„Felment a gáz ára, ezzel csak a Gazprom járt jól” - Balogh József a Gazprombank elleni amerikai szankcióról

Putyin egy csütörtök esti rendelettel lehetővé tette, hogy ne csak a Gazprombankon keresztül lehetessen fizetni az orosz földgázért. Mindezt azután, hogy Szijjártó Péter Moszkvától Washingtonig próbált megoldást találni a legújabb szankció kikerülésére, a Gazprombank tiltólistára kerülése ugyanis megadályozza, hogy Magyarország fizethessen a gázimportért. A magyar külügyminiszter az Egyesült Államoktól azt kérte, Magyarországra ne vonatkozzon a korlátozás, de egyelőre nem sok biztatást kapott a Biden-kormányzattól.

Veszélybe került-e a magyar gázellátás, és hogy állunk most az energiával, erről kérdeztük Balogh József energiapiaci szakértőt.

– Végül úgy tűnik, az orosz elnök közbelépésével kikerülhetővé válhat az amerikai szankciók gázimportot érintő része. De mi is volt ez az egész?

– Ez az amerikai szankció sem időzítésben, sem végrehajtásban, nem volt tökéletes. Amikor tél van, a gázfogyasztási szezon csúcsa, akkor nem illik gáziparral kapcsolatos szankciókat bevezetni. Ezt a szankciót nyáron vagy tavasszal kellett volna bejelenteni. Az, hogy egyetlen bankra van ez a szankció kihegyezve szintén problémás. Oroszországban nemcsak egy bank van, hanem jóval több, és ezt a szankciót így simán ki lehet játszani. Ez az ad-hoc amerikai döntés lejáratta a szankciók eddig szerintem egészen jól működő rendszerét. Ráadásul a januárban felálló adminisztrációnak ez lesz az egyik első dolga, hogy ezt a szankciót felülvizsgálja, aztán majd eldönti, hogy eltörli-e vagy nem. Oroszország egy nyersanyag-exportőr nagyhatalom. Ennek a nyersanyag-exportnak a legfontosabb része persze a kőolaj és a földgáz. Viszont vannak olyan speciális export-termékeik, amelyekről a világ szeret hallgatni.

Továbbá az oroszoknak olyan nemesfémjeik is vannak, amelyek nélkülözhetetlenek a chipgyártásban. Ezen kívül van aranyuk, van ezüstjük, és a világ egyik legnagyobb gyémánt termelője. Tehát azt mondani, hogy a gázos bankot szankciós listára teszem, de az összes többit meg úgy hagyjuk, ahogy van, mert azokra szükség van, nem elegáns lépés. Ezzel bizonyos nemzeti populista politikai erők, őrült nagy ziccert kaptak, amit ki is fognak használni. Magyarországon már ki is jött a közlemény, hogy lám-lám, azok a bankok, amelyeken keresztül Amerika az uránt veszi Oroszországtól, azok nem kerültek listára. Ebből logikusan következik, hogy lesznek olyan bankok, akik ezt a fizetést át tudják venni a Gazprombanktól Oroszországon belül. Ez az egyik megoldás. A másik megoldás ott kezdődik, hogy nem minden EU-bank vonult ki Oroszországból. Az orosz befektetetéssel rendelkező EU bankok helyi részlegén keresztül talán több utalást el lehet csendben intézni. Ezeknek a megoldásoknak segít a csütörtökön megjelent orosz elnöki rendelet, ami a híres un. K-számlákra vonatkozó eddigi merev szabályozáson lazít.

– Akkor mi értelme volt ennek a szankciónak?

– Egyetlen társaság járt jól, ez pedig a Gazprom. Miután bejelentették a szankciót, a gáz ára felment, tehát az oroszok európai szállításának a piaci értéke nagyobb, mint korábban volt, azaz a szankció előtti időhöz képest több pénzhez fognak jut. Klasszikus esete annak, amikor rosszul sült el a puska.

– Az nem ad okot aggodalomra, hogy most a hidegebb tél miatt Magyarországon a földgáz kitárolása gyorsabb, így a készleteink relatíve alacsonyabbak?

– A mostani november az elmúlt 13 év leghidegebbike volt. A tárolók töltöttségi szintje, amikor elkezdődött a kitárolási időszak, megfelelt az EU előírásainak. Jelenleg a tárolók töltöttségi szintje 75 százalék alatt van, na de könyörgöm, ennek a szintnek nem kell kitartania csak március végéig, mert akkor van vége a tárolási időszaknak. Azt kellene megérteni, hogy ha van egy nagyon hideg november, valamint van szlovák és ukrán gáz-export, akkor természetesen több gáz jön ki a tárolóból, mint egy „normál” évben. Ettől nem kell megrémülni. Semmi különleges nem történt, de sajnos a sajtó megpróbált valami hírt bedobni. Ez a hír (a tározók töltöttsége 75% alatt van) az egész mozaiknak csak egy része. Tehát az, hogy idén novemberben több gázt vettünk ki a tárolóból, mint tavaly, az igaz, de azért vettünk ki többet, mert az idei november jóval hidegebb volt, mint a tavalyi, valamint Magyaroszágról ment ki a gáz Szlovákiába és Ukrajnába.

– Európában két ország maradt most már, amelyik az orosz földgáztól függ, Szlovákia és Magyarország. Mindig arra hivatkoznak, hogy ennek technikai okai vannak, most például úgy fogalmazott a minisztérium, hogy sportszatyorban nem lehet gázt behozni. Ennyire rossz infrastruktúrát örököltünk, hogy ezt nem lehet ennyi idő alatt átállítani?

– A Magyarországon lévő gázinfrastruktúra jó. A földgáztárolóink kiválóak. Én nem értem, hogy mire utalhattak.

– Azt írják, hogy bár nekünk majdnem minden oldalra van csatlakozásunk, hogy behozhatunk bármilyen irányból gázt, „a délkelet-európai gázvezetékrendszer ennél többet nem tud”, és hiába szerettek volna az Európai Uniótól erre külön forrást, „nem hajlandó pénzügyi támogatást adni az infrastruktúra bővítésére”.

–Itt valaki takarékosan bánik az igazsággal. Az nem igaz, hogy semmi pénz nem jött az EU-tól arra, hogy az energiarendszert modernizálják. Igenis jött, mert az RRF-programnak az energia lába volt az az egyik kivétel, ahol az EU, az energia-válságból tanulva, belement abba, hogy előleget fizessen. Ez a pénz meg is jött és ebből is finanszírozták, többek között, a szlovén határon a Hévíz – Cirkovce határkeresztező távvezetéket.

– Beszéljünk még egy kicsit Paks 2-ről. Most a kormány hozott egy olyan határozatot, miszerint, bár fix áras volt a Paks 2-szerződés, eltörölték, és felemelik az egész beruházásra fordítható pénzek összegét, arra hivatkozva, hogy a világon minden atomerőmű a végén többe került, mint amennyit a tervezésnél számítottak. Ez nyilvánvalóan igaz, de okos dolog a kormány részéről elébe menni a dolgoknak, és nyíltan felkínálni, hogy jó, hát akkor mi fizetünk ezért többet?

– A Paks 2 egy soha véget nem érő történet. Már régen termelnie kellene.

– Talán akkor járhatna nekünk valami kötbér, persze a szerződést nem ismerhetjük.

– Az oroszok egyedül nem tudják megépíteni Paks 2-t. Először úgy volt, hogy a németeknek kellett volna beszállni, csak ugye ők nem jöttek. Most a franciákkal tárgyalnak, ők jobban hajlanak arra, hogy együttműködjenek a Roszatommal. Magyarország körül a volt KGST-országokból már mindenki elkezdett nem orosz atomerőmű irányába nyitni, és tárgyalnak koreaiakkal, amerikaiakkal, kanadaiakkal, franciákkal. Finnországban is törölték már az ottani orosz projektet.

Van az a mondás, hogy a halálon és az adón kívül mindennek van alternatívája. Itt pedig van alternatíva, hisz a románok már nyitottak ebbe az irányba, a bolgárok már el is indultak. A csehek már oda is eljutottak, hogy az orosz reaktorba sem orosz uránt raknak be. Miért van az, hogy Magyarországon nincs alternatív gondolkodás ezzel kapcsolatban?

– A nagy energiaéhségnek többek között a rengeteg akkumulátorgyár is az oka.

– Hogy jó lóra tettek-e, nem tudom. Nagy lutri mindent feltenni egyetlen iparágra, mert bármi történik azzal az iparággal, akkor az viszi magával az egész gazdaságot. És itt is vannak a szomorú magyar statisztikák, hogy mennyire alulteljesít az ország, pont akkor, amikor nem megy az autóiparnak. És igen, azt is meg kellett volna gondolni, hogy Magyarországon valójában nincs elég energia. Az áram 30-40 százalékát már most is importáljuk, a gáz 80 százalékát, az olaj 90 százalékát.

Az a PR válasz, amit a sajtóban próbálnak eladni, hogy ne aggódjon senki, mert hatalmas napelem építés lesz minden gyárnál, nem megoldás. Este nem süt a nap, akkor este és borult ég esetén le fogják állítani az akkumulátor-gyárakat?

– Minden iparágnak kell energia. Hogyan lehetne okosabban felhasználni azt a keveset, amink van?

– Olyan iparágakat kellett volna behozni, ahol van nagyobb hozzáadott érték. Itt valójában az történt, hogy Magyarországból egy hatalmas szerelőcsarnokot csináltak, ahol lebutított emberek, szalagok mellett kis hozzáadott értékkel kemény fizikai munkát végeznek. Ez nem biztos, hogy jó lesz közép- és hosszútávon.

Abból lehetett volna valami egészen érdekeset kihozni anélkül, hogy tovább terhelnénk az egyébként is már importból működő energiarendszert.

– A románok, szlovákok, lengyelek csináltak ilyet? Nekik van ilyen több lábon álló és magasabb hozzáadott értékű kitörési pont?

– Persze, főleg a lengyelek a legjobbak. Ők egészen jól teljesítenek, és úgy érzem, hogy meg is fogják kapni az RRF-pénzt. Ott van IT-ipar, van fejlesztés, van kutatás. Mi meg közben autókat gyártunk meg akkumulátorokat, ha és amikor éppen jól megy az autó-iparnak. Ehhez egyszerű emberekre van szükség, akik odaállnak a szalag mellé, a műszakot keményen ledolgozzák, majd hazamennek, megisszák a sörüket, miközben megnézik a híradót és lefekszenek aludni.