prcikk: Ilyen magyarnak lenni most külföldön | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Ilyen magyarnak lenni most külföldön

Szubjektív vélemény egy Varsóban tanuló egyetemistától, aki távolléte ellenére sem tud függetlenedni a hazai történésektől.


Dúl a plakátháború otthon, óránként pedig egymillió forint érkezik be az ellen-plakátkampány számára nyitott bankszámlára. Hogy most éppen mi történik, azt se a magyar, se a menekült nem érti, se otthon, és biztosíthatlak titeket, hogy idekint sem.

Képben vagyok, mert képben is kell lennem a felém záporozó kérdések miatt. De kezdem az elejéről. „My name is Fanni, I’m from Hungary. Yes-yes, Budapest. Oh you’ve been there? Yep, I agree, amazing city. Orbán? Well…” Amióta itt vagyok Varsóban, bárkivel találkoztam, az első pár mondat fixen így zajlott le.

"
A nevemet viccesnek találják, Magyarországot mindenki ismeri, nagyon sokan jártak is már Budapesten, és ahogy már én, visszavágynak ők is.

A magyar politikai életről tájékozottak, hibátlan kiejtéssel kérdeznek rá, hogy mi a véleményem Orbánról.

diak3

Eleinte egyáltalán nem tudtam, hogy mit reagáljak erre, és abban sem voltam biztos, hogy a saját véleményemet kérdezik vagy inkább egy magyar összvéleményre kíváncsiak. Próbáltam mindig objektív maradni, csak a tényekről beszélni, de pár emberrel elég mély vitákba keveredtem, úgyhogy előfordult, hogy kibukott belőlem a „rohadtul nem értek vele egyet” vallomás is. Ami jelen esetben csak azért kellemetlen, mert jön erre a következő kérdés: akkor miért nem váltjuk már le? Oh, fellows…

ormany2

Emberi találkozások. Számomra egyértelműen a legfontosabb momentuma az erasmusozásnak. Olyan nációk gyermekeivel sodort össze a sors, amikről 1. nem hallottam még életemben (ez azért kevés volt, föciből penge vagyok!), 2. soha nem gondoltam volna, hogy valaha is szót váltunk. Ilyen volt az az ukrán srác a hostelben, még február elején, aki feketemunkából él Varsóban, hogy egyrészt ne kelljen bevonulnia az ukrán hadseregbe, másrészt meg küldhessen haza pénzt a szüleinek, hogy azok ne haljanak éhen. De múlt héten is volt egy hasonlóan érdekes beszélgetésem a jemeni Hameeddal.

"
A srác 22 éves, tanulni jött Varsóba, de menne tovább Németországba. Nem csak a vicc kedvéért, hanem mert egyszerűen nincs hova hazamennie. Háború dúl az országában, és ahogy ő fogalmazott, semmi jó kimenetel nem várható, ezért nem is lát jövőt otthon.
A blogról

Lazáry Fanni volt kollégánk, így jellemzi év eleje óta vezetett blogját: "A blog célja a Varsóban töltött Erasmus-félévem bemutatása. Praktikus tippek leendő erasmusosoknak: milyen az élet a Varsói Egyetemen, hogy intézd el a mosást a koliban, hol van több mint 100 fajta csapolt sör és melyik bodegában találod a legfinomabb fánkokat. De azok is találnak olvasnivalót, akik a lengyelországi körülmények iránt érdeklődnek, vagy kíváncsiak arra, hogy milyen egyáltalán egy nemzetközi környezetben huszonévesként élni, és a bábeli katasztrófában angolul eligazodni."

Most sokan gondolhatják, főleg a jelenlegi magyar döntéshozó brigád, hogy „na, egy újabb sötétbőrű csövi, nem tudja a nyelvet, edukálatlan, hasznavehetetlen semmirekellő, csak nehogy betegye Magyarországra a lábát (ahol ugye dúskálunk mindannyian a jólétben), és elvegye a magyarok munkáját!”. Hát kedves felsővezetés, ez kurvára nem így van, általánosítani egy ilyen szituációban a legostobább dolog, amit el lehet követni. Hogy Hameed példájánál maradjak: az Egyesült Államokban tanult ösztöndíjasként egy évet, az angolját ott fejlesztette tökéletesre, majd több ezer jelentkezőből bekerült abba a végső 9-be, akiket a jemeni kormány elengedett külföldre tanulni „Erasmusszal”.

Mindeközben felismerte azt a digitális szakadékot, ami a városában a fiatalok számítógép- és internethasználatában tátongott, és összeállva pár társával, létrehoztak egy kis NGO-t, aminek segítségével a háború kitörése előtt már több száz fiatalt tanítottak programozni és biztosították a technikai feltételeket az internetezéshez. Projektjüket az USA is támogatta 25000(!) dollárral. A háború azonban kitört, eluralkodott a káosz és a félelem, nem vállalhatták tovább a felelősséget az épületben tartózkodó gyerekekért, hiszen azt bombatámadás érhette volna bármelyik pillanatban. (Arra most nem térnék ki, hogy egy I’m so sorry-nál többet nem nagyon tudsz reagálni ezekre a kemény történetekre, mert amúgy honnan is tudhatnád huszonévesen, ráadásul egy béke paradicsomából érkező játékosként, hogy mi az a háború…)

diak2

Hameed lelkesedése viszont töretlen: szeretne egy hasonló projektbe belefogni Németországban, ahol a digitális edukációban lemaradottakat, ha kell bevándorlókat, menekülteket oktatnák. Most éppen a vízumért harcol, amit egyáltalán nem könnyű megszereznie, hiszen háborús övezetből akar Németországba menekülni, de azt mondta, hogy ha sikerül, akkor első évben csak németül tanul, majd pedig folytatja az egyetemet és reméli, hogy idővel egy újabb NGO-t is beindíthat. Csövi és edukálatlan semmirekellő, mi?

Persze tudom: sarkítottam, ő csak egy ember volt a sok közül. De további példákért meg lehet nézni az Index videóját, amit a debreceni menekülttáborban készítettek, vagy azt az ENSZ kampányt, amit június 20-án indítanak útjára a Menekültek Világnapján.

menekplak

Megélhetési tanuló vagyok külföldön, és most magyarázkodhatok. Magyarázkodhatok, hogy miért működik nálunk minden illogikusan, hogy miért folytat ennyire agresszív, EU-ellenes politikát a miniszterelnökünk, hogy miért akarjuk kitagadni a menekülteket, de azért is, hogy mi az a náci párt, ami napról napra erősödik…

"
"Hát köszönöm szépen, de nekem erről nem szólt senki! Mindenki csak azt mondta, hogy az Erasmus egy tök nagy buli, hogy megismerkedhetek egy csomó kultúrával, nagyokat beszélgethetek a világ minden szegletéből érkező kortársakkal, satöbbi…

Az ukáz persze ki volt adva előre az egyetemi rektortól kapott rendelkezésben: „A külföldi részképzésben részt vevő hallgató köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az Egyetemet és Magyarországot méltó módon képviselje.” Oké, eleget teszek ennek, úgyhogy akkor csak hazudjak mindenkinek, ugye?

Ha tetszett a cikk, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lehetnek érdekeltek abban, hogy a Tisza kerüljön kormányra” – Deák Dániel már a Mi Hazánk szavazóit győzködi, egyéniben szavazzanak a Fideszre
Több nemzeti radikális közszereplő is arra buzdítja a Mi Hazánk szimpatizánsait, hogy az egyéni körzetekben a Fidesz jelöltjeit támogassák. Az érvelés szerint a párt a 106 egyéni körzet egyikében sem tud nyerni, így az ott leadott szavazat elveszne.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte miért kellene a Mi Hazánk szavazóinak az egyéni választókerületekben a Fidesz jelöltjeit támogatniuk.

Az elemző első pontjában felsorolja, hogy kik szólaltak meg az ügyben. Állítása szerint „Budaházy Edda, Budaházy György, a Kárpátia zenekar frontembere, Petrás János, Borbély Zsolt Attila, Mi Hazánk-közeli politológus után Sneider Tamás, a Jobbik korábbi elnöke is arra kéri a Mi Hazánk szavazóit, hogy egyéniben szavazzanak a Fidesz jelöltjeire.”

Deák Dániel úgy folytatja, hogy a Tisza egyértelműen az ukránpárti globalista elit pártja, „így a nemzeti szavazók – legyenek mérsékeltek vagy radikálisak – nem lehetnek érdekeltek abban, hogy a Tisza kerüljön kormányra.

Emiatt több nemzeti radikális is érzi, hogy nagy a tét a mostani választáson, ezért szólaltak most meg.” Harmadik pontjában

azt állítja, hogy mivel a Mi Hazánk országosan 6-8 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, a 106 egyéni körzet egyikében sem tudnak nyerni a jelöltjei, ezért a pártra egyéniben leadott szavazat szerinte elvesztegetett szavazat lehet.

Példát is hoz arra, amikor azt írja, a Mi Hazánk szavazói dönthetik el sok billegő egyéni körzet sorsát. „Egy példa: Fejér vármegye 04. számú egyéni választókerületében a Mi Hazánk szavazóin múlhat, hogy Lakatos Márk jóbarátja, Nagy Ervin lesz-e a körzet parlamenti képviselője.” Végül az elemző azzal zárja gondolatait, hogy

a Mi Hazánk szavazóinak fontos tudniuk, hogy ha egyéniben a Fidesz jelöltjeit támogatják, attól még a pártjuk bejut a parlamentbe, hiszen a listán leadott szavazat számít ebből a szempontból.

Hozzáteszi: „A felmérések szerint pedig a pártlistán meghaladja az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a Mi Hazánk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András két napja megjósolta a szerbiai földgázvezeték elleni akciót
Az Oroszország szakértő április 2-án írt egy fiktív merényletről közösségi oldalán. Mindehhez részletes forgatókönyvet is mellékelt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 05.



Két nappal ezelőtt posztolt Rácz András a Facebookon egy fiktív orosz választási beavatkozásról Piréziában. Az Oroszország szakértő akkor ezt írta:

„Mese egy fiktív orosz választási beavatkozásról Piréziában 2. - Zsíros Győző hamis zászlós akciója a gázellátás ellen Garibov ezredes őrjöngött. Az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU veterán Pirézia-szakértője egyre nehezebben viselte, hogy a piréz kormány még mindig a saját feje után megy. Bár az egyre rosszabb közvélemény-kutatási adatok azt mutatták, hogy Zsíros Győző piréz elnök választási kampánystábja valamint nagyon rosszul csinál, mégsem voltak hajlandóak változtatni - miközben lassan kifutnak az időből.

Mindezt természetesen a GRU felsővezetése, és az őket irányító Kreml is tudta. Éppen ezért utasították Garibov ezredest, hogy frissítse a korábban kidolgozott tervét a választás elhalasztására.

Az ugyanis most, tíz nappal az elnökválasztás előtt már jól látszott, hogy a várható eredményt megfordítani teljesen lehetetlen. Az összes, komolyan vehető kutatás azt mutatta, hogy Zsíros Győző kihívója, a fiatal, karizmatikus Piréz Pál bőven a hibahatáron túl vezet. Ráadásul, mivel Piréz Pál a karrierjét Zsíros Győző szárnyai alatt kezdte, pontosan ismeri azokat a módszereket, amikkel az öregedő autokrata mindezideáig hatalomban tudott maradni. Nem könnyű tehát az a helyzet, amit Moszkvának meg kell oldania.

Garibov ezredes mindezt persze már korábban is tudta. Épp ezért javasolta két héttel ezelőtt, hogy hamis zászlós önmerényletet kellene végrehajtani a piréz olajellátás ellen, mégpedig úgy, hogy aztán a felelősséget az ukránokra lehessen hárítani. Garibov eredeti terve azzal számolt, hogy az olajellátás elleni "ukrán" akcióra hivatkozva szükségállapotot lehet bevezetni, és így elhalasztani a választást.

Közbeszólt azonban az Egyesült Államok háborúja Irán ellen, amely Trump elnök kezdeti dicsekvése ellenére nem ért véget néhány nap alatt, sőt, nem is látszik, hogy mikor és hogyan érhetne véget. Az pedig, hogy Irán lényegében zárva tartja a Hormuzi-szorost, olyan léptékű olajellátási feszültségeket okozott a világpiacon, ami nagyon kockázatossá tette volna, hogy Pirézia - morálisan kétségtelenül bármire képes - elnöke az ország olajellátása elleni akcióra hivatkozva halassza el a választást.

Előfordulhatott volna ugyanis olyan helyzet, hogy bár a terv első része sikerül - Zsíros Győzőék orosz segítséggel felrobbantanak néhány kulcsfontosságú olajlétesítményt, az akciót rákenik az ukránokra és az előállt energiaellátási válsághelyzetre hivatkozva elhalasztják a választást - , ám ezt követően olyan súlyos üzemanyag-hiány állna elő, hogy a lakosság a következő választáson kivédhetetlenül leváltaná Zsírost és rezsimjét.

További probléma, hogy Zsíros Győző és piperkőc honvédelmi minisztere, Hódfalvi Tóbiás kivezényelte a piréz katonaságot a kritikus infrastruktúra védelmére. Azt persze mindenki tudta, hogy a piréz katonák nem sokat tudnának tenni egy valódi ukrán dróntámadás ellen, hiszen ezeket a csapásokat még a sokkal tapasztaltabb és erősebb orosz légvédelem is se tudta teljesen elhárítani.

A katonák jelenléte kizárólag belpolitikai célokat szolgált: az egyenruha-mániás Zsíros Győző ezzel is akarta mutatni, hogy ő bizony képes megvédeni a haza legfontosabb létesítményeit. (Garibov szánakozó mosollyal gondolt vissza azokra a kezdeti jelentésekre, amelyek szerint a kivezényelt piréz katonák egy része nem is kapott éles lőszert.)

Viszont a katonák jelenléte a piréziai kritikus infrastruktúra mellett azt eredményezte, hogy bármiféle támadás ezek ellen a létesítmények ellen óhatatlanul olyan színben tűntette volna fel Zsírost és rezsimjét, hogy lám, lám, ezek látványosan képtelenek megvédeni a hazát, hiszen miközben ott parádéznak a katonák hetek óta, az "ukránok" mégis fel tudták robbantani XY létesítményt.

Garibovnak ekkor - az aznapi negyedik kávéja után - zseniális ötlete támadt. Mi lenne, ha Pirézia HATÁRAIN KÍVŰL történne az a bizonyos hamis zászlós merénylet? Hiszen a piréz energiaellátás két, kulcsfontosságú eleme is külföldről jön: az olaj egy része délnyugatról, Horvátországból, a gáz pedig délről, Szerbiából, a Török Áramlat vezetéken keresztül.

És tulajdonképpen, ha ezek valamelyike sérül, az ugyanúgy előállíthat energia-ellátása válsághelyzetet Piréziában - ráadásul úgy, hogy közben nem hülyét kellene csinálni az országon belüli létesítményeket védő piréz katonaságból sem.

Az olajvezeték elleni, hamis zászlós támadást Garibov a fenti, Iránnal kapcsolatos okokból azonnal elvetette.

A gázvezeték elleni akció viszont sokkal perspektivikusabbnak tűnt. Szerbia, mint helyszín olyan szempontból is ideális, hogy az ottani rezsim Oroszországgal és Piréziával is igen baráti kapcsolatot ápol, jó eséllyel meg lehet tehát őket kérni arra, hogy kicsit "nézzenek félre", amikor megszerveződik a hamis zászló művelet.

Egy olyan akció lehet ideális, ahol a használt eszközök egy része visszamarad, és egyértelműen Ukrajnához köthető. Garibov ukrán drónok, vagy robbanószerek felhasználásáról gondolkodik. Az ötödik éve tartó nagyléptékű háború alatt Oroszország rengeteg ukrán fegyvert zsákmányolt, Garibov hadmérnök kollégái pedig a GRU-nál ezeket alaposan kielemezték, megismerték. Nem tűnik lehetetlennek néhány zsákmányolt ukrán fegyvert Szerbiába juttatni és ott ezek felhasználásával végrehajtani egy hamis zászlós műveletet a Piréziát ellátó gázvezeték ellen.

Ha pedig nem minden fegyver semmisül meg, és ezek a fegyverek egyértelműen Ukrajnához köthetők (mert például csak az ukránok gyártják és használják), akkor Zsíros Győző és rezsimje a támadás után meggyőzően hibáztathatja majd Kijevet a történtekért. Ebben pedig a szerb kormány is minden bizonnyal partner lesz, mert nekik is érdekük Zsíros hatalomban maradása.

Garibov azt is tudta - nem véletlenül foglalkozott Piréziával évtizedek óta - , hogy a Török Áramlat vezetéken júniusra egyébként is terveztek egy, karbantartási okokból történő, körülbelül egyhetes leállást. Ha tehát valamikor a következő néhány napban a Török Áramlat vezeték a hamis zászlós művelet következtében leállna, akkor a javítás után szükséges ellenőrzéseket jól el lehetne végezni egy egyébként is betervezett, júniusi leállás előtt, illetve alatt.

Mire pedig esetleg kiderül, hogy a támadást mégsem az ukránok csinálták, addigra Zsíros Győző a szükségállapot idején kapott rendkívüli felhatalmazással már régen leszámolt Piréz Pállal és pártjával.

Ezek után pedig már természetesen gond nélkül meg tudja majd tartani az elhalasztott választást, a piréz demokrácia nagyobb dicsőségére.

Garibov ezredes megfőzte az ötödik kávéját és nekiállt írni.

Itt a mai mese vége. Ha érdekesnek találjátok, osszátok meg, hogy máshoz is eljusson a mese.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a szerbiai robbanószerről: Ez kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesz kampányának jó
A külpolitikai szakértő a szerb-magyar határnál talált robbanóanyagról beszélt. Szerinte egy esetleges ukrán szál megnevezése esetén a magyar kormány rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 05.



Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy robbanóanyagot találtak a magyar–szerb határ közelében húzódó gázvezeték mellett, Magyarkanizsa környékén. A vasárnap reggeli hírek után Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy a szerb egységek nagy erejű robbanóanyagot és gyújtózsinórokat is azonosítottak a helyszínen. A szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetést követően Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délutánra összehívta a védelmi tanácsot.

A szerb államfő Instagram-oldalán közölte, hogy „pusztító erejű” robbanószerről van szó, és a nyomozás folyamatban van. Orbán Viktor a közösségi oldalán erősítette meg, hogy egyeztetett a szerb vezetővel, és a történtek miatt ül össze a testület. A magyar ellátás szempontjából kulcsfontosságú Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszánál történt az eset.

Rácz András külpolitikai szakértő a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az akció időzítése rendkívül gyanús.

„Egy fiktív támadó fejével gondolkodva nagyon furcsa lenne most megkísérelni egy merényletet. Ez kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesz kampányának jó. Senki másnak” – mondta a szakértő, aki szerint kulcsfontosságú lesz, hogy Belgrád mit kommunikál a lelet eredetéről.

„A szerb hatóságok megtalálták a robbanószert. Kulcsfontosságú lesz, mit kommunikálnak az eredetéről. Ha azt kommunikálják esetleg, hogy ukrán eredetű a robbanószer, az megágyazhat annak, hogy a magyar kormány erre hivatkozva rendkívüli intézkedéseket vezessen be a választás előtt.”

Rácz szerint az ukrán érintettség esélye nulla, mivel Kijevnek nem áll érdekében szembekerülni az őt fegyverekkel is ellátó Szerbiával. A szakértő az 1999-es moszkvai házrobbantásokhoz hasonlította a történteket, amelyek ürügyet szolgáltattak a második csecsen háború elindításához, és hozzátette, indokolt lenne egy nemzetközi vizsgálat a helyszínen.

Az ellenzéki oldalon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, „Vučić kisegíti Orbánt egy vicces merényletkísérlettel”, az akciót pedig szánalmasnak nevezte. Jámbor András „önmerényletként” hivatkozott az esetre, és a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásának lehetőségét vetette fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy Péter: A tánc nem most ér véget, hanem a választás után kezdődik igazán
Az elemző szerint jó eséllyel a Tisza nyer, akár kétharmada is lehet. De Orbán Viktor nem fogja feladni, és a választásig, sőt, utána is küzdeni fog. Az új kormánynak súlyos döntéseket kell majd hoznia, például arról, mit kezd a Fidesszel.


A Szélsőközép főszerkesztőjének, Zaránd Péternek a felkonferálása után Tölgyessy Péter politikai elemző az Inga Kultúrkávézóban tartott előadást, tíz nappal a választások előtt.

Az elemző rögtön egy erős állítással kezdte, miszerint

jó eséllyel az ellenzék meg fogja nyerni a választást, sőt, szerinte az sem lehetetlen, hogy ebből kétharmad lesz. Ugyanakkor hozzátette, a miniszterelnök nem fogja feladni, és a választásig, sőt, utána is küzdeni fog.

Arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatások csak korlátozottan megbízhatóak. Álláspontja szerint Magyarországon tulajdonképpen nincs is egységes közvélemény, hanem két, egymástól elzárkózó tábor létezik, egy kormánypárti és egy ellenzéki, amelyek szinte teljesen mást mondanak ugyanarról a dologról.

Tölgyessy szerint komoly mérési problémák is torzítják a kutatásokat. Míg az ellenzéki szavazók jellemzően fiatalabb, városi, mobiltelefont használó emberek, addig a Fidesz tipikus szavazói idősebbek, alacsonyabb státuszúak, falun élnek, és sokkal nehezebb őket telefonon elérni. Emellett mindkét tábor hajlamos a másik oldal kutatóit gonosznak tartani, és a tudatosabb kormánypárti szavazók valószínűleg nem állnak szóba egy ellenzéki közvélemény-kutatóval. Ezt a torzítást szerinte szinte lehetetlen korrigálni.

Az elemző szerint sok más tényező is a Fidesz mellett szól.

A Fidesznek kedvező választókerületek szignifikánsan kisebbek, ami önmagában 3–4 százalékot is jelenthet a pártnak. Emellett a kormánypártnak sok helyen régóta beágyazott, ismert képviselője van, akik rengeteg forrást hoztak a körzetükbe, míg az ellenzék jelöltjei sokszor csak a saját településükön ismertek, a nagyra nőtt körzetek más részein nem.

Ugyanakkor az ellenzék hihetetlenül erős Budapesten, és a győzteskompenzáció Magyar Péternek fog kedvezni, és nem a Fidesznek.

Tölgyessy Péter kiemelte, hogy a Fidesz mozgósító ereje hihetetlenül jelentős, és az ellenzéki közvélemény hajlamos altatni a saját választóit azzal, hogy a győzelem már biztos. A budapesti nagy ellenzéki tüntetésekkel kapcsolatban óvatosságra intett. „Azt, hogy sokan vannak az ellenzék oldalán, az annyit jelent, hogy sokan voltak a budapesti rendezvényen. Semmi többet nem jelent” – mondta, hozzátéve, hogy a csendes többség gyakran győz.

Ennek ellenére megismételte, hogy „az ellenzéknek esélye van, és olyan jelentős lehet az esélye, hogy akár kétharmada is lehet.”

A választási rendszert egy mérleghintához hasonlította, ami egy bizonyos pontig egyensúlyban van, de egy 8–16 százalékos különbségnél a hinta „becsapódik” az erősebb jelölt oldalára, és kétharmadot eredményez. „Most ez történik.”

Szerinte ez a rendszer a legerősebb pártnak kedvez, és nem is az számít, kinél mennyi az X, hanem hogy mennyivel előzi meg az első a másodikat. „Budapesten óriási fog billenni a hinta. A kérdés az, hogy a többi helyen mi van.”

Ezután Tölgyessy azt vette végig, hogyan juttottunk el idáig, hiszen a Fidesz lényegében megszakítás nélkül, folyamatosan nyerte a választásokat, az utolsó volt az egyik legnagyobb kétharmada. „Hogyan jutottunk ebből oda, hogy komoly esélye van annak, hogy vége a Fidesz rendszernek?” - tette fel a kérdést.

Az elemző  a magyarázathoz 2002-ig ment vissza, amikor Medgyessy Péter a választási ígéreteinek teljesítésével túlterhelte a költségvetést. Ezt a vonalat vitte tovább Gyurcsány Ferenc is, aki végül az ígéreteivel ellentétes megszorításokat vezetett be, ami az MSZP összeomlásához vezetett. „A győztes számára evidens volt, hogy na, ezt nem lehet folytatni. Aki ezt folytatja, az a halálfia” – fogalmazott Tölgyessy.

A Fidesz szerinte ebből tanult, és egy teljesen új gazdaságpolitikát vezetett be, amely a közvetett adókra (pl. áfa) helyezte a hangsúlyt, miközben a közvetlen adókat (szja, társasági adó) alacsonyan tartotta. Ez a gazdaság hatalmas kifehéredéséhez vezetett, és hirtelen lett pénz a költségvetésben.

A Fidesz másik sikeres lépésének a foglalkoztatottság drámai, közel egymilliós növelését tartotta, ami a munkavállalók szabadságfokát és alkupozícióját is növelte. „Az átlag ember úgy érzi, hogy neki jobb lett. És ez a fő titka a Fidesz későbbi győzelmeinek” – állította. Ehhez jött hozzá a centrális erőtér, ahol a Fidesztől jobbra és balra is volt ellenzék, de ezek nem tudtak egymással együttműködni.

A Fidesz a hatalmát szerinte egy „örökkévaló berendezkedésként” képzelte el, folyamatosan szorongatva a régi baloldali elitet.

Idézett egy anekdotát Demeter Szilárdról, akit a miniszterelnök arról kérdezett, hogyan bírja a gyűrődést, mire Orbán Viktor a válaszára azt felelte: „ezt nem megszokni kell, hanem élvezni kell”. Ezzel párhuzamosan egy új, teljesítményelvű igazolás nélküli elitet építettek, és a politikai elit tagjai rendszerszinten kezdtek vagyont gyűjteni, ami korábban nem volt jellemző Magyarországon.

Az országot egy „alkutya–főkutya rendszerbe” szervezték, amelynek csúcsán a miniszterelnök áll, aki a gazdaságban is a legfőbb vezérigazgatóként viselkedik – mondta az elemző. A rendszer a külső ellenségképre épül, amelynek szerepét Brüsszel vette át Bécstől. Ez a szembenállás a 2015-ös menekültválsággal vált valódivá, amivel Orbán Viktor a világsajtó homlokterébe került.

Tölgyessy szerint a miniszterelnök a keleti nyitással a magyar szuverenitást a nyugati szövetségesekkel szemben védi, de szabályosan felajánlja azt az oroszoknak és a kínaiaknak. „Magyarország a magyar szuverenitást védi a nyugatiakkal szemben, akik elvileg a szövetségeseink, és nem véd a keleti diktatórikus rendszerekkel szemben, azért mert azok hasonlóak” – fogalmazott.

A Fidesz-rendszer 2019-ig volt sikeres, de azóta szerinte gyökeresen megváltozott a helyzet. A 2022-es választások előtti pénzosztás hatalmas inflációt okozott, amit Tölgyessy „Orbán-inflációnak” nevezett.

A gazdaság 2019 óta stagnál, a rendszer pedig elfáradt, a miniszterelnök sorra hozza a hibás döntéseket, mint a lélegeztetőgép-beszerzés vagy a túlzott gázvásárlás.

Az elemző szerint a világban egy általános lázadás zajlik a régi elitek ellen, aminek a Trump-jelenség a leglátványosabb példája, de ennek az úttörője éppen az Orbán-rendszer volt. A Nyugat és különösen Európa szerinte drámai válságban van, lemarad az USA-hoz és Kínához képest.

Ebben a helyzetben jelent meg a kegyelmi ügy után Magyar Péter, akinek a mondanivalója szerinte hallatlanul egyszerű: rosszabbul élünk, mindenért Orbán a hibás, és mindent ellopnak. „Szabályosan a reménység páncélja van rajta” – jellemezte Magyar Pétert, akihez hihetetlen hit és reménykedés kötődik.

Tölgyessy szerint Magyar Péter az internet világában elképesztően modern, leginkább Donald Trumpra hasonlít, de róla és a programjáról alig tudni valamit. A magyar gazdaság rendkívül törékeny helyzetben van, a reálbérek növekedés nélkül emelkedtek, az ország pedig drága lett. Egy esetleges kormányváltás után az új vezetés azonnal a „Medgyessy vagy Gyurcsány” dilemma előtt találja magát: teljesíti az ígéreteit és kockáztatja a gazdaság összeomlását, vagy az ígéreteivel ellentétesen cselekszik.

Az új kormánynak azonnal döntenie kellene arról is, hogy mit kezd a Fidesszel: legitim ellenzékként kezeli, vagy megpróbálja elpusztítani. Tölgyessy szerint a magyar történelemben a rendszerváltások során jellemzően az új elit megsemmisítette a régit.

Emellett mélyebb társadalmi problémákkal is szembe kell nézni, mint a „törzsiség”. „Alapvetően az az állítás a törzsi logikának, hogy igen, hazudunk, de én érted hazudok, a másik meg ellened. Bízzatok bennem, és akkor majd minden jó lesz” – mondta, hozzátéve, hogy ez pusztítja el a magyar politikát.

A Fidesz kampányát elemezve úgy vélte, a jóléti ígéretek nem működtek, ezért váltottak a háborús narratívára, ami szerinte teljesen hamis. Az elemző szerint a miniszterelnök maga is megbillent, már nem magabiztos kancellár, hanem „utcai harcos”.

Tölgyessy Péter azzal zárta előadását, hogy Magyarországon váltás lesz, és nincs visszaút egy jobb Fideszhez. Bár a ránk váró időszak nem lesz egyszerű, és a gazdasági helyzet nem fog azonnal javulni, a legfontosabb, hogy az ország visszakaphatja a döntés lehetőségét.

„Isten igazából a tánc nem végződni fog egy hét múlva, hanem akkor fog kezdődni. Akkor fog kezdődni, hallatlanul izgalmas, változékony idők lesznek, és egyáltalán nem eleve eldöntött, hogy ez jobb lesz.”

A teljes előadás

Link másolása
KÖVESS MINKET: