A magyar kormány mentességi kérelmet nyújtott be az illetékes amerikai hatóságnál annak érdekében, hogy a térségbeli államok továbbra is fizethessenek a földgázszállításokért az orosz Gazprombanknál, írja az MTI Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentése alapján.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Brüsszelben, a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján az újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy az amerikai diplomácia vezetője maga jelezte: hajlandóak valamifajta konzultációra a szövetségesekkel a Gazprombankot érintő szankciók ügyében.
„Jó lett volna, ha ez előtte történik, de már mindegy, vagy hát nem mindegy, de így alakult” - mondta.
Majd arról számolt be, hogy jelezte:
Magyarország és két másik NATO-tagállam, illetve Szerbia számára is súlyos nehézségeket okozhat ez az újabb amerikai büntetőintézkedés az infrastrukturális adottságok miatt, hiszen az orosz földgázimport megszüntetése ellehetetlenítené az érintett országok biztonságos ellátását.
„Hiába kötöttük össze magunkat a hét szomszédból hattal gázvezetékekkel, hogyha a minket körülvevő térségben nem történtek olyan beruházások, amelyeknek nyomán oroszországi gáz nélkül is el lehetne látni az országot” - közölte.
„Ezért jeleztem az amerikai külügyminiszternek, hogy ez olyan intézkedés volt, amivel szövetségeseket tudnak esetleg bajba sodorni” - tette hozzá.
Majd tudatta, hogy a kormány előző nap kérelmet nyújtott be az illetékes amerikai hatóságokhoz, hogy a Gazprom kivételt kaphasson a földgázszállítások kifizetése esetében.
Ennek kapcsán leszögezte, hogy ez nem lenne példátlan, több orosz bank is hasonló mentességet élvez az Egyesült Államokban, tekintettel főként az atomerőművek működtetéséhez szükséges oroszországi urán importjára.
„És én azt kértem, hogy hasonlót tegyenek lehetővé a közép- és délkelet-európai országok számára is” - jegyezte meg. Illetve hozzátette, hogy ezt követően telefonon egyeztetett a szerb, a szlovák és a török energiaügyi miniszterrel, akikkel koordináltan lépnek fel.
Valamint aláhúzta, hogy Magyarország továbbra is az egyharmadát biztosítja Ukrajna villamosenergia-importjának, és ez így lesz a jövőben is.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Brüsszelből Washingtonba utazik tovább, onnan pedig Máltára megy, hogy részt vegyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tanácsülésén, ahol mind a nyugati szövetségesek, mind a keleti országok jelen lesznek, azaz az Egyesült Államok és Oroszország is.
Arról is tájékoztatott, hogy Vallettában török kollégájával is tárgyalni fog, és hangsúlyozta, hogy Ankara az ukrajnai háború főbb kérdéseiben hasonló álláspontot képvisel, mint Budapest.
„Ami a diplomáciai megoldást vagy a kommunikációs csatornák nyitva hagyását illeti, ott nagyjából egy csónakban evezünk” - jelentette ki.
„És a békemisszió folytatódik természetesen, mert ebben a helyzetben erősíteni kell az erőfeszítéseket, s minél több tárgyalásra, minél több, a kommunikációs csatornák nyitva hagyását eredményező akcióra van szükség, mivel én azt gondolom, hogy most a fő cél az, hogy január 20-ig elkerüljünk minden olyan helyzetet, amikor akár félreértés vagy kommunikációhiány nyomán is visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg” - fűzte hozzá.
A magyar kormány mentességi kérelmet nyújtott be az illetékes amerikai hatóságnál annak érdekében, hogy a térségbeli államok továbbra is fizethessenek a földgázszállításokért az orosz Gazprombanknál, írja az MTI Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentése alapján.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Brüsszelben, a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján az újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy az amerikai diplomácia vezetője maga jelezte: hajlandóak valamifajta konzultációra a szövetségesekkel a Gazprombankot érintő szankciók ügyében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy banános képpel reagált a Tények megszűnésére
A leendő miniszterelnök a magyar média valaha volt leghitványabb műsorának nevezte a Tényeket, amely hamarosan eltűnik a TV2-ről. Felidézte, hogy a hírműsor külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészének.
Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.
A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:
„Megszűnik az orbáni propaganda zászlóshajója: a TV2 »Tények« című műsora. A »híradó«, amely külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészemnek. Ezzel a képpel búcsúzom a magyar média valaha volt leghitványabb műsorától és a fideszes öntökönszúrás koronázatlan bajnokaitól.”
Végül utóiratként azt üzente: „Nagyot akart a szarka, de nem bírta a farka.”
A leendő miniszterelnök arra utalt a fotóval, hogy a Tényekben korábban külön riportot mutattak be arról, hogy Magyar Péter egy európai parlamenti ülésen megigazította a péniszét. "Sokatlátott szakértőként" Deák Dániel megafonos influenszert is megszólaltatták erről, aki a választás után egy interjúban elismerte, hogy hülyeség volt ezzel foglalkozni. A két és fél perces riportért később meg is büntették a csatornát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint ugyanis a Tv2 megsértette a hírek és vélemények elválasztására vonatkozó törvényi rendelkezést. Mivel a riportot később a Tények este című műsorban is leadták, majd a műsor online felületén háromszor is megosztották, öt alkalommal követtek el jogsértést. A TV2-t összesen 220 ezer forintra büntette a hatóság.
Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.
A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt egy belső ember az NKA-botrányról – videón a beszélgetésük Molnár Áronnal
Molnár Áron színész-aktivista egyik informátora névvel és arccal vállalta, hogy kamera előtt beszél a Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott támogatásokról.
Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.
Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.
„5 és fél éves jogtiprás ért véget” – Lázár meghátrált a Pázmány Campus ügyében
Az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette a Pázmány Campus megépítésére kiírt közbeszerzést. A lépésre azután került sor, hogy egy bíróság a folyamatban lévő per idejére felfüggesztette a projekt építési engedélyét.
Váratlan fordulattal, több mint öt évnyi vita és a 2024-ben megkezdett bontási munkálatok után érvénytelenítette Lázár János leköszönő építési- és közlekedési miniszter a Pázmány Campusra kiírt közbeszerzési eljárást – tudta meg a Telex.
A lap szerint a jogi bizonytalanság miatt nem tudják megkötni a kivitelezési szerződést. Az építési engedélyt ugyanis korábban bíróságon megtámadták, a folyamatban lévő per idejére pedig felfüggesztették annak hatályát. Mivel nem látható előre, meddig tart a pereskedés, és annak kimenetele alapvetően befolyásolhatja a beruházás jövőjét, nem lehet megkötni a kivitelezési szerződést sem.
Pikó András józsefvárosi polgármester a Facebook-oldalán üdvözölte a fejleményt, amely szerinte egy hosszú, a helyiek érdekeit figyelmen kívül hagyó folyamat végére tesz pontot.
„A helyi lakosok érdekeit és az őket képviselő önkormányzat egyeztetési igényét figyelmen kívül hagyó 5 és fél éves jogtiprás ért ezzel véget.
Ha nem küzdöttünk volna, ha nem tettük volna, amit a közösségünkért meg kellett tennünk, már lehet, hogy elindult volna az építkezés, amit a rendszerváltás sem tudott volna semmissé tenni”
– írta. „Így viszont tiszta lappal indulhat a Pázmány Campus jövőjéről szóló egyeztetés és munka” – tette hozzá a polgármester.
A tenderen korábban komoly vita alakult ki. Az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette a Kész Építő Zrt. ajánlatát, amely a sajtóinformációk szerint több mint 11 milliárd forinttal volt olcsóbb, mint a végül győztesnek kihozott, a West Hungária Bauval, a Bayer Constructtal és a Laterexszel felálló konzorcium.
A kormány még 2020-ban döntött arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabáról a főváros VIII. kerületébe, a Palotanegyedbe költözik. Az egyetem ingyen kapta meg a Magyar Rádió több egykori épületét, köztük a Pollack Mihály téri központot és a szomszédos Esterházy- és Károlyi-palotákat. A beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították. A projekt azonban heves ellenállásba ütközött. A helyiek egy része a rádió régi épületeinek elbontását kifogásolta, másokat az építkezéssel járó zaj és forgalom zavart.
A bontási törmeléket egy éven át, nyolcpercenként szállították teherautók a sűrűn lakott negyeden keresztül.
A tiltakozások, tüntetések és közigazgatási perek ellenére a bontást a kerület és a lakók egyetértése nélkül is megkezdték. 2024 szeptemberében Lázár János személyesen jelent meg a helyszínen, hogy a tiltakozókkal egyeztessen, és kompenzációt ajánlott a környéken élőknek.
Váratlan fordulattal, több mint öt évnyi vita és a 2024-ben megkezdett bontási munkálatok után érvénytelenítette Lázár János leköszönő építési- és közlekedési miniszter a Pázmány Campusra kiírt közbeszerzési eljárást – tudta meg a Telex.
A lap szerint a jogi bizonytalanság miatt nem tudják megkötni a kivitelezési szerződést. Az építési engedélyt ugyanis korábban bíróságon megtámadták, a folyamatban lévő per idejére pedig felfüggesztették annak hatályát. Mivel nem látható előre, meddig tart a pereskedés, és annak kimenetele alapvetően befolyásolhatja a beruházás jövőjét, nem lehet megkötni a kivitelezési szerződést sem.
Pikó András józsefvárosi polgármester a Facebook-oldalán üdvözölte a fejleményt, amely szerinte egy hosszú, a helyiek érdekeit figyelmen kívül hagyó folyamat végére tesz pontot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Navracsics Tibor: A Fidesz leértékelte a középosztályt, elfeledkeztünk az értékekről
A leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban elemezte a Fidesz választási vereségének okait. Szerinte a párt eltávolodott a polgári értékektől, és azt is súlyos gyengeségnek tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek.
Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.
„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.
A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.
A választási vereség legfőbb okát abban látja, hogy a Fidesz viszonya megromlott a középosztállyal, mert a párt kommunikációja túlságosan ideologikussá vagy éppen materialistává vált. Ezt a két nagy tábor választási üzeneteivel illusztrálta.
„A Tisza választási jelszava az volt, hogy gondolj a hazádra, szavazz a Tiszára. A Fidesz pedig az utolsó hetekben azt üzente, hogy – leegyszerűsítve – gondolj a zsebedre, szavazz a Fideszre”
– mondta. Navracsics szerint ez a hozzáállás sokat elárul arról, hogy a kormánypárt leértékelte azokat a polgári értékeket, amelyek a kilencvenes években a felemelkedését biztosították.
„Mi egész egyszerűen leértékeltük a középosztályt, a polgári értékeket, amelyek képviselete a Fidesz felemelkedését jelentette a kilencvenes évek második felében.”
Úgy látja, hiába teremtették meg a középosztály anyagi felemelkedésének feltételeit, az értékekről megfeledkeztek. „Az értékekről viszont elfeledkeztünk, ez bosszulta meg magát a választáson.”
A kampányt egysíkúnak és koncentráltnak nevezte, amely nem tudott új témákat behozni. A háborús tematika újrahasznosítása már nem volt olyan hatásos, mint 2022-ben. „Hozzám sok olyan visszajelzés jött már a kampány alatt meg azóta is a helyi politika szereplőitől, hogy a 2022-es téma felmelegítése már nem hozza a korábbi hatást” – jelezte. Azt is kifogásolta, hogy a kampány főszereplői nem reagáltak a Tisza Párt által felvetett szakpolitikai kérdésekre, pedig lett volna mivel büszkélkedni az elmúlt tizenhat évből. A plakátháborút és az üzeneteket mindkét oldalon túl durvának tartotta.
Az utóbbi időben felerősödött, a méltánytalan gazdagodásokat érintő kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott,
méltánytalannak tartja, hogy sokan csak most kérik számon a magyar vállalkozók megerősödését. Véleménye szerint korábban senki nem foglalkozott azzal, mekkora profitot vittek ki az országból a külföldi cégek.
„Soha nem foglalkoztak azzal, hogy a Strabag hány milliárd forintos hasznot vitt ki az országból, s az hogyan szolgálta a tulajdonosok személyes meggazdagodását” – mondta, ugyanakkor elismerte, hogy ezek az ügyek, magyarázat hiányában, jogos kérdéseket vetettek fel a választókban.
A párt másik súlyos gyengeségének azt tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek. Azt kifogásolta, hogy miután megsértették például a pedagógusokat vagy orvosokat, sosem tettek feléjük gesztust.
„Utána pedig soha nem volt egy gesztusunk, amellyel azt sugalltuk volna, hogy a viták, érdekellentétek dacára mégiscsak egy közösséghez, egy nemzethez tartozunk.”
A Fidesz jövőjét illetően úgy látja, a pártnak vissza kell szélesítenie ideológiai látókörét és támogatói bázisát. Szerinte hiba volt, hogy a Fidesz elvont témákkal próbálta magyarázni a hétköznapi életet, és folyamatos állásfoglalásra kényszerítette a választókat, ami elfárasztotta őket. Ha a párt megmarad egy „élcsapat jellegű” formációnak, amely világnézeti kérdésekben akar iránymutatást adni, akkor a gazdaságilag megerősödött középosztály továbbra is elfordul tőle.
Orbán Viktor szerepéről azt mondta, a miniszterelnök a magyar politika középpontja, akihez képest még Magyar Péter is meghatározza magát.
„Orbán Viktor megkerülhetetlen szereplője a magyar politikának, és abban bízom, hogy az is marad”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy mindegy, milyen pozíciót tölt be, a személyisége fogja meghatározni a belpolitikai folyamatokat.
A Fidesz megújulásához a helyi szintre való visszatérést és a polgári körökhöz hasonló közösségek újjáélesztését tartja a legfontosabbnak. Szerinte a digitális polgári körök azért nem működtek, mert hamar kampányeszközzé váltak. „A digitális polgári körök is viszonylag hamar kampányeszközzé váltak – felülről diktált üzenetekkel, központi tartalmakkal, ami megölte a helyi kezdeményezést” – állapította meg.
A Tisza Párt kormányalakításával kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, Magyar Péter sokszor az ellenkezőjét teszi annak, amit ígér. Azt a jelenséget, hogy a leendő kabinetben több, korábban a Fideszhez kötődő szakember is szerepet kap, a polgári oldal kettészakadásaként értékelte.
„Most a magyarországi polgári osztályt, polgári politikát osztották ketté: egy része most odaát található.”
Azt mondta, bízik abban, hogy lesz még a polgári oldalnak újraegyesítése. Az uniós források hazahozatalával kapcsolatban szkeptikus, mert szerinte az Európai Bizottság ragaszkodni fog a korábbi elvárásaihoz, például a gyermekvédelmi törvény ügyében, ami belpolitikai konfliktusokat szül majd.
Saját választókerületi vereségét tudomásul vette, mint mondta, a választók döntöttek arról, hogy nincs rá szükség a politikában. A jövőjével kapcsolatban megerősítette, hogy visszavonul, és főállású egyetemi oktatóként folytatja, de a közéleti véleménynyilvánításról nem mond le. Arra a kérdésre, hogy visszatér-e valaha a politikába, így felelt: „A politikában soha ne mondd, hogy soha!”
Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.
„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.
A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
