Nagyon tanulságos blogbejegyzést jelentetett meg egy panamai fiú, Renato Calcagno, aki évekig élt Magyarországon: azokat a dolgokat foglalta össze, amiket budapesti tartózkodása során a legfurcsábbnak talált a magyar emberekben.
Népünk furcsaságairól persze mindannyiunknak megvan a maga véleménye, egészen más azonban ezt egy külföldi nézőpontjából szemlélni. Calcagno ugyanis helyenként olyan dolgokat tart szokatlannak, amik nekünk teljesen természetesek.
Például nagyon furcsának találja azt, hogy Szenteste nálunk kiürülnek az utcák: míg Panamában ilyenkor hatalmas utcai felvonulásokat terveznek, addig mi családi körben szeretjük eltölteni ezt az ünnepet. Valamiért azt is érdekesnek találta a panamai fiú, hogy mi újévkor lencsét eszünk, nem úgy, mint a ők, akik csirkével köszöntik az új esztendőt.
De azt is különösnek tartja, hogy nálunk a férfiak lépnek be elsőként az éttermek ajtaján, és hogy hidegben is levesszük a kesztyűnket, amikor kezet fogunk valakivel.
Máskor olyan "problémákra" hívja fel a figyelmet, amit mi, magyarok talán észre sem veszünk, vagy nem tartunk annyira elterjedtnek. Például arról panaszkodik, hogy Magyarországon nagyon kis terek közé szorítva élnek az emberek: különösen a fürdőszobák méreteivel nem elégedett.
A lista egy másik pontján pedig azt fejti ki, hogy nagyon rossz szokás körbevezetni a vendégeket a lakásban, ahogyan azt a magyarok teszik, hiszen ilyenkor a hálószobát is megmutatjuk, ami a panamaiak számára szent és intim helyiség.
Végezetül egy szomorú meglátás is szerepel a listán:
Calcagno számára az tűnt fel először Budapestre érkezve, hogy a magyarok szokatlanul keveset mosolyognak.
Azért egy évtizednyi magyarországi tartózkodása alatt javult valamicskét a véleménye: már nem gondolja, hogy negatívok lennénk, egyszerűen csak nem mosolygunk olyan szabadon, mint a latin-amerikaiak.
Nagyon tanulságos blogbejegyzést jelentetett meg egy panamai fiú, Renato Calcagno, aki évekig élt Magyarországon: azokat a dolgokat foglalta össze, amiket budapesti tartózkodása során a legfurcsábbnak talált a magyar emberekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron Novák Katalinnak: Az mennyire inkorrekt, hogy a kegyelmi botrány eltussolása után a mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?
A volt köztársasági elnök temesvári szereplése után a színész kemény kérdéseket tett fel videóüzenetben. A kegyelmi ügy is újra előkerült.
A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.
Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.
A beszélgetés után a 444 stábja próbált kérdéseket feltenni neki az utcán, ám Novák nem adott konkrét válaszokat.
A felvétel nyomán Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója saját videóban szólította meg a volt államfőt, vette észre a 24.hu. Ebben több kérdést is feltett Novák Katalinnak:
„Biztos pokoli volt látni, ahogy elvették a tanárok sztrájkjogát. Ahogy a diákokat beidézték a rendőrségre, mert kiálltak a szabad oktatásért. Pokoli lehetett látni, ahogy a kórházakban állnak le a műtétek. Hogy a külögyminisztérium élén Szijjártó Péterrel hogyan próbálja eltussolni, hogy orosz hekkerek feltörték a szervereket. És pokoli lehetett látni a NER gazdagodását, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Erre gondoltál, ugye?”
A színész a kegyelmi ügyet is szóba hozta, amely végül Novák lemondásához vezetett.
„Azért nekünk, magyaroknak lenne kérdésünk: kinek a kérésére, unszolására adtál kegyelmet egy pedofil segítőjének, K. Endrének?” – tette fel a kérdést.
Molnár reagált arra is, hogy Novák a 444-es újságírót inkorrektnek nevezte:
„Az inkorrektséget én sem szeretem. Az mennyire inkorrekt, hogy miután eltussoltátok a kegyelmi botrányt, mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?”
Végül Varga Judit nevét is megemlítette, aki asztalosként képzeli el a jövőjét, és arra utalt, hogy szerinte Nováknak is érdemes lenne más útra lépnie.
„Követhetnéd barátnéd, Varga Judit példáját, és választhatnál rendes szakmát. Asztalosként készíthetnétek közös asztalt, ahová leültök közösen, szembenéztek a bűneitekkel, és közösen számot adtok róla. Az asztalhoz fát az erdőből tudtok szerezni. Tudod, melyik erdőből…” – fogalmazott.
A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.
Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
37 órás utat tettek meg, a fél világot körberepülték az amerikai B-2-es lopakodó bombázók, hogy megsemmisítsék Irán legjobban őrzött nukleáris létesítményeit
Először vetették be a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de hogy mekkora sikerrel jártak, egyelőre nem tudni. A támadás előtt nem sokkal a műholdak egy hosszú teherautókonvojt mutattak a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény bejárata előtt, ami azt jelzi, az irániak valamire készültek.
Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.
Élesben először vetették be a GBU-57 Massive Ordnance Penetratort, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpusztítóbb nem nukleáris bunkerromboló bombáját.
A fegyver akár 61 méter mélyre is képes behatolni a megerősített föld alatti létesítményekbe, például a betonbunkerbe vagy egy hegy gyomrába, mielőtt felrobban. Mivel a fordói urándúsító létesítmény a hírszerzés szerint ennél is mélyebben volt, egymás után több bombát is ledobtak, így minden egyes robbantással egyre mélyebbre fúródhatott a következő bomba.
Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete közölte, hogy az amerikai támadás után nem észlelt növekedést a három iráni nukleáris létesítmény környezetében a sugárzási szintben, de hozzátették, hogy tovább vizsgálják a helyzetet.
Hogy az amerikaiak milyen sikerrel jártak, azt egyelőre nem tudni, bár Donald Trump azt mondta, a létesítmények „teljesen és maradéktalanul megsemmisültek”.
Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.
A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.
Trump teljes sikerről szóló beszámolójával kapcsolatban azonban kérdéseket vet fel, hogy a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai vállalat az amerikai csapásokat megelőző három napban szokatlan tevékenységet figyelt meg Fordónál. A műholdképek tanulsága szerint június 19-én az irániak 16 teherautót, valamint buldózereket sorakoztattak fel a bejáratként szolgáló alagutak előtt. Másnap ezek északnyugat felé elhagyták a telephelyet. A londoni Open Source Centre elemzése szerint elképzelhető, hogy Irán esetleg egy csapásra készítette fel a létesítményt.
Emellett az iráni Atomenergia Szervezet vezetője, Mohammad Eslami június 12-én arról beszélt, hogy van egy új létesítményük is, amely „teljesen elkészült, és biztonságos, sebezhetetlen helyen található.”
Eslami szerint „amint a centrifugák telepítése és üzembe helyezése befejeződik, megkezdődik a dúsítás.” A nyugati hírszerző szolgálatok egyelőre nem erősítették meg Eslami állításait. David Albright biztonságpolitikai szakértő a New York Times-nak azt mondta, az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt található, amely közel 1600 méterrel van a tengerszint felett – így majdnem 800 méterrel magasabb, mint a Fordót rejtő hegy. Az irániak oda a legújabb centrifugákat akarták telepíteni, amellyel három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. Kérdés, hogy a projekttel meddig jutottak.
Az amerikai támadás után az irániak bejelentették, hogy válaszcsapásokra készülnek. A Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka, Mohszen Rezaei tábornok, aki tagja Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának, néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: ha Trump belép a háborúba, Irán csapást mér a térségben található amerikai katonai bázisokra, tengeri aknákat robbant fel a Perzsa-öbölben, és lépéseket tesz a Hormuzi-szoros lezárására.
Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.
A tankerhajók egy nagyjából tíz kilométer széles folyosót használnak, ami nem sokkal szélesebb, mint a Balaton. Itt jut át a világon felhasznált cseppfolyós gáz harmada, és az olaj negyede.
A folyosót amerikai hadihajók védik, de az elaknásítását csak nehezen tudnák megakadályozni. Amerikának közben arra is fel kell készülnie, hogy közvetlen támadás érheti a térségben állomásozó 40 ezer katonáját. Az általuk használt bázisok mind az iráni rakéták hatósugarában vannak.
Iránnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, hogyan válaszol. Ha megtorolja az Egyesült Államok akcióhát, egy nagy háborút kockáztat, amely akár a rezsim összeomlásához is vezethet. Ha viszont semmit sem tesz, akkor oda a tekintélye. A legyengült haderejű, nukláris fejlesztések nélkül maradt ország érdekérvényesítő képessége a töredékére csökkenhet a térségben.
De sokat kockáztat Donald Trump is. Választási ígéretei ellenére egy újabb háborúba vezette Amerikát, aminek a következményeit egyelőre nehéz felmérni.
Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor a Pride betiltásáról: Amikor a hatalom a rendőrségen keresztül jogászkodik, annak általában nincs jó vége
A politikai elemző szerint rossz vége lehet annak, ha a hatalom tiltások mögé bújik. Két képpel is üzent: az egyiken Orbán emlékei, a másikon a Pride-ot tiltó határozat szerepel.
Török Gábor politikai elemző a Facebookon reagált a rendőrség döntésére, amely betiltotta a Budapest Pride-ot. Bejegyzésében azt írta: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”
A poszthoz két képet is csatolt. Az egyiken Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvének egy oldala látható. A szövegben
a miniszterelnök arról ír, hogy a Fidesz megalapítása után a rendőrség kihallgatásra vitte, miután ifjúsági szervezetüket illegálisnak minősítették, holott az „alkotmányos alapokon áll”.
A másik képen a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtöki határozatának egy részlete olvasható, amelyben betiltják a Pride-ot.
Korábban Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy a főváros a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen rendezné meg az eseményt, amelynek hivatalos neve Budapest Büszkeség lenne. Bár a videó címében Karácsony is Pride-ként említette a rendezvényt, a rendőrségnek írt levelében azt írta, ez „nem Pride”. Kiemelte: „célja pusztán az, hogy a nemzet fővárosa szabad”, valamint azt is, hogy „sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni”.
A BRFK közölte, hogy a bejelentést a gyülekezési törvény alapján bírálják el. A csütörtöki határozatban a rendőrség végül betiltotta a rendezvényt.
Karácsony Gergely szerint a döntés értelmezhetetlen, mivel a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.
Török Gábor politikai elemző a Facebookon reagált a rendőrség döntésére, amely betiltotta a Budapest Pride-ot. Bejegyzésében azt írta: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”
A poszthoz két képet is csatolt. Az egyiken Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvének egy oldala látható. A szövegben
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter: A világháború előszobájába léptünk
A szakértő úgy látja, a Közel-Keleten már nem a tárgyalóasztaloknál, hanem fegyverekkel dől el a jövő. Európa szerinte csak figyel, de viselni fogja a következményeket.
„Igazam lett...Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába” - írta Facebook-oldalánTarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy Amerika vasárnap hajnalban iráni nukleáris létesítményeket bombázott.
„Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik...”
- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Irán válasza csak idő kérdése, és „nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen”.
A szakértő kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros a hajnal óta ismét a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonala lett.
„Mindeközben: Moszkva elégedetten figyeli a NATO figyelmének szétszóródását, és az olajár emelkedését, Peking vélhetően kihasználja az új helyzetet és vizsgálja, hogyan oszthatja újra globális rendet. És itt jön az, amit fontos megérteni!!! Ez nem három különálló konfliktus. Ez egyetlen stratégiai válságlánc. Ukrajna honvédő háborúja Oroszország ellen.Irán most már nyílt háborúban áll az USA-val és Izraellel. És ugyan Tajvanban még nincs háború, de a kínai fenyegetés nőni fog és emiatt USA-nak már ott is jelen kell lennie...” - írta a szakértő, aki megjegyezte: „Washingtonnak most három térségben kell egyszerre figyelnie, döntenie, erőt mutatnia. És ilyen történelmi nyomás alatt kevés államnak sikerült mindig jól dönteni büntetlenül”.
„Az olaj ára már emelkedik. A migráció új hullámát most nem háborúk, hanem rendszerek összeomlása indíthatja el.
A térség nem a béke, hanem a túlélés logikája szerint mozdul” - tette hozzá.
„És mi, itt Európában? Megint csak figyelünk. A globális játékban nézők vagyunk – de az árát mi is megfizetjük majd. Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet… NEM VILÁGHÁBORÚ MÉG, DE ANNAK ELŐSZOBÁJÁBA LÉPTÜNK… A Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea Belorusszia) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal...”
„Igazam lett...Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába” - írta Facebook-oldalánTarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy Amerika vasárnap hajnalban iráni nukleáris létesítményeket bombázott.
„Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik...”
- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Irán válasza csak idő kérdése, és „nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
