Bezárják a szegregáló iskolát, de mi lesz a gyerekekkel?
Helyben hagyta a Kúria múlt héten azt a korábbi jogerős ítéletet, ami szerint meg kell szüntetni a szegregált oktatást a kaposvári Pécsi Utcai Általános Iskolában, több első osztályt nem lehet indítani, a roma gyerekeket pedig fokozatosan át kell helyezni a város más iskoláiba.
A Pécsi Utcai Általános Iskolában a roma tanulókat hosszú évek óta jogellenesen elkülönítik, és hátrányosan megkülönböztetik. Olyan oktatást kapnak, ami a normál tantervű iskolákhoz képest jóval magasabb bukási arányhoz vezet, de sokkal gyakoribb az iskolából kiesés és a hiányzás is.
Az országos kompetenciaméréseken elért eredmény és a továbbtanulók aránya alacsonyabb mint a többi iskolában. Ráadásul az iskola az egyik legkisebb létszámú tagintézmény Kaposváron, vagyis a gyerekek, – akiknek nagy része a közeli Szentjakab szegregált telepen él -, könnyedén elférnének a többi iskolában.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány a fenti okok miatt indított évekkel ezelőtt pert az iskola akkori fenntartója, az önkormányzat ellen. Hiába született azonban azóta több, a jogellenes szegregációt kimondó bírósági ítélet, az iskolában a helyzet mostanáig nem változott, oda azóta is szinte kizárólag csak roma tanulók járnak.
Az nem merült fel reális megoldásként, hogy az integrációt az iskola kinyitásával érjék el, aligha volt ugyanis hihető, hogy egy szegregátumi iskola képes magához csábítani a város más intézményeiben tanuló diákokat, ezért csak egy komplex, a fokozatos bezáráson alapuló program jöhetett szóba.
A kaposvári önkormányzat és a helyi tankerületet az eljárás alatt végig azzal érvelt, hogy a szülők inkább azt szeretnék, ha az iskola jelenlegi formájában maradna fent, ezért, ha bezárnák, azzal sérülnének a szülők jogai. Az iskola ráadásul szerintük kellő színvonalú oktatást nyújt, a pedagógusokat helyben nagy megbecsülés övezi.
A Pécsi Utcai Általános Iskola honlapja is azt írja, hogy az iskolában kiemelt szerepe van a hátránykompenzációnak, a tanulási esélykülönbségek csökkentésének, a szabadidő hasznos eltöltésének, valamint a tehetséggondozásnak. A cigánykultúra megőrzése céljából 2004-ben bevezették a kisebbségi, 2008-tól pedig a beás nyelv oktatását.
Egy idén nyári közgyűlésen ráadásul azt is megszavazták, hogy az intézmény területén jöjjön létre egy alapítványi iskola, ahol fogadták volna az első osztályba készülő telepi gyerekeket. Ez Kegye Adél, az alapítvány ügyvédje szerint semmi másról nem szólt, mint, hogy így próbálták kitrükközni azt a rendelkezést, hogy több első osztályt nem lehet az iskolában indítani. Az alapítványi iskola elindítását az Emmi végül az utolsó pillanatban megakadályozta.
Mivel a jogerős ítéleteket a mai napig nem hajtották végre, az ügy a Kúria elé került, ami szerdán megerősítette, hogy a jogsértő helyzetet fel kell számolni. Kegye Adél az Abcúgnak azt mondta, a mostani döntés azért is kiemelt jelentőségű, mert Európában magyar bíróság rendelt el először komplex iskolai deszegrációt.
Ez azt jelenti, hogy a fogadó iskola tanulóit, szüleiket, pedagógusait fel kell készíteni a roma gyerekek érkezésére, mentorálás szükséges, tehát nem csak a sima integráció, ami a gyerekek összekeverése, hanem a tényleges befogadáshoz szükséges minden lépés.
A kaposvári nem tekinthető egyedi esetnek, a szegregált oktatás miatt az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. Hasonló folyamatok zajlottak például Gyöngyöspatán, ahol az iskola volt és jelenlegi tanulói kártérítési pert is indítottak a Klik és az önkormányzat ellen.
A perről és arról, hogyan is nézett ki a mindennapokban a roma gyerekek oktatása, ebben, ebben és ebben a cikkben lehet olvasni.
Szita Károly, a város fideszes polgármestere korábban azt mondta: az önkormányzat egyetlen szülőt sem kényszerít arra, hogy oda járassa a gyermekét, szabad iskolaválasztás van. Ez azonban nem ilyen egyszerű: a telepen élő gyerekek szüleinek ugyanis nincs pénzük buszjegyre, sem a belvárosi iskolában feltehetően magasabb osztálypénzre. Ráadásul ezek a szülők nem rendelkeznek semmilyen kapcsolatrendszerrel a távolabbi iskolákban, ami megkönnyítetené nekik, hogy átírassák oda gyereküket – mutatott rá Kegye Adél.
Az alapítvány ügyvédje az ítélethirdetésen említett egy telepről már elköltözött családot, akiknek csak ügyvédi közbenjárással sikerült a gyerekét a körzetes belvárosi iskolába beíratni, mert amikor a szülő maga próbálkozott, akkor elhajtották azzal, hogy ők a Pécsi Utcaiba tartoznak, menjen oda a gyerek.
A szegény gyerekek ingázása sok esetben csak növeli az iskolai szegregációt, ahogy erre egy korábbi tanulmányában már Zolnay János oktatáskutató is rámutatott.
A múlt szerdai, a szegregáció megszüntetése szempontjából pozitív ítélet ellenére vannak még nyitott kérdések. A gyerekek átíratása akár több éven keresztül is tarthat, továbbra sem tiszta, honnan lesz a telepi szülőknek pénze arra, hogy a gyerekük egy távolabbi iskolába járjon, ahogy arra is fokozottan figyelni kell majd, hogy valóban szentelnek-e kellő figyelmet a mentorálásra és a fogadó iskolák érzékenyítésére.
