SZEMPONT
A Rovatból

Ötödével kevesebb szálloda működik Budapesten, mint a járvány előtt, de a bevételük már csúcsokat dönt

Magára talált a fővárosi turizmus, a vendéglátásban ugyanakkor óriási a munkaerőhiány: akár több tízezer ember is hiányozhat, és egyelőre megemelt fizetésekkel sem lehet visszacsábítani őket.


Hosszú évtizedek óta nem látott összeomlás következett be 2020 márciusában a turizmus-vendéglátásban: a járvány első hullámának elején a teljes szektor földbe állt, a kilábalás pedig azóta is tart.

Tavaly ilyenkor megjelent cikkünkben a nyilatkozók egybehangzóan úgy vélték, az az év még a túlélésről fog szólni, az igazi fellendülés idén tavasszal jöhet el. Most arról kérdeztünk szakmabelieket, helyes volt-e ez a becslés, milyenek a kilátásaik a 2022-es főszezon kezdete előtt.

Kevesebb a vendég a szállodákban, de így is több a bevétel

Jelenleg 160 szálloda üzemel Budapesten, 2019-ben ez a szám 200 körül volt – tudtuk meg Iváncsics Nándortól, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) budapesti régióvezetőjétől.

A csökkenés oka, hogy vannak olyan hotelek, amelyek továbbra is üzemszüneten vannak, míg másokat átalakítottak például egyetemi kollégiummá vagy munkásszállóvá. Végleg bezárni ugyanakkor valószínűleg nem sokan fognak, legfeljebb még kivárásra játszanak, vagy egy tulajdonosváltás után folytatják a működést.

A piac szemmel láthatóan elkezdett felpezsdülni, folyamatosan nyitnak újra a szállodák, sőt teljesen újak is várják a vendégeket.

Persze bőven van hová visszatérni: a teljes évre vetített budapesti szobafoglaltság 2019-ben még 79 százalék volt, ami abszolút rekordnak számít. Az elmúlt 30 év csúcsát sikerült ekkor beállítani, nagyjából 10 évig tartó nagyon intenzív növekedés után.

2020 első hónapjaiban még biztosra vették, hogy a foglaltság és az átlagár terén is újabb csúcsdöntés lesz. Ehelyett jött a járvány, és márciusban teljesen megállt az élet. Nyáron volt némi fellélegzés, de a szeptemberi újbóli határzár után ismét 10 százalék körülre csökkent azoknak a szállodáknak a foglaltsága, amelyek egyáltalán nyitva maradtak.

Ez az állapot nagyjából 2021 nyaráig tartott. Augusztusban állt be a szállodák foglaltsága egy már piacilag is értelmezhető szintre, a 40 és 60 százalék közötti tartományba. Ebben a sávban mozog egészen a mai napig, kisebb kilengésekkel (januárban például 34 százalék volt, áprilisban pedig felment egészen 62 százalékig).

A foglaltság mellett ugyanakkor az átlagárat is figyelembe kell venni, ezen a téren pedig jelentős az emelkedés: idén márciusban a nettó átlagár 31600 forint volt, két éve ugyanekkor pedig 22700 forint. Ez azt jelenti, hogy közel 40 százalékos drágulás történt a 2019-es csúcsévhez képest, de ennek csak egy kisebb részét érezték meg a vendégek a pénztárcájukon.

Két másik tényező ugyanis szintén pozitív hatást gyakorolt a szektor talpra állására: az egyik, hogy 2019-ben még 18 százalék volt a szállodai szobák áfája, 2020 januárjától viszont lecsökkent 5 százalékra. Ennek előnyeit akkor nem sokáig élvezhette a piac, az újraindulás óta azonban jelentős, 13 százalékos nettó átlagár-emelkedést eredményezett. A másik pedig a forint gyengülése az euróhoz képest, ez is a bevételek növekedését hozta magával.

A fentiekből következik, hogy hiába alacsonyabb egyelőre a foglaltsági szint, mint a járvány előtt volt, a magasabb átlagárakkal felszorozva a bevételek már nem maradnak el ennyire a korábbi csúcstól.

Ennek mérésére szolgál az úgynevezett REVPAR mutató, ami azt adja meg, mennyi a bevétel aktuálisan az összes kiadható szobára vetítve. Tehát ha kevesebb szoba foglalt, mint korábban, azokat viszont jóval drágábban tudják kiadni, a bevétel még lehet magasabb. Volt is példa erre: a REVPAR nettó értéke márciusban már meghaladta a 2019-es rekordot. Áprilisban ugyan ismét aláment, de a jeget így is sikerült megtörni.

Mintha lenyomnánk egy gumilabdát a víz alá

A járvány hatása Iváncsics Nándor szerint most már elhanyagolható a turizmusra, szinte mindenhol feloldották az utazási korlátozásokat. Bejött ugyanakkor a háború, ami egy időre újra „pause” állapotba tette a szállás- és repülőjegy-foglalásokat.

Az orosz piac azóta megállt, ami komoly visszaesés, mivel január-februárban még jelentős arányt képviseltek az onnan érkező turisták. Ennek oka, hogy a Szputnyik-oltásukat az Unió számos országában nem fogadták el nálunk viszont igen.

Az ukrán turisták szintén elmaradtak, a jobb anyagi helyzetben lévő menekültek viszont gyakran töltöttek budapesti szállodákban néhány napot vagy akár hetet, mielőtt továbbmentek Nyugat-Európa felé, vagy visszatértek otthonaikba. Márciusban volt ez a legjellemzőbb, akkor az egyik első számú küldő országnak Ukrajna számított.

A háború miatti kezdeti félelem ugyanakkor nem volt tartós, Iváncsics szerint nyárra stabilan az 50-70 százalék közötti sávba fog felmenni a foglaltság, és év végéig ott is marad. A szeptember-október különösen erősnek ígérkezik, mivel akkor egyszerre vannak városlátogatások és üzleti utak.

„Van egyfajta bizakodás és természetesség is a növekedés mögött, hiszen egy elhalasztott kereslet jelent meg a piacon. Az elmúlt két évben nem azért nem utaztak az emberek mert nem volt kedvük hozzá, hanem a korlátozások és a vírus miatti félelem miatt. Olyan ez, mintha lenyomnánk egy gumilabdát a víz alá, majd elengednénk: ekkor azonnal fel fog pattani.”

Van ugyanakkor néhány tényező, ami keresztbe tehet a növekedésnek. Az egyik ilyen változatlanul a koronavírus: hiába nem beszélünk most róla, ettől még nem múlt el teljesen, ott van az emberekben a félsz, hogy bármikor jöhet egy újabb variáns vagy egy másik betegség.

A másik akadály a háború elhúzódása lehet: egyelőre senki nem tudja, meddig tartanak majd a harcok, adott esetben átterjednek-e más országokra is. Ezzel párhuzamosan a makrogazdasági viharfelhők is gyűlnek, egyre magasabb az infláció szerte a világban, több folyamat is aggodalomra ad okot.

Iváncsis Nándor szerint legfeljebb a fentiek állhatnak az újbóli csúcsdöntés útjába, de pozitív kicsengés esetén jövőre vagy 2024-ben a járvány előtti foglaltsági rekordok is megdőlhetnek, ami minden eddiginél magasabb bevétellel jár majd együtt.

„Egyelőre a munkaerőhiány a nagy nehézségek mellett is kezelhető: a mostani foglaltsági szintet a rengeteg pályaelhagyó ellenére is le tudja fedni a meglévő emberállomány. Hogy egy újbóli szintlépés esetén is meglesz-e a szükséges létszám, az egy sokismeretlenes egyenlet, amire most még nem tudok válaszolni” – összegez.

Több tízezer munkavállaló tűnt el a vendéglátásból

„Arra vonatkozó statisztikát egyelőre nem tudok mondani, hány étterem ment tönkre a járvány következtében, mivel a hamarosan lejáró hitelmoratórium után valószínűleg még tovább nő majd ez a szám” – nyilatkozta megkeresésünkre Gendur András gasztronómiai szakértő.

Szerinte könnyebb helyzetben azok a főként külvárosi, kisebb családi vendéglők voltak, akik stabil belföldi vendégkört építettek ki. A belvárosban ugyanakkor nagyon sok múlik a turistákon. A Giro d’Italia három napja például óriási forgalmat generált, minél több ilyen rendezvény lesz (például júniusban a vizes vb), annál hamarabb érheti utol magát a budapesti vendéglátóipari szektor.

A jóslásokat nehezíti az is, hogy nagyon lerövidültek a foglalási időtávok: akár pár napos átfutással is betelhet egy korábban üresnek tűnő hétvége, és ugyanígy le is mondhatják a foglalásokat egy pillanat alatt, ha beüt valamilyen pánikhelyzet.

„Sokkal kevésbé lehet előre felmérni, mi lesz, mint korábban. Éttermet nyitni pedig elég nagy hazárdjáték olyan kilátásokkal, hogy két hét múlva még valószínűleg jó lesz, három hét múlva viszont már korántsem biztos” – magyarázza.

A szállodákkal ellentétben itt a munkaerőhiány is égető probléma: rengeteg szakmabeli ment el, ez akár több tízezer munkavállalót is jelenthet. Az ő visszatérésükről Gendur szerint leghamarabb akkor lehet beszélni, ha idén sikerül stabil, üzembiztos szezont zárni.

„Egyelőre még mindenki kellőképpen fél attól, hogy újbóli korlátozások sújtják majd a szektort. A saját kollégáimtól, akik szintén elhagyták a pályát, azt hallom, hogy nagyon jól be tudtak illeszkedni az új munkahelyükön. Őket nyilván különösen nehéz lesz visszacsábítani, ami a személyzet bérigényét is biztosan növeli majd. De most már nem is feltétlenül pénzkérdés, van-e elég ember.”

A fentiekből az következik, hogy nem biztos, hogy mindenki ki tud nyitni akkora kapacitással, amennyire elvileg lenne elég széke és asztala. Sok helyen kell csökkenteni a befogadóképességet olyan százalékban, amennyit a meglévő személyzet ki tud szolgálni. Gendur könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy egy 80 fős étterem például csak 40 vendéget fogad majd.

A megoldás szerinte nagyban függ attól, hogy egy étteremnek mennyire adott a profilja. Egy fine dining hely például nem mondhatja azt, hogy mostantól átáll street foodra, így kevesebb felszolgálóra lesz szüksége és az ételeket is hamarabb ki tudja adni. Ugyanígy egy street food étterem sem alakulhat hirtelen bisztróvá azzal a céllal, hogy kevesebb vendéget szolgáljon ki nagyobb bevételért.

„Sok múlik azon is, milyen ütemben állnak vissza az emberek korábbi fogyasztási szokásai, hiszen sokan nagyon elkényelmesedtek attól, hogy gyakorlatilag minden elérhetővé vált házhozszállítással. Óriási feladat lesz visszacsábítani a vendégeket a fotelből az éttermi székbe.”

Gendur András idén már mindenképp jobb szezonra számít, mint a tavalyi volt, 2-3 évig tartó felíveléssel pedig újra elérhetőnek tartja a 2019-es szintet. Persze ehhez az is kell, hogy ne jöjjön újabb járvány vagy más korlátozó tényező, valamint az elvándorolt kollégákat is pótolni tudják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bencsik András: A Fidesztől valakik valamiért úgy gondolták, hogy a magyar dolgozó nép olyan buta, mint egy pár rendőrcsizma
A demokrata főszerkesztője és kollégái kulisszatitkokat árultak el a kormánypárti sajtó működéséről a választási vereséget értékelve. Szerintük a Fidesz leegyszerűsítő kommunikációt erőltetett az egész jobboldali médiára.


„A Demokratánál próbáltuk kivédeni azt az érzékelhető nyomást a Fidesz részéről, hogy valakik valamiért úgy gondolták, hogy a magyar dolgozó nép olyan buta, mint egy pár rendőrcsizma” – ezzel a hasonlattal írta le a Fidesz kommunikációs stratégiáját Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a lap podcastjában. A Fidesz-közeli nyilvánosságban azután indult önvizsgálat, hogy a párt a két héttel ezelőtti választáson 16 év után elvesztette a hatalmat.

Bencsik szerint a kormánypártoknál a választókat lenéző, leegyszerűsítő üzeneteket erőltettek.

„Tehát egytagú tőmondatokat kell neki mondani: Innen arra! Arról amarra! Ennél többet nem szabad mondani, mert ostoba, buta nép, ez már nem érti meg. Katasztrofális” – fogalmazott a főszerkesztő.

A publicista úgy látja, a kommunikáció irányítása rossz kezekbe került, és a teljes jobboldali médiára ráerőltették a lebutított üzeneteket.

„Az a szilárd meggyőződésem, hogy idiótákra bízták a kommunikáció irányítását, és ezek az idióták a saját rögeszméjüket próbálták rákényszeríteni”

- mondta Bencsik.

Király Tamás műsorvezető hozzátette, hogy amikor a jobboldali szereplők összetettebb gondolatokkal próbálkoztak, abból gyakran lett baki, példaként Lázár János wc-pucolós mondatát említette.

„Hirtelen meg mindenki elkezdett hosszan sokat beszélni, akkor meg kiderült, hogy nincsenek már felkészülve. Elszoktak attól, hogy összetett, értelmes gondolatokat hibátlanul fogalmazzanak meg”

- foglalta Király.

Bencsik ezután a jobboldali sajtó „öntudatra ébredését” sürgette.

„El kell, hogy jöjjön végre az az idő, hogy mindenki szabadon, a saját feje szerint megpróbálja megfejteni a rejtélyt, hogy mi történt”

– mondta.

Szerinte az első lépés a szabad elemzés, a második pedig a különböző szellemi műhelyek közötti együttműködés, hogy megállapodjanak a legfontosabb problémákról.

A mostani nem az első éles kritikája a választás óta. Április 16-án az Ultrahang műsorában a jobboldali közvélemény-kutatók munkáját „bűncselekménynek” nevezte, amiért hamis győzelmi reményeket keltettek.

A vereség után a jobboldali nyilvánosságban több vita is kirobbant, például cikkünk főszereplőjének öccse, Bencsik Gábor és Bayer Zsolt között.

Bencsik a műsor végén arról is beszélt, hogy a vereség után a jobboldali közösségen belül erősödött az összetartás. „Soha ilyen sokan nem fogták meg a kezemet, csak úgy. Vagy mosolyognak rám, csak úgy. Ez egy üzenet, voltak beszólások is, hogy akik kitartunk elkezdünk egymásnak örülni, kezd létrejönni egy lelki szövetségkötés”.

A teljes beszélgetést itt tudjátok meghallgatni:

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Balázsnak: A cipője talpáig nem érhetnél fel Lannert Juditnak
A politikus a közösségi oldalán kelt Lannert Judit védelmére, miután szerinte Orbán Balázs egy Pride-zászlós profilkép miatt támadta meg. Fekete-Győr a miniszterelnök politikai igazgatóját a „fideszes kontraszelekció szobrának” nevezte.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



Fekete-Győr András Facebook-posztban kelt Lannert Judit védelmére. A politikus szerint a „rezsim bukott propagandistái Orbán Balázssal az élen” gyalázzák az oktatáskutatót. Fekete-Győr András közvetlenül Orbán Balázshoz intézve szavait teszi fel a kérdést, hogy honnan veszi a bátorságot, hogy egy Pride-zászlós profilkép miatt bírálja Magyarország egyik legelismertebb oktatáskutatóját, akit az ország következő oktatásügyi miniszterének nevez.

Véleménye szerint Orbán Balázs szakmailag meg sem közelíti Lannert Juditot, majd hozzáteszi: „A cipője talpáig nem érhetnél fel Lannert Juditnak még akkor sem, ha történetesen nem buktál volna épp akkorát kampányfőnökként, amekkorát politikus még soha nem bukott ebben az országban.”

Fekete-Győr a posztban emlékeztet arra, hogy a kormánynak nem volt oktatásügyi minisztere, majd azt állítja, hogy „megpróbáltatok lenyomni helyette egy korrupt, vén maffiózót a magyarok torkán, aki oktatásirányítás címén könnygázzal és gumibottal verette agyba-főbe a szabad oktatásért tüntetni merő diákokat.”

A bejegyzés írója ezután részletezi Lannert Judit szakmai pályafutását, kiemelve, hogy PhD-fokozattal rendelkező, Princetonon is tanult közgazdász és szociológus, aki több mint harminc éve foglalkozik a magyar oktatási rendszerrel. Fekete-Győr szerint

„Ő indította el a Jelentés a magyar közoktatásról sorozatot, ami hosszú éveken át az oktatáspolitika legfontosabb szakmai alapvetése volt.”

A politikus azt írja, Lannert később saját kutatóközpontot alapított, és olyan programokat hozott Magyarországra, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozását segítik. Lannert Judit céljait ismertetve Fekete-Győr kijelenti, az oktatáskutató szerint „egy normális országban a gyerekek iskolai teljesítménye nem függhet attól, hogy milyen családba születtek.” Hozzáteszi, hogy Lannert egy valóban esélyteremtő, modern iskolarendszert szeretne építeni.

Céljai között szerepel továbbá, hogy „Vissza akarja adni a tanárok, a pszichológusok és a bölcsődei dolgozók társadalmi megbecsülését és méltó bérezését.” Emellett „radikálisan csökkenteni kívánja a diákokra és tanárokra nehezedő elviselhetetlen terheket, a felesleges poroszos magolás helyett pedig a problémamegoldásra, a kreativitásra és a kritikai gondolkodásra szeretné helyezni a hangsúlyt.” Ezzel szembeállítva Fekete-Győr a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját bírálta.

Úgy véli, ez a személy az oktatás irányításának átvétele után „a státusztörvénnyel végleg sárba tiporta a pedagógusok emberi és szakmai méltóságát, ezreket üldözve el a pályáról.”

A poszt írója szerint a belügyminiszter „puszta példastatuálásból kirúgatta azokat a tanárokat, akik polgári engedetlenséggel mertek kiállni a rájuk bízott diákokért.” A tanárhiányra adott kormányzati válaszokat is kritizálja, mondván, valódi megoldások helyett „inkább átíratta a szabályokat, az egekbe emelte a kötelező óraszámokat, és simán ráengedte a gyerekekre a képesítés nélküli embereket.” Az oktatás modernizációjával kapcsolatban pedig azt írja, hogy „egyetlen ostoba tollvonással kitiltotta a telefonokat az iskolákból, ahelyett, hogy megtanította volna a diákokat a digitális világ tudatos használatára.”

Fekete-Győr András a bejegyzést egy kérdéssel zárja:

„Jól értem, hogy ilyen katasztrofális bizonyítvány után még van bőr a képeteken kioktatni az ország egyik legkiválóbb szakemberét?”

Majd Orbán Balázsnak üzenve fejezi be a posztot: „a helyetekben én nagyon mélyen befognám a számat. Inkább összetenném a két kezem, amiért egyáltalán még szabadlábon lehettek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Raskó György: A Fidesz a magas élelmiszer-inflációba bukott bele
Raskó György egy gazdagréti termelői piacon tett látogatásáról írt, ahol az árusok és a vásárlók hiánya alapján értékelte a politikai helyzetet. A poszt szerint a magas élelmiszer-infláció volt a Fidesz bukásának fő oka, de a piaci szereplők már bizakodva tekintenek a jövőbe.


Raskó György bejegyzésében arról ír, hogy

„Ma reggel üdítő érzés volt autózni a gazdagréti termelői piacra, mert végleg eltűntek a fideszes uszító plakátok”. Megfigyelése szerint a képviselőjelöltek portréi is lekerültek, és úgy véli, Dobrev Klára és Steiner Attila „valószínűleg örökre eltűnnek a politikai életből”. Hozzáteszi: „Jellemző, hogy a hirdetőtáblák, oszlopok mind üresen állnak, nincs semmilyen reklám. Kifejezetten üdítő jelenség.” A gazdagréti termelői piacot ezzel szemben lehangolónak találta, ahol állítása szerint „Vásárlók lézengenek, harmada a szokásosnak.” Egyik árusát idézve a csekély forgalmat azzal magyarázza, hogy hónap vége van: „Ja kérem hónap vége van, elfogyott a nép pénze”.

A zöldséges panaszkodott is neki: „Raskó úr csináljanak már valamit, mert tönkre megyünk”. Raskó György erre azt válaszolta, hogy „a zöldség-gyümölcs áfa rövidesen 5%-ra csökken, csak olcsóbb lesz e termékkör és jöhetnek a vevők”. Az eladó erre megkönnyebbülten sóhajtott, mondván, unta már, hogy őket szidják a magas árak miatt.

A poszt írója szerint „a mai reggel is megerősíti, hogy a Fidesz az élelmiszer-inflációba bukott bele.”

Úgy látja, hogy „Közép-Európa legmagasabb élelmiszerárai itt vannak nálunk”, a vásárlóerő pedig a legalacsonyabb. Megemlíti, hogy „Az alapvető élelmiszerek áfájának egységesen 5%-ra csökkentését már jó ideje hangoztatom, most megtörténik és ez jó.” Leírása szerint az árusok nagyon bizakodóak az életszínvonal-emelkedést illetően. Bár ő próbálta hűteni a várakozásokat, mondván, hogy több évbe is beletelhet az érzékelhető hatás, egyikük azt mondta: „Nem érdekes, a lényeg, hogy a m...s Fidesz megbukott és már sose jön vissza”. Ez az árus dicsérte Magyar Pétert is: „Neki éppen nagyon tetszik Magyar Péter okos lépéssorozata a győzelem után. Úgy látom ért a jó vezetők kiválasztásához, adja át üdvözletem, gratulálok neki!” Raskó György ezzel a véleménnyel azonosul.

Azt írja: „Hatalmas tett volt a választási győzelem, de nekem még jobban tetszik a miniszterek kiválasztása és az a nyugodt hangvétel, ami kezdni jellemezni Magyar Pétert.”

Szerinte Magyar Péter láthatóan megnyugodott, és végre fogja tudni hajtani az elképzeléseit. Azt állítja, a piac népe is bizakodó, a Fideszes hangok elhalkultak, és a vásárlók szinte mind Tisza-szimpatizánsnak tűnnek. Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy „Új idők, jó idők előtt állunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A tiszások azt várják, hogy a kalapács lesújtson, a guillotine üzemeljen, a vér fröccsenjen
Török szerint a Fidesznek az eddigi formájában vége. Az elemző úgy látja, ha Orbánt hirtelen vennék ki a rendszerből, az összeomlást hozhatna, ezért az átmenetben fontos szerepe lehet a háttérből, a lengyel Jaroslaw Kaczyński mintájára.


„Abban a formában, ahogy megismertük a Fideszt, Orbán Viktor egyszemélyi irányításával, függőségi rendszerével, az véget ért” – mondta a legfrissebb Törökülésben Török Gábor politikai elemző. Szerinte a pártnak a választási vereség óta nincs világos „missziója”, és a vezetők nem adtak feladatot a tábornak. A 24.hu-n megjelent elemzés szerint a Fidesz helyzetét súlyosbítja, hogy egy friss Medián-kutatás alapján a szavazótáboruk harmada már nem áll a párt mögött, a bázisuk mérete pedig a 2010-es szocialistákéhoz vagy a 2014-es és 2018-as Jobbikéhoz hasonlítható.

Az elemző szerint a Fidesznek a saját tábora felé kell magyarázatot adnia arra, hol tévesztett utat, és a kegyelmi botrányt követően miért folytatott elhibázott kampányt. A párt válaszait egy április végi választmányi ülésen és egy júniusi tisztújító kongresszuson fogalmazhatja meg. Orbán Viktor jövője eközben bizonytalan. „Én azt hallom, hogy nem ül be a parlamentbe, nem veszi fel a mandátumát, és azt is nyitott kérdésnek látom azokból a beszélgetésekből, amelyeket Fidesz-közeli emberekkel folytattam, hogy ambicionálja-e a pártelnökséget, vagy esetleg másnak ad teret”

– fogalmazott Török, aki a lehetséges utódlási találgatásokban leggyakrabban Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester nevét hallja.

Török Gábor úgy látja, ha Orbánt hirtelen vennék ki a rendszerből, az összeomlást hozhatna, ezért az átmenetben fontos szerepe lehet a háttérből, a lengyel Jaroslaw Kaczyński mintájára. Az elemző egyelőre túlzásnak érzi az Orbán–Gyurcsány-párhuzamot a táborok mérete és a párton belüli megítélésük különbségei miatt, de hozzátette: „az kétségtelen, hogyha most nem is áll meg ez a hasonlat, fél év múlva akár igaz is lehet”.

A műsorban szó esett az új kormány stratégiájáról is. Török szerint a 16 év után váltást akaró ellenzéki szavazók egyfajta bosszút várnak. „Az ellenzéki szavazók, akik 16 éven keresztül szenvedték el az Orbán-kormányt, Magyar Péterben – ahogy mindig is mondtam – egy kalapácsot látnak. Azt várják, hogy ez a kalapács lesújtson, a guillotine üzemeljen, a vér fröccsenjen.” Az elemző szerint Magyar Péternek politikailag hasznos lehet a látványos elszámoltatás, mert amíg a nyilvánosság figyelmét a „színpadra kirakott guillotine” köti le, addig a paraván mögött meghozhatja a nehéz költségvetési és szakpolitikai döntéseket.

Az elszámoltatás légköre a volt kormánypárti politikusok körében is érezhető. Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár nemrég arról beszélt, hogy a lengyelországi mintához hasonló eljárásokra számít, és már a családját is felkészítette egy esetleges rendőri intézkedésre.

Török Gábor bírálta a Fidesz kommunikációs lépéseit is, kifejezetten rossz iránynak nevezve, hogy a politikusok olyan médiumokba mennek el, ahol korábban nem jártak, és az „ellenoldal katasztrófaturistáinak” magyarázzák a történteket. Példaként Szijjártó Péter telexes interjúját hozta fel.

A Fidesz kommunikációjával kapcsolatban a párt holdudvarából is érkeztek már kritikák: Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője korábban arról beszélt, hogy a párt „idiótákra bízta a kommunikációt”, és a túlzottan leegyszerűsített üzenetekkel lenézte a saját választóit.

Az új kormány összetételét Török Gábor egy korábbi elemzésében inkább egyfajta technokrata, "Fidesz light" kabinetnek nevezte, utalva arra, hogy több kulcsszereplő korábban a Fidesz-kormányok alatt is fontos pozíciót töltött be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk