HÍREK
A Rovatból

Felmondott a tanár, aki polgári engedetlenséggel tiltakozott és elindította a pedagógusok mozgalmát

„Én most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?” – fogalmazott Tóth Viktor.


Február 11-én a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva rendeletet hozott, amellyel úgy beszabályozta a pedagógusok sztrájkját, hogy a látható, érdemi sztrájkot gyakorlatilag ellehetetlenítette. Tóth Viktor, a Kőbányai Szent László Gimnázium angoltanára ezen annyira felháborodott, hogy úgy döntött, a következő tanítási napon polgári engedetlenséggel tiltakozik, egy napra nem veszi fel a munkát. Tizenkét kollégája csatlakozott hozzá - emlékeztett a cikkében a 444.

Tóth kiállása egyszeri akciónak indult, de később sorra csatlakoztak a pedagógusok.

A polgári engedetlenségi akció így országos mozgalommá nőtt, és kitartott március 16-ig, amikor a szakszervezetek elindították a határozatlan idejű sztrájkot.

Tóth most a 444-nek azt mondta: a felesége is pedagógus, időről időre beszélgettek róla, hogy a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag jobban meg van becsülve az ember.

"Három gyerekünk van, egyre nagyobbak, és hát egyre nagyobbak az igények is. De mind a ketten elég elhivatottak vagyunk, nagyon szeretjük ezt a közösséget, a gimnáziumot, úgyhogy egészen idáig mindig erősebb volt bennem a hivatástudat, felülírta az anyagi szempontokat"
- mondta a Kőbányai Szent László Gimnázium angoltanára.

Most azonban azt érezte, ha nem történik változás, akkor valószínűleg nem fog tudni tovább kitartani.

"Megfogalmaztam magamban a választások előtt, hogy ha nincs kormányváltás, akkor elhagyom a pályát, mert azt sejtettem előre, hogy ha a Fidesz-KDNP-kormány marad, akkor a pedagógusok következő négy évben semmi jóban nem reménykedhetnek"
- tette hozzá Tóth.

Azóta kiderült, hogy hiába kérték korábban a pedagógusok, az újonnan felálló kormányban nem kap külön tárcát az oktatás. Megszüntették viszont az Emberi Erőforrások Minisztériumát, az oktatás ügye pedig - az egészségüggyel együtt - a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz kerül. Pintér múlt heti meghallgatásán a tanárok polgári engedetlensége kapcsán azt mondta, hogy nem ismeri ezt a kifejezést, és ezt fegyelmi kérdésnek tekinti. Azóta az is kiderült, hogy a kormány egy törvénymódosítással tartaná fent a tanárok sztrájkját ellehetetlenítő rendeletet.

Tóth Viktor ezekkel kapcsolatban azt mondta, úgy érzi, a választás előtti sejtései beigazolódtak.

"Amikor kiderült, hogy melyik tárcához kerül az oktatás, az jutott eszembe, hogy megint csak az erő az, ami itt dolgozik. Eddig volt egy ilyen kedves kis Mikulás bácsi, aki »elirányította a céget«, most meg úgy néz ki, hogy jön a keresztapa, aki majd lófejet tesz minden pedagógusnak az ágyába, hogyha itt hisztizik"
- mondta Tóth.

A pedagógus arról is beszélt, bár a fizetés is fontos szempont volt, de elsősorban erkölcsi okok miatt döntött úgy, hogy elhagyja a pályát.

"Ha csak a pénz lett volna a szempont, akkor már rég felmondtam volna. Nagyon sok pedagógus él úgy, hogy inkább visszaszorítja az igényeit, vagy összekuporgatja azt a pénzt, amire szüksége van egy házfelújításhoz, vagy egy családi nyaraláshoz, de azt mondja, hogy ez az ő hivatása, és ezt szereti csinálni.

Én most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?

Van bennem egy kis lelkiismeret-furdalás, mert az iskolámban most lesz igazgatóváltás, és tudom, hogy az új vezetőnek jól jönne a tapasztalt segítség, illetve szakszervezeti vagy mozgalmi szinten is kellenek azok, akik még bírják és kitartanak. De közben dolgozik bennem az, hogy mégiscsak ez az egyetlen életem, ez az egyetlen egy családom van, akikre időt szeretnék szánni.”

Tóth azt is elmondta, csalódottnak érzi magát, mert "az a részvételi arány, ami a sztrájkban volt felfedezhető, az hihetetlenül kevés" - fogalmazott.

Tóth Viktor 23 éve tanít, a szerződése nyár végéig szól, és tett már lépéseket, hogy új állást találjon.

"Olyan helyen szeretnék elhelyezkedni, ahol erkölcsileg és anyagilag is megbecsülnek. Első dühömben azt mondtam, hogy nem akarok többet oktatással foglalkozni, de azóta szembejött egy-két dolog, ami ezzel függ össze, persze nem a közszférában. Meglátjuk"

- mondta pedagógus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem, Viktor” – A lengyel külügyminiszter nyíltan bírálta Orbánt az orosz dróntámadás kapcsán
Radosław Sikorski úgy véli, az eset éppen azt bizonyítja, hogy a magyar kormányfőnek el kell ítélnie az orosz agressziót. Felszólította Orbánt, hogy egyebek között oldja fel a védelmi célú uniós források blokkolását.


Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Orbán Viktornak világosan ki kellene mondania, hogy elítéli az orosz agressziót. A külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében reagált a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, amelyben Orbán elítélte, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán”. Hozzátette, hogy a történtek is azt mutatják, a magyar kormány békét szorgalmazó politikája indokolt és észszerű. „Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit.”

A lengyel külügyminiszter erre azt írta: „Nem, Viktor.” Úgy véli, az eset éppen azt bizonyítja, hogy a magyar kormányfőnek el kell ítélnie az orosz agressziót. Emellett felszólította Orbánt, hogy oldja fel a védelmi célú uniós források blokkolását, támogassa a szigorúbb szankciókat, és vonja vissza vétóját Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

A drónincidens miatt Donald Tusk lengyel kormányfő rendkívüli kormányülést tartott. A megbeszélés után arról beszélt, hogy ez volt az első alkalom, amikor orosz drónt lőttek le egy NATO-tagállam légterében. Közlése szerint nem érkezett jelentés sérültekről. A drónok berepülését nagyszabású provokációnak nevezte, és elmondta, hogy a helyzet kezelésére kidolgozott eljárások megfelelően működtek. Az esetről és a megtett lépésekről tájékoztatták Mark Rutte NATO-főtitkárt is.

Tusk közlése szerint legalább 19 drón hatolt be Lengyelország területére kedd éjjel. Egyet Czosnówka falunál találtak meg, nagyjából 40 kilométerre a belarusz határtól. Egy másik drón roncsai Łódź közelében kerültek elő, ez körülbelül 250 kilométerre van az ukrán határtól.

Egy harmadik eszköz Cześniki térségében zuhant le, mintegy 40 kilométerre az ukrán határtól. Egy drón darabjai egy lakóházat is eltaláltak a kelet-lengyelországi Wyryki településen.

A történtekre Magyar Péter is reagált. Úgy fogalmazott: „Orbán Viktor reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó, a Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ettől volt ideges Orbán Kötcsén: a Fidesz csak 21 egyéni körzetben nyerne a legvalószínűbb forgatókönyv szerint
Tóka Gábor 3 kutatás alapján készített mandátumbecslést. A Tisza a mandátumok közel kétharmadát szerezhetné meg, a Fidesz pedig körülbelül egyharmadot. Ez azt jelentené, hogy a Tisza 131, a Fidesz 67 képviselőt küldhetne az Országgyűlésbe.


Szinte biztos, hogy kormányváltás lenne, ha most tartanák az országgyűlési választást – derül ki a Medián friss közvélemény-kutatási adatai és két korábbi kutatás alapján készült mandátumbecslésből, amelyet Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője készített.

A számítások szerint a Tisza Párt parlamenti többsége 91–95 százalékos valószínűséggel valósulna meg, attól függően, hogy csak a pártot választó biztos szavazók válaszait vesszük figyelembe, vagy minden olyan válaszadóét is, aki meg tudott nevezni egy pártot - írta meg a hvg.hu.

A legvalószínűbb forgatókönyv alapján a Tisza a mandátumok közel kétharmadát szerezhetné meg, a Fidesz pedig körülbelül egyharmadot. Ez azt jelentené, hogy a Tisza 131, a Fidesz 67 képviselőt küldhetne az Országgyűlésbe, mellettük pedig egy nemzetiségi képviselő is bejutna a 199 fős parlamentbe.

Ha azokat is beleszámítjuk, akik nem biztosan mennek el szavazni, de tudnak pártot választani, akkor a Tisza 126, a Fidesz pedig 72 mandátumot szerezhetne. Ebben az esetben is járna egy nemzetiségi mandátum.

A Tisza kétharmados győzelmének esélye 47 százalék a biztos szavazók válaszai alapján, míg az összes pártot választó válaszadót figyelembe véve 24 százalék. A Fidesz kétharmados győzelme jelenleg teljesen kizárt, a puszta többséghez is legfeljebb 4–6 százalékos valószínűség társul.

A Tisza számára kedvező esetben a 106 egyéni választókerületből akár 85-öt is megnyerhetne, listán pedig akár 46 mandátumot is szerezhetne. Ez ugyan még nem jelentene kétharmadot, de a pozitív hibahatárt ebben a becslésben még nem vették figyelembe.

A Fidesznek csak akkor lenne esélye több mandátumot szerezni, mint a Tiszának, ha kizárólag a pártot választani tudó összes megkérdezett válaszait számítanák be, és minden a kormánypárt javára alakulna. Ilyen szélsőséges esetben akár 104 képviselői hely is összejöhetne.

A kisebb ellenzéki pártoknak jelenleg nincs esélyük egyéni körzetet nyerni. Listás mandátumra is csak a statisztikai hibahatár adhat lehetőséget, és ez is csak a Mi Hazánk és a Kutyapárt esetében jöhet szóba.

A pártot választó biztos szavazók között a Mi Hazánk 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3, a DK pedig 2 százalékra számíthat. Ezek az arányok nem elegendők ahhoz, hogy akár csak egy képviselőt is bejuttassanak a parlamentbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egy centet sem kapunk az uniótól, ha Orbán marad, és a jogállam nem áll helyre – Ursula von der Leyen Magyarországnak üzenhetett
„Egyetlen alaphoz sem lehet hozzáférni, ha a jogállamisági szempontok nem érvényesülnek az adott tagállamban” - mondta a bizottság elnöke. A 2027 utáni költségvetést új, integrált éves jogállamisági ciklus mentén tervezik.


Ahogy arról korábban is beszámoltunk már, beszédet tartott az Európai Parlament plenáris ülésének kezdetén Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint Európa harcban áll, és szerinte keményebben kellene fellépni a háborús agresszor Oroszország ellen a szerdai lengyelországi drónincidens után.

Von der Leyen szerint egy új Európa kialakulásáért kell harcolni, ennek a harcnak pedig politikai vetülete is lesz. Arról is beszélt, hogy a szabadságjogok védelme kulcsfontosságú az EU függetlensége szempontjából. Ezek közé sorolta a szabad döntést, a szólásszabadságot, a szabad mozgást, a szabad választásokat, a szabad szerelmet és a vallásszabadságot. Mint mondta, ezeket a demokrácia és a jogállamiság garantálja.

A Bizottság egy új, integrált éves jogállamisági ciklust tervez, amelynek célja, hogy az esetleges problémákat még időben felismerjék és orvosolják. A cél az, hogy ebben minden uniós intézmény részt vegyen, és világos mérföldkövek mentén történjen az értékelés.

Emellett az Európai Bizottság meg akarja szüntetni a még meglévő kiskapukat, és szorosabbra fűzné az uniós források elosztását a jogállamiság tiszteletben tartásával. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a 2027 utáni költségvetés esetében ez a kapcsolat még hangsúlyosabb lesz.

„Egyetlen alaphoz sem lehet hozzáférni, ha a jogállamisági szempontok nem érvényesülnek az adott tagállamban”

– mondta.

Bár Ursula von der Leyen nem említette név szerint Orbán Viktort, az ilyen jellegű kritikák gyakran a magyar kormány politikájára utalnak. A miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: Magyarország nem támogatja a következő költségvetési ciklust, amíg nem kapja meg a korábban zárolt uniós forrásokat. „A nekünk járó pénz felét – 12 milliárd eurót – már hazahoztuk, az ott van a számlánkon, a magyar gazdaság használja. De a másik felét is haza kell hozni. Az is meglesz, ugyanis az új költségvetés, hétéves költségvetés elfogadása egyhangúságot igényel. És amíg nem kapjuk meg az elmaradt pénzünket, addig nem lesz új európai költségvetés sem. Hazahozzuk, és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az uniós pénzek kiharcolása Magyar Péter és a Tisza Párt egyik központi eleme a 2026-os választások előtt.

(via Economx)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megmagyarázta a kormány, hogy Orbán meccsnézését miért fizette az állam az adófizetők pénzéből
Az ír külügy magánlátogatásról beszélt, hiszen egy politikussal sem találkozott Orbán, a magyar kormány viszont hivatalos útnak tekinti a meccsnézést. A költségekről egyelőre nem adtak tájékoztatást.


Orbán Viktor a múlt hétvégén Dublinba utazott, hogy a helyszínen nézze meg az ír–magyar világbajnoki selejtezőt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a látogatás hivatalos útnak számít.

Az ír külügyminisztérium ezzel szemben az Irish Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök magáncéllal érkezett, kizárólag a meccs miatt, és „nincsenek tervezett hivatalos események”. Orbán nem találkozott egyetlen ír politikussal sem – írja a 24.hu.

A KTK azt írta, ha a kormányfőt nemzeti vagy nemzetközi sportszervezet hívja meg, az hivatalos útnak számít, és az állam szervezi, valamint fizeti az utazást.

Orbán az Öt YouTube-csatornának adott interjúban elmondta: ilyen esetekben a magyar állam állja a költségeket, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) meghívására utazik. Hozzátette, hogy a parlament ezt a rendszert már megtárgyalta, és elfogadta. A KTK közölte, hogy erről „parlamenti döntés van”, de részleteket nem árultak el, és arra sem válaszoltak, mennyibe került az út.

A KTK korábban azt írta: „Orbán Viktor az ír–magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza”.

Az OTP általánosságban közölte, hogy „az állami vezetők minden esetben térítés ellenében, piaci áron használják az Air-Invest szolgáltatásait”, de a pontos összeget nem árulták el.

Az Air-Invest két business jetet üzemeltet – egy 22 milliárd forintos Dassault Falcon 8x-et és egy 11 milliárdos Falcon 900LX-et. A cég működtetése az elmúlt öt évben folyamatosan veszteséges volt, összesen több mint 4 milliárd forintos mínusszal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: