SZEMPONT
A Rovatból

Itt a sokkoló bizonyíték, mennyit emelkedtek az élelmiszerárak 2017 óta Magyarországon

Egy 2017-es akciós újságot hasonlítottunk össze egy 2023-assal. Öt év alatt a fürtös koktélparadicsom 299 forintról 1299 forintra drágult, a túró pedig 419 forintról 1759 forintra. És még hosszan lehet folytatni a döbbenetes felsorolást.
Szegedi Éva - szmo.hu
2023. január 31.



Még mindig akad olyan ismerősünk (vagy ismerős ismerőse), aki nem hiszi el, mekkora mértékben emelkedtek az árak az utóbbi egy évben. Éppen ezért örültem, amikor nemrég selejtezéskor kezembe akadt egy 2017-es akciós SPAR reklámújság.

Illetve dehogy örültem, majdnem lefordultam a székről, amint megláttam, mennyiért lehetett venni akkor tejtermékeket, zöldségeket és tésztát. De legalább a kezemben volt a bizonyíték az árváltozásra.

Valódi időutazás végiglapozgatni az akciós lapot, hihetetlennek tűnik ugyanis, hogy nem 15 vagy 20 éve, hanem mindössze néhány évvel ezelőtt még nem éttermi fogásokéval vetekedő áron, hanem viszonylag olcsón lehetett elkészíteni egy egyszerű sajtos-tejfölös tésztát vagy túrós csuszát, és teljesen természetes volt berakni a bevásárlókosárba a koktélparadicsomot vagy egy 1 kilós trappista sajtot.

Ha a 2017-es szórólap akciós egyes termékeinek árait összehasonlítjuk ugyanazoknak a termékeknek a jelenlegi árával, ordító a különbség.

Most nem is vállalkoztam többre, mint arra, hogy ugyanazokat, vagy egymáshoz minőségben hasonló termékeket megmutassam 2023. január 30-i és 2017. augusztus 17-i áron. A 2023-as árakhoz olyan hetet választottam, amelyen számos terméket akciósan kínáltak a közeli SPAR áruházban.

Zöldségekígy emelkedtek az élelmiszerárak öt év alattígy emelkedtek az élelmiszerárak öt év alatt

Fürtös koktélparadicsom 450 grammos csomagolásban 2017-ben 299 forint volt, míg 2023 január 30-án 1299 forint.

A fejes káposzta kilója 2017-ben 119 forint, 2023-ban 398.

A csípős paprika darabja 34 forint volt 2017-ben, most 149.

A piros burgonya kilója 99 forint volt 2017-ben, most ársapkával 295, de a minősége miatt nem vettem belőle.

A Naturfood csemege mix 499 forintba került 2017-ben (akciósan 299 volt darabja, ha kettőt vett belőle az ember), 2023-ban 579 forintra emelkedett az ára.

139 forint volt 2017-ben a Spar vörös kidney bab konzerv darabja, most elvileg 249, ám ottjártamkor üres volt a helye a polcon.így emelkedtek az élelmiszerárak öt év alatt

Tejtermékek

így emelkedtek az élelmiszerárak öt év alatt

Magyar tejföl, 330 grammos, 2017-ben 219 forint, 2023-ban 995 forint.

A 2,8%-os Magyar tej literje 2017-ben 299 forintról lett leértékelve 199 forintra, most 449 forint.

Ugyanazon márka 450 grammos kiszerelésű túrója 2017-ben 419 forint volt (599-ről akciózva), most, 2023-ban 1759 forint.

Feltűnő az árkülönbség a sajtok esetében is: 2017-ben az akciós trappista sajt kilója 1339 forint volt, most akciósan sem nagyon lehet kapni 3000 forint alatt (a trappista sajt kilójának ára 4800-7000 forint között szóródik márkától függően).

Tésztaígy emelkedtek az élelmiszerárak öt év alatt

A Barilla fél kilós penne rigate tésztája 399 volt, ma ugyanez 1199 forintért kapható.

Húsáruígy emelkedtek az élelmiszerárak öt év alatt

Míg 2017-ben 849 forintot fizettem 900 gramm darált sertéshúsért, most 1629 forintot.

A Spar dán szalámi ára 329 forintról 649-re nőtt.

Egészen biztosan akadnak olyan termékek is, amelyeknek az ára nem emelkedett sokkoló mértékben az elmúlt öt évben. De ilyet sajnos most egyet sem találtam.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Ha Magyar Péter fél éven belül megtalálja a jelöltjeit, akkor megverheti a Fideszt akár 2026-ban is
A politológus szerint a Fidesz a nyolcvanas évek végi MSZMP hanyatlásának jeleit mutatja, ellenfeleit már csak démonizálni tudja. Magyar Péter olyan ötletekkel állt elő, amivel eddig senki. És a tavaszi országjárásának később még nagyobb jelentősége lehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 16.



Az önkormányzati választásokkal összevont EP-választásnak nem lett volna különösebb jelentősége, ha hirtelen, a kegyelmi botrány „melléktermékeként” nem bukkan fel Magyar Péter. Megjelenésével teljesen új helyzet lett a magyar politikában, ami komolyan kihathat a 2026-os választások eredményére is.

Mennyi esélye van Magyar Péternek, hogy két év múlva leváltsa a Fideszt? Milyen buktatók lehetnek addig, és milyen megoldásokkal állhat elő? Erről beszélgettünk Kéri László politológussal.

– Lengyelországban egy jobbközép erő tudta leváltani a jobboldali Jarosław Kaczyński kormányát. Ez nálunk is előfordulhat?

– Egyrészt kézenfekvő a lengyel példa, de Európában, Franciaországban is láttunk már hasonló esetet, és még olasz példákat is tudnék hozni. Tehát nem feltétlenül ritkaság, hogy egy országban tartósan a jobboldal erősebb, mint a többi, és e tömb kettéválásából lesznek alapvető változások. Lengyelországnak viszont van egy egészen más típusú társadalmi háttere is, amibe most nem mennék bele részletesen, de a lengyel példa is valamennyire helytálló. Az ottani ellenzéknek a helyi, főként városi önkormányzatokban nagyon nagy bázisa volt, és erről elrugaszkodni egy idő után könnyebb volt váltani, bármennyire is több mint egy évtizedet töltött kormányon a PiS. Fontosabb viszont arról beszélni, hogy

lehet, hogy a Fidesz egykoron jobboldali volt, de amikor 2010-ben hatalomra került, akkor már inkább erősen populista, néppárti jellege volt, ahogy mindenféle karaktert magába szippantott.

A 2008-as népszavazásból Orbán Viktor azt szűrte le, hogy a korábbaikhoz képest bővebben kell élni a szociális populizmus eszköztárával. Ideológiaialag már nem volt annyira tiszta profilú a Fidesz, már akkor sem. Az, hogy időnként egy pártvezető mit mond magáról és a pártjáról, nem feltétlenül azonos azzal, amilyen az a párt valójában. De nem is ez az igazi gond. A helyzet az, hogy 14 év alatt ennek a pártnak az ideológiai karaktere teljesen elkopott. Főleg az utolsó ciklusban már abszolút eltűnt, és merőben külsődleges, csak az ünnepekre feltűzött kokárdaként maradt meg a jobboldalisága. Ennél sokkal fontosabb lett a gazdasági pozíciók szüntelen megszerzésének az igénye, és a hatalom bármi áron való megtartása. Ez a két szempont kerekedett felül a Fidesz utolsó négy-öt évében. Azt tudnám mondani, hogy Magyar Péter és a körülötte levők alapvető szempontokból rehabilitálják azt a jobboldaliságot, ami a Fideszből már régen elillant. Például a keresztényszociális gondolatot, ami Magyar Péternél láthatóan erősen jelen van, annak a nyomait nem látni a mai Fidesznél. Tehát én nem annyira azt látom, hogy egy jobboldali pártot felvált egy másik jobboldali párt, hanem inkább azt, hogy

a Fideszből eltűntek a valós ideológiai értékek, és mára egy végtelen pragmatikus hatalommegtartó gépezetté vált.

Azaz nem annyira egy új jobboldal támadt itt fel Magyar Péterrel, hanem a még valaha volt, eredetileg valóban sok szempontból jobboldali, néppárti jegyekre emlékeztető Fideszt feltámasztotta, de meg is toldotta két-három újabb elemmel, például azzal a fajta elitellenességgel, ami egész Európában sok helyen jelen van. Megtoldotta a generációváltás szempontjával is. Azaz ki lett egészítve az eredeti Fidesz-profil, ami a Fideszből mostanára kiveszett, és Magyar Péterék megjelenésével pedig egy sokkal modernebb, szociális felelősségérzettel és generációváltás időszerűségével fellépő kihívója lett a Fidesznek. Amely még ezek mellé beemeli a Momentum által képviselt környezeti tudatosságot és a környezetvédelmi szempontokat is.

– Az, hogy ön szerint a Fidesz egy elszíntelenedett, szimplán pragmatikus párttá vált, hasonló lehet ahhoz, mint ahogy a nyolcvanas évekre az MSZMP is már mindenfajta ideológiáját eldobta?

– Igen, hasonló érzésem van két-három éve a Fideszről, mint amit '84-től láttam a Kádár-rendszer utolsó négy-öt évében. Már csak az ellenfeleit veszi észre, és csak démonizálni tudja őket. '85-től a frissen megjelenő ellenzékkel szemben ugyanez a démonizálás ment, ahogy az állampárt óvta a társadalmat attól a „veszélytől”, amit az ellenzék jelent. Ráadásul ugyanígy ők is alulról épültek le. Bár az MSZMP véglegesen 1988-89-ben, fönt omlott össze, de addigra alulról már elkorhadt. Nagyon érdekes, hogy a többség nem veszi észre, bár egy-két elemző igen, hogy

a Fidesznek most majdnem hatszáz kádere kihullott az önkormányzati pozíciókból, és elvesztett 24 fontos várost.

Győr sokaknak feltűnt, de itt van még Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Pápa, Keszthely stb. A Balaton környéki településeket sorban elvesztette. Szerintem, ha egyszer valaki nekiáll és megnézi, hogyan lehetett Balatonalmáditól Hévízig sorra elveszteni az öt-hat nagyobb balatoni települést, biztos kiderül, hogy ennek az oka az az elvtelen, a helyi lakosságra érdekeire legkevésbé sem tekintettel lévő nyomulás volt a nagyértékű ingatlanokért. Hiába voltak az ittlakók fideszesek, azért azt látták, hogy Tiborczot, meg a többit semmi más nem érdekli, csak az ingatlanvagyon felhalmozása. És szerte az országban nagyon sok olyan városban roppant meg a Fidesz, ahol korábban nagyon stabilnak tűntek régóta. De itt vannak a Pest környéki települések is. Törökbálint, Biatorbágy, Dunakeszi, Ócsa, a pesti vonzáskörzetben lévő régóta jobboldali települések, most ott is megbukott a Fidesz. Könnyű Szijjártónak fideszesnek lenni, miközben ember nem mondaná meg, hogy van-e bármiféle ideológiája a szörnyű nagy egóján kívül, de

egy diósdi, dunakeszi, biatorbágyi fideszesnek naponta kell szembenéznie az emberekkel, és arra is válaszolni, hogy mi is van itt a szomszéd faluban lévő akkugyárral? Hogy képzelitek ti ezt?

Szóval ez az alulról való korhadás, és valóban a folyamat egésze a nyolcvanas évek második felére emlékeztet.

– Viszont az akkori MSZMP felülről is már egy anakronisztikus intézmény volt, már nem igazából sugárzott erőt, egy-két megszólaláson kívül. Itt azért ez nem mondható el Orbán Viktorékról.

– Emiatt lehet, hogy 2026-ban sem lehet megbuktatni, de hogy kétharmada nem lesz, az egész biztos. Attól függ, hogy mit tanulnak ebből a választásból.

Ha a tanulás annyi, amit az eddigi megszólalásaikból látok, akkor már 2026-ban is veszélyben lesznek.

Nem biztos, hogy még egyszer, harmadszor is el lehet vinni a kétmilliós bázist csupán a háborús riogatással. A legrémesebb talán az, hogy a Fidesz 2024-ben mennyire nem tudott semmi újat mondani. Elővették a 2022-es kártyát, hogy vannak a háború- és a békepártiak, aminek akkor a magyar nép beugrott, de most már mindez csak arra volt elég, hogy ha nincs ez a háborús hisztéria, akkor ez a 2 millió ember sincsen meg. De hol van ez a 3 millió 200 ezertől, a 2022-es bázistól? Szerintem biztos, hogy ennél többet tanulnak ebből, de azért ez a mostani egybites üzenetük meglepő volt. Meglepő volt az is, mennyire nem tudtak Magyar Péterrel mit kezdeni, mert mindig késve reagáltak, és amikor reagáltak, abból viszont mindig Magyar Péter húzott hasznot. Kezdték azzal egy hónapon keresztül, hogy személyi sérelmekkel, frusztrált emberekkel nem foglalkoznak. Aztán március 15. volt a nagy pofon, amikor Magyar Péter több embert ki tudott vinni az utcára, ráadásul sokkal több fiatalt is, mint ők, csak akkor jöttek rá, hogy itt valami komolyabb dologról van szó. És akkor jött ez a második hullám, a lejáratás. Majd a feleséget beizzítjuk, ez biztos elégeti a fickót. Az már eleve kontraproduktív volt, hogy Hajdú Péterre bízták ezt, akinek semmiféle szakmai és emberi hitele nincsen az országban. Ki is derült április 6-án, hogy még többen lettek, mint amennyien korábban voltak. Akkor jött az az univerzálisnak képzelt támadás, hogy ez az egész az ellenzék belügye, mi nem foglalkozunk vele. Ez már végképp hihetetlen bárgyú hozzáállás volt.

És később pedig végképp meg voltak lőve, amikor ez a fickó elkezdte járni az országot.

Utoljára 2002-ben Orbán volt képes arra, hogy ennyi embert közterekre kivigyen. De az huszonkét éve volt. A mai Orbán erre már nem nagyon képes, és az az igazság, hogy az a huszonkét év a politikai életben nagyon meglátszik az emberen. Tehát a fene nagy kommunikációs üzem csak a lejáratásig jutott, a megafonosok pénzzel való kitöméséig, a hirtelen rágalmakig, de érdemben egyszer sem tudtak reagálni, csak a tények eltagadásáig jutottak. Például a debreceni rendezvény esetében is így volt ez, őszintén szólva nem hittem el, hogy ezt ott is meg lehet csinálni, hogy ott is ekkora tömeg lesz. Olyan híradójeleneteket vettek fel, ami előtte volt másfél órával, vagy később. Lézengő embereket mutattak csak. Ugyanezt csinálta később az M1 a Hősök terével is. Miután én ott voltam, pontosan tudom, hogy másfél órával korábbi felvételeket mutattak erről is. Mi más vidéki ismerősökkel mentünk a térre találkozni, fél 1-re mentünk ki. Akkor láttam azt a képet, amit a híradóban mutattak, a lézengő, korán vidékről feljött emberekről, akik ott kódorogtak a téren. Képesek voltak ezt a képet mutatni, azt sugallva, hogy nagy felsülés lett ebből az egészből.

Ezek már nekem tipikusan azok a jelek, amikor kifárad egy hatalom, megpróbál kitalálni egy elképzelt valóságot,

és saját korábbi paneljeiből, saját patronjait sütögetve próbál az új helyzetre reagálni.

– Magyar Péter tényleg hatalmas energiával vitte végig ezt a kampányt. De ezt a hőfokot nem lehet fenntartani 2026-ig.

– Nem lehet, viszont ebben a rendszerben úgy lehet csak győzni, ha az egyéni választókerületekben te több jelölttel tudsz győzni. Nem is annyira a listás eredmény a fontos, mert a listás eredményben akár a 10 százalékpontos különbség is elviselhető. Ha a 106 körzetből legalább 65-öt elviszel, akkor még azt is kibírod, ha ekkora különbség van a listán, mint ami most volt a Fidesz és Tisza között.

Az számít, hogy a 106 körzetben megtalálod-e azokat a jelölteket a Fidesz jelöltjével szemben, akiket a nép ott helyben el tud fogadni.

Még ezzel nem számolnak szerintem, de ennek a tavaszi országjárásának később lehet még nagyobb jelentőség. Annak, hogy ez az ember Soprontól Battonyáig, Zalaszentgróttól egészen Kisvárdáig el mert menni számos Fidesz-fészekbe. Amikor elment Zalaszentgrótra, azt mondtam, hát ez nem normális ötlet. Zalaszentgróton volt Mindszenty szűkebb hazája, itt volt tizenvalahány évig plébános. Ott ember nem látott még nem jobboldali szavazót. Ott is összegyűlt nagyon nagy tömeg, és úgy tudom, hogy más, tipikus fideszes helyeken is nagy érdeklődés volt iránta.

Ha ezt a felhajtóerőt ki tudja arra használni, hogy mind a 106 körzetben, ahol ő már személyesen járt, tud mindenhol jelölteket állítani, és ha ebből 60-65 körzetet megnyer, akkor megnyerheti a választást egyedül is.

Persze ő ezt rendszeresen deklarálja is, hogy nem akar szövetséget kötni senkivel. Azért ezt majd meglátjuk. Ilyet könnyű mondani, de láttam én ilyesmit már korábban is. '98-ban, amikor Deutsch Tamás azt mondta, hogy ők a kisgazdákkal soha nem fognak együttműködni, vagy Magyar Bálintot '94-ben, hogy ők a szocialistákkal soha, aztán mégis csak másként alakultak a dolgok. A realitások azért ezeket a fogadalmakat rendre felül szokták írni, de maradjunk annál a lehetőségnél, hogy megpróbálja egyedül.

Ha megpróbálja végül egyedül, akkor viszont neki nem szabad nyaralni menni, neki ki kell termelni néhány hónapon belül az egyéni körzetekbe szánt jelöltjeit. Ha ezt úgy csinálná, ahogy az uniós jelölteket választotta ki, tehát mind a 106 körzetben is pályáztatná a helyeket, és aztán a helybéliekkel megszavaztatná, gyakorlatilag előválasztás módjára,

az olyan politikai innováció lenne, amitől a többiek hanyatt dobnák magukat, mert nem tudnák utána csinálni.

De ez az ember egyszer már megcsinálta, hogy körbejárta az országot, és mindenütt hagyott személyes, kézzel fogható nyomot magáról. Tehát ha ez lesz, ha ki tudja termelni mondjuk egy fél éven belül a jelöltjeit, akkor nem gondolom esélytelennek arra, hogy megverje a Fideszt akár 2026-ban is.

– Az mindenképpen érdekes, hogy ezt az egész kampányt Magyar Péter teljesen más eszközökkel, látható pénzköltés, plakátok nélkül, leginkább az online közösségi médiában csinálta végig. Megmutatta, hogy semennyi pénzből igenis fel lehet mutatni eredményt.

– Tegnap néztem, hogy a Facebook követői 800 ezer fölött vannak. És még ott van Instán, a Tiktokon is. Az elöregedett pártoknak, élén Gyurcsányékkal és a szocialistákkal, fogalmuk nincs arról, hogy

Magyarországnak a 40-45 alatti fele a hagyományos médiát már nem használja.

Nem érdekli őket. Az egykori tanítványaimnál, akik tévérendezőnek készültek, döbbenten látom, nincs is náluk tévékészülék. Annyira átalakult a tájékozódás rendszere, amivel Magyar Péter, meg akik neki segítenek, teljesen tisztában vannak. Olyan előnyre tettek szert ebben a néhány hónapban, hogy szerintem ez még neki kitart egy ideig. És itt az újabb innováció, a pártoló tagság. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy bejön-e az, hogy 50 ezer ember legyen, akik hajlandóak anyagilag is támogatni őket. Ez az ötlet nem annyira eredeti, Barack Obama csinálta, valamikor 2007-2008 környékén. Nem ment a nagytőkéhez, hanem 5-10-20 dolláros adományokkal töltötte fel a kampánykasszát. Be tudott vonni ebbe 6-7 millió embert. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyire járható ez a megoldás nálunk.

Ha tényleg összejön 50 ezer támogató, akkor azt számoltam, hogy ebből milliárdos összeg is kijöhet, ami azt jelenti, hogy tényleg lehet önfinanszírozó az egész vállalkozása.

Ha ezt az akadályt is veszi, akkor simán röhögheti szembe a Fideszt is, meg a többieket is, hogy nem érdekeltek, nem szorulok én arra rá, hogy költségvetési eszközökkel akartok-e engem megfojtani.

– Arról beszélt, hogy Magyar Péternek esetleg szövetségre kell lépnie majd más erőkkel, amit most még teljességgel kizár. A szövetségkötési kényszer érthető, hiszen nagyon aránytalan választási rendszerünk van. Ennek ellenére ő azt mondja, hogy először megpróbálja teljesen eltakarítani a jelenlegi ellenzéket, ilyen módon kiiktatva a választási törvény csapdáját.

– Én a helyében ilyeneket nem mondanék.

De nem kell neki eltakarítani az ellenzéket, mert eltakarítja az saját magát.

Például a DK-nak nem volt semmi más mondanivalója az utolsó három héten, csak annyi, hogy Rogánnal versengve szidták Magyar Pétert. És hogy a DK ennyire leszerepelt, abban szerintem nagyon erősen benne volt az is, hogy nem volt más üzenetük, mint Magyar Péter szapulása. Legalább 16 százalék körüli eredményt vártak, és lett ebből 8 százalék. Tehát nem kell Magyar Péternek eltakarítani az óellenzéket, ahogy mostanában nevezik, mert ez a választás nagyon komoly lépés volt afelé, hogy maguktól is leszerepeljenek.

Az lesz nagyon érdekes, ha az ellenzék emberei helyben, a városokban, falvakban szép lassan elkezdenek-e majd beállni Magyar Péter mögé helyi szinten, mert akkor nagyon hamar megváltozhatnak az erőviszonyok.

Hova álljon egy szocialista vagy DK-s, esetleg Momentumos eredetű önkormányzati képviselő, vagy polgármester? Mert nem lesz párt, aki mögé állhat. Ő meg ott lesz öt évig, mint polgármester, vagy mint közgyűlési tag. Választhat a Fidesz meg Magyar Péter között. Mást nem tehet.

– Sokakat foglalkoztat Magyar Péter személyisége. Tegyük fel, megnyeri a választást. A pártja jelenleg egyet jelent vele. Láttunk egyszemélyi, vezérelvű pártokat a magyar politikában, Torgyán kisgazdáitól kezdve Orbán Fideszén át a DK-ig. Ilyenkor az emberben megszólalhat egy vészcsengő, mert a vezérelvű pártoktól sok jót nem kaptunk eddig.

– Tény, hogy Magyar Péter karakterében van egy csomó olyan veszélyforrás, amit négy hónap után, már most lehet látni. Az a fajta, nagyon sarkos gondolkodás, hogy imád fekete-fehérben, pluszban-mínuszban, jóban-rosszban gondolkodni, ami hát nem mondom, hogy sohasemnem hozhat eredményt, mert például egy Trump nevű idiótából is így lett amerikai elnök, nem is oly régen. Tehát nem mondom azt, hogy feltétlen sikertelen ez a fajta karakter, de Magyarország nem Amerika. Sőt, ha közelebbről megnézzük, akkor maga Orbán is mindinkább ezzel az egyszerű világképpel operál. Igaz, ő már hatalmi pozícióban teszi ezt. Azt gondolom, hogy ez itt mégsem megy tartósan.

És főleg, a bázisbővítő/báziskereső fázisban nem lehetséges csak barátban és/vagy ellenségben gondolkodni. És az is igaz, hogy tartósan a politikai életben eredményesen megmaradni egyetlen emberként nem lehet,

de szerintem nem is számol ő ezzel. Hanem, sok más, egyéb lehetőséggel. Feltehetően arra is készülnek, hogy ki fogják használni azt az esélyt, amit eddig az ellenzék tíz éve nem volt képes megcsinálni. Az európai uniós képviselőknek ugyanis joguk van felszólalni a magyar parlamentben, bármikor. És ők arra készülnek, hogy mihelyt meglesz a helye funkcionálisan a hét képviselőjüknek, akkor

rendszeresen meg fognak jelenni a magyar parlamentben, amitől hülyét kap majd a Fidesz.

A másik, ahogy a programjukat tervezik kialakítani. Öt-hat kulcsfontosságú területen munkacsoportjaik lesznek, és ezek kormányprogram-ajánlatot adnak a népnek, majd ezt meg is vitatják velük, és ez lesz majd egy „társadalmi szerződés” alapja. Azaz nem egyből akarnak kormányprogramot csinálni, hanem olyan szakértők fogják ennek az előzetes anyagait csinálni, amit majd oda lehet rakni a nyilvánosság elé, hogy vitassák meg ezeket. Erről Magyar Péter rendszresen beszélt is az országjárása során. Persze ezek mind dumák addig, amíg nem csinálják meg őket. De ha már ilyen forgatókönyv van a fejében, és állítólag tényleg vannak ilyen szakértők, akkor

ez megint egy olyan innováció lehet, ami megint felülmúlja az összes eddigi párt ide vonatkozó ötleteit.

Őszintén szólva már az EU-listára is olyan embereket találtak, amitől elámultam, mert azok az emberek akármilyen párt szavazóközönségének is megfeleltek volna. Ha még 30-40 ilyen embert talál, és ezeket potenciális tárcabirtokosként tudja bemutatni, akkor éppenséggel magától feloldódik az a probléma, hogy Magyar Péter mindig mindent ő szeret megmondani, mert lesznek mások is mellette, épp elegen.

– Azt mondja Magyar Péter, hogy csak két ciklust lehessen ezentúl betölteni miniszterelnökként, de képviselőként is.

– Bárcsak már ott lennénk, mert akkor ez azt jelentené, hogy már nem az Orbán-korszakkal kell számolni. Új alkotmányos rendszert is ígér, és azt is ígéri, hogy az új alkotmánynak társadalmi vita lenne az előzménye. Tehát nem egyszerűen azt akarják, mint ahogy ez történt 2011-ben, hogy Szájer Józsi megír egy új alkotmányt, aztán a parlament meg tizennégy napnyi tárgyalás után megszavazta. De ha az lesz, amit ígér, hogy először lesz egy ajánlat, egy vázlat, utána társadalmi vita lesz, és ennek a vitának az eredménye után fognak érdemben alkotmányozni, akkor

ez az lenne, ami elmaradt '90-ben is, meg '97-ben is, amikor egyszer majdnem elfogadták az új alkotmányt a szocialista kormány idején.

akkor is néhány szavazaton múlott, hogy nem lett új alkotmány. Horn Gyula akkor kormánytagokat rávette, hogy ne szavazzanak az előterjesztésre. Szekeres Imre meg ott állt hülyén a parlamentben, mint frakcióvezető, hogy pont a saját pártja néhány embere embere hiányzott a kellő többséghez. Az alkotmányozásban történt, 35 évnyi meddő és vitatható előzményekhez képest, nem is lenne olyan nagy erőfeszítés az, amire például most Magyar Péter készül. Csak a normalitás, amitől viszont már réges-régen el kellett szoknunk...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
László Róbert: Ha Fidesz úgy érzi, veszélyben a hatalma, vagy az ellenzék szerezne kétharmadot, azonnal arányossá teszik a választási rendszert
A szakértő szerint a választásnak az is nagy tanulsága, hogy az ideológia egyre kevésbé fontos. A választók már azt nézik, hol látnak erőt, és kiről gondolják, hogy őket képviseli majd.
Fotó: RTL - szmo.hu
2024. június 15.



A június 9-i választás egyik legfontosabb tanulsága, hogy minden szavazat számít – mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Lakmusz konferenciáján.

A beszélgetést még azelőtt tartották, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kihirdette volna a Karácsony Gergely – Vitézy Dávid összecsapás végeredményét, de azóta még inkább igaz lett, amit László mondott. Karácsony mindössze 41 szavazattal nyerte meg a főpolgármester-választást. Az újraszámolás során Vitézy 395 plusz szavazatot kapott, míg Karácsony 112-t, így tartotta meg eredeti, 324 szavazatos előnyét.

Vitézy kérte az újraszámolást, mert azt gondolta, sok helyen érvénytelennek számolták a rá leadott szavazatokat. Jogorvoslati körök még jöhetnek, Karácsony is belengette, hogy új választás kiírását fogja kérni, de valószínűleg ebből nem lesz semmi.

László Róbert a konferencián arról beszélt, hogy ez a szoros választás a következő 10 évben hivatkozási alap lesz. Az emberek úgy gondolhatják, hogy ha Budapesten is tud dönteni 1-2 szavazat, akkor miért ne lehetne így egy országos választáson is? Ennek így lehet egy „népművelő” hatása.

Az EP- és megyei listás adatok összevetéséből látszik, hogy a Tisza Párt szavazóinak másodlagos preferenciája a Mi Hazánk. Utóbbi pont a Tisza miatt nem lett nagy párt – mondta László Róbert.

„A liberális értelmiségnek nagyon szimpatikus a Tisza nyomulása, de a szavazótáborban sok olyan ember van, akivel korábban nehezen képzelték el, hogy egy irányba szavazzanak, de most ez történt. A Mi Hazánk törekedett egy harmadik utas pozíció megszerzésére, Magyar ezt elvitte, de nagy az átjárás a kettő között” – tette hozzá László Róbert.

A szakértő szerint a választásnak az is nagy tanulsága, hogy az ideológia egyre kevésbé fontos. A választók már azt nézik, hol látnak erőt, és kiről gondolják, hogy őket képviseli majd. Magyar pedig pont ezt kommunikálja, és alkudozás helyett felszántja az ellenzéket.

„Az emberek fluid módon közlekednek a politikai erők között. A Tisza most a legkülönbözőbb társadalmi csoportokban vonzónak számított, de ez nem biztos, hogy így marad, a one-man show nem lesz elég. Jelenleg viszont Magyar bármit mond, csak gyarapszik a tábora, és olyasmiket néznek el neki a választók, ami korábban elképzelhetetlen volt.” Például azt, amit Európáról vagy Ukrajnáról mond, ami több kérdésben nagyban hasonlít a Fidesz álláspontjára, vagy azt, hogy június 4-én kiposztolta: „magyar az, akinek fáj Trianon.”

László arról is beszélt, hogy 10 éve ezt a szélsőjobboldali Jobbik tette volna csak meg, „és elképzelhetetlen lett volna, hogy egy baloldali érzelmű ember szemet hunyjon efölött.”

(via 444.hu)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tálas Péter: A NATO egyszerűen rákényszerítette Magyarországot arra, hogy elálljon a vétótól Ukrajna ügyében
A szakértő szerint valójában soha senki sem kérte Magyarországtól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, Jens Stoltenberg pedig megkapta, amiért jött. A valódi tét az, hogy Ukrajna támogatása akkor is folytatódhasson, ha Donald Trump nyer.


Miután Orbán Viktor hónapokon át szinte kizárólag arról beszélt, hogy háborús veszély fenyeget, egy világháború, sőt, egy atomháború sem kizárt, és a Európai Parlamenti választások valódi kérdése, hogy a háborút vagy a békét választjuk,

a választások után egy csapásra eltűntek a háborús plakátok az utcákról.

Szerdán pedig Magyarországra érkezett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és Orbán Viktor két fontos kijelentést is tett. Egyrészt azt, hogy a magyar kormány nem blokkolja többé az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket, másrészt azt, hogy a NATO főitikára megerősítette, ami a szervezet alapokmányában amúgy is szerepel: a NATO területén kívül minden katonai akcióban önkéntes a részvétel. Volt-e valójában háborús veszély? Mit kaphatott Magyarország cserébe azért, hogy elállt az elmúlt időszakban sűrűn alkalmazott vétóktól? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

- Miért pont most jött Budapestre a NATO-főtitkár?

- Azért jött most ide, mert július 9. és 11. között lesz Washingtonban egy NATO-csúcs, amin fontos döntéseket akar meghozni a szövetség. Ilyenkor általában a főtitkár felkeresi azokat az országokat, amelyekről úgy gondolják, hogy eltérően viszonyulnak a tervezett döntésekhez. Magyarországgal kapcsolatban közismerten ilyen ügy az ukrajnai háború és az ukránok támogatásának a kérdése. Jens Stoltenberg tehát azért jött Budapestre, hogy a csúcstalálkozó előtt tisztázza a szövetség és Magyarország közötti nézetéréseket, és megpróbáljon valamilyen kompromisszumot létrehozni.

- Meglátása szerint ez sikerült?

- Azt gondolom, hogy igen. Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy Magyarország nem fogja blokkolni a NATO döntéseit az orosz–ukrán háború ügyében. Ez azt jelenti, hogy a konstruktív tartózkodást választottuk a vétózás és az állandó vita helyett. Ez mindenféleképpen megkönnyíti a szövetségnek az orosz-ukrán háború ügyében a döntéshozatalt.

- Milyen döntésekről van szó?

- Ami miatt közös döntésre szükség van, az valószínűleg az, hogy a washingtoni csúcstalálkozón szeretnék az eddigi Ukrajnának nyújtott segélyezést tagállami szintről NATO keretek közé emelni. Vagyis azt szeretnék elérni, hogy annak a szerepnek bizonyos elemeit, amit eddig az USA vállalt Ukrajna támogatásában, vegye át a szövetség egésze.

Mindezt annak érdekében, hogy ha Donald Trumpot választanák meg az Egyesült Államok következő elnökének, akkor ne legyen lehetősége egyszerűen kilépni Ukrajna támogatóinak sorából, illetve ne tudja a támogatást jelentősen csökkenteni.

Mondok egy nagyon egyszerű példát. A NATO azt tervezi például, hogy kiképzési tevékenységeket fog folytatni Ukrajna területén, mivel az nagyon költséges, hogy az ukrán katonákat valamelyik NATO-tagországba szállítják, és ott képzik ki őket. Sokkal egyszerűbb ezt helyben megoldani. Magyarország egy ideig azt akarta elérni, hogy a NATO egyáltalán ne csináljon ilyet. Amikor a tagállamok többsége azt mondta, hogy erre feltétlenül szükség van, akkor a magyar kormány válasza az volt, hogy ő ezt nem támogatja, illetve, hogy ki akar ebből maradni. Úgy tűnik ez utóbbi lesz a megoldás, mert ez egyébként sem lenne kötelező. Mert az úgynevezett NATO területen kívüli missziókban eddig is önkéntes volt a részvétel. Most odáig jutottunk, hogy Magyarország tudomásul vette, hogy 31 ország szeretné ezt támogatni, és ezért ő nem fog szembe helyezkedni ezzel. Ehelyett lesz a konstruktív tartózkodás.

- Mit kapott ezért cserébe Magyarország?

- Orbán Viktor bejelentése szerint a NATO-főtitkár megerősítette, hogy minden NATO-n kívüli katonai akció csak önkéntesen történhet. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott: Magyarország megkapta a szükséges garanciákat. Hadd tegyem azonban hozzá:

ezzel szerintem olyan sokat nem kapott, tekintettel arra, hogy az alapokmány szerint ezek eddig is így történtek. Vagyis az események egy másik olvasata szerint a szövetség most egyszerűen rákényszerítette Magyarországot arra, hogy elálljon az ellenkezéstől vagy a vétótól.

Az a probléma szerintem, hogy a magyar politikai vezetés az ukrajnai háborút úgy használta fel a választási kampányban, hogy az egy erősen szubjektív megközelítése és értelmezése volt az eseményeknek. Olyan mondatokat lehetett hallani, hogy Magyarország belesodródhat egy háborúba, hogy nem akarják, hogy magyar katonákat kelljen küldeni Ukrajnába vagy hogy magyaroknak kelljen meghalnia Ukrajnáért.

Az igazság azonban az, hogy senki nem kérte, hogy Magyarország katonákat küldjön. Senki nem kérte azt, hogy akár egyetlen magyar katona is meghaljon Ukrajnáért.

Olyanra pedig nem emlékszem a történelemből, hogy egy ország csak úgy belesodródott egy háborúba: abba vagy belépnek, vagy nem. Kivéve persze ha megtámadnak egy országot, mint tették ezt Ukrajnával. A választási kampányban ezek erős politikai kommunikációs elemek voltak, s azt gondolom, hogy most ebből kell majd visszafogni jelentősen.

- Tehát akkor a főtitkár megerősítette Magyarországnak azt, ami amúgy is benne van a NATO alapszerződésében?

- Gyakorlatilag igen. A főtitkár idejött, mert azt látta, hogy erős visszhangja volt az említett politikai kommunikációnak, és a magyar vezetés láthatóan annyira másképp ítéli meg háborút, illetve a NATO Ukrajna politikáját, hogy ezt tisztázni kell. Az egyébként várható volt, hogy tompítani kell ezen. Mert

azt külföldön is elég sokan kritizálták, hogy Magyarországon például sokan a béke vagy háború közötti választásként jelenítették meg a június 9-ei választást.

Amit legfeljebb politikai kommunikációnak tekinthetünk, mert a valósághoz nagyon kevés köze van.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Baranyi Krisztina leváltotta a Fideszt és az ellenzéket is: „Egyik politikai tábor mutyijait, alkujait sem tolerálom”
Ferencvárosban Baranyi jelöltjei minden körzetben nyertek. Most komoly tervei vannak, és beülhet a Fővárosi Közgyűlésbe is, attól azonban komolyan szorong, hogy az ellenzék elveszítheti a fővárost.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 14.



Ferencváros mind a 12 egyéni választókerületében a Baranyi Krisztinát támogató egyesület jelöltjei lettek a befutók. Egyszerre szerepelt le a kerületben a Fidesz-KDNP és a DK-MSZP.

A 2024-es önkormányzati választások előtt ugyanis a DK-MSZP koalíció váratlanul Gegesy Ferenc korábbi polgármestert indította Baranyi ellen. Gegesy 1990 és 2010 között vezette a kerületet, visszatérése a politikába meglepetésként hatott, ráadásul a kerületi esélyek ismeretében öngyilkos akciónak is tűnt, melynek kudarc lett az eredménye: 22,34 százalékkal harmadik helyen végzett, Baranyi viszont az ellenzék megosztása ellenére 43,75 százalékkal lett másodjára is polgármester. A DK-MSZP csupán kompenzációs listáról juttathatott be két képviselőt, csakúgy, mint a Fidesz-KDNP ugyanilyen módon hármat. Baranyi Krisztinával Sikerének titkáról és terveiről beszélgettünk.

– Másodjára lett polgármester. Mennyiben optimistább a testület összetételével kapcsolatban, hiszen ezelőtt öt évvel is úgy tűnt, hogy meglesz a többsége.

– Eddig elméleti többségem volt, a pártlogók alapján ellenzékinek tartott képviselők száma alapján. Ennek a testületnek az összetételébe most bele tudtam szólni, mint polgármesterjelölt.

Az öt évvel ezelőtti testület összetételébe egyáltalán nem engedtek nekem beleszólást. Egyetlenegy olyan képviselő sem volt, akit én javasoltam volna a testületbe.

Ugyanis az volt a feltétele az előválasztáson való elindulásomnak, hogy elfogadjam a pártok által már előzetesen kialkudott személyeket és arányokat. Most viszont beleszólhattam abba, hogy akár a pártok, akár a civil szervezet milyen jelölteket szeretne delegálni a képviselőtestületbe, és szabhattam feltételeket is. Például azt, hogy aki képviselő lesz, bárhonnan is jön eredetileg, egyesületi színekben tegye ezt, másrészt vállalja azt, hogy semmilyen módon nem fogja a pártérdekeit a kerület, a város érdekei elé helyezni.

– Lát garanciát is arra, hogy itt meg is marad ez az egység?

– Ezek az emberek, pontosabban a nagy többségük, látták, ami az elmúlt öt évben itt történt. Ismerik, hogy ennek a fajta működésnek milyen hátrányai vannak, hogy

milyen károkat okozott az, hogy nem állt az elméletileg a polgármestert támogató csapat a városvezetés mögött.

Tehát ők tisztában vannak azzal, hogy hogyan kell továbbra is átláthatóan, de hatékonyabban működnie egy városvezetésnek.

– Nem csak Magyar Péter az egyetlen, aki ellenzéket váltott, most ez a IX. kerületben is megtörtént.

– Én már évekkel ezelőtt sem rejtettem véka alá, hogy egyik politikai tábor mutyijait, alkujait sem tolerálom. Ha ilyet tapasztaltam, akkor szóvá tettem.

Például a parkolási ügyek feltárásakor az MSZP érintettségét ugyanúgy, mint a Fideszét. Pontosan lehetett tudni, hogy olyanokkal működöm együtt, akik tisztességesek, és akik a város javát akarják. Nyilván ez a hangulat is benne van, de azt gondolom, hogy például Gegesy polgármester úr jelöltjeinek nagyon nem tett jót, hogy a nevük mellett DK-MSZP logó szerepelt.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere politikai pályafutását civil aktivistaként kezdte, kiemelkedve környezetvédelmi és antikorrupciós tevékenységeivel. 2010-ben csatlakozott az LMP-hez, majd 2019-ben független jelöltként nyerte el a polgármesteri címet, az ellenzéki pártok támogatásával.

Tevékenysége során Baranyi számos konfliktusba keveredett, különösen a kerületi korrupció elleni küzdelemben, nemcsak a Fidesz politikusai közül szerzett magának így ellenségeket. Fideszes elődje, Bácskai János például nem is volt hajlandó kezet fogni vele, amikor 2019-ben átadta hivatalát Baranyinak. A helyi ingatlanügyek átláthatóságát célzó intézkedései is sok vitát váltottak ki, és több esetben is szembe kellett néznie a régi politikai elit ellenállásával. Az önkormányzati döntéshozatal során gyakran került szembe az elvileg őt támogató pártok képviselőivel is.

– Ez is lett volna a következő kérdésem, Gegesy Ferenc indulása, aki kiváló polgármester volt a kerületben húsz éven át, ráadásul az ön tanácsadója is az elmúlt ciklusban. Mindezt látva elcsodálkoztam, hogy ön ellen elindult a polgármesteri címért.

– Hát még én hogy csodálkoztam! Gegesy Ferencet 2010-ben a szocialisták buktatták meg, illetve 2014-ben is ellene kampányoltak úgy, hogy formailag őt támogatták.

– Beszélt azóta Gegesyvel, hogy mi történt?

– Nekem február eleje óta nem veszi fel a telefont, és most sem gratulált, nem hívott, egy üzenetet sem írt, így nem tudtam vele beszélni. Annyit tudok, amit a Szabad Európának nyilatkozott, hogy

személyesen Gyurcsány Ferenc kérte fel, hogy polgármesterjelöltként elinduljon. Hogy erre Gyurcsány Ferencnek milyen motivációi voltak, azt tőle kellene megkérdezni, én nem tudom.

Gegesy polgármester úr motivációiról még ötletem sincs, pedig sokat gondolkodtam rajta. Ez neki kizárólag árthatott. Szerintem a legjobb eredmény, amit el tudott volna érni, az az, hogy a Fidesz lesz a befutó. Ismerte ő is azt a közvélemény-kutatást, amit igaz, hogy még decemberben készítettünk, de egyértelműen megmutatta, hogy a kerületben a DK és az MSZP támogatottsága milyen alacsony. És ez azóta csak csökkentt.

– Ha októbertől megváltozik a képviselő-testület is, lényegesen szabadabb keze lesz. Mik azok a legfontosabb prioritások, amiket a következő öt évben Ferencvárosban meg szeretne valósítani?

– Az Ecseri út felújítása lesz a legelső, amihez újra hozzákezdünk. Gyakorlatilag puccsszerűen állították le a képviselők, mert Gegesy Ferenc nem szeret pénzt költeni közterület-felújításokra. Vannak olyan, nem feltétlenül a polgárok számára látványos változások, amelyeket mindenképpen meg kell csinálnunk. Az intézményeink, cégeink és a hivatal működése is lehetne sokkal hatékonyabb, ügyfélbarátabb, ügyfélközpontúbb és gyorsabb. Ez viszont nem kevés munkába kerül. Remélem, hogy ezen egy-másfél év alatt túl leszünk, és akkor már érzékelhető lesz a lakók számára is. Nagyon fontos az egészségügyi szolgáltatásaink minőségének a javítása, bár ez döntően más szereplőkön múlik. Alig van orvos ma Magyarországon, ezért nálunk is várni kell a különböző szakorvosi vizsgálatokra. Bár tényleg igyekszünk mindent megtenni, de az orvosaink nagy része nemcsak nálunk dolgozik, hanem még három másik munkahelyen is.

Nyilván nem tárhatom szét a kezem, hogy akkor kérjék számon az egészségügyi kormányzaton az orvoselvándorlást. Ebben nekünk amit lehet, meg kell tennünk, hogy akár az alapellátásban, akár a szakellátásban jobb szolgáltatásokat nyújtsunk.

Erre is van egy kész tervünk, ezt már elkezdtük végrehajtani. Remélem, hogy év végére ebben már szemmel látható javulást tudunk elérni. Természetesen folytatjuk a városrehabilitációt azokkal a forrásokkal, amelyek a rendelkezésünkre állnak. Nagyon erős kritika volt a kampányban velünk szemben ennek lassulása, de Gegesy Ferencnek a kilencvenes és a 2000-es években rengeteg külső forrása volt rehabilitációra, nekünk ebben a három évben (csak annyi volt, hiszen az első kettőt elvitte a Covid) nem volt külső forrásunk a városrehabilitáció folytatására. Mégis, ettől függetlenül ki tudtunk üríteni 15 házat, és a komfort nélküli lakásokból összkomfortba tudtuk költöztetni több mint 300 családot. Egy épületet már átadtunk, most folyik egy másiknak a felújítása, a harmadik tervezése is befejeződött, tehát szerintem ezzel is elég jól tudunk haladni. Szeretnénk újabb közterület-felújításokba is fogni.

A Ráday utca egy részének sétálóutcává alakítása és az ezzel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések, amit mindenképpen meg akarunk csinálni.

Négy, úgynevezett Egészséges Utca kialakítására pályáztunk a fővárosnál. Ha esetleg egyet vagy kettőt elnyerünk, akkor is, saját forrásból mind a négyet szeretnénk megvalósítani. A Lónyay utca ferencvárosi kezelésben lévő részét is szeretnénk felújítani, a Bakáts utca még hátramaradt felének a felújítását tervezzük, mert a Bakáts tér felújításával a Bakáts utca egyik része már megújult. Nagyon szeretnénk azt a típusú kulturális nyitottságot bővíteni, amivel nem intézményekbe szorítjuk, nem közművelődési szinten tartjuk a kultúrát Ferencvárosban, hanem kivisszük az utcára, lehetőséget adunk kortárs, fiatal művészeknek a bemutatkozásra. Folyamatos utcai programokkal tudunk életet vinni a tereinkre.

– Ön olyan szerencsés, hogy polgármesterként továbbra is tagja lehet a Fővárosi Közgyűlésnek, mint a Kutyapárt listavezetője, miközben mostantól a kerületi polgármesterek nem lesznek automatikusan tagjai a Fővárosi Közgyűlésnek. Egyáltalán, beül?

– Én beülök mindenképpen. Eddig én is azt gondoltam, hogy szerencsés vagyok, mert közvetlenül tudom majd képviselni a kerületem érdekeit, de most már egy kicsit szkeptikus vagyok. Olyan összetételű lett, azaz lesz a Fővárosi Közgyűlés, amiben jelentős kockázatokat látok, akár a várospolitikai prioritások szem előtt tartása, akár döntés- vagy működőképesség megőrzése tekintetében. Sok helyen elmondtam, hogy

tényleg szorongok amiatt, hogy Budapestet esetleg elveszíti az ellenzék.

Reméljük a legjobbakat, hogy mégiscsak a városlakók érdekeit fogják szem előtt tartani, amellett is, hogy a pártok nyilvánvalóan a 2026-os választási kampányra fogják használni a fővárosi politikát.

– Egyesületi színekben lett polgármester Ferencvárosban, viszont a Kutyapárt listavezetőjeként került be a Fővárosba. Ott mégiscsak a Kétfarkú Kutya Pártot, mint pártot is képviseli. Hogy egyeztethető ez össze?

– Én értem, hogy ez kívülről így néz ki. De megpróbáltam már a jelölésemkor is világossá tenni, hogy ez nem így van.

A kerületemet képviselem elsősorban, és volt olyan nagyvonalú a Kétfarkú és egyébként a másik két párt is, amely felkért, hogy meghagyta azt a szabadságomat, hogy szabadon szavazhassak,

véleményt formálhassak mindenféle párt-képviselet nélkül. Nem véletlenül fogadtam el a kétfarkúak ajánlatát. Azokban a várospolitikai kérdésekben Budapesttel kapcsolatban, amit átbeszéltünk a listavezetés elfogadása előtt, olyan mértékű átfedés volt, hogy én nem látom azt, hogy kenyértörésre kerülhetne a sor, mert a legtöbb dologról ugyanazt gondoljuk, és nincsen szavazási fegyelem sem. Ezt ők is tudomásul vették, én pedig maradhatok önazonos a fontos kérdésekben. Szerintem ez jól fog működni. Nyilván mindenben van kockázat, ilyen még nem volt se nálam, se náluk, de van némi tapasztalatom, hogy ők bizonyos területekhez hogyan viszonyulnak, hiszen Döme Zsuzsa társelnök asszony az én alpolgármesterem, aki az egyik legbiztosabb támaszom és segítségem a polgármesteri munkámban. Hihetetlen jól működik, hatékonyan dolgozik, kreatív.

– A leendő Közgyűlésben ott van a Tisza Párt, mint új erő, nagy frakcióval, akikről igazából nem tudunk semmit azon kívül, hogy a nagyon erős protest hangulat vitte őket be. Mit gondol, ez most nehezíteni vagy könnyíteni fogja a dolgát?

– Én ezt kockázatnak tartom a Fővárosi Közgyűlés működésében, mégpedig azért, mert

nem tudunk semmit azokról a közgyűlési tagokról, akik a Tisza párt listáján jönnek a fővárosba. Olyannyira nem, hogy van, akinek még a fényképe sincs fenn a valasztas.hu-n.

Nem tudjuk, hogy melyik listát fogják majd választani, mert több esetben azonosak a nevek az EP-listával. Semmit nem lehet tudni arról, mit gondolnak erről a városról, csak feltételezni tudom azt, hogy ők hogyan működnének ott. Nekem az a feltételezésem, hogy mivel az EP-ben nem nagyon lehet Orbán Viktor ellen politizálni, azonban nekik a céljuk az, hogy 2026-ban egyedül leváltsák Orbán Viktort, ezért ezt a típusú politikát a Fővárosi Közgyűlésben fogják folytatni, hiszen építkezniük kell, erősödni akarnak.

– Gondolhatnánk azt is, hogy egy feltörekvő párt esetében mindenképpen fel kell mutatni egyfajta konstruktivitást, mert máskülönben nem kapja meg a bizalmat azoktól, akik változást akarnak. Ebben nem bízhatunk?

– Az a baj, hogy erről mindenki engem kérdez. Őket kellene megkérdezni.

– Mégis, mit gondol a Magyar Péter- és Tisza Párt jelenségről?

– Nem ért váratlanul, ez nagyon régóta téma azok között, akik az ellenzék politizálásával elégedetlenek az elmúlt 14 évben. Én is ilyen voltam, nem tagadom. Széles körben elfogadott vélemény, hogy ezt a nagy monolitot, amit mindenféle eszközzel, közhatalommal, pénzzel, propagandával megteremtettek és bebetonoztak, csak belülről lehet megrepeszteni. Én korábban több ilyen szereplőre számítottam. Végül egy lett. Maga a jelenség tehát nem lepett meg, az viszont igen, hogy egy deklaráltan jobboldali és csak mérsékelten EU-párti erőből lett az ellenzék vezető politikai ereje.

Link másolása
KÖVESS MINKET: