KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Ennél menőbb dolog nincs Tarnabodon: jótékonysági főzőverseny

Séfek pontozták a tarnabodi szegények főztjét, aztán szétosztottak a többiek közt. A győztes pacal receptje egy magazinban is benne lesz.


Ki ásványvízzel, ki borral főzi a marhalábszárt, és úgy készítik a tárkonyos ragulevest, mint senki más. Az ételízesítővel viszont csak rontanak a helyzeten. Budapesti séfek pontozták a tarnabodi szegények főztjeit, amit aztán szétosztottak a többi szegény közt. Ez a verseny még a falunapnál is fontosabb, a győztes pacal receptje pedig egy gasztromagazinban is benne lesz.

“A tarnabodi cigányoknak ez az egész évi nyaralás. Ennél rajosabb dolog itt nincs” – nézett végig Lajos az üresen álló bográcsokon. Tudta, hogy legközelebb augusztus 20-án lesz falunap, úgyhogy ki kell használni az alkalmat egy jó összeröffenésre, nem beszélve a beígért nyereményekről. “Tud vinni belőle a Simicskának? Tennék bele ciánt is” – viccelődött, de hiába csomagolta volna máris a pörköltet, délelőtt tízkor még el sem kezdődött a főzőverseny. “Ebből vacsora lesz!” – kiáltozták egyre többen. Tűkön ültek, hogy megérkezzen végre a hozzávaló.

a1

A szombati főzőversenyre tizennégy csapat jelentkezett, ami legalább hetven embert jelentett. Mindnyájan szegénységben élnek, mégsem kellett aggódniuk a drága alapanyagok miatt, mert azt adományként kapták a “Tarnabod és mi” civil csoporttól. Cserébe annyit kértek tőlük: az elkészült ételeket osszák szét a falu többi lakója közt. Sokan már reggel nyolckor kitelepültek a Kossuth Lajos utca füves részére, és amíg vártak, pálinkázással ütötték el az időt, vagy azon vitatkoztak, milyen az igazán jó marhalábszár-pörkölt.

Juhász Béla a szénsavas ásványvízre esküszik, szerinte azzal kell felönteni a marhát, mert az jobban szétnyomja a rostokat, így hamarabb megpuhul. Bort csak a végén önt bele, de amúgy a paradicsom-paprika alapon áll vagy bukik az egész. Ha az jól sikerül, nagy baj már nem lehet. “Aztán csak annyit mondok, a marha inni kér!” – nevetett. “Tavaly versenyen kívül főztünk halászlét. Hatszor kóstolták meg, hogy ilyet még nem ettek. Megnyertük volna! Most megcélozzuk a dobogót” – fogadkozott.

a2

Pusoma Lászlóék viszont már az elején beleöntik a vörösbort pörköltbe, attól feketébb lesz, és egyben is tartja a marhahúst. “Ebbe a bográcsba is kell majd!” – csapott a hasára. László amúgy csak húszéves, mégis nagybetűs tarnabodi gyerek, aki azon dolgozik, hogy évente legalább egyszer hazacsábítsa az elvándorolt bodiakat. Csinált is erre egy Facebook-csoportot, ahová próbálja összegyűjteni a Hevesre, Egerbe, Debrecenbe, Budapestre és még ki tudja, hová került falubelieket. A tavalyi találkozóra olyanok is elmentek, akik évtizedek óta nem jártak odahaza, szerinte mégis úgy viselkedtek, mintha csak tegnap költöztek volna el. Lászlónak két szakmája van, pék és állatgondozó, most estin csinálja az érettségit. Egerben akar tanulni történelmet és teológiát, aztán szíve szerint a hevesi Eötvös József Középiskolában tanítana.

a3

“Ez marhalábszár lesz bodi ovi módra” – ígérte az óvodai dajkák csapata. “Aki megkóstolja, és rájön, hogy mitől bodi, az ügyes!” Az asztalt sörösdobozba állított orgonával díszítették, és pogácsázva várták, hogy elkezdődjön végre a főzés. “Gyereknevelésben mi nyerünk, az sokkal fontosabb” – mondta Radocsai Katalin óvodavezető.

De nem mindenki marhalábszárral készült. Volt, aki a töltött kelkáposztára, mások a csülkös pacalra, a tárkonyos ragulevesre, a babgulyásra, a húsos lecsóra vagy a bakonyi csirkemellre esküdtek.

Hátha valakinek megtetszik a főzés

A “Tarnabod és mi” csoport hat éve van jelen a faluban, benne mindenféle foglalkozású emberrel, akik segíteni akarnak, a szakácstól az operatőrön át a színházi nézőtéri felügyelőig. Amikor hideg van, havonta szerveznek ételosztást, a tavalyi, első főzőversenyre pedig még Oláh Gergőt is sikerült elhívni sztárvendégnek. Az alapanyagokat adományokból szerzik, most a verseny előtt pár nappal is kétséges volt, hogy minden összejön-e.

a4

Balogh Dániel, a Revolución nevű budapesti mexikói étterem séfje állandó tagja a csapatnak. Szerinte a hangulat mellett az a jó a főzőversenyben, hogy akik főznek, maguk is megtapasztalhatják, milyen tovább adni az ételt másoknak. "Egész más, mint szemlesütve sorbaállni egy ételosztáson, és elfogadni az adományt" – mondta. Balogh tavaly után most is benne volt a zsűriben, ahogy Módos Anikó és Sajben Csaba séfek is. Utóbbi a budavári Alabárdos étteremben dolgozik. Baloghnak óriási élmény, amikor a gyerekek büszkén mutatják neki, hogy kell felvágni a hagymát, vagy amikor elkérik az első karika kolbászt. "És közben tudod, hogy azért kéri, mert éhes".

a5

Szemere Katalin, a csoport egyik tagja korábban népszabadságos újságíró volt, most a BBC Good Food gasztromagazin főszerkesztője. Azt mondta, szeretnének másfajta programokat is elvinni Tarnabodra, felmerült például, hogy szervezzenek szexuális felvilágosítást, vagy hogy orvosok segítségével felmérjék, milyen betegségekkel küzdenek a helyiek. A vizes házak miatt sok gyerek asztmás, és sokan szenvednek azért is, mert nem látják a táblát. "Mi civilek vagyunk, nem ez a szakterületünk, de szeretnénk megtalálni azokat, akik igen" – mondta Szemere. Tarnabodon évek óta jelen van a Máltai Szeretetszolgálat is, amely óvodát, általános iskolát és Biztos Kezdet Gyerekházat üzemeltet a faluban.

a6

"Abban reménykedtünk, hátha valamelyik gyereknek megtetszik a főzés, és szakácsnak továbbtanulhatna. Esélyt szeretnénk mutatni a gyerekeknek, hogy kitörhessenek a mélyszegénységből, tanuljanak, és jobban éljenek, mint a felmenőik" – mondta Szemere. "Itt mindenki szegény, de a legszegényebbek nem jönnek el a főzőversenyre". Ők még az ételosztáson sem bukkannak fel, pedig a zsűri versenyen kívül főzött egy nagy kondér slambucot, amit aztán kiosztottak.

Az ételízesítő csak elrontja az ízeket

"Használjátok bátrabban a sót!" – tanácsolták szinte mindenkinek az első kóstolókörben. A hangulattal nem volt baj, volt, aki élő videóban közvetített a Facebookon, más meg beparkolt az utcára egy autóval, hangfalakat pakolt a tetejére, amelyekből aztán órákig üvöltött a Kis Grófó.

a8

Németh Ivánék már az első körben elkészültek a bakonyi csirkemellel, tányérra szedték, és petrezselyemmel díszítették, ahogy kell, pedig a tálalásra nem is járt pont.

"Meglepődtem, mert tavaly mindenki fűszeresen főzött" – mondta Balogh Dániel. A tárkonyos raguleves viszont szerinte az étlapon is megállná a helyét. “Pont annyi citrom, pont annyi tárkony, pont annyi só van benne, amennyi kell” – lelkendezett. Azt viszont nem értette, hogy ha mindenki ilyen jól főz, miért kértek minden recepthez ételízesítőt. “Beleteszik a rendes zöldségeket, erre elrontják ezzel a műanyaggal".

Azonban a dobogóra végül nem fért fel sem a szupergyors bakonyi, sem az elsőre tökéletesnek ítélt raguleves. A harmadik Tiborék marhalábszár-pörköltje, a második Ritáék töltött káposztája, a győztes pedig Emilék pacalja lett: a helyezettek fakanalat és élelmiszercsomagot kaptak, ráadásul a győztes recept megjelenik majd a BBC Good Food Magazinban is. A bodi ovi csapata végül különdíjat kapott, de a filctollnak és a bonbonnak csak részben örültek, azzal nem lehet jóllakni.

a9

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Berohant a tűzbe, és kivezette a csikókat – a 16 éves Blanka mentette meg a lovakat a biztos haláltól Szarvason
A díjugrató versenyről hazatérő tinédzser nem habozott, amikor meglátta a füstöt. A tanya gazdája szerint 20 év munkája égett le, de az állatok túlélték.


Hazafelé tartott egy díjugrató versenyről a 16 éves Blanka és édesanyja, Lestyán Réka, amikor szokatlan látvány fogadta őket a szarvasi tanyavilágban. Sűrű, fekete füst gomolygott az égen – egy tanya lángokban állt. Blanka épp aludt az autóban, de amikor anyukája felébresztette, azonnal tudta, hogy baj van, írja a Blikk.

„Egyértelmű volt, hogy valakinek ég a birtoka. Félrehúzódtam, felébresztettem a lányom, aki nem kérdezett semmit, látta, mi a helyzet. Rohantunk a kertek alatt, bokrokon, árkokon, trágyadombokon át segíteni”

– idézte fel az édesanya.

A helyszínre érve látták, hogy lángol egy szénatároló. A forróság szinte elviselhetetlen volt, a lángok akár négy méter magasra is felcsaptak. A káosz közepette Blanka észrevette, hogy az egyik istállóban lovak rekedtek bent, és senki nem mert bemenni hozzájuk.

A tinilány nem habozott: félrelökte az embereket, és elindult az épület felé. Egyesével nyitotta ki a boxokat, majd kivezette a rémült állatokat. Mire a tűzoltók megérkeztek, mindegyik ló biztonságban volt.

„Mire észrevettem, mire készül Blanka, már nem tudtam visszatartani. Féltettem, de éreztem, hogy nem lesz baja, nem lehet baja, pontosan tudja, mit csinál” – mesélte meghatottan Réka.

„Ott állt a lányom, kormosan, izzadtan, de büszkén, és már nemcsak egy kislány volt, hanem egy igaz ember. Ott volt benne az édesapja öröksége, tartása, csendes ereje. Amit tett, nem puszta bátorság volt, hanem egy hatalmas, mély, emberi teljesítmény, ösztönös, valódi hősiesség.”

A tanya porig égett, de a gazda, Zsolt nem a veszteséget emelte ki, hanem azt, amit Blanka tett.

„A tanya a miénk, és a család nevében is szeretném megköszönni Blankának az önzetlen segítséget. Az életét kockáztatva segített a lovakon, ennél bátrabb dolgot még soha sem láttam. A lovaknak nem lett bajuk, de a pajta sajnos leégett. Ám ez, amit itt láttunk, tartást ad ahhoz, hogy ne keseregjünk, hanem takarítsuk el a romokat és építsünk új istállót a lovainknak, hiszen ők megmaradtak.”

Blanka gyerekkora óta lovagol, otthon is ő felel a hátasokért, és már olyan makacs lovat is megszelídített, akivel a tapasztaltabb idomárok is kudarcot vallottak. A hétvégén az országos bajnokságra készül a Kincsem Parkban.

A helyiek is tisztelettel beszélnek róla. Egy szarvasi lovas, Gábor így fogalmazott: „Nagyon jó látni, hogy ilyen gyerekek is vannak a telefonjukat nyomkodó korosztályban. Itt a tűzoltók is tisztelegtek tegnapelőtt egy csepp lánynak, aki viszont szerényen elhárított minden dicséretet, nyilatkozatot, csak annyit mondott, ki kellett hoznia a lovakat. Egy gyerek öntött belénk erőt, hitet, ez maga a csoda.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Életmentő kettős szervátültetésen esett át Franciaországban a 11 éves Olivér – két év után térhetett haza
A kolozsvári kisfiút két évig kezelték Franciaországban, miután itthon lemondtak róla. Egy fertőzés is megtámadta a szervezetét, ő azonban most örül, hogy iskolába járhatott, és hogy nemsokára ötödikes lesz.


Olivér mindössze néhány éves volt, amikor kiderült, hogy súlyos betegséggel kell megküzdenie. Először Miskolcon vizsgálták, majd Budapestre került, ahol a család a lehető legtöbb szakemberrel konzultált. A vizsgálatok eredménye azonban lesújtó volt: kiderült, hogy a kisfiú vesetágulata rosszabbodott, ráadásul a mája is súlyosan károsodott. Az orvosok kimondták: csak egy vese- és májátültetés adhat esélyt – írja a Blikk.

Romániában, ahol a család él, egyik orvos sem vállalta el a beavatkozást. Azt mondták, túl nagy a kockázat, és azt sem hallgatták el, hogy szerintük a kisfiúnak már csak egy éve van hátra. A szülők azonban nem adták fel a reményt: végül sikerült kijutniuk Franciaországba, Lyonba, ahol 2023. június 18-án elvégezték az életmentő műtétet.

A műtét után hosszú felépülési időszak következett.

Olivért két éven keresztül kezelték a lyoni kórházban. Több komplikáció is nehezítette a gyógyulást, többek között fertőzések és betegségek. A fiúnak a mai napig rendszeres kezelésekre van szüksége.

Május végén azonban végre hazatérhetett az édesanyjával együtt. „Május 21-én engedtek haza minket” – mesélte Boros Lídia, Olivér édesanyja a portálnak. „Egy hónapot kaptunk, és már utazunk is vissza Lyonba, hiszen a kezeléseket folytatni kell.”

Olivért közben egy kórokozó is megtámadta, ami miatt mintát kell venni a veséjéből. Egy olyan vírusról van szó, amely normál esetben minden ember szervezetében jelen van, de nála – a kilökődésgátló szerek miatt – felerősödött. A gyógyszereket emiatt le kellett állítani, ami azzal jár, hogy a szervezete elkezdett antitesteket termelni a beültetett vesével szemben.

Az elmúlt hónap azonban különleges volt Olivér számára. Végre nem csak a kórház és a kezelések határozták meg a napjait – iskolába járhatott, és olyan dolgokkal foglalkozhatott, mint a többi gyerek. „Talán ő az egyetlen, aki az osztályából tényleg szereti a sulit” – mesélte az édesanyja. Bár Lídia így sem tud teljesen elszakadni a betegségtől: kétóránként be kell mennie az iskolába, hogy katéterezze a kisfiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: