SZEMPONT
A Rovatból

„Itt emberként kezelnek, nincs leszúrás, hogy anyuka miért jött így vagy úgy” - ilyen a spanyol egészségügyi rendszer

Mennyire és miben működik másként az egészségügy Spanyolországban, mint Magyarországon? Miért kell fizetni, és mikor mehetsz sürgősségi ellátásra? Új sorozatunkban külföldön élő magyarokat kérdezünk egészségügyi tapasztalataikról.


Hogy Magyarországon milyen helyzetben van az egészségügyi ellátó rendszer, azt mindenki a saját bőrén érzi, akár kisebb betegséggel küzd, akár csak szülésre készül, nem is beszélve az idősek ellátásáról. Fűtetlen kórházi részlegek, várólisták, kioktató, megalázó bánásmód.

Magyarországon nyugodtan átnevezhetnénk az egészségügyet betegségügynek. De mi a helyzet Európa más országaiban?

Hogy működik és mennyibe kerül határainkon kívül? Új sorozatunk első részében Márta mesél nekünk arról, mit tapasztaltak ők, amikor Spanyolországba költöztek.

- Ha a legelején kezdjük, hogy tudtátok igénybe venni az orvosi ellátást a kiköltözésetek után?

- Itt két különböző rendszer működik egymás mellett, az állami és a privát. Mind a kettőről van tapasztalatom. Spanyolországban élünk, de a férjem és én is távmunkában dolgozunk, itt nincs bejelentett állásunk, ezért nem jár nekünk az állami egészségbiztosítás. Az csak azoknak jár, akik itt is dolgoznak. Így aztán a családunknak magánegészségügy-biztosítása van. De van rálátásunk az állami egészségügyi rendszer működésére is, hiszen ha bármi sürgős eset adódik, akkor itt az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (kék kártyával) bárkit fogadnak. Olyannyira, hogy vannak, akik ezzel a kék kártyával éveket keresztül elvannak itt, és ha kezelésre van szükségük, akkor a két ország biztosítója egymás közt lerendezi annak költségeit. Talán azért fogadják el ezt a kártyát itt hosszútávon is, mert rengeteg nyugdíjas költözik ide télre. Az, hogy valaki 5-6 hónapig itt él, az teljesen normálisnak számít. Tehát ha bármi akut problémád van, az Európai Egészségbiztosítási Kártyával is elmehetsz orvoshoz, és ellátnak.

- Akár egy fülfájással is?

- Apukám meglátogatott bennünket, fájt a füle, elment az ügyeletre, aztán visszament, hogy kicsit nincs jól, akkor mondták, hogy csinálnak egy vérvételt, hogy kiderüljön, mi a baj. Szóval abszolút komolyan vették a panaszát az uniós kártyával is. Nekünk ugye magánbiztosításunk van, de a kötelező oltásokat állami rendelőkben adják be. Ilyen volt például a 12 éves korban járó HPV-oltás, de a Covid-oltásokat is megkaptuk, amikor kellett. A HPV-oltásért otthon több mint 100.000 Ft-ot kell fizetni a két vakcinára, itt a kék kártyára ingyen beadták a lányomnak, sőt, pótoltak olyan oltást is, ami az itteni oltási rendben benne van, és az otthoniban nincs.

A kötelező oltásokat nem az orvos, az ápoló adja be

- Milyen oltás volt ez?

- Az agyhártyagyulladás elleni oltást ismételték. És nemsokára kap még egy rubeola elleni oltást is, mert itt a rubeolát is ismétlik a nagyobb gyerekeknél. Otthon nálunk egyéves korban kapják, és többet nem.

- Szóval a háziorvosi rendszer nem egészen úgy működik, mint Magyarországon, hanem van párhuzamosan egy magánellátás…

- A magánban is választhatsz orvost itt. Az adott intézményben van mondjuk 3 háziorvos, és ha nem tetszik, átmész a másikhoz. A gyereknél is úgy volt, hogy amikor először mentünk, egy szimpatikus orvost kaptunk, az megtetszett, és utána már kifejezetten hozzá jártunk.

De itt csak akkor mehetsz a rendelőbe, ha van időpontod. Ha bármi akut problémád adódik, mondjuk megfáztál, vagy bármi, akkor a sürgősségire kell menni.

Ezt ne úgy képzeld el, mint otthon a balesetit, mert itt a megfázás is sürgősségi esetnek számít. A háziorvos sem úgy működik, hogy rendel hétfőn-szerdán-pénteken és akármikor mehetsz hozzá a rendelési időben, hanem, ha valami problémád van, akkor időpontot kell kérni. Ha akut problémád adódik, akkor pedig a sürgősségire mész, és ott random orvoshoz kerülsz, ahhoz, aki épp bent van vagy ráér.

- Tehát ha nem látod előre, hogy milyen betegséged lesz jövő héten, akkor a sürgősségin látnak el. Feltételezem, hogy hatalmas a tömeg ott. Általában mennyi időt vártok az ellátásra?

- Itt is attól függ, hogy hányan vannak előttünk. Volt, hogy 10 percet, és olyan is volt, hogy két órát vártunk. De ami igazán nagy különbség, az a hozzáállás. Mind az államiban, mint a magánban. Itt emberként kezelnek. Itt nincs leszúrás, hogy anyuka miért jött így vagy úgy, nincs az az attitűd, ami Magyarországon megszokott, hanem abszolút partnerként bánnak veled. Ha gyerekkel mész, akkor a gyereket is komolyan veszi az orvos, tőle kérdezi meg, hogy hogy van, és nem anyukával beszélgetünk, vagy anyukát kioktatjuk, a gyerek meg csak ott álldogál. Amit mindenképpen el kell mondjak, mert valójában ugyanehhez a kérdéskörhöz tartozik, az az idősek kezelése. Itt az időseket olyan szinten segítik és tisztelik, hogy meglepő. Nincs Kovácsnénizés.

Egy ismerősünk anyukája bekerült kórházba, idős már, 80 éves elmúlt. Amikor hazajött, azt mondta: Királynőként bántak velem.

Nem az van, mint Magyarországon, hogy aki idős, az maradjon csöndben, az már nem számít. Ha itt valaki megöregszik, akkor azt méltósággal teheti.

- Van külön geriátriai rendelés is?

- Az időseket is a felnőtt rendelésen látják el. De mindehhez hozzátartozik, hogy itt a fizetések is lényegesen jobbak, mint otthon. Egy ápoló körülbelül 2000 eurót keres, az orvosok 3000 euró körül, persze ez régiónként változik itt Spanyolországban is.

- Hozzá tudjuk ehhez tenni a megélhetési költségeket? Mennyibe kerül a lakásbérlés, menyi a rezsi átlagosan, havonta?

- Ez is tartományonként más, én a Kanári-szigeteket tudom mondani. 7-800 euróért már jó lakást lehet bérelni, fűtés errefelé nincs, az áram egy négyfős családra olyan 50 euró körül van, a víz nagyjából 20. És általában bérlakásban élnek az emberek, ez a jellemző errefelé. De így is marad az egészségügyi dolgozók béréből annyi, hogy kényelmesen megélhessenek. Van egy ismerős család, ahol a házaspár mind a két tagja ápoló, és jó anyagi körülmények között élnek. Itt nem szenvednek, akik az egészségügyben dolgoznak.

- Nyilván a gyerekekkel gyakrabban juttok el az orvoshoz, milyen tapasztalataitok voltak a gyerekorvosi rendelőben, ami eltért a hazaitól?

- Nagyon érdekes például, hogy itt nem az orvos oltja a gyerekeket, hanem az ápoló. Nem kell mindennel az orvoshoz szaladni, az ápoló sok dolgot megold. Nagyon kedves egyébként. A múltkor elmentünk az oltásra, és otthon felejtettem az oltási könyvet. Nem szúrt le, azt mondta, hogy semmi baj, itt van a matrica, kérsz egy másik időpontot, visszajössz a könyvvel, és beragasztom. Otthon leharapták volna ezért a fejemet.

- Mivel foglalkozik egy gyerekorvos Spanyolországban, ha nem a fülfájós gyerekkel vagy az oltásokkal - itthon ezekkel a gyerekekkel vannak tele a rendelők.

- A mi esetünkben például azzal, hogy a fiam vashiányos volt, és emiatt kell félévente ellenőrzésre menni. Ha szeretnél egy kontrolt, akkor mehetsz a gyerekorvoshoz. Vagy a lányomnak volt egy ciszta a homlokán, azzal is a gyerekorvoshoz mentünk, időpontot kérve, és ő irányított tovább vizsgálatokra, és sebészhez.

- Magánkórházban műtötték meg?

- Ahol mi élünk, ott nincs állami kórház, csak magán, ott látnak el mindenkit, azokat is, akik az állami egészségügyre jogosultak.

- Miben különbözik a kórház a Kanári-szigeteken a hazaiaktól?

- Voltam itt a fővárosban állami kórházban is, tiszta, kulturált és kedvesek az ott dolgozók. Az állami kórházak is sokkal jobb kondícióban vannak, mint otthon.

„Nekem is volt bekészítve ágy, és járt étkezés is, pedig a lányom már 12 éves”

- Hány ágyasak a szobák ott, ahol a lányodat műtötték?

- Egyágyasak, és nekem is volt betéve ágy, pedig már 12 éves. És ételt is kaptam én is, nemcsak ő. Választani lehetett, hogy mit kérünk. Jó, ez magánkórház, és az otthon is jobb ellátást biztosít. Itt a magánkórház egyébként nem nagyon drága, a mi biztosításunk havi 50 euró fejenként, és ezért minden további költség nélkül minden ellátás jár. Szakorvosi, oltás, vizsgálatok, szűrés, szükség esetén kórházi ellátás.

- Ötven euró az most éppen 19.000 Ft. Ha épp munka nélkül vagy, Magyarországon, idén 11.300 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell magad után fizetned, hogy a biztosításod egyáltalán érvényes legyen. És ezért az állami ellátást veheted csak igénybe, a várólistákkal és túlterhelt ellátó személyzettel.

- Abszolút nem sok ez az összeg. Mondjuk ha nincs biztosításod itt, akkor viszont egy bármilyen vizit is 130 euró. De nekünk van, így igénybe tudunk venni mindent.

- A felnőttek orvosi ellátása is ugyanúgy működik, mint a gyerekeknél?

- Igen, az akut ügyekkel a sürgősségire kell mennünk nekünk is. Amikor oda bemész, először egy nővér felveszi az általános adatokat, megkérdezi, hogy mi a panaszod, mindezt beviszi a rendszerbe és utána kerülsz be az orvoshoz.

- Az orvos tehát már képben van, amikor bemész hozzá. Így az ő idejével lehet spórolni.

- Pontosan, amikor bent vagy, akkor az adminisztráció már nem rabolja az idejét senkinek.

- Biztosan nem kellett még mentőt hívnotok, de talán hallottál olyan helyzetről, amikor valakinek szüksége volt erre…

- Egy ismerősünkhöz kellett hívni, nagyon gyorsan kiértek, rendkívül kedvesek voltak, és az állami sürgősségire vitték be. Én is mentem vele, mert kellett tolmácsolnom. Nagyon szakszerűen és kedvesen azonnal ellátták.

- Téma egyébként Spanyolországban, hogy nincs elég orvos vagy ápoló?

- Nem igazán. De az nagyon érdekes, hogy az orvos, aki a lányomat műtötte, a szomszéd szigetről jár át rendelni. Itt nincs annyi munkája, ezért itt két hétben egyszer rendel, és átrepül műteni. Utána pedig telefonon tartja a kapcsolatot. Persze vissza is hívta később kontrollra a lányomat, de a műtét után azt kérte, hogy küldjek képet neki a sebről, és telefonon számoljak be, hogy hogyan érzi magát a beteg. Ez is nagyon jó tapasztalat volt.

- Van olyan Spanyolországban, hogy bizonyos egészségügyi problémával a patikust is meg lehet keresni?

- Képzett patikusok vannak, ha bemész valami problémával, akkor tud adni rá gyógyszert.

- Szóval be tudsz menni úgy egy patikába, hogy kisebb ügyekkel nem kell eljutnod az orvosig, neki joga és tudása van ahhoz, hogy segítsen.

- Igen, kisebb problémákkal lehet fordulni hozzájuk. Egyszer a fiam egy nyári táborban volt, valami fertőzést kapott, és hólyagos sebek lettek a lábán. A gyógyszerész adott rá krémet, és teljesen meggyógyult.

Azt fontosnak tartom kiemelni, hogy nem hiszem, hogy itt jobbak vagy rosszabbak lennének az orvosok, mint Magyarországon. A kiszolgálás, a hozzáállás, az ellátás az abszolút magasabb színvonalú, de az orvosok tudásában nem gondolnám, hogy van különbség.

És jó orvost találni itt sem könnyű.

- A rendszer más.

- Igen, a rendszer az jobb, és a hozzáállás. És az sokat számít. Az egészségügyi dolgozók türelmesek. Azzal együtt is, hogy itt sok a külföldi, olyan is, aki nem beszéli a nyelvet, de velük is türelmesek. Illetve van a kórházban svéd- és norvég tolmács, talán német is, hogy ezekben a nyelvi helyzetekben segítsen.

- Mi a helyzet a fogorvosi ellátással?

- Az egy külön téma. Az nincs benne semmilyen biztosításban. Nincs ingyenes állami fogorvosi ellátás. A költségek egy részét fizeti az állam, a másik felét neked kell az állami rendelőben is és a magánban is állni. Ha kontrollra mész, vagy fogkő-eltávolításra, az ingyen van, minden más fizetős.

- Könnyű időpontot szerezni hozzájuk? Nincsenek túlterhelve?

- A fül-orr-gégészhez és a bőrgyógyászhoz akár 1-2 hónap is lehet a várakozási idő, de fogorvos rengeteg van, csak tudd kiválasztani a jót. Volt olyan, hogy elmentem egy problémámmal, és három orvos három különböző dolgot mondott, döntse el az ember, hogy kinek van igaza.

- Fogorvoshoz akkor érdemes hazautazni Magyarországra?

- Nem feltétlenül. Én ennek nem is vagyok híve, mi mindent itt intézünk. És itt olcsóbban is jössz ki, mint Magyarországon. De meg kell találni a jó fogorvost.

- Ha a gyerekeknek szükségük lenne fogszabályzásra, az ugyanolyan brutális összeg ott kint is, mint itthon?

- 3000 euró. És üzleti szempontból minden második gyereknek felírnák, ha elvinné a szülő. A lányomnak volt egy éjjel viselhető fogszabályzója, de most már csak olyat akarnak adni neki, ami állandó, és abszolút azt érzem, hogy a pénzre megy ki az egész. Persze részletekben is lehet fizetni, de ez inkább üzlet. Otthon az állami rendelőben voltunk először, és csak a készüléket kellett kifizetnünk meg a röntgent. Sírt a gyerek minden alkalommal, mert úgy bánt vele a doktornő, de a szakmai ellátásra nem szólhatok semmit, az rendben volt.

- Említetted, hogy az idősekkel milyen szépen bánnak. Hogyan látod, van ennek olyan hozadéka is, hogy jobb egészségügyi állapotban vannak az idősebb emberek ott, ahol most éltek?

- Nem csak az egészségügyben, mindenütt szépen bánnak velük. Nem írják le őket, hogy jajj, ez egy öreg ember, már csak zavar…

Az egész idős társadalmat jobban tisztelik, és azt látom, hogy ők aktívabbak is, mint otthon. Jobb egészségügyi állapotban vannak.

De ha itt egy család kimozdul otthonról, akkor viszik a három hónapos újszülöttet és a 90 éves tolószékes nagymamát is piknikezni a tengerpartra. És az itt élők természetesen panaszkodnak az egészségügyre, nem nézik, hogy itt van wc-papír a rendelő mosdójában, kulturált környezetben vannak, szépen bánnak velük, nem szúrják le őket az állami ellátásban, nem oktatják ki őket mindenért. Nekik ez az alap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: