Több egészségügyi dolgozó is elhagyta a hivatását március elsejével. Nem írták alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket. Vannak, akik több mint 20 év után álltak fel. A Szeretlek Magyarországnak két ápolónő beszélt arról, miért hozták meg ezt a nehéz döntést.

Gyöngyi egy covid-osztályon dolgozott ápolónőként. Nem írta alá az új szerződést. A hétvégén letelt az utolsó műszakja.

"Hogy mi zajlik bennem? Hetek óta gondolkodtam, mit tegyek. Félelem, düh… mi lesz a családommal, ha nem írom alá? De mi lesz velem, ha aláírom? Egyre feszültebb voltam, már nem volt kedvem bemenni dolgozni. Dühített. Mintha egyedül maradtam volna a döntésemmel. De az élet, a szerencse mellém állt. A barátnőm, aki szintén ápolónő, döntött, és büszke volt. Nem bírom tovább menjünk innen… segített megérteni, hogy magamat és a családomat kell néznem. Imádom a szakmámat, szeretem a betegeket, de nem bírom tovább. A covid-osztályra kerültem tavaly novemberben. Az első napom borzalmas volt, azt hittem, hogy megfulladok. Téptem le a ruhát és a maszkot, már az sem érdekelt, ha elkapom a vírust. De a pokol még csak ezután kezdődött.

Jeleztük a vezetőségnek, hogy nincs védőruhánk: nem volt maszkunk. Kiégtünk, elfáradtunk, 12 órát voltunk a védőruhában pihenő nélkül. Nem tudtunk inni, vécéről csak álmodtunk. Azt mondta a vezetőség, ha nem bírjátok, betegállomány. De akkor miből élünk? És húztuk az igát megroggyanva tovább. Akkor jöttem rá, hogy senkit nem érdekel, ha betegen dolgozom, ha belerokkanok. A covid-pótlékainkat hol kaptuk, hol nem.

Hogy most mi lesz? Pihenek, elmegyek a munkanélküli segélyért. Már tanulunk németül a barátnőmmel, júniusban utazunk Ausztriába. Már várnak ránk a kollégáink, akik hamarabb feladták. Megyünk, hátha több megbecsülést kapunk, ahol hagynak minket dolgozni".

Csilla diplomás ápolónő egy koraszülött intenzív osztályon. Illetve csak volt. 23 év és 6 hónap után szombaton kezdte meg az utolsó műszakját.

"Ápolónő vagyok akkor is, ha éppen nincs munkám vagy nincs "jogállásom". Sok éve dolgozom - illetve dolgoztam. A múltidő idegen, még nem áll rá a szám. Abbahagyom, nem írok alá. Nem fogadom el az új jogállást, mert nem értek egyet vele. Nem írom alá, mert vannak más lehetőségek is az életemben.

Nem vagyok politikus, nem értek a nagy játszmákhoz. Én az elszenvedője vagyok ezeknek. Csalódott vagyok! Csalódott a vezetőinkben, a hangnemben, amit megütnek velünk szemben. Csalódott vagyok azért, mert kizsigerelnek bennünket a hivatástudatunkkal visszaélve. A mi szakmánkhoz kell, hogy pihenni tudjunk lelkiismeretfurdalás nélkül, hogy a kolléganőnknek ne kelljen miattunk dolgozni 250 órát, amikor szabadságon vaqy táppénzen vagyunk.

Sok minden hiányzik a mai ápolóknak, hogy azok tudjanak maradni, akik lelkesen beültek az iskolapadba, hogy ezt a hivatást űzzék. Ha találkoznak egy "rossz" ápolóval, gondolják végig, hogy hogyan és miért jutott idáig, hiszen ő nem utálatból választotta a szakmát! Próbáljanak meghallani minket!

Az indoklás az, hogy az egészségügyi dolgozó ne zsigerelje ki magát. Persze kiderült, hogy ha rengeteg ápoló nem ápol másodállásban, dugába dől minden, mentők és intenzív osztályok kapacitása szűkül jelentősen. Kaptunk is engedélyt azonnal arra, amit korábban nem dönthettünk el mi önmagunkról: dolgozhatunk akár 250 óránál is többet.

Sztrájkolni nem sztrájkolhatunk, a kollektív szerződések január 1-jén megszűntek. A felmentési, felmondási feltételek számunkra hátrányos irányba változtak. Az oszd meg és uralkodj elvén széthúzták az orvos és a nővér társadalmat. Ez nagyon sokat fog ártani a szakmának. Nincs értelmezhető mennyiségű új, magasan képzett ápoló.

A jövő számunkra elég sötéten fest. Nincs velünk lojális érdekképviseletünk, akik hathatósan fel tudnak és mernek lépni a nevünkben. Nincs megfelelő infrastruktúra, csak omló kórtermek és büdös öltözők. Nincs értelmezhető módon kiadott szabadság, sok helyen egy éve szinte semmilyen szabadság sincs. Nincs emberi időbeosztás a létszámhiány miatt. Állandó a variálás az emberekkel, hogy ki, hova, mikor, stb. Nincs elegendő frissen végzett ápoló.

Pedig ez az egész az emberekről szól. Emberekről az egészségügyben. Betegekről és gyógyítókról. Az egészségügy nem csak egy sakkfigura egy táblán, ezért el kellene kezdeni figyelni rá, hogy mi történik benne!"

A Sinopharm a legdrágább koronavírus-vakcina azok közül, amelyekből a magyar kormány vásárolt. Mégis ebből vettünk a legtöbbet. Gondolhatnánk, hogy azért, mert ez a leghatásosabb, de nem. Még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mennyire véd a vírustól, ezt az apró részletet ugyanis a kínai gyártó nem kötötte a világ orrára.

Dühös vagyok és elkeseredett.

A közeli hozzátartozóim közül többen is a kínai Sinopharm vakcinát kapták, mert nem volt más. Az egyik rokonom 67 éves, mindig is szabálykövető és racionális gondolkodású ember volt, ezért elfogadta a háziorvosa véleményét, amikor azt mondta, csak Sinopharm vakcinája van, érdemes ezt beadni. Már csak azért is hinni akart az orvosnak, mert krónikus betegként az elmúlt egy évben nagyon óvatosan élt. Szinte ki sem ment az utcára, velünk vagy az unokáival sem találkozott, csak néhányszor és szigorúan szabadtéren, a távolságot megtartva. Elmaradtak a családi szülinapok, a közös nyaralások és a nagy vasárnapi ebédek.

Úgy tűnik, hamis remény volt. A rokonom már az első oltás után minden héten csinált házi ellenanyagtesztet, de nem volt eredménye. Nem baj, gondoltuk, majd a második dózis után biztos pozitív lesz. Nem lett.

Nem estünk kétségbe, hiszen maga a gyártó is azt mondta, hogy a második oltás után két hetet kell várni, hogy kialakuljon az immunválasz. Letelt a két hét, tehát összesen hat az első oltást követően, de még mindig semmit nem mutatott a háziteszt. Pedig a védettségi igazolvány is megérkezett már, úgyhogy papíron már volt védettség. Mi azért úgy döntöttünk, megéri megtudni az igazságot, így kifizettük a 11 ezer forintos laboratóriumi ellenanyagtesztet. Az eredmény lesújtó.

A vizsgálat során a vér IgG szintjét mérik. Ezt a szervezet a koronavírus tüskefehérjéje ellen állítja elő. A referenciatartománya 10 és 1000 ml között van. Az említett rokonomnál 4,6 AU/ml-es szintet mértek a második Sinopharm oltás után két héttel. Egy másik családtagomnak, aki szintén 60 év feletti, 65 AU/ml eredmény jött ki, ő ezzel elvileg védve van a vírus ellen. Egy kolléganőmnek viszont, aki jóval fiatalabb, a két Sinopharm-dózist követően több mint 1000 lett az IgG szintje. Egyikük sem volt korábban koronavírusos.

akinek Karikó Katalin munkatársaként komoly szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcinájának létrehozásában. A szakember azt mondja: a legnagyobb probléma az, hogy még a szakma sem ismeri a kínai Sinopharm vakcina dokumentációját. Azaz nem tudják pontosan, mi van benne, vagy mik voltak a harmadik klinikai fázis eredményei, ha egyáltalán volt ilyen.

„Ha nagyon megbízhatóan akarjuk tesztelni az immunválaszt, akkor laboratóriumi körülmények között, az oltott emberek vérmintáit felhasználva, speciális biológiai rendszerekkel mérhetünk különböző szinteket. Ezzel számos más immunválaszt is mérni tudunk. Na pontosan ezért lenne fontos ismerni a Sinopharm vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit. Amikor több ezer oltott eredményeit vizsgálják, nyomon követik.

Az összes többi oltóanyagról ezt mind tudjuk. Nagyon fontos információ lenne az embereknek, az orvosoknak, a kutatóknak és a járványügyi szakembereknek, hogy ezeket az adatokat a kínai oltással kapcsolatban is közzétegyék, mert csak ezeket ismerve tudjuk leküzdeni a koronavírust” – magyarázza a biológus, aki hozzáteszi, ha már ennyi kínai vakcinával oltott van Magyarországon, itt is meg lehetne csinálni ezeket a vizsgálatokat. A 4,6 AU/ml-es eredménnyel kapcsolatban azt mondja:

Ahhoz más adatokat is ismerni kéne. Meg kellene nézni a receptorkötő domén specifikus, vagy a nukleokapszid-fehérjére az ellenanyagot. A többi vakcinával egyszerűbb dolgunk van, mert ott csak a tüskefehérjéről van szó, és azt tudjuk mérni, de az inaktivált vírusnál több ilyen ellenanyag is keletkezik. Az, hogy pont a tüskefehérje ellen nem működik, amelyek ugye elősegítik a vírus bejutását a sejtekbe, hát elég érdekes” – fejti ki a kutató, majd hozzáteszi:

Amit eddig tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (Pakisztán, Szerbia, Egyesült Arab Emírségek) hámoztuk ki. A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)

A The Washington Post cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.

A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.

- mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.

Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított". Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.

Más oltásoknál sincs teljesen 100 százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.

Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina második adagját követően sem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.

Az, hogy a kínai vakcina nem olyan hatásos, mint más oltóanyagok, többször felmerült már. A közelmúltban maga

Később azt mondta, nem úgy gondolta: „teljes félreértés”, hogy beismerte volna, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. Szerinte inkább csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.

De több magyar szakember is kritikusan nyilatkozott a Sinopharm oltóanyagának hatékonyságáról. Duda Ernő immunológus a 168 órának azt mondta, ő eddig is úgy kezelte a vakcinát, mint az influenza elleni oltásokat, amelyek szintén inaktivált víruson alapuló oltóanyagok.

Hiszen minden évben a szezonális influenzaoltás is ilyen. Annak olyan 50-60-70 százalék körül van a hatásossága. De a Sinopharmról eddig sem volt megbízható információnk, ezért kételkedett sok orvos abban, hogy az eredetileg közölt 86 és 91%-os hatásosságot el tudja érni ezzel a módszerrel ez a vakcina. Megoldás lehetne, hogy megmérjük, kinek milyen védettsége van, ezek a tesztek azonban kb. épp annyiba kerülnek, mint a védőoltás. Így a legegyszerűbb az lehet, ha a korábban kínai oltóanyaggal vakcináltakat beoltanánk egy másfajtával is. Hiszen rövidesen úgyis rengeteg vakcina lesz”- fogalmazott a szakember.

Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen ismert klinikai vizsgálatot nem csináltak. Dr. Boros Gábor kutató azt mondja, még a többi oltás keverése kapcsán is érdemes megvárni az angol kísérleti eredményeket, de számos vakcina van, ezért jó ötletnek tartja, ha vizsgálják a kombinálásuk lehetőségét.

„Nagyon várom az Oxfordi Egyetem első adatait, májusra ígérték, arról, hogy nagyobb vagy erősebb immunitást ad-e a vakcinák keverése. Vizsgálják azt, hogy mi történik, ha az első és a második dózist különböző típusú vakcinákból állítják össze, de ebben csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája vesz részt. Ettől egy tartósabb, szélesebb immunitást várnak. Ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy jobb eredményt hoz-e a vakcinák keverése, mintha ugyanabból az oltóanyagból beadok egy harmadik dózist. Vagy például az oltások közti idő meghatározása is nagyon fontos. Erről folynak most klinikai vizsgálatok. Számomra ez csak tudományosan elfogadható, ezt kéne csinálni a kínai vakcinával is, különben nem tudhatjuk mi történik, ha másikkal keverjük” – fogalmazott a kutató.

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint is leginkább azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, és nem áll rendelkezésre elég információ a kínai vakcinákkal kapcsolatban még az orvosok számára sem.

„A hosszú évtizedek óta köztudottan egyenletlen minőségű egészségügyi rendszerünk miatt mindenki inkább úgy volt vele, hogy „jó, próbáljuk meg adni”, más országok tapasztalatai alapján, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre jó minőségű dokumentáció az oltás hatékonyságáról. De már az eredeti információk alapján is csak 70-80%-ban volt hatásos, miközben például a Pfizer és Moderna 95%-ban véd megbízható vizsgálatok alapján” – mondta a gyakorló orvosként is tevékenykedő megyei elnök. Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy bárki bármilyen oltást kapott, az első oltás után minimális a védettség.

A hazai klinikai vizsgálatokon fog kiderülni, hogy a kínai oltóanyagok pontosan mennyire és milyen hosszan hatásosak. Hónapokba vagy akár évekbe is telnek ezek a vizsgálatok. Nagyon szomorú, hogy ezt nem folyamatosan csinálták, attól kezdve, hogy az oltást elkezdtük. Ez abból fakad, hogy nincs itthon transzparens minőségbiztosítás a krízismenedzsmentben sem. Olyan ez, mint az árvíz: pakoljuk a homokzsákokat, de nem elég csak előre haladni, meg kell vizsgálni, hogy elég hatékonyan véd-e, amiket letettünk. Ha pedig nem, akkor vissza kell nyúlni, és meg kell oldani” – magyarázta Szijjártó. Hozzátette, kiemelten fontos lenne, hogy a szakmai körök és szervezetek tudjanak egymással és a kormánnyal kommunikálni, információt cserélni, ez azonban akadozik, és messze elmarad a kívánatostól.

Bense Tamás háziorvos is azon az állásponton van, hogy fontos a védőoltás, de a kínai vakcinával oltottak nem lélegezhetnek fel teljesen.

„Aki ezt az oltóanyagot kapja, szintén elkaphatja még a betegséget – ahogy bármelyik másik esetén is – de lehet, hogy jobban meg is viseli, mint aki egy másik oltóanyagot kapott. Tehát továbbra is vigyázzon magára mindenki. A kérdés csupán az, hogy kell-e harmadik adag vakcina a kínai oltás után és mikor. Ez az összes többi oltóanyagnál szintén kérdés” – fogalmazott a háziorvos, aki továbbra is mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.

Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre nem változtatnak a kínai Sinopharm oltási protokollján.

– közölte.

A baj csak az, hogy a kínai Sinopharm vakcina használatát egyetlen nemzetközi hatóság sem hagyta jóvá. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet is csak politikai nyomásra. A gyártó pedig eddig sem árult el túl sokat a vakcináról.

Gulyás Gergely szerint mindezek ellenére még a Pfizer/BioNTech vakcinája sem véd annyira a koronavírus ellen, mint a kínai oltás. Mondjuk azt nem indokolta meg, hogy ezt a kijelentését milyen tudományos tényekre vagy vizsgálati eredményekre alapozza.

Ami biztos, hogy jelenleg Magyarországon már több mint fél millió ember kapta meg a kínai oltás mindkét adagját és további többszázezer az elsőt. A napokban újabb 600 ezer adag Sinopharm érkezett. Így áprilisban összesen 1 millió adag kínai vakcina jön Magyarországra. Megkérdeztük a miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy tervezik-e a kínai vakcinával oltottak tömeges vagy önkéntes ellenanyag-vizsgálatát, de választ egyelőre nem kaptunk. Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának azt mondta: a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Mi meg továbbra is reménykedünk, két hét múlva újra megcsináltatjuk a laboratóriumi ellenanyag vizsgálatot. Hátha...

Pártos Balázs saját bevallása szerint nem csinál mást, csak számol. A hivatalosan elérhető adatokat veszi alapul, ezekből von le következtetéseket, és készít becsléseket a járvány várható alakulásáról. Kíméletlenül őszinte hangvételű posztjait, amelyeket gyakran saját készítésű grafikonokkal és ábrákkal is kiegészít, már közel 5 ezren követik a Facebookon.

– Mit érdemes tudni a szakmai hátteréről?

– Szeretném megkerülni a kérdést, mert szerintem eltereli a lényegről a szót. Rengeteg szakember nyilatkozik, mindenféle iskolai végzettségekkel, rengeteg diplomával. És mit látunk? Hogy egymásnak is ellentmondanak folyamatosan, a saját, korábbi állításaikat meg talán jobb is, ha nem keressük elő... Közben nem szükséges olyan nagyon sok minden ahhoz, hogy lássuk, mi történik, csak az elérhető adatok figyelemmel kísérése, és némi józan ész.

Oké, tehát nem kerülhetem meg a kérdést. Több mint 10 évet töltöttem el a felsőoktatásban. Jártam a SOTE-ra, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára, tanultam matematikát és fizikát. Több sikeres vállalkozásom volt, egyszer a HVG az év 3 legsikeresebb fiatal üzletembere közé választott. Dolgoztam neurológiai klinika intenzív osztályán is ápolóként. Jelenleg energetikával foglalkozom. Korábban nagy ellátórendszereket modelleztem, de már sok éve önkormányzati (inkább kistelepülési) közintézmények energetikai felújításával és megújuló energiával foglalatoskodom.

De ismétlem: ezeknek a lényeghez szerintem nincsen közük. A legkomolyabban mondom, hogy négy alapművelet is elég ahhoz, hogy a fontos nagyságrendeket és irányokat lássuk. Ezért próbálok egyszerű, követhető posztokat írni, nem misztifikálni azt, amit szerintem nem szükséges.

Tavaly tavasszal, a járvány kitörésekor a Magyar Orvosi Kamara informálisan felkért nagyjából 15 másik szakemberrel együtt – volt köztük tüdőgyógyász, intenzíves orvos és járványmodellező is –, hogy segítsük értelmezni a közzétett hivatalos adatokat. Akkor még számítottunk arra, hogy bővebb tájékoztatás is lesz, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem fognak több adatot megosztani, hamar ki is fulladt a munka ebben a csoportban. Én viszont némi szünetet követően folytattam a saját oldalamon.

– A járvány valós számai hány nagyságrenddel lehetnek nagyobbak a hivatalosan kommunikáltnál?

– Kezdjük azzal, hogy az összes fertőzött száma, ami például a megyei adatközlés alapjául is szolgál, egyáltalán nem releváns. Akik tavaly november-december előtt fertőződtek meg, már gond nélkül elkaphatják újra a betegséget. Védettség szempontjából azok számítanak, akik az elmúlt szűk fél évben estek át rajta és gyógyultak fel. Számoljunk mondjuk november közepi adatokkal: akkor tartottunk 150 ezer igazolt fertőzöttnél, most 720 ezernél. A halottak számát levonva az jön ki, hogy hivatalosan bő félmillió embernek lehet valamekkora természetes védettsége. A valós adat ennek a három-négyszerese lehet.

Azért gondolom így, mert azokban az országokban, például Szlovákiában, ahol sor került nagymintás tesztelésre, hasonló arány jött ki. Nálunk Merkely Béla kezdetben még húszszoros, majd tízszeres aluldetektálásról beszélt, de még az utóbbi sem lehet igaz, hiszen bő 5 millió védett embernél már lassulnia kellene a járványnak, aminek egyelőre semmi jele nem látszik.

Nagyon keveset tesztelünk, a statisztikákba viszont csak azok a betegek kerülnek be, akiknek a halála előtt sikerült levenni és kiértékelni a mintáját. Ha kevés a hivatalos új fertőzött, nyilván kevesebb lesz a hivatalos kórházban ápolt és lélegeztetett beteg is. Az orvos pedig nem tehet mást, ha meghal valaki, akinek az EESZT rendszer adatai szerint nem volt pozitív tesztje, őt nem jelentheti le covidos áldozatként. Óriási szükség volna egy véletlenszerű, nagymintás tesztelésre, voltaképpen egyedül ennek lenne valódi értelme. Rögtön két tesztet is végezhetnének a résztvevőkön: egy PCR-t az aktív fertőzöttek kiszűrésére, valamint egy antitest-tesztet annak kimutatására, hány ember szervezetében van ellenanyag. Ez a T-sejtes immunitást ugyan nem fogja mutatni, de közelítő becslésre jó. Nagyjából 100 ezer tesztet kellene ellőni rá, 2-3 nap alatt meg lehetne csinálni, utána sokkal tisztábban látnánk.

– Mi a helyzet a halottak számával?

– A 2020-as halálozási számok még nem véglegesek, amikor legutóbb néztem, 143 161 fő volt a hivatalos adat. 2019-ben ugyanez 129 275 fő, a 2015-2019 közötti időszak átlaga pedig 131 357 fő. A többlethalálozás tehát 12-14 ezer fő, míg december végén nagyjából 9500 hivatalos koronavírusos halottnál tartottunk. Ez a januártól decemberig tartó időszakra vonatkozik, de korrektebb márciustól márciusig nézni, mivel előtte nem volt Covid.

Ráadásul év közben -3500 fő volt a halálozás kumuláltan az előző év azonos időszakához képest, tehát a 12-14 ezerhez hozzá kell adni még 3500-at, így tehát ez a végén 17500-nál is több lehet. A tavalyi év ugyanis még mindig nincs lezárva, és ez csak nőni fog már, csökkenni nem, hiszen halálozást nem vonnak vissza.

Persze a többletből valószínűleg nem minden esetért a Covid felel, de jó részéért igen. Nagyon sokan halnak meg otthon, a kórházig el se jutva, főleg a falun élők közül, ahol a higiéniai körülmények eleve sokkal rosszabbak, és általában többen élnek összezárva, egy háztartásban. Akik pedig eljutnak a kórházig, azokat gyakran le sem tesztelik, így a hivatalos statisztikákba nem kerülnek be.

Szintén nagyon sok azoknak a halottaknak a száma, akik nem covidBAN, hanem covidDAL, vagy az ellátórendszer egyéb területeiről kapacitáshiány következtében, a járvány miatt, de nem covidban halnak meg. Ez utóbbi szám jövőre és két év múlva is hihetetlenül nagy lesz, mert rengeteg műtétet, egyéb beavatkozást, sőt, újabban már diagnosztikát is halasztanak el… Ez nagyon sok, egyébként elkerülhető, nem direktben Covid-, de a járvány számlájára írható haláleset lesz.

Egy fővárosi temetkezési dolgozó maga kommentelte az egyik posztomhoz, hogy egyre több kórház kapacitáshiány miatt már nem tudja az elhunytakat tárolni, ezért alternatív megoldásokkal igyekszik a temetkezési szakma segíteni. Leírta azt is, hogy az anyakönyvvezetők a halotti kivonatokat néhány régióban a 8 nap (és a kiterjesztett maximum 30 nap) helyett már akár 3 hónapos határidővel adják ki. Az ő krematóriumukban 2019 első három hónapjában 2181, tavaly ugyanebben az időszakban 2347, idén januártól márciusig pedig 2623 hamvasztásra került sor.

– Lát olyan politikust, aki a helyén kezeli a helyzetet?

– Nincs ilyen, vagy ha mégis lenne, akkor nagyon elbújt. Ennek az egyik oka, hogy továbbra is azt hiszik, az oltások előrehaladtával a helyzet magától megoldódik, és meg lehet úszni szigorú, teljes zárás nélkül. Aki pedig tisztában van vele, hogy ez nem igaz, azért nem vállalja fel a véleményét, mert tudja, mennyire népszerűtlen. Tetszik vagy sem, az ország legalább 80 százaléka ebben a kérdésben a kormánnyal ért egyet, tehát nyitáspárti. Korábban a migránsokhoz való hozzáállás is hasonló volt, azok is a Fidesz által képviselt politikát támogatták (tehát hogy migráns ide be ne tegye a lábát), akik amúgy semmilyen más téren nem voltak kormánypártiak.

A járványkezeléssel ugyanez a helyzet: az ország egyszerűen nyitni akar, és mivel a kormány közvélemény-kutatások alapján kormányoz, nyilván ezt a politikát viszik. Kissé cinikusan hozzátehetnénk, hogy voltaképpen ez a demokrácia, hiszen a népakaratot váltják valóra. És az ellenzék se mer szembemenni ezzel, hiszen egy évvel a választások előtt öngyilkosság lenne. Beleállnak a kötelező regisztráció eltörlésébe és hasonló teljesen lényegtelen részletekbe, mert ettől remélnek valamekkora politikai hasznot, de abba már nem mernek beleállni, milyen veszélyekkel jár kinyitni az iskolákat.

– Milyen mutatóknak kellene javulnia ahhoz, hogy felelősségteljesen lehessen nyitni?

– Ehhez először is egy nagyon szigorú teljes zárlatra lenne szükség, legalább 3 hónapig, ha nem tovább. Vuhan tavaly nem volt olyan szinten átfertőzött, mint Magyarország most, mégis bevállalták, ahogy Ausztrália és Új-Zéland is. És mit látunk? Náluk nincs már járvány. Mi – sőt nemcsak mi, az EU-ban szinte mindenki más – persze nem vállaljuk be, mert nem akarjuk teljesen tönkretenni a gazdaságot. Inkább mindent az oltásra teszünk fel, pedig az oltás előrehaladása önmagában nem oldja meg a problémát.

Persze ebbe alighanem az is belejátszik, hogy az izraeliek Pfizerrel oltanak, a chileiek pedig a kevésbé hatékony Sinovackal, de nem ez a kulcs. Előbb le kell nyomni a fertőzöttek számát, és csak utána szabad elkezdeni oltani, mivel aki tünetmentes hordozóként megy az oltópontra, simán továbbadja a vírust, ráadásul ha fertőzöttként kap vakcinát – kivéve az mRNS alapúakat –, a betegség lefolyása is súlyosabb lehet.

– Nálunk viszont aligha fognak újra zárni, inkább a fokozatos nyitást folytatják. Készüljünk fel arra, hogy újra drasztikusan romlani fognak a számok?

– Drasztikusan nem feltétlenül, hiszen mint mondtam, eddig se volt igazi zárás, a szabályokat csak az nem játszotta ki, aki nem akarta. Az iskolanyitás se hoz majd ugrásszerű romlást, de csak azért nem, mert már amúgy is nagy a baj. Szóval az nem reális, hogy a fertőzöttek száma hirtelen a duplájára nő, a halottak számában viszont jöhet egy ugrás, mivel az ellátórendszer egyszerűen nem fogja bírni. Jelentős javulás két hónapon belül teljesen lehetetlen. Persze időszakosan lehetnek pozitív kilengések, tartós viszont leghamarabb akkor jöhet, ha bármilyen módon elérjük a lakosság felének immunitását. Most tartunk 4 millió regisztráltnál, tehát a felnőtt lakosság fele egyelőre nem kívánja beoltatni magát. Még ha hirtelen mind úgy is döntenének, hogy mégis kérik a vakcinát, nyár közepe előtt akkor se kerülne sor mindenkire.

– Több mint egy éve élünk korlátozások között, egyre többen fáradnak bele a szabályok betartásába. Jogosan?

– Akik a mostani szabályokat korlátozásként élik meg, sosem éltek igazi korlátozások között. Amikor Budapest ostromakor jöttek a szovjet tankok, két hétre elbújtál a pincébe, hogy ne lőjenek agyon, poshadt vizet ittál és a sapkádba szartál, az tényleg korlátozás volt. Az, hogy nincs színház, kocsma, szórakozóhely, ehhez képest semmi. Ha kimész az utcára, mit látsz? Tele van emberekkel minden. Egy normális karantén nem így néz ki, most legfeljebb kellemetlen lett az élet.

Ami pedig a további elemzéseket illeti… Nos, nem vagyok biztos benne, hogy folytatom, mert nem vagyok abban sem biztos, hogy érdemes folytatni. Egyrészt azért, mert a kritikus tömeget egyelőre ez valóban nem érdekli, másrészt azért, mert a döntéshozókat semmilyen szinten sem hatja meg (sokkal beszéltem…), harmadrészt meg azért, mert a front kellős közepén már nem modellezgetni kell, hanem kapkodni a fejünket a golyók elől. Lehet, hogy írok még a témában, de jelenleg (2021. április 13-án 17.53-kor) ebben nem vagyok biztos. Sajnos nem állíthatom, hogy szükség van rá, azt viszont igen, hogy most már valami másra lenne szükség.

Az oltási programot folytatni kell, 85-90%-ot be kell oltani. Ha kötelezővé tétellel, akkor úgy. De előtte le kell zárni, mert önmagában csak az oltással… az nem fog működni. Most sem működik.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser a 24.hu-n megjelent írásában arra keresi a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban naponta 200-300 ember halt meg a koronavírus-fertőzés következtében Magyarországon.

Elsőként kiemeli, hogy a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb.

- írja Lantos.

Csakhogy Magyarország Európa más országaihoz képest nem elöregedő társadalom. Nálunk a 65 éven felüliek aránya a 20%-os uniós átlagot sem éri el, míg Olaszországban meghaladja a 23%-ot. Ez persze nem meglepő, hiszen ott 83 év az átlagéletkor, itt meg 76.

A szakember felhívja a figyelmet cikkében arra is, hogy a halálos kimenetelű covid-fertőzés szoros összefüggésben áll az elhízással is. A halottak 40 százaléka elhízott volt.

Dobos Orsolya biológus korábban így fogalmazta meg, miért veszélyesebb ez a vírus az elhízottakra:

További rossz hír, hogy a Sars–Cov–2 kifejezetten kedveli a zsírszövetet. Márpedig ha több rajtunk a zsír, több vírus keletkezhet. Sőt, a zsírszövet pompás búvóhely is az immunsejtek elől bujkáló vírusok számára. Ez is a magyarázata annak, hogy a túlsúlyos koronafertőzöttek miért kerülnek nagyobb eséllyel az intenzív osztályra és miért maradnak hosszabb ideig fertőzőképesek.”

Lantos Gabriella cikkében arról is ír, hogy Magyarországon a szakképzett egészségügyi személyzet száma az elmúlt években folyamatosan csökken. Az ápolók és az orvosok külföldre mennek, hiszen ott sokkal jobban megfizetik őket.

2018-ban 34 orvos jutott 10 000 lakosra, ez tíz év alatt gyakorlatilag nem változott. Az EU-átlag 38 volt, így a rosszabbik egyharmadba csúsztunk le. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a második hullám közepén váratlanul elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara addig félresöpört bérkövetelését. Ezzel az osztrák orvosi bérszínvonal 55%-ára sikerült feltornászni az orvosok bérét.

A koronavírus kitörésekor kiderült, hogy a kórházakban fizikai infrastruktúrából megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, ez nem volt igaz a szakképzett személyzetre.

Magyarországon intenzív terápiás orvosból és ápolóból is körülbelül 2000-2000 fő vett részt az ellátásban az új jogállási törvény hatályba lépése előtt, azóta nem tudjuk pontosan a számukat.

- fogalmazott a szakember.

Lantos Gabriella szerint a - finoman szólva is sok kérdést felvető - kormányzati korona-stratégia megértéséhez érdemes elolvasni a kormánynak modelleket készítő Iván Kristóffal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánjával készített interjút.

A professzor azt mondta: úgy számolt, hogy nyár közepére érjük el a 8-9 milliós átoltottságot.

Az iskolák már öt hete zárva vannak, és ennek megvolt a kedvező hatása az esetszámok alakulására. A nyitás nyilván növelni fogja a kontaktus- és fertőzésszámot is. Remélhetőleg nem alakul ki egészségügyi vészhelyzet. A modellek alapján azt látjuk, hogy az első oltás már jelentős védelmet ad a súlyos szövődmények kialakulása ellen, és az egészségügyi rendszer leterheltsége nem fog durván megugrani."

A modell szerint júliusig minden megy a mostani mederben tovább, napi kétszáznál is több halottal.

Lantos Gabriella szerint a magyar egészségügy az életben maradásra igazi esélyt kínálni a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknek csak napi 100 halott alatt tud.

Mint megírtuk, az amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az amerikai csapatok szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, mert már nincs értelme ott maradniuk.

- fogalmazott Joe Biden.

A jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén kezdődik meg. Ezzel együtt a NATO főtitkára is bejelentette, hogy "felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a szövetségesek úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását". Mint mondta, ez a folyamat rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik majd le.

Az amerikai haderő kivonása Afganisztánból nagyobb teret adhat a táliboknak a hatalomgyakorlásra. Az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom már így is ellenőrzése alatt tartja a kisebb városokat és a falvakat, de a kormány fennhatósága alá tartozó nagyobb városok környékén is jelen vannak. Fegyvereseik szórványos ellenőrzőpontokon figyelik a forgalmat, megállítják az autókat, a kormányhoz kötődő embereket pedig elfogják, majd a saját bíróságuk dönt a sorsukról. De a lakosságot is az irányításuk alatt tartják, az emberek félelemben élnek.

Most, hogy az amerikai katonák kivonulnak az országból, a tálibok uralma még inkább megerősödhet.

Mint mondta, egy iszlám kormányt akarnak, amely a saría, vagyis az iszlám erkölcsi vezérelve szerint működik, és addig folytatják a dzsihádot, amíg el nem fogadja a jelenlegi kormány a követeléseiket. Nem lázadóknak tartják magukat, hanem egy jövőbeli kormánynak, ezért is nevezik magukat Afganisztáni Iszlám Emirátusnak - ezt a nevet használták 1996-tól egészen a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokig. Egyelőre a kormány árnyékában uralják a fennhatóságuk alá került területeket, tisztviselőik ellenőrzik a mindennapi szolgáltatásokat.

A tálibok főként a nők lehetőségeit korlátozták, amikor hatalmon voltak, például megtiltották, hogy iskolába járjanak és tanuljanak, és nem dolgozhattak az otthonukon kívül.

- mondta a Guardiannek egy fiatal nő, Basireh Heydari, aki a Herát Egyetemen tanul.

Mint mondta, az az egyetlen kívánsága, hogy még azelőtt befejezze a tanulmányait és elkezdjen dolgozni, mielőtt a tálibok megérkeznek, de nem biztos benne, hogy ez sikerülni fog. Ha korlátozni fogják a nők tanulási lehetőségeit, ő arra is hajlandó lenne, hogy egy csak lányokból álló osztályban folytathassa a tanulmányait.

Mavlavi Szalahuddin, a tálibok egyik oktatási bizottságának vezetője a BBC-nek azt mondta, hogy fontosnak tartják, hogy a lányok is járhassanak iskolába, és ezzel nincs is probléma, amíg hidzsábot viselnek az órákon is, és követik a saríát. Sőt, nők is lehetnek pedagógusok, a középiskolákban például csak női tanárok lehetnek, a hidzsáb pedig számukra is kötelező.

Ám nem mindenki hisz abban, hogy ez a szemlélet az amerikaiak kivonulása után is megmarad.

- jelentette ki egy gazdasági szakon tanuló lány, Salma Ehrari a Guardiannek.

És nem ő az egyetlen, aki fél, hogy nagyon más világ jön Afganisztánban most, hogy a tálibok ismét uralomra törhetnek.

- mondta egy idős férfi a BBC-nek.

Egy másik pedig azt mesélte, hogy a faluban élőket felpofozzák, vagy megverik őket, ha levágják a szakállukat, és tönkreteszik a hangszórókat, ha valaki hangosan hallgat zenét.

Hadzsi Hekmat, a Balkh körzet tálib polgármestere azonban azt állítja, igaz, hogy a mozgalmuk hitvallása nem változott az elmúlt 20 évben, de a személyi változások történtek. "Egyesek keményebbek, mások nyugodtabbak, ez normális" - tette hozzá.

Azt is egyértelművé tette, hogy a küldetésük továbbra is ugyanaz, mint korábban.