SZEMPONT
A Rovatból

Dr. Vetter Szilvia: „Az állatkínzás és az emberek elleni erőszak közös alapokon nyugszik”

Beszélgetés Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársával, aki kidolgozta a világon először az állatkínzás-ellenes indexet.

Link másolása

Nyolc évig dolgozott egy új tudományos mutató létrehozásán, amely az Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index nevet kapta, és mind belföldön, mind külföldön figyelmet kapott.

Disszertációjában egy olyan országrangsort állított fel, amelyben 15 ország állatkínzás elleni büntetőjogi szabályozásának korszerűségét értékeli. Sikeres szóvivői, kommunikációs, jogi háttér van mögötte, most ezt a sikert is a magáénak tudhatja. A világon elsőként.

- Mi a jelentősége a nemzetközi szinten is egyedülálló, Ön által kidolgozott állatkínzás-ellenes indexnek?

- Ez az első olyan kutatás, ami lehetővé teszi, hogy az egyes országok büntetőjogi szabályozását az állatkínzások terén a lehetőségekhez mérten objektív módon össze tudjuk vetni.

Nem találkoztam korábban olyan széleskörű szakirodalmi elemzéssel, ami az általam összehasonlított 15 OECD országot rangsorolja. A kutatásba vont országok a következők: a V4-es államok, köztük természetesen Magyarország, a német nyelvterületek - utóbbiak elismertek az állatvédelem területén -, illetve Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia. Elméleti és gyakorlati országsorrendeket hoztam létre az új mutató alapján. Előbbit jellemzően az írott jogszabályok elemzése révén állítottam fel, míg utóbbi a végrehajtást is figyelembe veszi. A főként büntetőjogi szabályok elemzése alapján felállított index összefoglalóan az ACCI (Anti Cruelty Criminal Index), vagyis a Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Szabályozás Mutatója nevet kapta.

- Mi inspirálta Önt ennek a nemzetközi jelentőségű tanulmánynak a kidolgozásában?

- Személyes értelemben az, hogy kiskorom óta érdekel az állatvédelem. Állatorvos szerettem volna lenni, de végül jogász, és közgazdász lettem, viszont az állatvédelmi irányultságom továbbra is megmaradt. Szakmailag pedig úgy látom, hogy

nagyon hiányzik a higgadt, tudományos hozzáállás az állatvédelmi spektrumból. Van egy jogalkotói, döntéshozói oldal, és tőlük nagyon messze dolgoznak a lelkes állatvédők, akik a terepmunkát végzik. Utóbbiak nélkül nem is lehet állatvédelemről beszélni,

övék talán a legfontosabb tevékenység ezen a téren. De ahhoz, hogy az ő szavuk elérjen a döntéshozókhoz, ahhoz bizony hidak kellenek. Az erős érzelmek teljesen érthetőek, ha állatkínzásról van szó, de higgadt, racionális érvrendszer szükséges ahhoz, hogy egy jogszabály-módosítás, fejlesztés megvalósulhasson.

Két kérdés érdekelt a kutatásom során: egyrészt az, hogy megvan-e az állatkínzás elleni szabályozás, ill. a gazdasági fejlettség közötti összefüggés; másrészt az, hogy az előbb említett jogszabály és az egyes társadalmak testi, lelki, szellemi jólléte között vajon létezik-e statisztikailag igazolható kapcsolat. Az eredmény teljesen egyértelmű volt: az általam vizsgált testi, lelki, szellemi és környezetvédelmi szempontokat fókuszba helyező indexek kapcsán semmilyen összefüggés nem volt felfedezhető az állatkínzás szabályozottságával, viszont a GDP és a versenyképesség alapján fennállt az összefüggés. Ez azt jelenti, hogy a kutatásom szerint

minél jobb egy adott ország anyagi helyzete, annál részletezettebb, az állatvédelem szempontjából kedvezőbb az állatkínzás ellenes szabályozása is.

- Évről évre egyre több magyar állatvédő szakember utal arra, hogy az itthoni állatkínzás elleni jogszabályok nem túl szigorúak nemzetközi viszonylatban sem. Mi az oka ennek?

- Ebben a formában, a szigorúság kapcsán ezzel nem értek egyet. A disszertációm tanulsága sokkal inkább az, hogy egy ország esetében a viszonylag korszerű szabályozást is le tudja rontani a jogalkalmazás-végrehajtás-betartás elégtelensége. Amennyiben mi, Magyarországon a meglévő jogszabályainkat maradéktalanul be tudnánk tartatni, valószínűleg azonnal előrébb lépnénk néhány lépcsőfokot. De mindehhez elég sok minden szükséges. Egyrészt az emberek jogkövetése kell, aminek alapfeltétele, hogy az állatokkal szembeni szemlélet, a néplélek eljusson egy bizonyos fokra, ez mindenütt egy nagyon lassú folyamat. Másrészt következetes hatósági munkára és jogalkalmazó tevékenységre is szükség van. Utóbbinál nagyon fontos, hogy például az állatkínzásos bejelentéseknél a helyszínre kiérkező rendőri szervek országszerte kellő komolysággal, a valódi súlyuknak megfelelően kezeljék ezeket az eseteket. Már csak azért is, mert már a tudományos kutatások bizonyítják: az állatkínzás és az emberek elleni erőszak közös alapokon nyugszik.

Sokan egyébként automatikusan és kivételt nem ismerő módon letöltendő szabadságvesztéssel büntetnének minden állatkínzót, amit érzelmileg teljesen megértek. Racionális szempontból viszont nem gondolom azt, hogy mindig ez a legjobb megoldás.

- Mi a jövője a magyarországi állatvédelmi jogszabályozásnak? A kimutatások szerint ezen a téren Magyarország a sereghajtók között van.

- Az elméleti, jogszabályi elemzésem szerint a 15 ország közül hátulról negyedikként megelőztük Szlovéniát, Franciaországot és Spanyolországot is, ezt mindenképpen hangsúlyozni kell. Abban az esetben viszont, ha a végrehajtással is korrigáljuk az indexet,

már csak Spanyolországot előzzük meg.

A jogszabályokon természetesen mindig lehet javítani, minden, általam elemzett ország esetében erre van, lenne tér.

Sokszor elhangzik, hogy az állatkínzásért kiszabható letöltendő szabadságvesztés maximumát emeljék meg. Ebben Magyarország nem áll rosszul, a felső-középmezőnyben vagyunk, nálunk három évet lehet kapni állatkínzásért. Ezzel szemben például Ausztriában, ahol az állatvédelem helyzete elég jó, a maximális kiszabható büntetés mértéke csupán két év.

- Az állatkínzások esetei mennyire számítanak politikai felelősségnek is?

- Ezt a kérdést elsősorban morális felelősségnek érzem. Minden országban akkor születtek az állatvédelemre vonatkozó jogi döntések, mikor erre az adott nemzet társadalma megérett és igényt mutatott. Ez a kérdés egy pókhálóhoz hasonlítható: minden mindennel összefügg. Magyarországon azután került bele a büntető törvénykönyvbe az állatkínzás mint bűncselekmény, miután Fadd-Domboriban néhány biztonsági őr maga után húzott autóval egy kutyát, ami belepusztult a sérüléseibe. Ez olyan országos tiltakozást váltott ki, hogy ennek hatására az állatkínzás kérdése végigment a jogalkotási rendszeren.

Az állatkínzók nagy százalékánál megfigyelhető, hogy olyan közösségből jönnek, ahol az állatoknak forintban kifejezhető használati értékékükön túl nincs értéke. Ezeket a közösségeket olyan mikrokultúra veszi körül, ahol nem képesek az állatokra úgy tekinteni, mint érezni, szenvedni, örülni képes élőlényekre. A közgondolkodás lassú, de pozitív változása szokott hullámokban átgyűrűzni a törvényhozáson is. Ha azt nézzük, hogy állatvédelem terén Magyarország hol tartott harminc éve, és hol tartunk most, akkor óriási a fejlődés. Azt fontos hozzátenni, hogy nemcsak az emberiesség és az etika követelményei, hanem a nemzetközi környezet is abba az irányba visz, hogy egyre komolyabban kezeljük ezt a témát.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisza Pártnak még csak 19 tagja van, az EP-választás után fog belépni sok ezer ember
Nincs egy hónapja, hogy a politikus a Tisza Párt alelnöke lett. Azóta úgy fest, hogy Magyar pártjánál már csak a Fideszre szavaznának többen, ha most lenne a választás.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

„Hol volt az a pont, amióta nem vagy fideszes?” – kérdezte Puzsér Róbert Magyar Pétertől a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus és a politikus beszélgetése szerdán került fel a YouTube-ra, ahol azóta is a legfelkapottabb videónak számít.

„Lehet, hogy még fideszes vagy, mert Gulyás Geri azt mondta a kormányinfón, hogy van még 47 ezer forint tagdíjtartozásom a Fideszbe, de azt nem mondta, hogy kirúgtak és én ebben a hitben éltem” – kezdi a válaszát Magyar Péter. A 15-20 pontos, országjárása során többször ismertetett politikai hitvallása kapcsán a Tisza Pártra kitérve elmondja:

„Nyilván ez nem a Tisza Pártnak a programja, hiszen még csak 19 tagunk van, és majd az EP-választás után fog belépni sok ezer ember, aki szeretne, és majd együtt határozzuk meg a pontos alapvetéseket.”

Magyar Péter még március 15-én jelentette be, hogy Taplra Magyarok Közössége néven mozgalmat indít a demokratikus értékek és szabadságjogok védelme érdekében. Mivel egy új párt alapítására már nem volt elég ideje a június 9-i választásig, ezért a Tisza Párt színeiben indul a nyári EP- és önkormányzati választáson, melynek alelnöke is lett áprilisban.

Magyar pártjának népszerűségét azóta több közvéleménykutató is mérte. A Medián héten publikált eredménye alapján a Tisza Párt toronymagasan a legnépszerűbb a Fidesz után. Magyarékra most majdnem háromszor annyian szavaznának, mint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjára, a DK-ra.

Magyar Péter és Puzsér Róbert teljes beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: