említi meg, hogy ő volt az egyik legbuzgóbb abban, hogyan csavarja ki a kezükből a forrásokat.

„Nem mi gazdálkodtunk felelőtlenül, eleve megcsonkítva kaptuk meg a bennünket megillető pénzt. Több mint 10 éven át úgy működtünk, hogy nem kaptuk meg a kiegészítő normatívát, sem az oktatási, sem a szociális területen. Kész csoda, hogy egyáltalán a nettó béreket ki tudtuk fizetni.”

Mekkora még a tartozás?

Iványi szerint a NAV összesen másfél milliárd forint körüli összeget emlegetett, ennek több mint a felét már befizették. Ugyanakkor álláspontjuk szerint az állam is tartozik nekik, mivel éveken át törvénytelenül tartotta vissza az embereket attól, hogy felajánlhassák adójuk 1 százalékát a MET-nek.

Ebben az ügyben pert fognak indítani, de ez nem hoz azonnali eredményt, jóval hosszabb lesz a kifutása. Bár kezdeményezték, hogy számoljanak el egymással, az állam nem hajlandó elismerni a saját tartozását.

Az 1,3 milliárd forintot tehát elméletileg januárban kaphatja meg a MET, de az is kérdés, elvonják-e tőlük továbbra is a havi normatívát, ezzel ellehetetlenítve, hogy fizetést adjanak a dolgozóiknak. Iványi szerint ez az egyik lehetőség, a másik pedig az, hogy magukba szállnak és belátják, mekkora hibát vétenek, ha szétverik az általunk működtetett rendszert.

„Nincsenek olyan intézmények, amelyek át tudnák venni az általunk ellátottakat. Egyrészt mindenki tele van, másrészt nem is tudnák ugyanazt nyújtani, hiszen mi például sajátos nevelési igényű gyerekekkel is foglalkozunk, aprólékosan megállapítva mindenkiről, milyen tennivalók szükségesek velük kapcsolatban.

Vidéken hasonló a helyzet: akadnak olyan térségek, ahol több mint 30 helyről szedjük össze busszal a gyerekeket, ami nem feladatunk, de ha nem tennénk, ezek a gyerekek nem tudnának eljutni az iskolába. Emellett mindenki kap nálunk háromszori étkezést, a családjaik pedig rendszeresen élelmiszercsomagokat, ami szintén nem lenne kötelességünk. Ha ellehetetlenítenek bennünket, ezt más biztos nem tudná biztosítani.”

A hajléktalanokkal Iványi szerint hasonló a helyzet: a többi szálló mind tele van, már most sem elegendőek a rendelkezésre álló férőhelyek. Ha be kellene zárniuk a Fűtött Utcát – márpedig be kell, ha továbbra se tudnak fizetést adni a dolgozóiknak –, ezek az emberek más lehetőség híján az utcán próbálnak majd meg menedéket találni.

Arra a kérdésre, mennyire bízik abban, hogy az októberi normatívát már nem vonják el tőlük, Iványi azt feleli: erre 50-50 százalék az esély, nem tud ennél biztosabbat mondani. Ugyanakkor a kormányra utalva hozzáteszi azt is:

„Nem hiszem, hogy a szavazóik elvárnák tőlük, hogy bennünket sanyargassanak. Igaz, hogy mindig az dominálja a cselekedeteiket, mivel lehet szavazatokat nyerni, de szerintem azzal nem lehet, hogy átgázolnak rajtunk és szétverik ezt a rendszert. Az emberek megértik, hogy értük dolgozunk, ráadásul a legszegényebbek körében, ahol mi végezzük a munkánkat, a Fidesz támogatottsága 90 százalék felett van.”

Egyelőre egyik napról a másikra élnek, így azzal kapcsolatban se tud konkrétumot mondani, hogyan érintené az intézmények működését, ha októberben sem kapnának pénzt az államtól. (A MET által fenntartott MÁV-telepi iskola egyik tanára például azt nyilatkozta korábbi riportunkban, hogy ha akkor sem kapnának fizetést, újabb 3 pedagógus állna fel biztosan, így lehetetlenné válna az órák megtartása.)

„Október 10-én lenne esedékes a következő kifizetés, annyi biztos, hogy 11-én tartok majd egy sajtótájékoztatót” – összegez Iványi, majd még annyit mond: „Számolhatnék a legrosszabb forgatókönyvvel is, de miért ne gondolhatnám, hogy az utolsó pillanatban észbe kapnak és azt mondják, »rendben van, üljünk le tárgyalni«? Erre utaló jelzés viszont eddig nem érkezett, az elmúlt évek tapasztalata inkább az, hogy még a levelekre sem válaszolnak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk