EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nyolc napig volt 40 fokos láza a 12 éves Abonynak, miután tünetmentesen átesett a covid-fertőzésen

Tüdő- és szívproblémái lettek. Pedagógus anyja tavasszal nem örült az online oktatásnak, de most azt mondja, zárjanak be az iskolák.


„Nem vagyok hős, anya vagyok. Covid kétkedő. Voltam. Nem is a betegség valóságát tagadó, hanem a körülötte zajló felhajtást. Eddig.”

Vertike Anett kezdte így Facebook posztját arról, hogyan küzdöttek a 12 éves Abonyért az elmúlt napokban. A három fiát Pécsen egyedül nevelő, pedagógusként dolgozó anya a Szeretlek Magyarországnak részletesen is elmesélte történetüket.

Az év utolsó napján a fia belázasodott, nagyon fájt a hasa. Arra gondolt, a legrosszabb eshetőség, hogy Abonynak épp a covid közepén lett vakbélgyulladása. „Az ügyeleten biztosra mondtam, hogy nincs semmilyen koronavírusos tünetünk, nem találkoztunk gyanús emberrel sem” - mondja.

A fiút megvizsgálták, bent akarták tartani éjszakára megfigyelésre, de édesanyja kérte, hadd menjenek haza. Megígérte, ha bármi baj lenne, tíz percen belül visszamennek. Nem volt gond, de a láz maradt.

Másnap a vakbélgyanút kizárták, a gyereksebész azt mondta, covidra gyanakszik.

A lázambulancián csináltak egy gyorstesztet, ami negatív lett. Ezért az orvosok úgy vélték, valami más vírusfertőzés lehet.

Abonynak négy nap múlva is 4o fokos láza volt. Az ügyeletes orvos ennek ellenére megjegyezte, hogy milyen jó passzban van.

„Úgy tűnt, mert folyamatosan csacsogott. De én tudtam, hogy Abony zavart, mindenhez hozzászólt, olyan volt, mint aki be van rúgva. Ő nem bőbeszédű, idegenekkel szemben teljesen zárkózott. Most meg épphogy nem csát köszönt az orvosnak.”

Másnap egy órát vártak az orvosra, elkészült a PCR-teszt is, utána hazamehettek. A tesztről délután kellett érdeklődniük.

„Le voltam fagyva, a gyerek teljesen padlón volt. Ötödik napja van láza a gyógyszerek ellenére is, és még mindig nincs semmi kezelés. Telefonáltam az eredményért, és azt mondták, hogy a gyulladási értéke 2oo fölött van. Ennek 5-10 között kellene lennie. Kérték, hogy menjünk vissza.”

Azonnal a fertőző osztályra kerültek. Azt mondták nekik, hogy el sem hagyhatják a szobát. Anett az édesanyjára hagyta a másik két fiát. Abonynak még aznap volt egy nagyon erős hasmenése. Közben megjött a PCR teszt eredménye, negatív lett.

Másnap infúziót kapott a kiürült nátrium miatt, de az állapota csak minimálisan javult. 18o-nál megállt a gyulladási érték.

Hetedik napja volt folyamatosan lázas a fiú, már felkelni sem bírt, összeültek az orvosok, és kérték, hogy menjenek át kocsival a gyerekklinikára ultrahangra.

„Ledöbbentem, mert eddig engem sem engedtek haza a másik két gyerekemhez, most menjek én oda, ahol sok fertőzött lehet” - mondja Anett. Hazaugorhatott, hogy találkozzon a fiaival és megnyugtassa őket, majd visszament a kórházba, ahol Abonynak megcsinálták az ultrahangot.

„Egy nagyon tapasztalt doktornő volt, aki látta, hogy a belek gyulladásban vannak, de szerinte a tüdőnél is gondok vannak. Mentünk is röntgenre. Kiderült, hogy mindkét oldalon víz van, és az egyik be van gyulladva.”

Visszamentek a kórházba.

Az orvosokat is meglepte az eredmény, mert semmi sem utalt tüdőgyulladásra.

Elküldték őket CT-re. „Ide lázasan nem lehet bemenni, így én álltam a hőkamera elé, és mondtam a fiamnak, hogy nincs probléma, nem vagyunk covidosok, van róla tesztünk, és most be kell jutnunk vizsgálatra.”

Kiderült, hogy a szív körüli izmok is be vannak gyulladva. Megkezdték a szteroidos kezelést.

„Elmagyarázták, hogy teljesen leépítik az immunrendszerét várhatóan két nap alatt. Ebből végül négy nap lett."

A szteroid-kúra levitte a lázat, rendbejött a szívműködése, helyreállt a pulzus, a gyulladási érték is lement 180-ról 19-re.

Megjött a részletes vizsgálati eredmény. Ezt a betegséget COVID-19 fertőzés által kiváltott gyermekkori, több szervrendszert érintő gyulladásnak (MIS-C multisystem inflammatory syndrome) hívják.

„Azt mondták, Abony két hete tünetmentesen átesett a covidon, a pusztítás után pedig a legyengült immunrendszere önmaga ellen fordult.”

„Belek, mindkét oldali tüdő és a szív körül gyulladás, víz. Kötőhártya-gyulladás mindkét szemen. 8 napig volt 40 fok felett a láza. Szteroid infúzióban, mellette plazmaterápia, antibiotikum. Újabb és újabb kanülök, szétment vénák, a mosolygós arca egyre kisírtabb. De talán javulunk lassan.”

Anették hétfőn hazamehettek, de Abonynak még szednie kell antibiotikumot és aszpirint.

„A huncut, örökké mozgásban lévő fiúcska egy darabig még nem terhelhető, és akkor talán megússza maradandó szív- és tüdőkárosodás nélkül” – írta a Facebookra a majdnem két hete aggódó anya.

Szerinte az orvosok, ápolók mindent megtettek, de az egészségügyben komoly gondok vannak. A működésképtelen eszközök látványa a fiát is megviselte.

„Megijesztette, hogy négyből három vérnyomásmérő nem működött, mi lesz, ha nem tudnak megint vért venni, nézte, hogy csöpög-e az infúzió. Remegett attól, hogy látta a tehetetlenséget maga körül, senki nem tudta, mi a baja.”

Anett megdöbbent azon is, hogy a fertőző osztályon közös fürdőszoba van. „A hasmenéses gyerekkel rohantunk a folyosó végére az infúzióval, aminek a kereke sem működik. Az ajtók, ablakok az első szélre nyílnak, csapódnak, az egyik nap penészes kenyeret kaptunk. Lehetne sorolni.”

„A dolgozók pedig itt küzdenek, értünk! Mi úgy segíthetünk, ha komolyan vesszük a betegséget, és azt, amit ők csinálnak.”

Nem Abony az egyetlen eset. A Heim Pál kórházban már tíznél több ilyen beteg volt - olvasható decemberi közleményükben. 

Anett több anyával beszélt a betegségről, azt mondja, van olyan gyerek, akinek a gyulladási értéke 376 volt, majdnem dupla annyi, mint Abonyé. Ő intenzív osztályon is volt 3 napig. Azt kérték, hogy a gyerek egy hónapig ne menjen sehová, de nem tudni, lesz-e végleges szövődmény. Az anyák többsége semmit nem tud a jövőről.

Anett szerint, ha komolyabban vette volna a híreket, ha jobban figyel a megelőzésre, talán megóvhatta volna a fiát.

Azt sem tudni, ő koronás volt-e, de a tünetei szerint igen, és most úgy tűnik, Abony után kaphatta el. „Karácsony után két napig nem bírtam lábra állni, pedig én rendszeresen sportolok, futok. Iszonyatos végtagfájdalmaim voltak. De bevallom, amikor bevittem a gyereket, akkor azt mondtam, nem volt tünetem, mert különben nem lehettem volna a gyerekkel” - mondja.

Amiatt van bűntudata, hogy nem engedte volna annyit emberek közé.

„Mivel egyedül nevelem a fiúkat, Abony az én nagy segítségem, mindig jött velem bevásárolni. Mindig volt maszk, kézfertőtlenítés is, de sokat voltunk nagyáruházban.”

Bevallja, hogy az első hullámban hirtelen intézkedésnek gondolta az iskolák bezárását. Pláne, hogy nyáron mindenhol tömeg volt, semmilyen adat nem volt a betegekről, úgy tűnt, nem is volt veszély.

„Nem akartam megnyomorítani a gyerekek életét azzal, hogy féljenek. Elleneztem a maszkhasználatot. Az iskolában órákon át nem lélegezhetnek rendesen. Szabadtéren már nem kértem maszkot tőlük, és van egy autista fiam, tőle szintén nem.

Most jobban erőltetném a maszkot, és azt mondanám, zárjanak be az iskolák, legyen online oktatás. Tudom, hogy alsóban szinte lehetetlen. Tanítani akarok, de nem gyerekéletek árán."

Anett legkisebb, autista fiának is erős hasfájása kezdődött ma. A hasonló tünetek miatt édesanyja azt kérte, csináljanak vizsgálatot, de az volt a válasz, hogy nem indokolt, az orvosok szerint lehet, hogy csak egy bélfertőzés. Kicsi az esély, hogy két ilyen eset forduljon elő egy családban.

„Tudom, tízezerből csak kettőnél lehet ilyen, de épp az én fiam volt az egyik. Épp eleget hallottam mostanában, nem szeretném azt hallani többet, hogy nyugodjon meg anyuka, nem lesz semmi baj!”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy szőrszál kitépése miatt kómába került, agyhalottnak nyilvánították, mégis felébredt, és felépült egy férfi
A kórházban derült ki a sokkoló diagnózis: egy ritka bakteriális fertőzésből vérmérgezés, vagyis szepszis alakult ki nála. „A baktériumok valósággal végigpusztítottak a testén, és sorra leállították az összes szervét” – mesélte a férfi nővére.


Egyetlen rossz mozdulat, egy ártatlannak tűnő, benőtt szőrszál kitépése majdnem a texasi Steven Spinale életébe került. A 36 éves édesapának mindössze 4% esélyt adtak a túlélésre, miután kómába esett, az orvosok pedig attól tartottak, agyhalott. Szerettei azonban sosem adták fel a reményt, és most, évekkel később, biztató hírek érkeztek az állapotáról.

A kálvária 2022-ben kezdődött, amikor Steven a lágyékán lévő benőtt szőrszálat eltávolította, majd nem sokkal később rosszul lett. „Egyszerűen csak elég rosszul éreztem magam, de az orvosok sem tudták, mi okozza a tüneteimet”

– emlékezett vissza a család a kezdetekre. A férfi állapota rohamosan romlott, hamarosan életfenntartó gépekre kellett kapcsolni.

A kórházban derült ki a sokkoló diagnózis: egy ritka bakteriális fertőzésből vérmérgezés, vagyis szepszis alakult ki nála. „A baktériumok valósággal végigpusztítottak a testén, és sorra leállították az összes szervét” – mesélte a férfi nővére, Michelle. Mindez azonban nem volt elég: a kórházban elkapta az A-influenzát, kétoldali tüdőgyulladást és akut légzési distressz szindrómát is kapott, sőt, egy kisebb stroke-ot is elszenvedett, miután a fertőzés elérte a szívét – írta a LADbible. Az orvosok szerint Steven nagy valószínűséggel „agyhalott” volt, és mindössze négy százalék esélyt adtak neki a túlélésre.

Ekkor történt meg a csoda, amiben már kevesen hittek. Az édesapa a számtalan életveszélyes szövődmény dacára magához tért a kómából, és megkezdte a lassú, küzdelmes felépülést. Hozzátartozói a közösségi médiában dokumentálták a gyógyulás minden apró lépését.

A férfi nővére, Michelle tavaly novemberben egy megható videót tett közzé, amelyben Steven „mérföldköveit” mutatta be. „Minden apró lépés egy óriási győzelem. Látni, ahogy újra eszik, gyógytornára jár, és próbál felállni, leírhatatlan érzés” – mondta Michelle. A felvételeken valóban látszik, ahogy a férfi az ágyban ülve étkezik és újra tanul járni, hatalmas erőfeszítések árán.

@michellebell111 #lifesupport #miracle #wakingupfromacoma #drsmakemistakes ♬ Stay by Rihanna. Slowed - ☼

A szepszis a szervezet szélsőséges, életveszélyes válasza egy fertőzésre, amely gyors beavatkozás nélkül szervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Az amerikai járványügyi központ adatai szerint évente legalább 1,7 millió felnőttnél alakul ki, és legalább 350 ezer haláleset köthető hozzá. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) felhívja a figyelmet, hogy aki zavartságot, nehézlégzést, illetve „kékes, szürkés, sápadt vagy foltos” bőrt, ajkakat vagy nyelvet tapasztal, azonnal forduljon sürgősségi ellátáshoz. Steven története a reményről és a szeretet erejéről szól, de egyben komoly figyelmeztetés is: egy látszólag apró sérülés is végzetes lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Döbbenetes felfedezés: szén-dioxiddal mossák át a Parkinson-kórosok agyát - és működhet
Parkinson-kórral élő időseket vettek rá egy bizarrnak tűnő kísérletre egy amerikai laborban. Az eredmények még a kutatókat is meglepték, a mérgező anyagok ugyanis a vérükben jelentek meg.


Szenzációs áttörést értek el amerikai kutatók: egy egyszerű, irányított légzési technikával képesek lehetnek kitisztítani a mérgező salakanyagokat a Parkinson-kóros betegek agyából. Az új-mexikói egyetem és a The Mind Research Network neurotudósai által vezetett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy

a vér szén-dioxid-szintjének rövid ideig tartó, ritmikus emelésével felpörgethető az agy természetes „szennyvízrendszere”

– írta a ScienceAlert. A módszerrel laboratóriumi körülmények között mérhetően több salakanyag távozott a véráramba, ami új reményt adhat a neurodegeneratív betegségek, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Az agy hulladékeltávolító, úgynevezett glimfatikus rendszere normál esetben

mély alvás közben a legaktívabb, amikor az agy-gerincvelői folyadék hullámai szó szerint átmossák az agyszövetet.

Mivel a Parkinson-kóros betegek gyakran küzdenek alvászavarokkal, ez a tisztulási folyamat sérülhet, ami a káros fehérjék felhalmozódásához vezet. A kutatók rájöttek, hogy a szén-dioxid-szint ingadozása az erek tágulását és összehúzódását okozza, ami egyfajta pumpaként működve segítheti a folyadék áramlását.

Az egyik kísérletben 63 idősebb felnőtt vett részt, akik közül harmincan Parkinson-kórral éltek. Miközben MRI-vizsgálatot végeztek rajtuk, körülbelül 35 másodperces ciklusokban szén-dioxiddal dúsított levegőt lélegeztek be, amit normál levegővel teli szakaszok követtek.

Az eredmények mind az egészséges, mind a beteg csoportban az agy-gerincvelői folyadék áramlásának megváltozását mutatták.

Egy másik, tízfős vizsgálatban a résztvevők három, egyenként tízperces kezelésen estek át. Az ezt követően, 45, 90 és 150 perc múlva levett vérmintákban kimutathatóan megnőtt az agyból származó salakanyagok koncentrációja. Egyiküknél, akinél az Alzheimer-kór egyik biomarkerét is azonosították, a kezelés után a vérben lévő

mérgező amiloid-béta fehérjék szintje kimagaslóan megemelkedett, ami a hatékony kiürülésre utal.

„Azt kerestük, hogyan tudnánk ezt a folyamatot felerősíteni” – mondta Sephira Ryman, a kutatásban részt vevő neuropszichológus. „Ekkor jöttünk rá, hogy éber állapotban is elő tudjuk idézni a mély alváshoz kötött glimfatikus tisztulási folyamatot, méghozzá szakaszos szén-dioxid-adagolással.” A tanulmány szerzői szerint „a szakaszos hiperkapnia képes lehet eltávolítani az Alzheimer-kórban szerepet játszó peptideket és fehérjéket, ami kiemeli a benne rejlő lehetőséget, mint az Alzheimer-páciensek betegséglefolyását módosító terápiát.”

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy

egyelőre nem tudni, a hatás tartós-e, és érdemben befolyásolja-e a betegségek lefolyását.

Az is kérdéses még, hogy a felhalmozódó toxikus fehérjék a betegségek kiváltó okai vagy csupán azok melléktermékei. A csapat most azt vizsgálja, hogy a hasi légzésre fókuszáló gyakorlatok, mint a jóga, a tajcsi vagy a csikung, képesek-e hasonlóan kedvező hatást elérni.

A kutatás bizonyította, hogy laboratóriumi körülmények között már megmozgatható az agyi „csatornarendszer”.

Ha a hatás tartósnak és biztonságosnak bizonyul, új fejezet nyílhat a neurodegeneratív betegségek kezelésében, de ehhez még további vizsgálatokra van szükség.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Ebéd után tör rád a kínzó édességvágy? A tested vészjelzést küld, és ennek komoly oka van
Hiába eszel egy kiadós ebédet, utána majd' megőrülsz egy szelet sütiért? Ez a jelenség sokakat érint, de vajon mit tehetsz ellene azonnal?


Alig tetted le a kanalat ebéd után, de máris egy szelet krémes süteményről vagy egy tábla csokiról álmodozol? Nem a gyengeség beszél belőled, hanem a tested küld egyértelmű jelet: valami nincs rendben azzal, amit ebédre ettél. Most kiderül, miért tör rád a kínzó édességvágy, és mit tehetsz ellene azonnal, illetve hosszabb távon.

A jelenség hátterében leggyakrabban egy vércukor-hullámvasút áll.

Ha az ebéded sok finomított szénhidrátot, de kevés fehérjét és rostot tartalmaz, a vércukorszinted az egekbe szökik, majd ugyanolyan gyorsan a mélybe zuhan

– írta a Meglepetés magazin. Ez a hirtelen esés, az úgynevezett reaktív hipoglikémia váltja ki a vészreakciót: a szervezet pánikszerűen próbál gyors energiához jutni, és ehhez a cukor a legkézenfekvőbb eszköz. A finomított szénhidrátok ráadásul az agy jutalmazóközpontját is aktiválják, ami csak tovább erősíti a későbbi sóvárgást.

Az okok között nemcsak a tányér tartalma, hanem a megszokás is szerepel, hiszen sokan gyerekkoruktól szokták meg, hogy az étkezést desszert zárja.

„Az ebéd utáni sóvárgás a tested vészjelzése: azt üzeni, hogy az előző étkezés nem adott tartós energiát, csak egy gyors löketet”

– mutatnak rá a szakértők. Ezt a hatást tovább erősítheti a kapkodó evés, a kialvatlanság, a stressz és a nem megfelelő folyadékbevitel is.

Ha már benne vagy a cukorsóvárgás kellős közepén, pár azonnali lépés segíthet. Először is állj meg egy pillanatra, és gondold át, valóban éhes vagy-e. Igyál meg egy nagy pohár vizet, és várj pár percet, mert a vágy gyakran magától is enyhül. Egy 10 perces séta étkezés után bizonyítottan csökkenti a vércukorszint kiugrását, így a kínzó érzés is alábbhagyhat.

A tartós megoldás azonban az ebéd újratervezésében rejlik.

A cél a hosszan tartó jóllakottság, amit úgy érhetsz el, ha a tányérodon mindig van elegendő fehérje, például hús, hal, tojás vagy tofu,

bőségesen fogyasztasz rostot zöldségek és saláták formájában, a gyors szénhidrátokat pedig lassan felszívódókra cseréled, mint a barna rizs vagy az édesburgonya. Kutatások szerint már az is számít, ha a fehérjét és a rostot eszed meg a szénhidrát előtt, mert ez lassítja a cukor felszívódását.

Ha mégis ellenállhatatlan a vágy, nem kell mindent megvonnod magadtól. „Egy kocka étcsokoládé vagy egy marék mandula kielégíti az édesség iránti vágyat anélkül, hogy újra felborítaná a vércukorszintet, mivel a bennük lévő zsír és rost lassítja a folyamatot” – hangzik a tanács. Jó választás lehet még egy natúr joghurt bogyós gyümölcsökkel vagy egy alma mogyoróvajjal.

A cukoréhséget a mindennapi szokások finomhangolása is enyhíti: a rendszeres étkezés, a megfelelő alvás és a stressz kezelése mind hozzájárulnak a vércukorszint stabilitásához.

Amennyiben a sóvárgás tartósan erős, és olyan tünetek kísérik, mint a remegés, verejtékezés vagy ájulásérzés, érdemes orvos vagy dietetikus segítségét kérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Még a gyaloglási szokásaid is számítanak, évekkel korábban jelezhetik a Parkinson-kórt
A csökkenő aktivitás a betegség korai következménye. Viszont a lépésszámlálók és okosórák évekkel előbb jelezhetik a csenden zajló alattomos folyamatot.


Gondoltad volna, hogy a napi lépésszám a Parkinson-kór korai jelére is figyelmeztethet?

Egy friss kutatás szerint a mindennapi aktivitásunk, különösen a megtett lépések száma,

összefüggésbe hozható a betegség kialakulásával

írja a Newsweek.

A statisztikák meglepő eredményt hoztak: minden ezerrel több megtett napi lépés átlagosan 8 százalékkal csökkentette a Parkinson-kór kockázatát.

A vizsgálatban közel 95 ezer középkorú felnőtt adatait elemezték, akik éveken át csuklón viselhető aktivitásmérőt hordtak.

A kutatásból kiderült, hogy azoknál, akiket később Parkinson-kórral diagnosztizáltak, már jóval a diagnózis előtt csökkenni kezdett a napi aktivitás.

Az összefüggés azoknál volt a legerősebb, akiknél a betegség a megfigyelést követő néhány éven belül jelent meg. Akiknél viszont csak jóval később, ott a lépésszám és a kockázat közötti kapcsolat már nem volt olyan markáns.

Ez arra utal, hogy a csökkenő mozgás nem a betegség kiváltó oka, hanem sokkal inkább egy korai következménye.

A szakemberek szerint ez a Parkinson-kór úgynevezett prodromális, vagyis bevezető szakaszára utalhat.

Ebben az időszakban a szervezetben már zajlanak a változások, de a tünetek még túl enyhék vagy általánosak ahhoz, hogy egyértelmű diagnózist lehessen felállítani.

A kissé lassabb járás, a rövidebb séták, a kevesebb napi mozgás pontosan olyan jelek lehetnek, amelyeket sokszor a fáradtságnak vagy az életkor természetes velejárójának tudunk be.

Viszont az okosórák és a különféle aktivitásmérők, mint amilyen például a telefonon a lépésszámláló, éppen az ilyen, tudatosan talán fel sem tűnő apró változások kiszűrésében segíthetnek, mivel minden nap nap rögzítik a mozgásunkat.

Fontos azonban hangsúlyozni: az alacsony lépésszám önmagában nem diagnózis, és semmiképpen sem alkalmas a betegség megállapítására. A napi aktivitás csökkenhet sérülés, ízületi fájdalom, hangulati problémák, szív- vagy tüdőbetegségek, de akár egy megváltozott élethelyzet miatt is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: