SZEMPONT
A Rovatból

Hann Endre Magyar Péterék 11%-os előnyéről: Úgy látszik, hogy ezen a fiatalemberen nem nagyon fog semmilyen próbálkozás

A Medián vezetője szerint döbbenetes fordulat, hogy a Fidesz elvesztette a stabil előnyét. Azt viszont Hann Endre elképzelhetőnek tartja, hogyha a TISZA a mérésekben a kétharmad közelébe jutna, megváltoztatnák a választási törvényt, hogy ne szerezhesse meg.


Nagyon komoly, 11 százalékos előnyt mért a TISZA Pártnak a Medián a biztos pártválasztók körében a Fidesszel szemben. Az ellenzéki párt a teljes lakosság körében is egyértelműen előzi a Fideszt. A Medián adatai szerint Magyar Péter pártja jelenleg 34 százalékon áll, míg a Fidesz mindössze 27 százalékot mondhat magáénak, ami 5 százalékpontos visszaesés az előző méréshez képest. Így a teljes népesség körében annak ellenére is nőtt a TISZA előnye, hogy az erősödése megtorpant.

Hann Endrével, a Medián ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan veszítette el stabil előnyét a kormánypárt, és miért lehetett hatástalan a Fidesz eddigi összes próbálkozása, hogy megtörje ezt a trendet.

– Mi az oka, hogy ilyen mértékben nőtt Magyar Péter pártjának népszerűsége?

– Egyrészt a TISZA tavasz óta, tehát a Magyar Péter fellépése óta folyamatosan erősödött, de most éppenséggel nem erősödött, úgy is mondhatnám, lehet, hogy megtorpant. Ebben az esetben ugyanis a teljes szavazókorú népességet érdemes nézni, és ott nincs változás. Lehet, hogy ez a nagyon durva propagandakampány ezt érte el, de semmiképp sem okozott visszaesést. Viszont megfigyelhető a Fidesz vesztesége, ez például elbizonytalanodásban és az elkötelezettség csökkenésében nyilvánul meg.

A korábbi Fidesz-szavazók, az az 5%, amit elvesztett a hó eleje óta, valószínűleg a bizonytalanokhoz ment át, akik nem tudják, vagy nem akarják megmondani, hogy hova szavaznak.

Ugyanis ott 4 százalékkal növekedett a sokaság. A bizonytalanság másik szintje az, hogy azt is szoktuk nézni, mennyi a magát biztos szavazónak mondó ember. Ezt érdemes megnézni pártonként, és most már több utóbbi felmérésünkben megfigyelhető volt, hogy a Fidesz szimpatizánsok között aránylag kevesebb, aki azt mondja, biztosan elmenne szavazni, ellentétben a Tisza szavazóival.

– De ez egyben azt is jelentheti, hogy a Fidesznek még van mozgósítható, vagy újra mozgósítható tartaléka.

– Persze van. Csak közben azért ez egy jelentős fejlemény. Ugyanis a szakmánk kifejezetten unalmas volt már az elmúlt években. Mindig csak azon lehetett spekulálni, hogy ha mindenki összefogna, akkor megközelítenék-e, vagy elérnék-e a Fidesz támogatottságát, ami egy fikció volt, mert nem jött létre ilyen választási párt. De most mintha ennek látnánk a jeleit, csak nem abban a formában, hogy összefognak a kisebb ellenzéki pártok, mert azok mintha a megsemmisülés felé menetelnének.

Az LMP és az MSZP már nem is szerepelt a táblázatunkban, mert kerekítve sem érték el az egy százalékot.

Ugyanis, ha egy párt 0,6 százalékot ér el, akkor azt már 1-re kerekítjük, de ha csak 0,4-et, akkor lefelé kell kerekíteni, és akkor nem kerül a táblázatba. Így járt az LMP is, meg az MSZP is.

– Ez a két párt gyakorlatilag nem létezik?

– Mint szavazótábor, szavazóközönség nem létezik, mert amúgy parlamenti pártok lévén még pénzhez is hozzájutnak, elég jól.

– Gondolom, teljesen más dolog egy ciklus közepén nézni ezeket az arányokat, és teljesen máshogy fog gondolkodni a választó akkor, ha éles helyzet van.

– Nagyon sok mindenen lehetne spekulálni, de olyan nagyon azért nem érdemes, mert nem látjuk a jövőt. Ne felejtsük el, hogy ez az egész, amiről most beszélünk, amiben most benne élünk, ez majdnem egy csodaszerű véletlenen múlt. Magyar Pétert és a Tisza Pártot annak köszönhetjük, hogy egy ügyvéd bogarászta a bírósági értesítőt, és abban kiszúrt egy furcsa kegyelmi döntést. Ha ez nincs, akkor valószínűleg mindez nem így alakul. Külön érdekes történetfilozófiai kérdés, hogy mi a véletlen, és a személyiség szerepe egy adott történésben. Most mindenesetre benne vagyunk egy teljesen új helyzetben, és úgy látszik, hogy ezen a fiatalemberen nem nagyon fog semmilyen próbálkozás.

– Talán mindez annak is betudható, hogy nagyon sok ellenzéki választó keresi azt a pártot, amivel nemcsak a négyévente menetrendszerűen bekövetkező kudarcot élheti meg, hanem tényleg változást idézhet elő.

– Már nem nagyon keresi a pártját, hanem úgy tűnik, hogy nagyon sokan megtalálták, amitől ezt várják. Ez az új helyzet. Mint egy kristályosodás: a kristály is egyetlen porszemtől egyszer csak összeáll. De ez még a jövőről azért elég keveset mond, mert nem lehet mindent csak úgy simán extrapolálni. Egyelőre működik a dolog, és nem szívesen jósolok, de azért

azt nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a korábbi pártok közül bármelyik is újjászületne, beleértve a DK-t is.

Már az elmúlt egy-két évben is nagyon kicsi volt a támogatottságuk. Persze van igény, meg gondolkodás, talán puhatolózás is, hogy létre lehetne hozni valamilyen új baloldali erőt, szövetséget, mozgalmat, de azért ettől nagyon messze vagyunk, úgy érzem.

– A Fidesznek is érdekében állna egy ilyen mozgalom zászlóbontása.

– Most egyelőre azon folyik a gondolkodás, hogy mit lépjenek meg a választójogi törvényben. Lejjebb vigyék-e a bejutási küszöböt, és akkor máris lehet egy kicsit megint nyüzsögni a kis pártoknak. Talán az is elképzelhető, hogy

ha olyan helyzet állna elő, hogy a Tisza Párt akár a kétharmadot is meg tudná szerezni, akkor a választási törvényt úgy is megváltoztathatják, hogy teljesen arányos legyen.

Amit egyébként nagyon sokan követelnének, hogy milyen jó lenne egy arányos választás, tisztán listás alapon. Ha ezt bevezetnék, akkor máris 67 százalék kellene a kétharmadhoz, azt pedig nem nagyon tudja elérni senki sem. Annak idején létrehoztak a saját előnyükre egy törvényt, de abban a pillanatban, ha a többségük elvész, és a választási rendszer ellenük fordulhat, megint belepiszkálnak. A kétharmadnak ez a tragédiája. Főleg, ha egy ennyire önkorlátozás nélküli politikai erő birtokolja.

– Bár valóban sok minden történhet 2026-ig, de ilyen számokat, amit az önök által publikált táblázat most mutat, az elmúlt 14 évben láttunk valamikor?

– Nem, még csak hasonlót se. Már az nagy dolog volt 2021-ben, amikor voltak olyan időszakok, amikor enyhe többsége lett volna az úgynevezett összefogásnak, vagy közös listának. Az is csak egy-két százalék volt, nem emlékszem minden számra, de nagy lelkesültség volt már ettől is az ellenzéki oldalon, hogy akár, talán.

De ez sokkal bonyolultabb dolog, ahogy most is újra meg újra elmondjuk, hogy hiába vezet a listán a TISZA, ha nem tud igazán potens egyéni jelölteket állítani mind a 106 választókerületben.

De messze vagyunk még ettől. Egyelőre azt állapítsuk meg, döbbenetes fordulat, hogy a Fidesz elvesztette a stabil előnyét.

– Az azért látszik, hogy a TISZA eddig leginkább az ellenzéki szavazókat gyűjtötte össze.

– Ez is új helyzet, mert így egy kihívó van. Ha koncentrálódik az ellenzéki szavazat, az egy másik helyzet, mint amikor egymással is folyamatosan alkudoztak a kis pártok. Emlékezzünk, hogy az egyik legfontosabb mindig az volt, hogy egymással rivalizáljanak. Azt gondolom, hogy Magyar Péternek se szabad előre inni a medve bőrére, de attól még ez a helyzet teljesen új.

– Egyik oldalról megjelentek ezek a bizonyos hangfelvételek. Másik oldalról Magyar Péter elindított egy kampányt a gyermekotthonokban. Ezeknek a hatását tetten érhetjük ezekben az eredményekben?

– Nagyon óvatosan kell ezzel bánni, főleg amiatt, mert nincs igazán forrásunk, hogy hetente vagy még sűrűbben végezzünk ennél is célzottabb kutatásokat. Sajnos nekünk ez nem fér bele. A másik oldalon viszont nyilván hatalmas összegeket költenek, aminek ehhez képest elég gyenge az eredménye. Most már több mint háromnegyed éve, hogy mindig próbálkoznak. Először azt gondolták, hogy a Varga Judit interjú majd megrendíti Magyar Pétert. Nem történt meg, azóta sem.

Nagyon érdekes önmagában ez a jelenség, hogy egy nagyon olajozottan és hatékonyan működő gépezet egyszer csak ennyire megbicsaklik.

Azért ez önmagában figyelemre méltó. Valószínűleg itt valami minőségi változás következett be, egyszer csak betelik a pohár. Az előbb mondtam, hogy unalmas időket éltünk, nem volt semmi olyan izgalmas, amire érdemes lett volna odafigyelni. Most egyszer csak elkezd izgalmas lenni a dolog, és azok is talán odafigyelnek, akik korábban legyintettek. És észreveszik, jobban észreveszik az átverést, a hazugságokat. De most egyelőre álljunk meg itt, és várjuk izgatottan a következő hónapokat, beleértve azt, hogy ebből a kétségbeejtő gazdasági helyzetből mennyire lehet egyáltalán elmozdulni. A legújabb hírek szerint nagyon nagy derűlátásra nincs ok, az pedig kifejezetten az ellenzék malmára hajtja a vizet szerintem, mert most már az emberek türelme lehet, hogy fogytán van.

– Mindeközben a Fideszhez közel álló közvélemény-kutatók homlokegyenest más adatokat mérnek. Náluk a Fidesz stabilan vezet. Ennek mi lehet az oka?

– Én erről nem szeretek beszélni, mert végül is ez egy szakma, ez egy céh, és nem illik egymást különösebben kritizálni, de a mostani helyzet minden határon túlmegy. Ilyenre korábban azért nem volt példa, és azt gondolom, hogy itt valami nagy disznóság van. Én azt gondolom, hogy annyira erősen próbálkoztak, és mindegyiknél azt gondolták, hogy ez biztosan most már hatni fog, a Varga Judit interjútól egészen a mostani támadásokig. Ebbe illik bele, hogy

azt gondolják, hogy ezek a hamis közvélemény-kutatási eredmények is biztosan hatni fognak. És akkor már nem is lesznek olyan hamisak. És úgy tűnik, mintha lesre futottak volna.

De ezt természetesen nem lehet elismerni, csak marad a kínos, számomra és az egész szakma számára kínos helyzet, hogy újra meg újra azt kell magyarázni, hogy miért különböznek annyira az eredményeik. Én nem szeretnék ebbe belemenni.

– Ez mindenkinek a szemébe ötlik, nem lehet nem megkérdezni.

– Nem bánom, hogy megkérdezte, csak most én mit mondjak? A lelkiismeretem nyugodt, a Medián már az 1989-es népszavazást eredményét elég jól jelezte előre. 2018-ban az ellenzéki ismerőseim és barátaim is majdnem veréssel fenyegettek, mikor megmondtuk, hogy kétharmad lesz. 2022-ben ugyancsak, nem mondom, hogy teljes biztonsággal, de azt jeleztük, hogy nem lehet ellenzéki győzelemre számítani, pedig mennyien bíztak benne. Úgyhogy eddig olyan nagyon nem sültünk fel. Most nincs választás, tehát sose fog kiderülni, hogy 2024 novemberében tényleg megelőzte-e a Fideszt a TISZA Párt, de azért én azt gondolom, hogy hitelesek a méréseink, és előbb-utóbb a többi intézet is hasonló számokat fog kihozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk