SZEMPONT
A Rovatból

Holoda Attila: Hány házat tudtunk volna leszigetelni abból a több ezer milliárdból, amiket ostobaságokra költött el a kormány?

Presztizsberuházások helyett családok milliói kaphattak volna energiahatékonysági támogatást, ezzel elkerülhető lett volna a mostani pánik és kapkodás. Interjú.


– Indulatos Facebook-bejegyzéssel reagált a bejelentett konkrét rezsiárakra, amiben hazugsággal vádolja a kormányt. Miért?

– Én tényeket írtam le. Orbán még márciusban azt mondta, hogy nem a háború miatt magasak az árak. Most már azt mondja, hogy a háború miatt. Az internet nem felejt. Szijjártó 700 millió köbméter gázért kiment Moszkvába kuncsorogni, miközben a kormányhatározat úgy szól, hogy a piacról kell szereznie. A piac nem csak Moszkva. És hogy miért kell 700 millió köbméter? Le sem írtam, de el tudom árulni. Azért, mert amikor tavaly elkezdődött az áremelkedés, akkor felszabadítottak a stratégiai tárolókból 600 millió köbmétert, mert az korábban még olcsóbban lett betárolva. Azt most vissza kell tenni, az hiányzik a stratégiai tartalékból.

Olyan, hogy „lakossági piaci ár”, nem létezik. Vagy piaci ár van, vagy más.

Kitaláltak egy fogalmat, amire mindenki már úgy hivatkozik, mint létező dologra, holott ilyen nincs.

– Mi a reális ár?

– Reális ár, ilyen sincs. Magyarországon 19 földgázkereskedő dolgozik, más és más helyen és időben vásárol. Ha most vásárolok a piacon, az a reális ár, amennyiért most tudok kapni. De az MVM tavaly, tavalyelőtt vásárolt, nem tudom mennyit és nem tudom, mennyiért. Szeretném, ha megértené mindenki, nincsen olyan, hogy reális ár.

Illetve akkor lehetne egy reális árat kialakítani, ha az MVM az Energiahivatallal megosztaná az elmúlt időszak szerződéseit, árakat, mennyiségeket és abból számolnák ki az árat. De erről szó nincs.

Dobálóznak ezzel a „lakossági piaci árral”, meg persze nyomják, hogy „bezzeg, ha az ellenzék nyerte volna a választást, akkor...” . És a megmondóemberek már árakat is mutogatnak, hogy mennyi lenne a gáz akkor. Holott szó sem volt erről. Az ellenzék nem akarta eltörölni a rezsicsökkentést, arról volt szó, hogy átalakítjuk. De az átalakítás például arról is szólt volna, hogy több tömbösített sávot hozunk létre, amikben a fogyasztók a fogyasztási arány szerint egyre magasabb és magasabb progresszív árat fizetnek. De nem arról volt szó, hogy kitalálunk egy ilyet, hogy „lakossági piaci ár”. Ez nem létezik.

– Mi az oka a gáz hétszeres emelésének, miközben az áram díja csak közel háromszorosára növekedik?

– Nem tudom. A kormány, illetve az Energiahivatal az ehhez szükséges háttérszámításokról nem mondott az égvilágon semmit. Innentől kezdve egy dolog feltételezhető: a költségvetésen keletkezett lyukak betömése a kizárólagos motiváció, amit az indokolatlanul fenntartott rezsicsökkentés, illetve a kampányra elszórt 1500 milliárd forint okozott. Az erre az évre tervezett hiánycélnak már a 92 százalékát meghaladtuk, holott még csak július van. Tehát elfogyott a pénz. Ez az oka.

Azt is írom a korábban idézett Facebook-bejegyzésemben, hogy lett a 10 forint körüli paksi áram árból a sokszorosa? Eddig folyamatosan azzal dicsekedtek, hogy Paks a világ legjobb üzlete, a miniszterelnök meggyőződése, hogy a nukleáris energia olcsó.

Ez egy új építésű erőmű esetében nem igaz, de egy ilyen lassan 50 éves erőműnél, ahol már amortizációs költség nincsen rajta, valóban, sokkal olcsóbb az áram.

De akkor azt miért nem adják a lakosságnak? És akkor a villanyhoz nem kellett volna hozzányúlni. De akkor nem tudták volna tömködni a büdzsé lukait. Ezért.

– Érdemesebb már villannyal fűteni?

– Önmagában az, hogy a villamosenergia és a gáz ára között ekkora különbség van, az árulkodó arra nézve, hogy itt valami susmus van, mert egyébként a villamos energia és a gáz ára össze van kötve. Ha ilyen mozgás van, akkor vagy a hétszeres sok, vagy a kétszeres kevés. De ha már itt tartunk, nem reális megoldás az sem, hogy most mindenki alakítson ki villanyfűtést. Ahhoz jó sok áram kell, ami egy átlagos házban nemigen áll rendelkezésre. A bővítés meg jó sokba kerül. Vagy tegyen fel napelemet? Aki megteheti? Olyan kereslet jelentkezett hirtelen a napelemforgalmazóknál, hogy ki sem tudják elégíteni.

– Ha a rezsicsökkentés helyett a lakosságra fokozatosan ráeresztik a valódi energiaárakat, már 2012-től, nem lehet, hogy a lakosság egy része inkább költött volna energetikai beruházásokra, mint ahogyan nem tette?

– Mindenféle állami árszabályozás, ami azt sugallja, hogy „nem kell nektek az energiával foglalkozni, majd a jóságos kormány megvéd benneteket”, az a takarékosság és az önálló cselekvés ellen hat. Márpedig 10 éve ezt halljuk. Miközben rossz az energiahatékonysági rendszere az épületeknek. Rossz az energiahatékonysági rendszere az eszközöknek, amiket használunk. A kazánoknak, fűtőeszközöknek, konvektoroknak. Ezeknél sokkal korszerűbbek vannak. De most hirtelen rászabadítani a valóságot az emberekre, azzal, hogy „cseréljétek le a komplett fűtési rendszereteket, mert korszerűtlen”, hát gratulálok. Az is árulkodó, hogy Gulyás Gergely, amikor megkérdezték, hogy takarékoskodik-e, azt a választ adta, hogy két héttel ezelőtt még nem jutott eszébe, de most már odafigyel és lekapcsolja a villanyt. Elég nagy szégyennek tartom, hogy egy miniszter nyilvánosan elismeri, hogy ő nem takarékoskodott az energiával.

Hozzáteszem, hogy a 2011-es energiastratégiát már a fideszes többségű országgyűlés fogadta el, abban benne van, hogy az épületeink 70 százalékánál az energia 40 százaléka veszendőbe megy, és szükséges az energiahatékonyság növelése.

Nem választottuk le a távhőrendszereket, hogy egyedileg szabályozhatóak legyenek a lakások. Ehelyett még most is azt látjuk, hogy a nagy lakótelepeken télen nyitva vannak az ablakok, mert megfőnek az emberek a melegtől. Papoljunk ezeknek az embereknek a takarékosságról?

Ahelyett, hogy erre költöttünk volna, mindenféle ostoba infrastruktúrára ment el a pénz, például a földalatti gáztárolót megvettük. De minek? Nyilván azért, hogy tudjanak vele manipulálni, ahogy az elején elmondtam, a 700 millió köbméterrel. Ha kezemben van az eszköz, én mondom meg, mennyi az ára. Ha az összes pékség az enyém, akkor adhatom háromhatvanért a kenyeret és visszahoztam a kádár korszakot, hurrá. Csak persze ennek az árát majd máshol vissza kell venni.

– Átaludtuk a felkészülési időt?

Az emberek nem érezték, hogy az olcsó energia korszakának vége van. Volt a Fidesznek egy Európai Parlamenti választási programja 2009-ben (az utolsó választási program, amit leírtak), és annak az energetikai részében olvasható ez a mondat:

„vége az olcsó energia korszakának”.

Takarékoskodni kell az energiával, hatékonyabban kell felhasználni. Aztán kormányra kerültek, jött a rezsicsökkentés, és elfelejtették azt, amit ők maguk írtak le. Nincs olcsó energia. Nem lesz olcsóbb a megújuló energia sem, mert annak is van megtérülési ideje.

2.19. Energiapolitika

AZ ENERGIA BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSSÉ VÁLTAz energiahordozók világszintű felhasználása ugrásszerűen emelkedő tendenciát mutat. Figyelembe véve, hogy a hagyományos módon kitermelhető készletek végesek, kijelenthetjük, hogy vége az olcsó energia korszakának. Az energia kérdése a nemzetközi politikai élet egyik központi témájává lépett elő. A korábbiakhoz képest fokozottabb mértékben befolyásolja az egyes államok biztonságról és szuverenitásról alkotott felfogását.

- Fidesz, Európai Parlamenti képviselőválasztási program, 2009

Persze ha valaki most telepít napelemet, az örülhet, mert az a mostani magas árak miatt rövidebb idő alatt megtérül.

De eltelt 12 év! Hány napelemet telepíthettünk volna már? Hány házat tudtunk volna leszigetelni? Abból a több ezer milliárdból, amiket ostobaságokra költött el a kormány, mi mindenre futotta volna!

Ha csak odaadtuk volna az embereknek, hogy tessék, szigeteld a házadat. Már azzal is jobban jártunk volna, megtakarítottuk volna az energia nagy részét. A édesanyám házát felújítottuk, egy sima kádár-kockát. 35 százalékkal csökkent a gáz felhasználása. 35-tel! Egy sima szigeteléssel ennyit spóroltunk.

A minap kérdeztem egy nénit: „mennyit tetszik fogyasztani?” Azt válaszolta, hogy olyan ötezer forint körül. Megismételtem a kérdést: „mennyit tetszik fogyasztani?” Nem tudja, hogy mennyit fogyaszt.

Forintokról beszélnek, ahelyett, hogy tudnának kilowattórával, köbméterrel számolni.

Csak néznek, nem értik. Azt mondják nem erről volt szó. Hogy azt mondták nekik, olcsó lesz az energia. Persze, mert több, mint tíz éve ezt mondják Orbánék.

– Informatikailag bírni fogják a szolgáltatók egy teljesen más számlázási algoritmust ennyi idő alatt üzembe helyezni?

– Valószínűleg igen, de nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy mennyivel beljebb lennénk, ha az okosrendszereket elterjesztették volna. Nem lenne kérdés, hogy most kinek van átalánya, vagy ki diktál. Ennyi év alatt már mindenhol lehetne okosmérő. Az okosmérők segítségével a szolgáltató személyre szabott csomagokat tudna ajánlani a fogyasztóknak, pont úgy ahogy a mobilszolgáltatóknál megszoktuk.

De jelenleg nincs is lehetőség fogyasztói csomagokra, hiszen egy kormányrendelet szabályozza az árakat és kész.

Hátra megyünk, nem előre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos az EU-csúcsról: Az országra szükség van, az Orbán-kormányra nincs
Az uniós csúcson Magyarország egyedül maradt, amikor Orbán Viktor megvétózta az Ukrajna melletti kiállást. A jegybank volt elnöke szerint ennek ellenére az európai politika világosan látja a különbséget a rezsim és az ország között.


António Costa, az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetője a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs után arról beszélt, hogy „Magyarország elszigetelődött”, miután a 27 tagállam közül egyetlenként megvétózta az Ukrajnáról szóló határozatot. Orbán Viktor úgy válaszolt: „ha itt valaki elszigetelődött, az az Európai Unió.”

A 27 tagállamból 26 végül Magyarország nélkül írta alá az Ukrajna védelméről szóló állásfoglalást. Az aláírók között Orbán Viktor korábbi szövetségesei is ott voltak, például Giorgia Meloni olasz kormányfő, és Robert Fico szlovák miniszterelnök is. Bod Péter Ákost, a jegybank volt elnökét kérdeztük arról, mit gondol a Brüsszelben történtekről.

– Meddig tudunk így benne maradni az Európai Unióban?

– Valószínűleg sokáig, csak nem az ügyintézési részében. Miután valószínűleg nagyon nehéz lenne megszabadulni az országtól, és egyébként remélem, hogy ez nem is merül fel komolyan, mert

az országra szükség van, az Orbán-kormányra nincs.

Ezért azt a döntési üzemmódot veszi fel az Európai Unió, amely egyébként teljesen logikus, hogy a hajlandók koalíciója keretében mennek gyorsan előre minden olyan ügyben, amihez nem szükséges az összes kormány egyetértése. Ez történt most, és ez nagy jelentőségű ügy is, hiszen egy nagy hadiipari fejlesztési koncepciót fogadtak el, és még pénzt is rendelnek mellé.

– Amiből Magyarország kimarad.

– Ezt nem tudjuk, már csak azért sem, mert az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy miután közös fejlesztésről van szó, és a Draghi-jelentés szerint csak akkor van értelme és versenyképességi hatása a pénzköltésnek, ha nem nemzetállami kereteken belül fejlesztgetnek és gyártanak, hanem kiemelt projektek vannak. Ezért azt feltételezem, hogy a pénzek jelentős része koncentrálódni fog az egyébként is versenyképes és versenyképessé tehető nagy cégeknél. Például, ha a Rheinmetall képes szállítani katonai eszközöket, akkor abba bedolgozóként más is bekerülhet. Feltételezem, hogy magyarországi üzemek, gyárak is kaphatnak megrendelést. Persze már hallom a kérdést, hogy

egy ilyen vonakodó szövetséges esetében nyilvánvaló, hogy vannak részben biztonsági, részben politikai megfontolások,

és ha van ugyanolyan képességű lengyel, észt vagy román cég, akkor valószínűleg a döntési folyamatban hátrányt fog szenvedni az ország amiatt, hogy a kormányzat nagyon keményen kiállt a közös katonai fellépés és az ukrán védelem megerősítése ellen.

– Mit ért azalatt, hogy az országra szükség van, de Orbán Viktorra nincs?

– A 9 és fél millió magyarra szüksége van az Európai Uniónak, beléptünk, jóváhagytuk népszavazással, és azt gondolom, hogy az európai politika világosan látja a különbséget a rezsim és az ország között. Más országokban is előfordul, hogy a politikai vezetésbe olyan elemek kerülnek be, amelyek problémát jelentenek. Emlékszünk, Ausztria életében is voltak olyan szakaszok, de ettől függetlenül Ausztriára szükség van. Tehát, mint

ahogy a belépés nagyon nehéz folyamat volt, kikerülni se könnyű.

Ne is foglalkozzunk mi ezzel az üggyel, amíg nem kell, és azt gondolom, hogy nem kell. A rezsimek nem tartanak örökké. Politikusok jönnek, politikusok mennek, irányzatok jönnek, mennek, amerikai elnök jön, de az sem tart örökké.

– Ausztriánál azért nem 15 évig, hanem még egy ciklust sem tartott az a periódus, amíg problémás országnak számított, mert nem töltötte ki a mandátumát az akkori koalíció. De itt már 15 évről beszélünk. Most hirdette ki a kormány a március 15-i jelszót, ami így szól: egy maroknyi lázadó a birodalom ellen...

– Hát az ember nem tud mit mondani erre, tétet időnként akkor is emelhet valaki, ha vesztésre áll. Még egyszer megismétlem, nem könnyű kikerülni az Európai Unióból. Nézzen csak rá a térképre. Voltak kellemetlen epizódok Európa életében, például Görögország kapcsán is. De az első indulaton túl senki se gondolta, hogy a görögöktől meg kell szabadulni. A görög adathamisítástól, attól igen, a görög költségvetési trehányságtól igen, és még sok mindentől igen, de Görögországtól nem. Úgyhogy szerintem ennek az analógiájára fogjuk fel úgy, hogy nagyon sok gond van a kormánnyal. És a kormány semmilyen jelét nem adja annak, hogy szeretné stabilizálni a helyzetét. Valóban élezi, és hogy emögött milyen megfontolás van, ezt most nem boncolgatom. Előbb-utóbb fordulat jön nálunk. Hogy egy éven belül, vagy csak egy év múlva, azt még meglátjuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Trump és Musk a Starlinket is kikapcsolhatják Ukrajna felett, Európában már készülnek a vészforgatókönyvek
Ha a SpaceX a műholdakat is lekapcsolja, az nagyobb baj az ukránoknak, mint a fegyverszállítmányok vagy a hírszerzési információk elapadása. Azonnal megszakíthatná a kommunikációt az ukrán hadseregen belül, óriási lehetőséget adva az oroszok kezébe.


A héten kiderült, hogy Trump nemcsak az Ukrajnában irányuló fegyverszállításokat függesztette fel, de a hírszerzési információk átadását is leállította, sőt, még azt is megtiltotta, hogy a Maxar nevű, felderítő műholdakat üzemeltető cég műholdképeit továbbítsák az ukrán hadseregnek. Pedig ez létfontosságú ahhoz, hogy ne maradjanak vakok a csatatéren, lássák, mire készülnek az oroszok, és mennyire voltak hatékonyak a saját válaszcsapásaik.

A Starlink még működik, de mindenki egyre idegesebb, mert Ukrajna jelentős részén a SpaceX által fellőtt és üzemeltetett műhold-hálózat maradt az egyetlen eszköz a honvédő hadsereg műveleteinek irányítására. Ha lekapcsolnák, azt valószínűleg hamarabb lehetne érzékelni a harctéren, mint a fegyver- és lőszerkészletek fogyatkozását.

A fronton harcoló katonai egységek sem egymással, sem a katonai hírszerzéssel nem tudnák tartani a kapcsolatot, és a távvezérlésű eszközeik is használhatatlanná válnának, tehát gyorsan kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének.

A Politico emlékeztet: tavaly már 42 ezer Starlink-terminál üzemelt a háború sújtotta országban, vagyis a műholdas internet tényleg létfontosságú lett az ukránoknak. A technológia elvesztése rövid idő alatt kétvállra fektetné őket az orosz invázióval szemben.

A Starlinket üzemeltető SpaceX ráadásul nem egyszerűen egy magáncég, hanem Elon Musk cége, aki egyben Trump legbefolyásosabb tanácsadója is.

Az ásványkincsek átadásáról szóló amerikai háttéregyeztetéseken állítólag konkrétan meg is fenyegették a Starlink-szolgáltatás lekapcsolásával Kijevet. Ezt a Reutersnek három bennfentes forrás is megerősítette, igaz, az értesülést Elon Musk később cáfolta.

Ennek ellenére komoly esély van rá, hogy Donald Trump kormánya előbb-utóbb ezt is felhasználja az általa elképzelt feltételekkel lefolytatott béketárgyalások kikényszerítésére.

A Starlink a háború kezdete óta létfontosságú Ukrajnának

Az orosz támadások már a háború 2022 februári kezdetén célba vették az ukrán vezetékes és mobilhálózatokat. Az infrastruktúrát súlyos bombatámadások érték, így az ország jelentős részén rendkívül nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné vált a kapcsolattartás - nemcsak a civilek, hanem a fronton harcoló katonák számára is. Ezt a helyzetet a Starlink - és a politikailag akkor még függetlennek tűnő Elon Musk - segített áthidalni azzal, hogy több tízezer terminállal látta el Ukrajnát.

Vitalij Klitschko kijevi polgármester (balra), a testvérével, Wladimirrel az első Starlink terminálokkal, amelyek Ukrajnába érkeztek. Fotó: Kyivcity.gov.ua

A műholdas szolgáltatás felhasználói egy kis vevő antennával csatlakozhatnak az internethez, amely jeleket továbbít az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakhoz. Ezeknek a rendszereknek egy részét civilek használják, akik a családtagjaikkal próbálnak kapcsolatot tartani, de a rendelkezésre álló kapacitás legnagyobb részét az ukrán hadsereg foglalja le. Erre nagy szükség is van, mivel a frontvonalakon harcoló katonák folyamatosan azzal szembesülnek, hogy az ellenség zavarja és lehallgatja a rádióadásaikat.

Kezdetben a SpaceX fizette a Starlink ukrajnai működését, aztán az amerikai kormány, majd nemrég Lengyelország is beszállt, oroszlánrészt vállalva a hálózat finanszírozásából és Krzysztof Gawkowski digitalizációs miniszter szerint ezt fenn is fogják tartani, amíg szükséges. Mivel a jövőben talán nem lesz elég, hogy van, aki állja a számlát, Kijev európai technológiákra hagyatkozhat, főleg, ha ki akarja venni ezt a fegyvereknél is értékesebb ütőkártyát Donald Trump kezéből.

Európai műholdas cég lehet a legjobb alternatíva Ukrajna számára

Elon Musk cégének Föld körüli pályán kialakult egyeduralmát már az orosz-ukrán háború előtt is kockázatosnak találta az Európai Unió és Kína is, így megindult a küzdelem az amerikai dominancia visszaszorításáért.

Az Európai Bizottság jelenleg is nagy erőkkel dolgozik azon, hogy az Egyesült Államoktól független műholdkapacitást biztosítson Ukrajnának. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője elárulta: Kijev először az EU tagállamainak meglévő kormányzati műholdkapacitásait egyesítő Govsatcom-rendszerhez csatlakozhatna, majd később az IRIS²-höz is.

Utóbbi egy egyelőre tervezés alatt álló műholdhálózat, amit kifejezetten a Starlink monopóliumának megtörésére épít az Európai Űrügynökség, de várhatóan csak a 2030-as években válik működőképessé. „A Bizottság folytatja az egyeztetéseket Ukrajnával ebben a kérdésben” – erősítette meg Regnier.

Annak a lehetősége, hogy az ország új műholdszolgáltató után néz, alaposan fokozta a befektetők érdeklődését a Starlink egyik kisebb európai versenytársa, az Eutelsat iránt. A francia-brit vállalat, amely jelenleg is biztosít kormányzati és intézményi kommunikációt a lerohant országban, nemrég megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat az EU-val az ukrajnai szolgáltatásainak bővítéséről. Ezek az egyeztetések nyilván a védelmi alkalmazásokhoz keresnek alternatívát, és már a hírük is elég volt ahhoz, hogy a cég részvényárfolyama pár nap leforgása alatt az ötszörösére emelkedjen.

Illusztráció: Eutelsat Group

Az eredetileg francia vállalat 2023-ban egyesült a brit OneWebbel, és ezzel a világ egyik legjelentősebb olyan szolgáltatója lett, amely alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő, globális lefedettséget biztosító műholdflottát birtokol. Igaz, tizedakkorát, mint a Starlink, amely már 7000 műholddal kínál valós idejű kommunikációt, így világszerte több felhasználót képes kiszolgálni, és nagyobb adatsebességet is biztosít.

De az Eutelsat egyelőre nem tör globális babérokra: azt vállalja, hogy Európában kínál ugyanolyan képességeket, mint a Starlink, és teszi ezt mindössze 630 darab LEO műholddal, illetve 35 magasabb, geostacionárius pályán keringő eszközzel.

Amíg a Starlink akár 200 megabit/másodperc sebességű internetet kínál, az Eutelsat egyelőre 150 megabit/másodperces adatforgalomra képes. További különbség, hogy a OneWeb termináljai akár 3,7 millió forintnyi dollárba is kerülhetnek - a havidíjon felül, miközben a Starlink szolgáltatás kezdőcsomagjának ára Ukrajnában 220 ezer forint.

Ukrajna kiszolgálásában segíthet a luxemburgi SES is, ami a NATO-nak már biztosít adatszolgáltatást, az O3b mPOWER nevű, közepes Föld körüli pályán működő műholdkonstellációján keresztül. Sok más hagyományos műholdas szolgáltatóhoz hasonlóan ők is vállalati ügyfelekre, kormányokra és hadseregekre összpontosítanak, tehát nem kínálnak közvetlen lakossági szolgáltatásokat, és a termináljai sem nevezhetők fogyasztóbarátnak, de az ukrán hadsereg számára így is egy opciót jelenthetnek.

Kína sem marad le, sőt, lenyomná nemcsak Európát, de a Starlinket is

Európa mellett az Egyesült Államok legnagyobb gazdasági és politikai riválisa, Kína is rájött, hogy nem nézheti tétlenül a SpaceX terjeszkedését, ami azt vizionálja, hogy a Starlink flotta egy-két évtizeden belül már 40 ezer műholdat fog számlálni. Ezt az ázsiai nagyhatalom nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági okokból is kockázatosnak tartja, így rövid időn belül az amerikai konstelláció legnagyobb kihívójává akar válni. A célja a globális lefedettség, már az évtized végére.

Az Interesting Engineering riportja szerint Kína tavaly állt elő az eddigi legambiciózusabb űripari tervével, ami alaposan felforgathatja a szatellit-technológiák nemzetközi piacát. Az állami tulajdonú Shanghai Spacecom Satellite Technology (SSST) telepítette az első műholdrajt, ami egy nagy, évek alatt kiépülő hálózat részét képezi.

A SpaceX egyik Falcon 9 rakétája, amely egyszerre akár 60 Starlink műholdat szállíthat. Fotó: U.S. Air Force / Zoe Thacker)

Az SSST első fellövése jelentős mérföldkő volt, és a projekt tényleg a jelenlegi világvezető SpaceX potenciális kihívójává válhat. A kínai cég „Thousand Sails Constellation” nevű terve az, hogy a következő években globális internetes hálózatot hoz létre – olyat, ami a Starlinkkel is versenyre kel. Bár a nyilvánosság sokkal nehezebben fér hozzá az SSST adataihoz, mint a SpaceX-éhez, annyit tudni lehet, hogy a vállalat jelenleg száznál több műholdat üzemeltethet és a 2025 végére kitűzött célja 648 darab, amivel már beérné az európai Eutelsat flottájának méretét.

A szándék ugyanakkor az, hogy a kínai állami cég 2030-ra 15.000 műholddal és globális lefedettséggel rendelkezzen.

Egy ekkora flotta már komoly aggodalmakat kelthet világszerte, hiszen - bár érthető, hogy a LEO hatékonyabb és olcsóbb adatátvitellel kecsegtet, mint a magasabb pályára kerülő műholdak - a verseny az űrbéli területért súlyos kommunikációs katasztrófa kockázatát hordozza.

Az Elon Musk cége által működtetett Starlink a világ számos régiójában (hazánkban is) hozzáférhető, hiszen az égből semmi sem akadályozza a szolgáltatást. Még. Kínának viszont feltett szándéka, hogy megtöri a monopóliumot, és úgy tudni, hogy a Népi Felszabadító Hadseregben dolgozó kutatók hosszú ideje tanulmányozzák a Starlink telepítési folyamatát, különösen azóta, hogy az amerikai cég szinte rögtön képes volt internetet biztosítani az oroszok által lerohant Ukrajna világháló nélkül marad részein.

A LEO iránti mutatkozó, kiemelt nagyhatalmi figyelem aggasztó, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy nem arról szól, ki tud több emelt áron internetelőfizetést értékesíteni a bolygó olyan területein, ahol nincs más megoldás, csak a műhold.  

A tízezerszámra fellőtt szatelliteknek katonai célja is van, és a dominancia ezen a területen befolyásolhatja a konfliktusban álló nemzetek hatalmi egyensúlyát.

Olyan államok szemében pedig, mint az USA és Kína, akik között egyre élesebb az ellentét, a másik fél minden egyes fellövése provokációnak tűnhet. Pláne, ha még direkt célzást is tartalmaz: az SSST legelső műholdja a SkyNet-1 01 nevet kapta - utalva az amerikai Terminátor-filmek atomapokalipszist előidéző mesterséges intelligenciájára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A terveik szerint házkutatások, kihallgatások lesznek, és mindenféle módon próbálják megakadályozni, hogy a TISZA elindulhasson a választásokon
Tatabányai nagygyűlése után interjút adott Magyar Péter, amiben arról beszélt, ha a Fidesz ezt szeretné, sok millió magyar emberrel találja majd szembe magát. A TISZA vezetője úgy látja, államcsőd felé tart az ország.


Nagyjából ezer ember előtt beszélt csütörtök este Tatabányán Magyar Péter. A nagygyűlés után adott interjújában azt mondta, "jelenleg egy államcsőd felé haladunk. Bármit is mondanak, egy csomó helyen fizetésképtelen az állam."

Arról is beszélt, a hatalom szerinte egyre keményebb eszközökhöz nyúl.

„A terveik szerint házkutatások lesznek, kihallgatások lesznek, és mindenféle módon próbálják majd megakadályozni, hogy a Tisza elindulhasson, és legyőzhesse egy választáson a Nemzeti Eggyüttbűnözés Rendszerét. De innen a tatabányai csónakázótó partjáról is üzenem, hogy ez nem fog működni, és ha ezt szeretnék, akkor sok millió magyar emberrel, és a későbbi független magyar igazsságszolgáltatással fogják szembetalálni magukat.”

Beszélgettünk a nagygyűlés résztvetőivel is, akik közül vannak olyanok, akik abban bíznak, a TISZA egyre erősebb lesz és ezt a Fidesz is kénytelen lesz tudomásul venni, de olyan is volt, aki úgy fogalmazott: „Mostmár, hogy érzik a vesztüket, még rosszabb és még mocskosabb dolgokhoz fognak nyúlni.”

VIDEÓ: Magyar Péter Tatabányán

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Gyújtogatások, lövöldözések, tüntetések - Elon Musk miatt a Tesla is célkeresztbe került
Amerikában és Franciaországban is Teslákat gyújtottak fel, és volt olyan szalon, ahová félautomata fegyverrel lőttek be. Berlinben a Tesla-tulajdonosok egy része már csak mélygarázsokban parkol, nehogy összekarcolják a kocsijukat.


Donald Trump beiktatása és Elon Musk aktív politikai szerepvállalása óta több mint egy tucat erőszakos vagy rongálással járó támadás érte a Tesla létesítményeit – írja a Washington Post bírósági dokumentumokra, rendőrségi jelentésekre és térfigyelő kamerák felvételeire hivatkozva.

Beszámolnak például egy nőről, aki négy, benzinnel töltött Smirnoff Ice üveggel hatolt be a Tesla egyik autótelepére Lovelandben, Colorado államban. Lucy Grace Nelson a molotov-koktélokat ezután az ott parkoló elektromos autókra hajította, majd figyelte, ahogy fellobban a tűz.

Februárban egy félautomata fegyverrel felfegyverzett férfi hét lövést adott le az éjszaka közepén egy Tesla-bemutatóteremre Salem városában, Oregon államban. Néhány héttel korábban a nyomozók szerint ugyanez a férfi Molotov-koktélokat dobott az üzlet kirakatán keresztül a bemutatóterembe, összesen félmillió dolláros kárt okozva.

Híradós riport a támadásról

Hétfőn egy bostoni bevásárlóközpont közelében szándékosan felgyújtottak hét Tesla töltőállomást – közölte a rendőrség. Marylandben festékszóróval fújták fel egy Tesla-épület falára, hogy "No Musk", és mellé festettek egy horogkeresztet is.

A New York Times arról ír, hogy szombaton tüntetők gyűltek össze a Tesla egyik csillogó bemutatóterménél, Manhattan West Village negyedében. A demonstrálók azt skandálták: „Senki sem szavazott Elon Muskra” és „Oligarchák kifelé, demokrácia befelé”. Egy tüntető olyan táblát tartott fel, amelyen ez állt: „Küldjék Muskot a Marsra most!!”

Tüntetők a Tesla előtt New York-ban, Fotó: Spencer Platt/Getty Images

A szervezők szerint több száz ember maradt a helyszínen két órán keresztül, eltorlaszolva a bejáratokat, és megbénítva a kereskedés működését. Néhány tüntető bejutott az épületbe is, és hat embert letartóztattak.

Már a Tesla-tulajdonosok sem érezhetik magukat biztonságban.

A Washington Postban megszólal Adam Choi, aki Brookline-ban, Massachusetts államban a templomból távozva egyszer csak azt látta, hogy valaki épp egy matricát ragaszt a kocsijára, ami Musk hírhedté vált karlendítését ábrázolja. Amikor megkérdezte a férfitől, miért csinálja, azt válaszolta neki, ez a szólásszabadság.

„Azt hiszem, az elkövető az üzenetet Musknak szánta” – mondta Choi a lapnak. „De ami engem illet, azért büntettek meg, mert vettem egy környezetbarát autót.”

Musk az esetre az X-en reagált: „Mások tulajdonának megrongálása vandalizmus, nem szólásszabadság!” - írta.

Bíróságon a matricázó férfi

Szerdán végül letartóztatták a férfit, aki a vád szerint összesen hat Teslát matricázott fel olyan képekkel, amelyeken Musk karlendítése látható.

És az incidensek egyáltalán nem korlátozódnak Amerikára. Berlinben kedden tűz ütött ki egy Tesla-gyár közelében. A német rendőrség szándékos gyújtogatásként kezeli az esetet.

A támadók egy nagyfeszültségű villanyoszlopot gyújtottak fel, és az áramszünet miatt le kellett állítani a gyártást a Tesla Gigafactory-ban, Európa egyetlen Tesla-üzemében. A grünheidei gyárat kiürítették. Az akciót egy baloldali szélsőséges csoport, a Vulkan csoport vállalta magára. Azt írták, a valaha volt legnagyobb áramszünetet szerették volna előidézni a Gigafactory-ban, és régi autógumikat gyújtottak fel, hogy ledöntsék egy villanyoszlop fémszerkezetét. Azt is hozzátették, szerintük a Tesla a "zöld kapitalizmus" és "a társadalom elleni totalitárius technológiai támadás" szimbóluma.

Nem sokkal ezután egy Berlin belvárosában található bevásárlóközpontban klímaaktivisták kék festéket öntöttek a Tesla bemutatóterme elé, és bekenték vele az üzlet ablakait is - írja a dpa hírügynökség.

A Merkur.de című német portál megszólaltat egy Tesla tulajdonost, aki arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban Münchenben is megváltozott az általános hozzáállás a Teslához .

„Előfordul, hogy ellenségesen bánnak velem” – mondja Ariane Stein, aki három éve vezet egy Model 3-at. Például odajött hozzá egy férfi, és azt kiabálta: „Nem szégyelled, hogy Teslát vezetsz?”

A német lap szerint Berlinben a Tesla-sofőrök egy része már csak mélygarázsokban parkol, mert attól félnek, hogy megkarcolják vagy festékkel fújják le az autójukat.

Franciaországban egy hete egy tucat Tesla autót gyújtottak fel Toulouse közelében. 700 ezer eurósra becsülik a kárt. Az ügyészség szerint a tűz „egyáltalán nem volt véletlen”. A gyújtogatók lyukat vágtak a kereskedés kerítésébe, úgy jutottak be. Március 4-én egy dél-franciaországi anarchista csoport magára is vállalta a gyújtogatást, és a támadást a fasizmus elleni küzdelmük részének nevezték.

A Tesla részvényei több mint 35 százalékot estek Trump beiktatása óta, és 2024 volt az első év több mint egy évtizede, amikor az eladások csökkentek.

Németországban a Tesla értékesítései februárban 76 százalékkal zuhantak az előző év azonos időszakához képest. Ebben szerepet játszhat az is, hogy sokan kivártak az új Tesla Y megjelenése miatt, de önmagában ez aligha magyaráz ekkora visszaesést.

Egyes elemzők szerint Musk és Trump kapcsolata végül a cég előnyére válhat, ha enyhítik az önvezető autókre vonatkozó szabályozást, ami Musk szerint kulcsfontosságú a vállalat jövője szempontjából. A rendőrök viszont attól tartanak, hogy az indulatok egyre magasabbra csapnak, és a Tesla elleni támadások során előbb-utóbb valaki súlyosan megsérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: