SZEMPONT
A Rovatból

„Itt emberként kezelnek, nincs leszúrás, hogy anyuka miért jött így vagy úgy” - ilyen a spanyol egészségügyi rendszer

Mennyire és miben működik másként az egészségügy Spanyolországban, mint Magyarországon? Miért kell fizetni, és mikor mehetsz sürgősségi ellátásra? Új sorozatunkban külföldön élő magyarokat kérdezünk egészségügyi tapasztalataikról.


Hogy Magyarországon milyen helyzetben van az egészségügyi ellátó rendszer, azt mindenki a saját bőrén érzi, akár kisebb betegséggel küzd, akár csak szülésre készül, nem is beszélve az idősek ellátásáról. Fűtetlen kórházi részlegek, várólisták, kioktató, megalázó bánásmód.

Magyarországon nyugodtan átnevezhetnénk az egészségügyet betegségügynek. De mi a helyzet Európa más országaiban?

Hogy működik és mennyibe kerül határainkon kívül? Új sorozatunk első részében Márta mesél nekünk arról, mit tapasztaltak ők, amikor Spanyolországba költöztek.

- Ha a legelején kezdjük, hogy tudtátok igénybe venni az orvosi ellátást a kiköltözésetek után?

- Itt két különböző rendszer működik egymás mellett, az állami és a privát. Mind a kettőről van tapasztalatom. Spanyolországban élünk, de a férjem és én is távmunkában dolgozunk, itt nincs bejelentett állásunk, ezért nem jár nekünk az állami egészségbiztosítás. Az csak azoknak jár, akik itt is dolgoznak. Így aztán a családunknak magánegészségügy-biztosítása van. De van rálátásunk az állami egészségügyi rendszer működésére is, hiszen ha bármi sürgős eset adódik, akkor itt az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (kék kártyával) bárkit fogadnak. Olyannyira, hogy vannak, akik ezzel a kék kártyával éveket keresztül elvannak itt, és ha kezelésre van szükségük, akkor a két ország biztosítója egymás közt lerendezi annak költségeit. Talán azért fogadják el ezt a kártyát itt hosszútávon is, mert rengeteg nyugdíjas költözik ide télre. Az, hogy valaki 5-6 hónapig itt él, az teljesen normálisnak számít. Tehát ha bármi akut problémád van, az Európai Egészségbiztosítási Kártyával is elmehetsz orvoshoz, és ellátnak.

- Akár egy fülfájással is?

- Apukám meglátogatott bennünket, fájt a füle, elment az ügyeletre, aztán visszament, hogy kicsit nincs jól, akkor mondták, hogy csinálnak egy vérvételt, hogy kiderüljön, mi a baj. Szóval abszolút komolyan vették a panaszát az uniós kártyával is. Nekünk ugye magánbiztosításunk van, de a kötelező oltásokat állami rendelőkben adják be. Ilyen volt például a 12 éves korban járó HPV-oltás, de a Covid-oltásokat is megkaptuk, amikor kellett. A HPV-oltásért otthon több mint 100.000 Ft-ot kell fizetni a két vakcinára, itt a kék kártyára ingyen beadták a lányomnak, sőt, pótoltak olyan oltást is, ami az itteni oltási rendben benne van, és az otthoniban nincs.

A kötelező oltásokat nem az orvos, az ápoló adja be

- Milyen oltás volt ez?

- Az agyhártyagyulladás elleni oltást ismételték. És nemsokára kap még egy rubeola elleni oltást is, mert itt a rubeolát is ismétlik a nagyobb gyerekeknél. Otthon nálunk egyéves korban kapják, és többet nem.

- Szóval a háziorvosi rendszer nem egészen úgy működik, mint Magyarországon, hanem van párhuzamosan egy magánellátás…

- A magánban is választhatsz orvost itt. Az adott intézményben van mondjuk 3 háziorvos, és ha nem tetszik, átmész a másikhoz. A gyereknél is úgy volt, hogy amikor először mentünk, egy szimpatikus orvost kaptunk, az megtetszett, és utána már kifejezetten hozzá jártunk.

De itt csak akkor mehetsz a rendelőbe, ha van időpontod. Ha bármi akut problémád adódik, mondjuk megfáztál, vagy bármi, akkor a sürgősségire kell menni.

Ezt ne úgy képzeld el, mint otthon a balesetit, mert itt a megfázás is sürgősségi esetnek számít. A háziorvos sem úgy működik, hogy rendel hétfőn-szerdán-pénteken és akármikor mehetsz hozzá a rendelési időben, hanem, ha valami problémád van, akkor időpontot kell kérni. Ha akut problémád adódik, akkor pedig a sürgősségire mész, és ott random orvoshoz kerülsz, ahhoz, aki épp bent van vagy ráér.

- Tehát ha nem látod előre, hogy milyen betegséged lesz jövő héten, akkor a sürgősségin látnak el. Feltételezem, hogy hatalmas a tömeg ott. Általában mennyi időt vártok az ellátásra?

- Itt is attól függ, hogy hányan vannak előttünk. Volt, hogy 10 percet, és olyan is volt, hogy két órát vártunk. De ami igazán nagy különbség, az a hozzáállás. Mind az államiban, mint a magánban. Itt emberként kezelnek. Itt nincs leszúrás, hogy anyuka miért jött így vagy úgy, nincs az az attitűd, ami Magyarországon megszokott, hanem abszolút partnerként bánnak veled. Ha gyerekkel mész, akkor a gyereket is komolyan veszi az orvos, tőle kérdezi meg, hogy hogy van, és nem anyukával beszélgetünk, vagy anyukát kioktatjuk, a gyerek meg csak ott álldogál. Amit mindenképpen el kell mondjak, mert valójában ugyanehhez a kérdéskörhöz tartozik, az az idősek kezelése. Itt az időseket olyan szinten segítik és tisztelik, hogy meglepő. Nincs Kovácsnénizés.

Egy ismerősünk anyukája bekerült kórházba, idős már, 80 éves elmúlt. Amikor hazajött, azt mondta: Királynőként bántak velem.

Nem az van, mint Magyarországon, hogy aki idős, az maradjon csöndben, az már nem számít. Ha itt valaki megöregszik, akkor azt méltósággal teheti.

- Van külön geriátriai rendelés is?

- Az időseket is a felnőtt rendelésen látják el. De mindehhez hozzátartozik, hogy itt a fizetések is lényegesen jobbak, mint otthon. Egy ápoló körülbelül 2000 eurót keres, az orvosok 3000 euró körül, persze ez régiónként változik itt Spanyolországban is.

- Hozzá tudjuk ehhez tenni a megélhetési költségeket? Mennyibe kerül a lakásbérlés, menyi a rezsi átlagosan, havonta?

- Ez is tartományonként más, én a Kanári-szigeteket tudom mondani. 7-800 euróért már jó lakást lehet bérelni, fűtés errefelé nincs, az áram egy négyfős családra olyan 50 euró körül van, a víz nagyjából 20. És általában bérlakásban élnek az emberek, ez a jellemző errefelé. De így is marad az egészségügyi dolgozók béréből annyi, hogy kényelmesen megélhessenek. Van egy ismerős család, ahol a házaspár mind a két tagja ápoló, és jó anyagi körülmények között élnek. Itt nem szenvednek, akik az egészségügyben dolgoznak.

- Nyilván a gyerekekkel gyakrabban juttok el az orvoshoz, milyen tapasztalataitok voltak a gyerekorvosi rendelőben, ami eltért a hazaitól?

- Nagyon érdekes például, hogy itt nem az orvos oltja a gyerekeket, hanem az ápoló. Nem kell mindennel az orvoshoz szaladni, az ápoló sok dolgot megold. Nagyon kedves egyébként. A múltkor elmentünk az oltásra, és otthon felejtettem az oltási könyvet. Nem szúrt le, azt mondta, hogy semmi baj, itt van a matrica, kérsz egy másik időpontot, visszajössz a könyvvel, és beragasztom. Otthon leharapták volna ezért a fejemet.

- Mivel foglalkozik egy gyerekorvos Spanyolországban, ha nem a fülfájós gyerekkel vagy az oltásokkal - itthon ezekkel a gyerekekkel vannak tele a rendelők.

- A mi esetünkben például azzal, hogy a fiam vashiányos volt, és emiatt kell félévente ellenőrzésre menni. Ha szeretnél egy kontrolt, akkor mehetsz a gyerekorvoshoz. Vagy a lányomnak volt egy ciszta a homlokán, azzal is a gyerekorvoshoz mentünk, időpontot kérve, és ő irányított tovább vizsgálatokra, és sebészhez.

- Magánkórházban műtötték meg?

- Ahol mi élünk, ott nincs állami kórház, csak magán, ott látnak el mindenkit, azokat is, akik az állami egészségügyre jogosultak.

- Miben különbözik a kórház a Kanári-szigeteken a hazaiaktól?

- Voltam itt a fővárosban állami kórházban is, tiszta, kulturált és kedvesek az ott dolgozók. Az állami kórházak is sokkal jobb kondícióban vannak, mint otthon.

„Nekem is volt bekészítve ágy, és járt étkezés is, pedig a lányom már 12 éves”

- Hány ágyasak a szobák ott, ahol a lányodat műtötték?

- Egyágyasak, és nekem is volt betéve ágy, pedig már 12 éves. És ételt is kaptam én is, nemcsak ő. Választani lehetett, hogy mit kérünk. Jó, ez magánkórház, és az otthon is jobb ellátást biztosít. Itt a magánkórház egyébként nem nagyon drága, a mi biztosításunk havi 50 euró fejenként, és ezért minden további költség nélkül minden ellátás jár. Szakorvosi, oltás, vizsgálatok, szűrés, szükség esetén kórházi ellátás.

- Ötven euró az most éppen 19.000 Ft. Ha épp munka nélkül vagy, Magyarországon, idén 11.300 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell magad után fizetned, hogy a biztosításod egyáltalán érvényes legyen. És ezért az állami ellátást veheted csak igénybe, a várólistákkal és túlterhelt ellátó személyzettel.

- Abszolút nem sok ez az összeg. Mondjuk ha nincs biztosításod itt, akkor viszont egy bármilyen vizit is 130 euró. De nekünk van, így igénybe tudunk venni mindent.

- A felnőttek orvosi ellátása is ugyanúgy működik, mint a gyerekeknél?

- Igen, az akut ügyekkel a sürgősségire kell mennünk nekünk is. Amikor oda bemész, először egy nővér felveszi az általános adatokat, megkérdezi, hogy mi a panaszod, mindezt beviszi a rendszerbe és utána kerülsz be az orvoshoz.

- Az orvos tehát már képben van, amikor bemész hozzá. Így az ő idejével lehet spórolni.

- Pontosan, amikor bent vagy, akkor az adminisztráció már nem rabolja az idejét senkinek.

- Biztosan nem kellett még mentőt hívnotok, de talán hallottál olyan helyzetről, amikor valakinek szüksége volt erre…

- Egy ismerősünkhöz kellett hívni, nagyon gyorsan kiértek, rendkívül kedvesek voltak, és az állami sürgősségire vitték be. Én is mentem vele, mert kellett tolmácsolnom. Nagyon szakszerűen és kedvesen azonnal ellátták.

- Téma egyébként Spanyolországban, hogy nincs elég orvos vagy ápoló?

- Nem igazán. De az nagyon érdekes, hogy az orvos, aki a lányomat műtötte, a szomszéd szigetről jár át rendelni. Itt nincs annyi munkája, ezért itt két hétben egyszer rendel, és átrepül műteni. Utána pedig telefonon tartja a kapcsolatot. Persze vissza is hívta később kontrollra a lányomat, de a műtét után azt kérte, hogy küldjek képet neki a sebről, és telefonon számoljak be, hogy hogyan érzi magát a beteg. Ez is nagyon jó tapasztalat volt.

- Van olyan Spanyolországban, hogy bizonyos egészségügyi problémával a patikust is meg lehet keresni?

- Képzett patikusok vannak, ha bemész valami problémával, akkor tud adni rá gyógyszert.

- Szóval be tudsz menni úgy egy patikába, hogy kisebb ügyekkel nem kell eljutnod az orvosig, neki joga és tudása van ahhoz, hogy segítsen.

- Igen, kisebb problémákkal lehet fordulni hozzájuk. Egyszer a fiam egy nyári táborban volt, valami fertőzést kapott, és hólyagos sebek lettek a lábán. A gyógyszerész adott rá krémet, és teljesen meggyógyult.

Azt fontosnak tartom kiemelni, hogy nem hiszem, hogy itt jobbak vagy rosszabbak lennének az orvosok, mint Magyarországon. A kiszolgálás, a hozzáállás, az ellátás az abszolút magasabb színvonalú, de az orvosok tudásában nem gondolnám, hogy van különbség.

És jó orvost találni itt sem könnyű.

- A rendszer más.

- Igen, a rendszer az jobb, és a hozzáállás. És az sokat számít. Az egészségügyi dolgozók türelmesek. Azzal együtt is, hogy itt sok a külföldi, olyan is, aki nem beszéli a nyelvet, de velük is türelmesek. Illetve van a kórházban svéd- és norvég tolmács, talán német is, hogy ezekben a nyelvi helyzetekben segítsen.

- Mi a helyzet a fogorvosi ellátással?

- Az egy külön téma. Az nincs benne semmilyen biztosításban. Nincs ingyenes állami fogorvosi ellátás. A költségek egy részét fizeti az állam, a másik felét neked kell az állami rendelőben is és a magánban is állni. Ha kontrollra mész, vagy fogkő-eltávolításra, az ingyen van, minden más fizetős.

- Könnyű időpontot szerezni hozzájuk? Nincsenek túlterhelve?

- A fül-orr-gégészhez és a bőrgyógyászhoz akár 1-2 hónap is lehet a várakozási idő, de fogorvos rengeteg van, csak tudd kiválasztani a jót. Volt olyan, hogy elmentem egy problémámmal, és három orvos három különböző dolgot mondott, döntse el az ember, hogy kinek van igaza.

- Fogorvoshoz akkor érdemes hazautazni Magyarországra?

- Nem feltétlenül. Én ennek nem is vagyok híve, mi mindent itt intézünk. És itt olcsóbban is jössz ki, mint Magyarországon. De meg kell találni a jó fogorvost.

- Ha a gyerekeknek szükségük lenne fogszabályzásra, az ugyanolyan brutális összeg ott kint is, mint itthon?

- 3000 euró. És üzleti szempontból minden második gyereknek felírnák, ha elvinné a szülő. A lányomnak volt egy éjjel viselhető fogszabályzója, de most már csak olyat akarnak adni neki, ami állandó, és abszolút azt érzem, hogy a pénzre megy ki az egész. Persze részletekben is lehet fizetni, de ez inkább üzlet. Otthon az állami rendelőben voltunk először, és csak a készüléket kellett kifizetnünk meg a röntgent. Sírt a gyerek minden alkalommal, mert úgy bánt vele a doktornő, de a szakmai ellátásra nem szólhatok semmit, az rendben volt.

- Említetted, hogy az idősekkel milyen szépen bánnak. Hogyan látod, van ennek olyan hozadéka is, hogy jobb egészségügyi állapotban vannak az idősebb emberek ott, ahol most éltek?

- Nem csak az egészségügyben, mindenütt szépen bánnak velük. Nem írják le őket, hogy jajj, ez egy öreg ember, már csak zavar…

Az egész idős társadalmat jobban tisztelik, és azt látom, hogy ők aktívabbak is, mint otthon. Jobb egészségügyi állapotban vannak.

De ha itt egy család kimozdul otthonról, akkor viszik a három hónapos újszülöttet és a 90 éves tolószékes nagymamát is piknikezni a tengerpartra. És az itt élők természetesen panaszkodnak az egészségügyre, nem nézik, hogy itt van wc-papír a rendelő mosdójában, kulturált környezetben vannak, szépen bánnak velük, nem szúrják le őket az állami ellátásban, nem oktatják ki őket mindenért. Nekik ez az alap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tóth Gabi megtörte a csendet, ezért távolodott el tőle a nővére, Vera: Ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem
A testvérek közötti nézeteltérés nem újkeletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 21.



„Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt” – mondta ki Tóth Gabi a nővéréről, Veráról, ezzel egyértelművé téve, hogy a testvéri kapcsolatukban a közéleti nézetkülönbségek is feszültséget okoznak. Bár mindketten hangsúlyozzák a köztük lévő szeretetet és a feltétlen érzelmi támogatást, a két énekesnő viszonya tudatosan meghúzott határok mentén működik.

A testvérpár közötti dinamikáról nemrégiben Tóth Vera beszélt őszintén az Én Kék Zónám című podcastben. Elmondta, hogy sokan biztatják, hogy „tanítsa rendre” a húgát, de ő ezt nem tartja a feladatának, és már nem is akarja megállítani Gabit a saját útján.

„Őszintén szólva, én nem tudom őt megállítani, és már nem is akarom. Elnézést kérek, 38 éves, el tudja dönteni, hogy akarja elszúrni vagy éppen előre vinni az életét. Mi támogatjuk őt érzelmileg, ha valamiben elcsúszik. Ez a legtöbb, amit tehetünk”

– szögezte le a Megasztár egykori győztese. Vera azt is elárulta, hogy a családi béke érdekében tudatosan kerüli a politikai témákat, amikor a húgával beszélget - írta a Blikk.

A családi összejöveteleken inkább Gabi kislányáról vagy a fellépéseiről érdeklődik. „Én messziről kerülöm vele a politizálást. Szerintem ennek nincs helye a családi vacsoránál, nem találom helyénvalónak ezt a témát” – magyarázta Vera, aki pszichológus segítségét is kérte ahhoz, hogy jobban tudja kezelni a húgával való kapcsolatát.

Tóth Gabi a Patrióta YouTube-csatornán reagált a helyzetre, megerősítve, hogy a világról alkotott eltérő képük valóban távolságot teremtett köztük. Az énekesnő azonban a nehézségek ellenére is kiáll a testvére mellett.

„Ezzel most megfogtál... Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt, mert nem feltétlenül gondolunk ugyanazt a világról. És ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem, és mindig ott leszek bármiben, amiben kell neki, mert szeretem őt”

– fogalmazott.

A testvérek közötti nézeteltérés nem új keletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett. Tóth Gabi közéleti szerepvállalása és politikai nézetei régóta megosztják a közvéleményt. Míg a kormányközeli média gyakran a nemzeti értékek melletti kiállásként mutatja be a megnyilvánulásait, addig a független és ellenzéki sajtó rendszeresen kritizálja a kormányhoz fűződő viszonya miatt. Maga az énekesnő egy 2024-es interjúban „tudatos karaktergyilkosságról” beszélt az őt ért támadásokkal kapcsolatban, és több alkalommal tagadta, hogy politikai kapcsolatai előnyhöz juttatnák a karrierjében.

A jelek szerint a két testvér mára megtalálta a módját, hogyan kezelje a köztük lévő különbségeket: Vera a tudatos távolságtartással és a magánéletre fókuszálással, Gabi pedig a testvéri szeretet és lojalitás hangsúlyozásával igyekszik fenntartani a családi harmóniát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: