EMMI: egy hét alatt újabb 12 gyerek került kórházba Covid utáni többszervi gyulladás miatt
A Heim Pál Gyermekkórházon kívül másik négy egyetemi kórház igyekszik minél magasabb színvonalon ellátni az ilyen panasszal hozzájuk kerülő gyerekeket.
2021. január 21. óta a COVID-19 járvány alatt a többszervi gyulladásos szindróma előfordulásának monitorozása érdekében a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények ezen eseteket a diagnózis felállításától számított 48 órán belül jelenteni kötelesek a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felé. Az eddig eltelt időszakban összesen 12 bejelentés érkezett az NNK-hoz - írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy számos gyereket kezeltek kórházban a koronavírus utáni gyulladásos betegséggel.
A többszervi gyulladásos szindrómában szenvedő gyermekek megfelelő ellátása jellemzően a III. progresszivitási szintű gyermekellátást biztosító fekvőbeteg ellátó intézményekben történik, mivel ellátásuk fokozott odafigyelést igényel.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, mint szakterületért felelős országos intézet, az ország egész területéről fogadja azokat a gyermekeket, akiknél felmerül a többszervi gyulladásos szindróma. Emellett az ország 4 orvosegyetemének gyermekklinikái szervezett módon segítik egymást abban, hogy ha előfordul a koronavírus utáni megbetegedés, minden gyermek a lehető leggyorsabban a legmagasabb szintű ellátást kapja.
2021. január 21. óta a COVID-19 járvány alatt a többszervi gyulladásos szindróma előfordulásának monitorozása érdekében a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények ezen eseteket a diagnózis felállításától számított 48 órán belül jelenteni kötelesek a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felé. Az eddig eltelt időszakban összesen 12 bejelentés érkezett az NNK-hoz - írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy számos gyereket kezeltek kórházban a koronavírus utáni gyulladásos betegséggel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: szerdán megjelent a 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése, ami azt mutatja, hogy megállt a Fidesz visszaesése, de a Tisza továbbra is tartja az előnyét. A 21 Kutatóközpont adatai szerint a teljes népesség körében 8, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt.
De hasonló következtetésre jutott a Republikon is. A hétfőn megjelent adataik szerint a nyár végén alig mozdultak a számok, de a kormánypárt kicsit ledolgozott a hátrányából.
Török Gábor a Facebook-oldalán foglalta össze, hogy szerinte ki nyerte a nyarat.
„Kijött az újabb nyárvégi felmérés is, és bár a számok minden intézetnél kicsit vagy nagyon mást mutatnak, minden látványos interpretáció (nőtt, csökkent, nyert, vesztett) ellenére a tendencia ugyanaz: hibahatáron túli (azaz valódi, érdemi stb.) változást a nyáron eddig senki sem mért. Hogy ki nyerte tehát a nyarat? Akinek jó, ha változatlanok az erőviszonyok. És itt már lehet is vitatkozni...”
– fogalmazott a politikai elemző.
Mint azt mi is megírtuk: szerdán megjelent a 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése, ami azt mutatja, hogy megállt a Fidesz visszaesése, de a Tisza továbbra is tartja az előnyét. A 21 Kutatóközpont adatai szerint a teljes népesség körében 8, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt.
A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.
Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.
A Takarék-csoport óriási tőkével szállt be a holdingba. Ez nagyrészt abból a 136 milliárd forintból származott, amit a kormány még 2013-ban biztosított a szétaprózódott takarékszövetkezeti rendszer egységesítésére. Az összeg nagyrészt állampapírban pihent, és a kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárdra nőtt. Ez adta a Takarék-csoport értékének jelentős részét, aminek köszönhetően 37,69 százalékos részesedést kapott az MBH elődjében.
Az állam azonban ezért a befektetésért nem kapott tulajdonrészt.
Csak a Budapest Bank után került hozzá 30,35 százalék, így a Takarék-csoport mögötti közpénz után nem járt részesedés. Pedig ha a Takarék-csoporthoz tartozó pénz után is megillette volna az államot tulajdonrész, akkor most körülbelül 55 százalékos állami tulajdonról beszélhetnénk.
A Válasz Online szerint a megoldás az volt, hogy a 188 milliárd forintot nem részesedésként, hanem kötvényként kezelték. A 2021-es törvénymódosítás kötelezte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, hogy a nála lévő összeget a Magyar Bankholding által kibocsátott, 2042-ben lejáró kötvényekbe fektesse.
Ez azt jelentette, hogy az állam nem kapott tulajdonrészt, hanem csak egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalás maradt nála – miközben a Mészáros Lőrinchez köthető cégek többségi irányítást szereztek az MBH Bankban.
A Válasz Online-nak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint viszont lenne lehetőség arra, hogy az állam visszaszerezze a pénzt. Szerinte ha módosítanák a vonatkozó jogszabályokat, a takarékintegrációra szánt támogatás újra az államhoz kerülhetne, mivel az eredeti cél, az integráció időközben teljesült.
A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.
Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A föld alatti építmények tervével folytatta a hatvanpusztai birtok bemutatását Hadházy Ákos.
„A sikeres mezőgazdasághoz elengedhetetlen két földalatti teremgarázs, (170+90 négyzetméteres, az egyikbe hat, a másikba két helyet terveztek). Az egyik garázsnak építettek egy külön vécét is – gondolom a várakozó sofőröknek”
– írja legújabb posztjában a független országgyűlési képviselő, aki azt is elárulta, hogy
a kedvence a „Vendégház” hatalmas konyhája alatti pincében helyet kapó, 20 nm-es steakfeldolgozó.
„Ha valaki tudja, ez mit jelent, írja meg nekem kérem. Csak tippelni tudok, lehet, hogy ott pácolják a miniszterelnöki bendőbe szánt húsokat?” – fogalmaz.
Hadházy szerint a garázsok mellett van egy föld alatti „raktár” is. Ugyanitt a konyha alatt van egy italraktár és egy hűtőkamra is.
A poszt szerint a „Rezidenciát”, a „Vendégházat” és a garázsokat összekötő folyosó a tervek szerint is 30 centis vasbetonnal védett. A „Műhelylak” alatti pincerendszerben három, egyenként 14 nm-es fagyasztószoba is van.
A legfontosabb azonban a pálinkafőző terasz és a pálinkakóstoló pinceterem (25 nm, természetesen külön mosdóval). De a pálinkát palackozni is kell, így van egy kis palackozó terem is. Van egy 15 nm-es ULO (ultra low oxigene, hogy ne rohadjon a betárolt almájuk) almahűtő és két zöldséghűtő is
– sorolja a képviselő.
„Ami nincs a terveken, de minden beszélt róla úgy, hogy látta is, az a páncélterem. A beszámolók szerint három ajtó védi és inkább nevezhető páncélteremnek vagy »pánikszobának«, mint széfnek. Azok, akik a terveket is látták, azt állítják, hogy ez a terem egy olyan külön folyosóról nyílik, amelyik nincsen rajta a tervrajzokon...ezt majd csak a egy rendszerváltás után fogjuk megtudni”
– fogalmaz a képviselő, aki nemcsak a terveket, hanem néhány újabb fotót is megosztott a Rezidenciának nevezett volt tisztilakot és a szerényen „Vendégháznak” nevezett kastélyt összekötő folyosó elkészült állapotáról, valamint a „Műhelylak” alatti pincerendszer építkezéséről.
A föld alatti építmények tervével folytatta a hatvanpusztai birtok bemutatását Hadházy Ákos.
„A sikeres mezőgazdasághoz elengedhetetlen két földalatti teremgarázs, (170+90 négyzetméteres, az egyikbe hat, a másikba két helyet terveztek). Az egyik garázsnak építettek egy külön vécét is – gondolom a várakozó sofőröknek”
– írja legújabb posztjában a független országgyűlési képviselő, aki azt is elárulta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén.
Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök a Mennyei Béke kapujának mellvédjéről szólva hangsúlyozta: emlékezzünk a történelemre, tiszteljük a mártírokat, őrizzük a békét és tekintsünk a jövőbe.
Hszi szerint a kínai nép japán agresszió elleni háborúja rendkívül nehéz küzdelem volt. A Kínai Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött nemzeti egységfront zászlaja alatt a kínaiak jelentős áldozatokat vállaltak, és a modern időkben először arattak teljes győzelmet a külföldi megszállók felett.
Az elnök kijelentette, hogy a kínai nép harca a globális antifasiszta küzdelem fontos része volt, és súlyos áldozatok árán hozzájárult az emberi civilizáció megóvásához, valamint a világbéke védelméhez.
Hangsúlyozta: a történelem arra figyelmeztet, hogy az emberiség sorsa összefonódik. A közös biztonság megőrzése, a háborús okok felszámolása és a tragédiák megismétlődésének elkerülése csak akkor lehetséges, ha az országok és népek egyenlőként kezelik egymást, békében élnek, és kölcsönösen támogatják egymást.
Hszi Csin-ping szerint a kínai nemzet nem hátrál meg az erőszakkal szemben, és saját erejére támaszkodva áll helyt a történelemben. Felidézte, hogy a japán agresszió idején a kínaiak a túlélésért, a megújulásért és az igazságért harcoltak. Hozzátette: Kína ma is a békés fejlődés útját követi, és más népekkel együtt építi az emberiség közös jövőjének közösségét.
A kínai elnök beszédét azzal zárta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a párt és a nép megbízható ereje marad. Felszólította a hadsereget a szuverenitás és a területi integritás védelmére, valamint arra, hogy járuljon hozzá a kínai nemzet felemelkedéséhez és a világbéke előmozdításához.
Hszi Csin-ping hangsúlyozta: a kínai nemzet nagy felemelkedése megállíthatatlan, az emberiség békéjének és fejlődésének ügye pedig biztos jövő előtt áll.
Ezután megkezdődött a katonai díszszemle, amelyen bemutatták Kína legújabb haditechnikai eszközeit.
A felvonuláson cirkálórakéták (ChangJian-20A, ChangJian-1000, YingJi-18C), hiperszonikus rakéták (YingJi-21, DongFeng-17, DongFeng-26D) és interkontinentális ballisztikus rakéták (JuLang-3, DongFeng-61, DongFeng-31, DongFeng-5C) vonultak fel. Kína első alkalommal vonultatta fel teljes körűen a szárazföldi, tengeri és légi indítású fegyvereket magában foglaló nukleáris triádot. A díszszemlén megjelentek a H-6N, H-6K és H-6J típusú stratégiai bombázók, valamint a J-16D, J-20 és J-35A vadászgépek is. A programot J-10-es repülőgépek légi bemutatója zárta, amelyek 14 színes füstcsíkot húztak az égre, a japánellenes háború 14 évére és az 1,4 milliárd kínai ember nemzeti felemelkedésért folytatott törekvéseire utalva.
A parádét Hszi Csin-ping két oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető tekintette meg. A külföldi vendégek mellett jelen voltak a Kínai Kommunista Párt jelenlegi és nyugalmazott vezető politikusai is. Magyarországot Szijjártó Péter képviselte az eseményen – Robert Ficóval együtt mindössze ketten voltak ott az Európai Unió politikusai közül.
A parádé a béke iránti elkötelezettséget jelképző 80 ezer galamb elengedésével zárult.
(via MTI)
Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, a kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén.
Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök a Mennyei Béke kapujának mellvédjéről szólva hangsúlyozta: emlékezzünk a történelemre, tiszteljük a mártírokat, őrizzük a békét és tekintsünk a jövőbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
