SZEMPONT
A Rovatból

Gyros tál 7500, dobozos sör 1930 forintért – megnéztük, milyen árak vannak a Szigeten idén

Videónkban utánajártunk, mennyiért lehet például lángost, pizzát vagy fánkot enni a Szigeten, sőt, még a sör árát is megmutatjuk.


Elstartolt a 2025-ös Sziget Fesztivál. Mint minden évben, idén is az egyik legtöbbet feltett kérdés, hogy vajon mi mennyibe kerül a fesztivál területén. Most utánajártunk, és videónkban meg is mutatjuk.

Az már megszokott, hogy szinte mindenféle ételből, italból választhatunk, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt. Így van ez idén is, a kínálatra most is hatalmas.

Lehet kapni például gyros tálat 7500 forintért, fánkot 2200 forintért és pizza szeletet 2690-ért. A sima lángos 2200 forint, a sajtos-tejfölös viszont már 3500.

De természetesen vannak ennél jóval olcsóbb és jobb, laktatóbb megoldások is: például a Mac and Cheese, vagyis sajtos tészta rántott hússal és mindenféle extra feltéttel 5990 forint. Ugyanennek a sült krumplis verziója pedig 2990 forint.

És akkor nézzük az italokat:

egy korsó sör 1730 forint, de van olyan stand, ahol 15 és 16 óra között 1290 forintért lehet sört vásárolni. A dobozos sör ára viszont már 1930 forint.

A Szigeten idén is van Aldi, ahol ugyan párszáz forintért lehet péksüteményeket vásárolni, cserébe hatalmas sort kell kiállni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Viktor azzal cáfolja a korrupciót, hogy 15 év alatt duplázódott a nemzeti vagyon, csakhogy épp ennyi volt az infláció
A miniszterelnök az MCC Feszten bizonygatta, hogy nem lopnak, hiszen duplázódott a nemzeti vagyon. Csakhogy közben 98%-os volt az infláció, míg Mészáros Lőrinc vagyona 20.500 százalékkal nőtt.


Orbán Viktort az MCC Feszt színpadán megkérdezték a korrupcióról is, amire ő számokkal válaszolt.

"Mióta kormányon vagyunk 15 év alatt, a magyar állami vagyon megkétszereződött. Nem megfeleződött, megkétszereződött. Ma az önök közvagyona, ami az önöké is, az kétszer akkora, mint 2010-ben volt. Ha ellopták volna, akkor nem így lenne, akkor a fele lenne."

Tény, hogy a nemzeti vagyon a 2010-es 11.650 milliárd Ft-ról 2022-re (amikorról az utolsó nyilvánosan elérhető adatok rendelkezésre állnak) 21.800 miliiárd Ft-ra nőtt, ami gyakorlatilag 100%-os gyarapodás.

Csakhogy 2010 óta majdnem épp ennyi, 98% volt a kumululált (minden év egymásra rakodó hatását figyelembe vevő) infláció. A 2010 és 2024 vége között Magyarországon az árak összességében 89%‑kal emelkedtek a KSH adatai alapján, míg 2025 júniusáig az éves infláció további 4,6%-kal nőtt.

Ez azt jelenti, hogy 2010-ben 100 forintért lehetett megvenni ugynazokat a dolgokat, amiket 2025 közepén 198 forintért. Az éves teljes infláció persze az év végéig még változhat, de érdemben ez valószínűleg nem alakítja át a számokat.

Vagyis a nemzeti vagyon 15 év alatt reálértéken semmit sem gyarapodott, igaz, nem is csökkent a felére. Közben viszont Mészáros Lőrinc vagyona 20.500 százalékkal nőtt.

A leggazdagabb magyar vagyona 2010-ben gyakorlatilag még elenyésző volt, néhány százmilliós szint alatt. Az első hiteles adat 2013-ból származik, és 6,9 milliárdról szól. A 2025-ös becslés pedig már 1422 milliárd Ft.

Még látványosabb, ha egyetlen grafikokon hasonlítjuk össze a nemzeti vagyon és Mészáros Lőrinc vagyonának százalékos gyarapodását 2010 és 2022 között.

És akkor azt még nem is említettük, hogy 2010 és 2025 között nagyjából 22-25 ezer milliárd Ft EU-s pénz áramlott az országba. Igaz, ennek csak egy részéből valósultak meg állami beruházások, de a nemzeti vagyon növekedésében mindenképp nagy szerepe lehetett.

A grafikonok a ChatGPT segítségével, ellenőrzött adatok alapján készültek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„A váltásra készül a világ” - Hatvanpusztán tüntetőket kérdeztünk, miért mentek el az Orbán-birtokhoz
Hadházy Ákos több száz fős tömeget csődített össze az Orbán család hatvanpusztai birtokára. A kormányfő által mezőgazdasági épületnek nevezett objektumot Hadházy luxuskastélynak nevezte, most megmutatjuk, ami kívülről látható belőle.


Hadházy Ákos szombaton 16 órától tüntetést tartott a hatvanpusztai birtoknál. A rendezvény előtt már a helyszínen volt a videós stábunk, és az Orbán-birtoknál gyülekező embereket kérdeztük arról, miért jöttek el Hatvanpusztára.

A legtöbben még sosem jártak erre, és az lehetett az érzése az embereknek, hogy amíg lehet, eljönnek, hiszen ki tudja, meddig lesz itt látnivaló.

Sokan szívesen megnézték volna belülről is, főleg, hogy szerintük közpénzből épült, és ezért joguk lenne erre is. Volt, aki ki is mondta: abban bízik, hogy jövőre már be lehet majd menni piknikezni.

Videóriportunk a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Úgy éreztük magunkat, mintha mi lennénk a világ legfontosabb emberei” - 13 turistát engedtek be Észak-Korea vadonatúj tengerparti üdülőhelyére
Kim Dzsongun azért rendelte el az üdülőkomplexum felépítését, hogy bizonyítsa, Észak-Korea modern és gazdag ország. Az óriási terület kongott az ürességtől, az észak-koreaiak viszont mindent megtettek, hogy a maroknyi orosz turista jól érezze magát.


Fehér homok, kristálytiszta víz, napozóágyak, csúszdapark - a világ bármelyik pontján lehetne ez a strand. Csakogy ide csak a kivételezett kevesek juthatnak el: Észak-Korea új tengerparti üdülőhelyére először engedtek be külföldi, egészen pontosan orosz turistákat, akik a Wall Street Journal hasábjain számoltak be élményeikről.

A hatalmas üdülőhelyet azért építtette Kim-Dzsongun, hogy modern és jómódú országnak mutassa Észak-Koreát. A 20 ezer fő befogadására is alkalmas Vonszan–Kalma tengerparti komplexum terveit személyesen a nagy vezér hagyta jóvá. Magas szállodákat, bevásárlóközpontot, kaszinót, csúszdaparkot álmodott meg, igaz, még nem készült el minden.

Június végén ettől függetlenül megtartották a nyitóünnepséget. Kim Dzsongun cigarettával a kezében heverészett egy vízicsúszda mellett, majd végigsétált a parton kislányával.

A múlt hónapban itt látta vendégül Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki közvetlenül Vonszanba repült, és ott a legjobb szállodában lakott. Kim luxusjachtján találkoztak, ahol az észak-koreai vezető feltétel nélküli támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúban.

Lavrov útjával egyidőben engedték be a 13 orosz turistát, akik egy utazási irodán keresztül foglalhatták le az útjukat. Három napot töltöttek Phenjanban, majd repülővel mentek volna Vonszanba, de ezt az utolsó pillanatban törölték, és végül vonattal kellett menniük. A 190 kilométeres utat 10 óra alatt tették meg, annyira rossz állapotban van a vasúti pálya.

Vonszanban azonban mintha egy másik világa léptek volna be. Az első, ami meglepte őket, hogy megérkezésükkor az egész strand teljesen üres volt.

„Úgy tűnt, mi vagyunk az egyetlen vendégek az egész komplexumban”

- mesélte az amerikai lapnak Anasztaszija Szamsonova, egy 33 éves moszkvai HR-es. „Minden vadonatúj volt” – mondta. „Még az illatuk is új volt.” A furcsa helyzet persze előnyökkel is járt. Amikor kását és briósokat kértek, a személyzet azonnal elővarázsolta. Hordozható hangszórókat vittek nekik a partra, amikor kérték, az erkélyre pedig azonnal kaptak székeket.

„Tényleg úgy éreztük magunkat, mintha mi lennénk a világ legfontosabb emberei” – mondta Szamsonova.

Azért az orosz turistákat érték kellemetlenebb meglepetések is. A takarítók gyakran figyelmen kívül hagyták a „Ne zavarjanak” táblát az ajtókon.

Egyikük feljebb állította a bojlert, hogy zuhanyozni tudjon, a személyzet többször is visszatekerte a minimumra.

Amikor pedig úszni mentek, az idegenvezető is velük tartott. Csakhogy hamar kiderült, nem tud úszni. Órákig kapaszkodott az egyik turista karjába „Nagyon félt.”

Az egyhetes nyaralás nem volt drága, nagyjából 700 ezer forintból jött ki. Egy üveg sör 200 forintba, tíz perc wifi 600 forintba, egy arcmasszázs 5000 forintba került.

Amikor a turisták egyike megkérdezte, mennyibe kerülne egy jetski vagy quad bérlése, a helyi dolgozó nem tudott árat mondani, így ingyen használhatták.

Az ajándékboltban megvehették volna az észak-koreai Hvaszong–17-es interkontinentális ballisztikus rakéta műanyag modelljét is, indítójárművével együtt. Igaz, azért már borsosabb összeget, 160 ezer Ft-ot kértek volna el.

Szamsonova szuvenírként végül egy nukleáris robbanófej alakú szobrot vitt haza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Trump az atomtengeralattjárókról: Egy volt orosz elnök megfenyegetett, és meg fogjuk védeni a népünket
Szakértők szerint nem tudni, Trump pontosan milyen tengeralattjárókat indított el, a ballisztikus rakétákat hordozó atomtengeralattjárók ugyanis több ezer kilométerről is képesek csapást mérni. Az azonban biztos, hogy az amerikai elnök emelte a tétet.


Donald Trump amerikai elnök pénteken a saját közösségi oldalán közölte, hogy „két nukleáris tengeralattjáró” áthelyezését rendelte el, válaszul Dmitrij Medvegyev egykori orosz elnök internetes fenyegetéseire.

Medvegyev csütörtökön a saját közösségi oldalán azt írta, Trumpnak maga elé kellene képzelnie az apokaliptikus The Walking Dead sorozatot, és utalt a Szovjetunió automatikus csapásmérő nukleáris rendszerére is. Ezt a rendszert arra tervezték, hogy akkor is működésbe lépjen, ha orosz politikai és katonai vezetést már lefejezték.

A New York Times szerint ez az első alkalom, hogy Trump a Moszkvával kiéleződött konfliktusban az amerikai nukleáris arzenálra hivatkozott. Amikor pénteken a Fehér Házból elindult Bedminsterbe, megkérdezték, miért rendelte el a tengeralattjárók áthelyezését.

„Óvatosnak kell lennünk” – mondta. „Megfenyegettek, és nem gondoltuk, hogy ez rendben van, ezért nagyon óvatosnak kell lennem. Ezt a polgáraink biztonsága érdekében teszem. Egy volt orosz elnök megfenyegetett, és meg fogjuk védeni a népünket.”

Bár Medvegyev gyakran provokál, de érdemi hatalma nincs, így nem világos, Trump miért reagált ennyire erősen. A mostanihoz hasonló nyílt nukleáris erőfitogtatás a New York Times szerint még tőle is váratlan. Utoljára 2018 elején, első elnöki ciklusa elején címzett nukleáris fenyegetést Kim Dzsongun észak-koreai vezetőhöz, amikor azt mondta: az ő „nukleáris gombja sokkal nagyobb és erősebb” Kiménél. Ez végül diplomáciai nyitáshoz vezetett, háromszor is találkozott a két vezető, de Észak-Korea nukleáris ereje azóta csak nőtt.

Bár Putyin az ukrajnai háború első napjaiban fenyegetett a nukleáris erők készültségbe helyezésével, sőt 2022 őszén talán taktikai atomfegyver bevetését is fontolgatta egy ukrán támaszpont ellen, az Egyesült Államok ezekre nyíltan soha nem válaszolt.

Trump most azt írta, arra utasította a tengeralattjárókat, hogy „a megfelelő régiókban foglaljanak pozíciót, arra az esetre, ha ezek a buta és provokatív kijelentések többnek bizonyulnának puszta szavaknál”. Hozzátette: „A szavak nagyon fontosak, és gyakran nem szándékolt következményekhez vezethetnek. Remélem, ez nem lesz egy ilyen eset.”

Mivel a nukleáris tengeralattjárók mozgása a Pentagon egyik legjobban őrzött taktikai titka, a New York Times szerint valószínűleg sosem derül ki, hogy Trump valóban áthelyezte-e a tengeralattjárókat, vagy csupán erődemonstrációról van szó.

Az sem világos, milyen típusú nukleáris tengeralattjárókról van szó.

A hatalmas, nukleáris robbanófejekkel ellátott ballisztikus rakétákat hordozó tengetalattjárókat nem kell áthelyezni, mert több ezer kilométerről is képesek célpontokat elérni. Sőt, mozgatásuk növelheti annak kockázatát, hogy felfedik pozíciójukat.

Az Egyesült Államoknak ugyanakkor vannak kisebb, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárói is, amelyek célpontokat kutatnak fel. Ezeket közelebb lehet telepíteni Oroszországhoz, hogy egy esetleges konfliktus esetén orosz stratégiai tengeralattjárók ellen vethessék be őket – mondta a Wall Street Journal-nek egy volt magas rangú Pentagon-tisztviselő.

Az Egyesült Államoknak emellett vannak olyan nukleáris meghajtású tengeralattjárói is, amelyek nem nukleáris robbanófejű cirkálórakétákat hordoznak, ezekkel szárazföldi célpontokat lehet támadni. Ilyeneket használt például az Egyesült Államok az iráni Iszfahán nukleáris létesítménye elleni júniusi támadásban is.

Kingsley Wilson, a Pentagon szóvivője azt mondta, mivel a tengeralattjárók rendkívül rejtve működnek, Trump szabadon kijelentheti, hogy lépéseket tett, és az oroszoknak kell eldönteniük, elhiszik-e vagy sem.

„Trump nem Putyint támadta, csak Medvegyevet. De a tengeralattjárók mozgatása mindenképpen emelte a tétet ebben az eddig csak szóbeli sárdobálásban” – mondta Jim Townsend, a NATO-politikáért felelős volt magas rangú Pentagon-tisztviselő a WSJ-nek.

Az amerikai-orosz viszony egyébként folyamatosan romlik. Trump a múlt hónapban közölte, 50 napot ad Oroszországnak, hogy komoly béketárgyalásokat kezdjen Ukrajnával. Oroszország válaszul fokozta a támadásokat, csütörtök este például több mint 30 civil halt meg egy Kijev elleni légicsapásban.

A héten Trump már azt mondta, a határidőt 10–12 napra rövidíti. Csütörtökön pedig hozzátette, hogy „másodlagos szankciókat” is kivet azokra az országokra, amelyek orosz olajat vásárolnak – köztük Kínára, Indiára és Törökországra.

Erre Medvegyev úgy reagált hétfőn az X-en: „Trump ultimátum-játékot játszik Oroszországgal: 50 nap vagy 10. Két dolgot kellene észben tartania: 1. Oroszország nem Izrael és nem is Irán. 2. Minden új ultimátum fenyegetés, egy lépés a háború felé. Nem Oroszország és Ukrajna között, hanem a saját országával.”

Trump válaszul „Oroszország bukott volt elnökének” nevezte Medvegyevet, és figyelmeztette, hogy „vigyázzon a szavaival”, hozzátéve: „Nagyon veszélyes terepre téved!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk