Direkt36: Rogán Antal és Mészáros Lőrinc bizalmasainak offshore-titkairól szivárogtak ki újabb üzleti adatok

Rendőrségi kordon állta útját Hadházy Ákos és a vele tartó néhány száz fős tüntető menetének kedd este Budapesten. A képviselő a Ferenciek teréről vonult a demonstrálókkal az orosz nagykövetség épületéhez, hogy a moszkvai befolyás ellen tiltakozzon, a Bajza utcát azonban a rendőrök lezárták, így a tömeg nem juthatott el a céljához. A vonulás közben a résztvevők többször megálltak a zebráknál, ahol a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt énekelték – írta az Index.

„Van egy kis fennforgás, mert állítólag a bejelentés a Navalnij-emlékmű elé történt, kollega itt a hangfalakat ide tette fel. Nem baj, éneklünk egyet a zebrán, aztán átmegyünk a Navalnij-emlékmű elé is, hiszen az is megérdemli (…) A lényeg, ami miatt itt vagyunk, hogy egyre nyilvánvalóbb az orosz beavatkozás” – mondta a helyszínen Hadházy Ákos.

Hadházy egy másik kijelentésében úgy fogalmazott: „Mindannyiunk szégyene, hogy az aljas propaganda legfontosabb témája a sajnos sokat szenvedett ukrán nép elleni hecckampány”. Bejelentette, hogy egy hét múlva, március 17-én ismét a Ferenciek terére hívja a tüntetőket.

A tüntetés előzménye, hogy Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábban arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember érkezett Budapestre, hogy a magyar választások eredményét ahhoz hasonlóan befolyásolják, ahogy azt Moldovában is tették a 2024-es elnökválasztáson.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának március 9-i, hétfői zárt ülésén a bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálat valóban kapott jelzést egy külföldi társszervtől oroszok érkezéséről. Az információ ellenőrzése után azonban arra jutottak, hogy a megnevezett személyek nincsenek Magyarországon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz beavatkozási kísérletről szóló információt „elkeseredett álhírgyártásnak” nevezte.

A vonulás során felcsendültek az elmúlt hónapok tüntetéseiről ismert rigmusok is, a tömeg egyebek mellett azt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”, „Orbán takarodj, vidd az összes haverod!”, valamint „ruszkik, haza”.

Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.

– írja az amerikai Law360 jogi szakportál.

A történet az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációjával kezdődött, amikor a magyar Mol kisebbségi pakettet vehetett a cégben. A felek viszonya sosem volt zökkenőmentes, de 2009 januárjában a Mol – bár részesedése 50 százalék alatt maradt – irányítási jogot szerzett a horvát társaságban. Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, és büntetőeljárásokat indítottak ellene.

Horvátország és a Mol is kölcsönösen beperelték egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán indítottak eljárást, a magyar fél pedig Washingtonban, a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság előtt. A Mol azért kért kártérítést, mert Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását.

Genfben a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adtak igazat. Washingtonban szintén a Mol győzött, bár a választottbíróság a magyar cég mintegy 900 millió dolláros követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez az összeg nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra.

Ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak fizetnie kell. Horvátország több érvvel is próbálkozott: a „szuverén mentelmi joggal” védekezett, vagyis azzal, hogy külföldi országokat nem lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt. Ezt az érvet a bíró lesöpörte, mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskednie. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja a nemzetközi befektetésvédelmi bíróság határozatát.

Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére. A most pervesztes Horvátország ugyanis a legnagyobb tulajdonosa annak a Janaf vezetéküzemeltető cégnek, amely jelenleg egyedül szállít Magyarország számára kőolajat.

– „Hozzák vissza a mamát, mert súlyos infarktusa van.”

– „Már késő.”

– „Upsz.”

Az idős, de korához képest kifejezetten aktív asszony a fia budai lakásának teraszán hirtelen erős, sugárzó hátfájdalmat érzett. A Direkt36 tényfeltáró cikke szerint Piroskát a mentők a Szent Imre kórház sürgősségi osztályára szállították, ahol az elvégzett triázs során „kevésbé sürgősnek” minősítették, EKG-vizsgálatot nem végeztek, és 6-8 órás várakozást jósoltak neki. Az asszony végül a családjával együtt saját felelősségre távozott, majd néhány órával később otthonában összeesett és meghalt.

2024. szeptember 5-én este fél nyolckor Piroska felhívta a fiát, azzal, hogy „Gyere, légy szíves, azonnal, nagyon rosszul vagyok, annyira fáj a hátam, fulladok” – mondta. A férfi taxiba ülve sietett haza, és útközben hívta a mentőket. Otthon édesanyját ájulás közeli állapotban, verejtékezve, hát- és mellkasi fájdalomra panaszkodva találta. A kiérkező mentők este fél kilencre vitték be a közeli Szent Imre kórház sürgősségi osztályára, a beutaló diagnózis mellkasi fájdalom volt.

Az asszony fájdalomcsillapítót sem kapott, arra hivatkozva, hogy „azt otthon kellett volna bevenni”.

Fél tízkor, miután aláírta a távozásról szóló papírt, elhagyták a kórházat. A kijáratnál az asszony egy pillanatra összeesett, az egyik kórházi dolgozó pedig odavetette neki: „Nem kéne hazamenni!”. Otthon a család magánellátást próbált szervezni, de a megkeresett szolgáltatók csak reggel hét óra előtti kiszállást ígértek.

Éjfél előtt húsz perccel Piroska összeesett. A család ismét mentőt hívott, a kiérkező rohamkocsi személyzete fél órán át próbálta újraéleszteni, sikertelenül. A halál beálltát éjfél után 28 perccel állapították meg.

A család szerint az ellátás során több ellentmondás is történt. Bár Piroska többször jelezte, hogy fullad, a triázslapra az került, hogy „Dyspnoe nincs”. A mellkasi fájdalmat sem rögzítették a lapon, noha a mentők beutaló diagnózisaként ez szerepelt. A nőknél gyakran atípusos tünetekkel jelentkező infarktus gyors kiszűrésére alkalmas EKG-vizsgálatot nem végezték el.

A Magyar Orvosi Kamara már 2017-ben felhívta a figyelmet arra, hogy országszerte több száz orvos hiányzik a sürgősségi osztályokról. A helyzetet a Szent Imrében tovább súlyosbította, hogy 2025 végén több szakorvos is felmondott, ami miatt a kamara szerint az osztály ügyeletkiállítása ellehetetlenült.

Az esettel kapcsolatban a Szent Imre kórház közölte, hogy lefolytatott belső vizsgálatuk szerint „szakmai mulasztás nem történt”. A Belügyminisztérium válaszában azt írta,

Az Országos Mentőszolgálat szerint az első híváskor a kapott információk alapján akut életveszély nem volt megállapítható, a második hívás után pedig emelt szintű beavatkozásokkal próbálták megmenteni a beteget.

Piroska fia 2025 márciusában panaszt tett a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, de a hatóság azóta négyszer hosszabbította meg a vizsgálat határidejét, és a család azóta sem kapott érdemi választ.

A hozzátartozókat azóta is gyötrik a kérdések. „Ha visszapörgethetném az időt, máshogy csinálnám. Nem lennék szabálykövető, elvittem volna egy másik kórház sürgősségijére” – mondta a férfi, aki pszichológus segítségével próbálja feldolgozni a gyászt.

Alig egy nap telt el a bevezetése óta, a kormány máris pontosította az üzemanyagok védett áráról szóló rendeletet.

A kutaknál ugyanis a jogosultságot a forgalmi engedély vonalkódjának leolvasásával vagy a rendszám feljegyzésével kell igazolni, de a járműre vonatkozó egyéb okirat is elfogadható.

A szabályok betartását március 11-től a NAV mellett már a rendőrség is felügyeli. A rendelet azt is előírja, hogy az üzemanyagtöltő állomások kötelesek biztosítani a jogosultak tankolását, azt nem korlátozhatják. Mint ismert, a védett ár a benzin esetében literenként 595, a dízelnél 615 forintot jelent.

A kormány a lépést az orosz energiát sújtó uniós szankciókkal, az ukrán olajblokáddal és a közel-keleti háború miatti ársokkal indokolta. A csomag részeként rögzítették a nagykereskedelmi árat is, az uniós minimumszintre csökkentették a jövedéki adót, és részben felszabadították a stratégiai készleteket.

via 24.hu