SZEMPONT
A Rovatból

Hogyan lehet kideríteni, hogy Tiborcz Isvánnak 188 milliárdja van? – A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztőjét kérdeztük

Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Jászai Gellért – évről-évre egyre meghatározóbbak a NER-es világ főszereplői a leggazdagabbakról készült listán. Az ott szereplő száz ember a magyar GDP több mint 10 százalékát birtokolja – mondja Szakonyi Péter.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. május 24.



Tiborcz Istvánnak már 188 milliárd forintos vagyona van, így a miniszterelnök lányának férje jelenleg a 11. leggazdagabb magyar - áll a 100 leggazdagabb magyart felsoroló kiadványban. Tiborcz egyetlen év alatt duplázta a vagyonát. Ez még Mészáros Lőrincnek sem sikerült, akinek 50 százalékkal nőtt a vagyona, igaz, ő már 1422 milliárdnál tart. Óriásit robbantott Jászai Gellért is, aki négy év alatt megtízszerezte, amije van.

De hogyan lehet kideríteni, hogy a NER főszereplőinek és a lista többi szereplőjének mekkora a vagyona? Szakonyi Péterrel, a kiadvány felelős szerkesztőjével beszélgettünk.

– Milyen módszerrel lehet felderíteni, hogy kinek mekkora a vagyona?

– Ma már sokkal könnyebb, mint amikor indultunk, 24 évvel ezelőtt, 2002-ben. Akkor nem volt elektronikus cégnyilvántartás sem, tehát csak a piaci információk alapján, személyes ismeretségeket bevetve készítettük az első ilyen kiadványt. Ma már a vagyonok felkutatása, nem azt mondom, hogy könnyű, de könnyebb, mint negyedszázaddal ezelőtt volt, mert az elektronikus cégadatbázisok rendelkezésre állnak, nem is egy ilyen van, és abból

kellő kitartással, türelemmel ki lehet bányászni adatokat, neveket, üzleti kapcsolatokat, összefonódásokat, tehát mindent, ami egy ilyen kiadvány kiadásához szükséges.

Mivel május közepén jelenünk meg, és a friss, vagyis az elmúlt évi mérlegadatok csak május végén kerülnek fel a netre, nekünk ideális esetben minden érintettel fel kell venni a kapcsolatot, hogy megtudjuk tőlük, hogy az elmúlt évben milyen eredményt értek el, bízva a mi diszkréciónkban, és bízva abban, hogy jó információ jelenik meg.

– A listán elég sok NER-közeli ember van. Ők is ilyen együttműködőek?

– Abszolút. Néhány kivétel van, tényleg csak néhány, a százból mondjuk három vagy négy, aki nem kommunikációképes.

– De itt vannak még például a magántőkealapok, és egyéb megoldások, ahol azért jelentős mennyiségű vagyont lehet eldugni, tehát ilyen szempontból ez a lista nem biztos, hogy a valóságot fedi.

– Teljesen így van. A különböző lehetőségek,

elsősorban is a magántőkealapok príma lehetőséget biztosítanak arra, hogy vagyonokat eldugjanak, elrejtsenek.

Ezzel viszont senki nem tud mit csinálni, az lenne az üdvözítő megoldás, ha ezek megszűnnének, és a tulajdonosi struktúra minden egyes cég esetében nyilvános lenne.

– Igazából mi a haszna egy ilyen listának?

– Az, hogy megmutatja a magyar gazdaság fejlődésének irányait is személyeken áttükröztetve.

Ez a száz ember a magyar GDP több mint 10 százalékát birtokolja. Ez olyan erő és kapacitás, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A másik jelentősége az lenne, és ezt félve mondom, hogy akik benne szerepelnek, azok szükségét érezzék annak, hogy a társadalmi felelősségvállalásban is részt vegyenek. Tehát segítsék az elesetteket, a rászorulókat, a civil szervezeteket, segítsenek sok embernek, hiszen nekik bőven van pénzük, és ezzel a pénzzel kötelezettség is jár, amit sajnos nagyon kevesen, a százból is nagyon kevesen tartanak be. Végtelenül sajnálatos, végtelenül szomorú, hogy 35 évvel a rendszerváltás után erről még beszélni kell, hogy egyáltalán ez a kérdés felvetődik.

– Gondolom, nem azt lehet valós társadalmi felelősségvállalásnak nevezni, amikor az ünnepek táján PR-akcióban néhány csomagot kiosztogatnak, amit logóval együtt közzé is tesznek mindenhol, ahol csak lehet. Inkább folyamatos elkötelezettségről van szó, amit valójában ennek lehet tartani?

– Pontosan. Sokan azt nem értik még ma sem, hogy

a társadalmi felelősségvállalás az nem olcsó reklám.

Amikor ilyen esetben kérik a tanácsomat, mindig azt mondom, hogy ne tekintsék ennek. Ezt öncélúan kezelni felháborító. Ne várjanak ettől se újsághírt, se tévériportot, se köszönőleveleket, tegyék ezt azért, mert szükségét érzik annak, hogy segítsék a társadalmat, mert megtehetik.

– Ebből a százból hányan vannak, akik ezt komolyan veszik?

– Nem tudom, mert azért van, aki ezt olyan komolyan veszi, hogy nekem sem mondja el. És van olyan is, a másik oldalon, aki pedig azt mondja, hogy egy forintot nem ad ilyenre, mert állandóan ellopják, és azt is ellopják. Nem bízik meg semmilyen szervezetben, alapítványban, stb. Szerintem a százból a fele már hajlik erre, vagy már évek óta esetleg támogat valamilyen szervezetet, kezdeményezést, intézményt, de erről nincsenek adataim.

Annyi lenne mondjuk ebben az esetben a minimum, hogy azt az ökölszabályt, amit Nyugat-Európában már évtizedek óta követnek, jelesül, hogy az éves nyereséged 10%-át fordítsd jótékonysági célra, bevezessék és betartsák.

Az elmúlt héten jelent meg egy londoni napilapban a brit, pontosabban a Nagy-Britanniában élő milliárdosok rangsora, és a rangsor mellett egy külön táblázatot közöltek, azoknak a nevét, akik a vagyonuk 10 százaléka fölött adakoznak. És például olyan is volt, hogy valakinek a vagyona mondjuk 980 millió font – ez egy konkrét összeg volt –, és ennek a 13%-át fordította tavaly jótékonykodásra.

– Mikor kezdik el összeállítani a jövő évi listát?

– Már elkezdődött. Itt nem lehet leállni, mert az információk folyamatosan érkeznek, azt folyamatosan be kell építeni az adatbázisba, hogy aztán az év elején neki lehessen állni az egyeztetéseknek, a személyes találkozóknak, és legfőképpen is a vagyonkalkulusnak.

– Mennyien dolgoznak ezen?

– Körülbelül húszan. Nem főmunkaidőben, de a január–április közti időszakban ez 20 ember munkája.

– Léteznek a régióban más hasonló listák, és ha vannak, akkor azokkal összevetve mit lehet megállapítani a magyarországi fejlődésről és helyzetről?

– Természetesen vannak listák. Mi évek óta együtt dolgozunk a román Capital című gazdasági magazinnal, egy cseh és egy szlovák magazinnal is, sőt Lengyelországban is van egy hasonló lista, Ausztriáról nem is beszélve természetesen. Ami figyelemre méltó, hogy a magyar gazdagok a régióban található gazdagokkal összevetve szegénynek tekinthetők. Az egyik amerikai magazin minden évben kiad egy éves listát, amin az egymilliárd dollár feletti vagyonnal rendelkezőket rangsorolja. Ez 3000 fő volt idén, és ezen már három magyar volt megtalálható: Mészáros Lőrinc, Veres Tibor és Felcsuti Zsolt. Ez azért már mutatja, hogy

feljövőben van a magyar milliárdos réteg, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évben 22%-kal növelték a vagyonukat, miközben a magyar gazdaság szenvedett, és növekedni egyáltalán nem tudott.

– Hogyan lehet úgy vagyont növelni, hogy közben a gazdaság stagnál, vagy recesszióban van?

– Egy versenyre épülő, kapitalista piacgazdaságban úgy, hogy jobbat, olcsóbban, rövidebb határidőre szállítasz. Mivel Magyarország most már nem tekinthető klasszikusan piacgazdaságnak, hiszen

van egy olyan jelentős szegmense a magyar gazdaságnak, ami a versenytől függetlenül működik.

Az állami megrendelések sok esetben lehetetlenné teszik a versenyt, mert nem az nyer, aki olcsóbban, jobban, jobb minőséget és szorosabb határidőre gyárt, hanem akinek jobb a kapcsolata, aki be van kötve a NER-hez. Ilyen szempontból ez a réteg nincs annak kiszolgáltatva, hogy a magyar gazdaság hogyan működik, mert a megrendeléseiket így is, úgy is megkapják. A másik, ami egy kicsit biztatóbb, hogy van már egy csomó olyan magyar üzletember, aki a nyereségének a nagy részét külföldről szerzi, exportál, külföldön is létesít irodát, gyártótelepet, tehát aki ki tud szakadni a magyar gazdaság vérkeringéséből.

– Ők jellemzően NER-től független vállalkozók, vagy ugyancsak a NER-be vannak becsatornázva?

– Ezek elsősorban NER-független vállalkozók, akik idejében felismerték, hogy a kormánytól és az állami megrendelésektől való függés életveszélyes, és sehova nem vezet.

– Hány százalékát képviseli a listának a NER-hez becsatornázott vállalkozók köre?

– Azt én sem tudom, mert vannak úgynevezett hibrid vállalkozók, akik azért lehajolnak az állami milliárdokért is, de a versenyszférában is jól teljesítenek. Ilyen szempontból 100%-ig NER-függő vállalkozó szerintem egy sincs a száz között.

– Ha esetleg veszít a Fidesz 2026-ban, akkor ez a lista mennyire reccsenhet meg, és vele együtt a magyar gazdasági elit is?

– Ezt nem merem megjósolni. Lássuk először a medvét, lássuk a változást, majd az azt követő fejleményeket, és akkor kiderül, hogy ki a legény a gáton.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: