prcikk: Kaiser Ferenc: Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Kaiser Ferenc: Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni

Amerika és Oroszország olyan békefeltételet dolgozott ki, ami Ukrajna szerint elfogadhatatlan. Csakhogy egyre nehezebb helyzetben vannak, a fronton hiányoznak a katonák, a hátországot pedig óriási korrupciós botrány rázta meg.


​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​

Egyre többet lehet tudni a legújabb orosz-amerikai béketervről, ami szerint Ukrajnának át kellene engednie a Donbaszt Oroszországnak, amit Amerika a Krímmel együtt elismerne orosz területként. A kiszivárgott információk alapján drasztikusan csökkentenék az ukrán hadsereg létszámát, betiltanának bizonyos nagy hatótávolságú fegyvereket, megtiltanák a külföldi csapatok ukrajnai állomásoztatását és az ukránok nem csatlakozhatnának a NATO-hoz. Emellett feloldanák az Oroszország elleni szankciókat és leállítanák a háborús bűnök kivizsgálását. Cserébe Oroszország törvénybe iktatná, hogy nem támad további ukrán területeket, az Egyesült Államok és Európa pedig biztonsági garanciát adna az ukránoknak. A befagyasztott orosz vagyonból 100 milliárd dollárt az ország újjáépítésére költenének, amihez Európa is hozzátenne ugyanennyit. Ukrajna máris jelezte, hogy mindez számára elfogadhatatlan.

Csakhogy a katonai helyzet az ukránok szempontjából egyre rosszabb, és Zelenszkij a legnagyobb korrupciós botránnyal küzd, ami elnöksége alatt kirobbant. Az Energoatom állami atomenergetikai vállalatnál közel 100 millió dollárt oszthattak vissza. Gyanúsított lett, majd külföldre menekült Zelenszkij korábbi üzlettársa, belebukott az ügybe az igazságügyi és az energiaügyi miniszter, és már Ukrajna második emberének a széke is inog. A botrány Ukrajna nemzetközi hitelességét is kikezdte. A lehetséges következményekről, és a háború mostani állásáról Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük.

— Ukrajnát egy masszív korrupciós botrány rázta meg. Ez egészen Zelenszkijig érhet el. Mennyire befolyásolja ez az ukrán állam működését, különös tekintettel a háborúra?

— Nyilván jelentősen. Az információk alapján a katonák morálja is megszenvedte ezt, mert szembesülniük kellett azzal, hogy ők a fronton az életüket, testi épségüket, mentális egészségüket kockáztatva védik a hazát, miközben a vezetők a hátuk mögött szétlopják az országot.

Ez egyes források szerint ez növelte a dezertálók arányát is, mert komolyan felvetődik a kérdés a katonákban: értük haljak meg?

Ez az egész ukrán társadalmat is megrázta, és a fegyveres erők harcképességére is hatással van. Ukrajna nagyrészt külföldi támogatásoktól függ. Most már gyakorlatilag egyáltalán nem érkezik amerikai támogatás, tehát az EU-s pénzügyi és katonai támogatás az, ami maradt, ami lehet, hogy úgy EU-s, hogy európai pénzből amerikai fegyvereket vásárolnak.

— Zelenszkij, mennyire érintett ebben a dologban?

— Erős a gyanú, hogy a környezetében sokan érintettek, és már ott tartunk, hogy a kabinetfőnök, Andrij Jermak távozása is felvetődött. Nem tenném tűzbe a kezem, hogy Zelenszkij tudta nélkül történt ez a dolog. Vélhetőleg volt rálátása néhány részletre, nyilván ez a botrány az ő presztízsének is sokat árt.

— Előállhat olyan helyzet, hogy Zelenszkij ebbe belebukik?

— Igen, de egyelőre még nem. Valószínűleg néhány jelentős tisztáldozattal, de meg tudja oldani Zelenszkij, hogy hatalomban maradjon.

— Kiszivárgott egy új amerikai béketerv, ami gyakorlatilag a Donbász és a Krím feladását jelentené Ukrajna részéről. Ezek kemény feltételek. Összefügghetnek-e az amerikaiak által előterjesztett békefeltételek ezzel a korrupciós botránnyal?

— Szerintem nem. Ennek a mostani csomagnak egy jelentős részéről már augusztusban, az alaszkai csúcson is egyeztettek, ez egy hosszabb tárgyalási folyamat során körvonalazódott.

Nem hiszem, hogy sok köze lenne a mostani ukrajnai belpolitikai helyzethez.

Az USA pontosan tudja, hogy az oroszokat kell leültetni a tárgyalóasztalhoz úgy, hogy meg is akarjanak egyezni, akkor lehet a leghatékonyabban lezárni ezt a konfliktust. Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni.

— Miből lehet arra következtetni, hogy az oroszok állnak nyerésre?

— A hadműveletek jellege megváltozott. Sokáig azt lehetett látni, hogy az oroszok legfeljebb egy helyen tudtak nagy erőkkel támadni. Most viszont több helyen támadnak jelentős erőkkel az arcvonalon, kihasználva, hogy az ukrán haderő kezd kifogyni a humán erőforrásokból. Az orosz oldalon jól látható élőerő-fölény van, amit börtönökből kikerült rabokkal és kényszersorozással próbálnak fenntartani. Tüzérségi lőszerfölényük is van, Észak-Korea is a beszállítójuk lett.

Ez oda vezet, hogy lassan, lépésről lépésre haladnak előre az oroszok. A hadászati kezdeményezés is az oroszok kezében van, és ezekből a sikeres támadásokból némi építkezést és területi gyarapodást is el tudtak érni.

Ez nem gyors tempó, de például most Pokrovszkot már birtokba vették, és más helyeken is támadnak. Az oroszok lassan, de biztosan az ukrán haderő meggyengítésére koncentrálnak.

— Arra gondol, hogy a tartós nyomás alatt egyszer csak összeroppan az ellenállás, mint az első világháború végén?

— Igen, főleg az ukrán erők kimerültsége miatt.

— Ha ez így van, racionális lenne az ukránok számára, hogy lenyelik a területi veszteségeket?

— Racionális lenne. Az ukránok egyébként már megegyeznének. Az a baj, hogy az oroszok nem. Itt az a különbség, hogy ha az oroszok nem folytatják a hadműveleteket, vége a háborúnak, de ha Ukrajna nem folytatja, akkor megszűnik létezni.

— Elképzelhető, hogy az oroszok a négy megyénél megállnak, amelyeket már Oroszország részévé nyilvánítottak?

— Nem valószínű. Az oroszok már Dnyipropetrovszk megyében is bent vannak, ami nem része a deklarált négy megyének.

Valószínűleg nem állnának meg Donyeck és Luhanszk, illetve Herszon és Zaporizzsja határánál.

Szeretnék elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől, ami jelentősen megnehezítené az ország külkereskedelmét és ellátását.

— És így elérnék Moldovát is.

— Igen, ott van a szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (Transznisztria), mintegy 1500 fős orosz kontingenssel, ami ürügyet adhatna a beavatkozásra.

— Jelenleg ez a beékelt orosz bábállam eléggé tragikus helyzetben van gazdaságilag. Ha az oroszok nem érnek oda, össze is omolhat.

— Viszont Moszkvának érdeke, hogy fenntartsa a jelenlétét Transznisztriában. Illegális fegyverkereskedelmi központként is működik, és amíg létezik, Moldova nem csatlakozhat sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz. Ez orosz szempontból hasznos helyzet.

— Kivéve, ha Moldova lemond Transznisztriáról, így csatlakozhat az EU-hoz és a NATO-hoz.

— Igen, Maia Sandu, Moldova nemrég megválasztott elnöke már tett ilyen kijelentést. Moszkva reakciója erre nem volt túl lelkes, nyilván, mert célja, hogy függőségben tartsa Moldovát.

— Elképzelhető, hogy az oroszok a záhonyi határnál állnak csak meg?

— Nem valószínű, de teljesen kizárni sem lehet.

— Miért? Lehetséges, hogy egy kis Ukrajnát meghagynak? Mi lenne az értelme orosz szemszögből?

— Ukrajna nyugati része, amely sokáig nem volt a cári Oroszország része, nem is hagyományosan oroszbarát terület. Megtartani sokkal nehezebb lenne, mint a Fekete-tengeri partvidéket.

A modern világban nem képzelhető el népirtás, bár az oroszoktól nem áll távol, de eléggé megégtek Bucsa és Irpiny után.

— Mi a realitás az elkövetkező évre?

— Az orosz nyomás fennmarad, amíg az orosz haderő ki nem fárad. Komoly humán erőforrás- és utánpótlási problémáik vannak, de például Észak-Korea is a beszállítójuk lett. Amint már nem éri meg a katonai erő fenntartása, elképzelhető a tárgyalás. Ebben az USA lehet a közvetítő.

— Zelenszkij pozíciójáról már beszéltünk, de mi a helyzet Putyin pozíciójával? Mennyire tartható a helyzete?

— Az elbukott Prigozsin-puccs után a rendszer keményebben lép fel a belső ellenzékkel szemben. Jelenleg Putyinnak nincs valós alternatívája Oroszországban. Nem igazán van markáns politikai erő vagy szereplő, aki kihívója lenne Putyinnak.

— Esetleg a hadsereg? Egy puccs?

— Egy jobboldali puccs? A Prigozsin-puccs után a fegyveres erők vezérkarát is átvilágították, több tábornokot félreállítottak. Bár kicsi az esélye, inkább valószínű, hogy Putyin hatalmát nem fenyegeti senki és semmi.

— Az orosz–ukrán háború már lassan hosszabb ideje tart, mint a második világháború volt...

— A második világháború öt évig tartott, az első négyig. Most iszonyatosak a veszteségek mindkét oldalon, főleg az ukrán infrastruktúra és lakosság körében. Az ukrán polgári lakosságból legalább tízmillió ember menekült külföldre. Százezrek haltak meg, sok civil, milliók váltak hajléktalanná.

Ukrajna kezd kifáradni, főleg a nyugat-európai támogatások tartják egyben.

Amióta Trump-kormány van hatalmon, amerikai pénzügyi segély nem érkezett.

— A közvetlen amerikai segítség hiánya látszik is az ukrán katonai teljesítményen?

— Kevésbé, mert az európai támogatások volumene felugrott arra a szintre, mint amit korábban az USA és Európa együtt adott. Az európaiak megnövekedett szerepe Ukrajna támogatásában megakadályozza az összeomlást, feltéve, hogy nem fogynak ki teljesen az emberekből.

— Mi szükséges ahhoz, hogy erők tekintetében kiegyensúlyozottabb helyzet alakuljon ki. azaz mindkét fél azt érezze, ideje tárgyalni?

— Az oroszok szeretnék elérni az ukrán vezetők leváltását. Egy oroszbarát ukrán elnök beiktatása viszont nem valószínű. Bármi lesz Zelenszkij sorsa, a legvalószínűbb utódja Valerij Zaluzsnij volt vezérkari főnök. Zaluzsnij már 2023 októberében azt mondta, hogy meg kell egyezni az oroszokkal, az ukrán erők nem képesek már jelentős területeket visszafoglalni.

— Akkor lett volna alkalom a megegyezésre?

— Nem. Amíg az ukránok támadtak, ők nem akartak megegyezni. Most az oroszok komolyabb nyomást gyakorolnak Ukrajnára, bombázzák az infrastruktúrát. A lakosság morális ellenálló képességét is meg akarják roppantani, és sajnálatos módon nem is csinálják rosszul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: