SZEMPONT
A Rovatból

Az egyházak tarolnak, a magániskolák kiszorulnak az oktatásból

Egyre nagyobb az egyházak szerepe a magyar oktatási rendszerben, főleg a hátrányos helyzetű régiókban törtek előre.

Link másolása

Egyre nagyobb szerephez jutnak az egyházak a magyar oktatási rendszerben. Főleg a hátrányos helyzetű régiókban törtek előre, de ott inkább a helyi elit gyerekeit fogadják be. Közben a magán és alapítványi iskolák folyamatosan háttérbe szorulnak, a sajátos nevelési igényű gyerekeknek indított programjaik mára teljesen kiszorultak. A TÁRKI Társadalmi Riportjában összeszedték, mit mutatnak a számok az oktatás nem állami részéről.

2010 óta nagy változások zajlanak a magyar oktatási rendszer nem állami részében is. A magán és alapítványi iskolák visszaszorulóban vannak, az egyházak viszont egyre nagyobb szerephez jutnak:

2010 és 2014 közt az alapítványi iskolák száma húsz százalékkal csökkent, az egyháziaké pedig 68 százalékkal nőtt.

Pedig a Fidesz kormányra kerülése előtti tíz évben az egyházi és a magániskolák száma is nagyjából egyformán növekedett.

Hermann Zoltán és Varga Júlia a TÁRKI Társadalmi Riportjában megjelent tanulmányukban gyűjtötték össze, mit mutatnak az adatok a nem állami oktatás átalakulásáról.iskola1

Egyre több olyan falu van, ahol csak egyházi iskola működik

Az egyházak térnyerésével egyre több diák tanul egyházi iskolában, igaz, ez 2001 óta így van. 2001 és 2011 közt 60 százalékkal, majd 2014-ig újabb 47 százalékkal nőtt az egyházi intézménybe járók száma. Eközben 2001-től 2011-ig a magániskolákban tanulók száma 65 százalékkal nőtt, majd 30 százalékkal csökkent. Két évvel ezelőtt több mint 168 ezren jártak egyházi iskolába, és valamivel több, mint 60 ezren magánfenntartásúba.

Az egyházak elsősorban az általános iskolai képzésben szakítottak nagyot: 2001-ben még csak az általános iskolások négy százaléka járt egyházi intézménybe, 2014-ben pedig már 13 százalékuk, és a növekedés 2010 után indult meg meredeken. A gimnáziumokban (főleg a 6 és 8 osztályosokban) korábban is jelentős volt az egyházak súlya, ami tovább emelkedett, két éve már a diákok 23 százaléka járt egyházi gimnáziumba.

A magániskolák főleg a szakképzésben szorultak vissza: 2011-től három év alatt hat százalékkal csökkent az itt tanulók aránya. Ehhez hasonló folyamat ment végbe a szakiskolákban is, igaz, ott kisebb mértékű, csak két százalékos volt a csökkenés. Közben az egyházi szakképzésben tanulók aránya 2010 és 2014 közt hét százalékkal nőtt.

Ha településtípusonként nézzük a változásokat, látszik, hogy az egyházak eltérő mértékben, de mindenhol előretörtek. A tanulmány szerint ez azt is jelenti, hogy

egyre több olyan falu és kisváros van, ahol csak egyházi iskola működik, állami nem.

Az egyházi iskolákba járók aránya a legszegényebb régiókban a legnagyobb, és itt történt a legnagyobb növekedés 2010 óta, Észak-Magyarországon 2014-ben már 20 százalékos volt az egyházi általános iskolában tanulók aránya. Az egyházi gimnáziumok az északi régió mellett a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon a legelterjedtebbek.

A magániskolákba járó diákok aránya ezzel szemben Budapesten a legnagyobb, az észak-alföldi régióban a magán szakképzés szerepét teljesen átvették az egyházak. Ugyanakkor az elmúlt években az állami oktatás problémái miatt feltűnővé vált az is, hogy egyre több szülő menekítené a gyerekét magániskolába, mert elege van a feszélyező légkörből. A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) is új általános iskolát nyitna Budapesten, ahol már jövő szeptemberben elindulna az első évfolyam.iskola2

Nem kellenek a hátrányos helyzetűek

Annak ellenére, hogy az egyházi általános iskolákban tanulók aránya épp a legszegényebb régiókban nőtt a leginkább, a hátrányos helyzetű gyerekek arányán ez alig látszik.

Vagyis a számokból úgy tűnik, az egyházi általános iskolák a szegény régiókban is inkább a kedvezőbb helyzetű diákokat részesítik előnyben.

Ez a gyakorlatban eddig is látszott, ebben a cikkben Komádi és Biharkeresztes példáján mutattuk be, hogyan vált az egyházi iskola a helyi elit gyűjtőhelyévé. Igaz, az egyházi szakképzésben és gimnáziumokban nőtt a hátrányos helyzetű tanulók aránya.

A magániskolák régóta nagyobb arányban tanítottak sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulókat, mert egy részűk éppen számukra indított oktatási programokat. 2005 óta viszont csökkenni kezdett az SNI-s diákok aránya a magániskolákban, 2014-re pedig az adatok alapján teljesen kiszorultak az SNI-s tanulók számára indított programok. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya viszont 2010 után nőni kezdett a magángimnáziumokban.

Hogyan teljesítenek?

A szerzők az olvasás-szövegértést és a matematikai tudást vizsgáló Országos Kompetenciamérés eredményei alapján próbálták megbecsülni, hogyan alakulnak a diákok teljesítményei a különböző fenntartású iskolákban, amiből az derült ki, hogy

- a magániskolák minden esetben alacsonyabb vagy hasonló szintet értek el, mint az államiak, és

- ugyanez igaz az egyházi iskolákra is, leszámítva az általános iskolákat, mert azok szövegértésben jobban teljesítenek az államiaknál.

Ettől függetlenül az eredmények csak nagy vonalakban mutatják az állami és nem állami iskolák közti különbségeket, mert ebben közrejátszik a tanulók összetétele, motiváltsága és egy sor más dolog is, aminek a mostani elemzésben csak egy részét tudták kizárni. Ezek ugyan rontják az eredményeket, de nem az oktatás színvonaláról adnak képet.

Képek: Abcúg, Pixabay

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Népirtás és lakosságcsere jöhet, ha Oroszország nyeri a háborút Kaiser Ferenc szerint
Magyarország egy új vasfüggöny nyugati oldalára kerülne, a határon pedig mindennaposak lennének az orosz provokációk. A kárpátaljai magyarok sem maradnának szülőföldjükön. Egy orosz megszállás akár tízmillió feletti ukrán menekülttel árasztaná el Európát.

Link másolása

Ha az oroszok egész Ukrajnát elfoglalják, ám ha mégis bekövetkezne, az óriási katasztrófa lenne egész Európa számára, nyilatkozta az RTL-nek Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Magyarország egy új vasfüggöny nyugati oldalára kerülne, a határon pedig mindennaposak lennének orosz provokációk. A kárpátaljai magyarok sem maradnának szülőföldjükön, mivel Oroszország sokkal rosszabbul bánik a kisebbségekkel, mint az Ukrajna.

A szekértő szerint apokaliptikus lenne Ukrajna számára egy teljes orosz megszállás, ami további, akár tízmillió feletti ukrán menekülttel árasztaná el Európát. Ami megmaradna Ukrajnából, azt Moszkvának pacifikálnia kellene, de ebben az esetben minden 50 emberre kellene egy rendőr, illetve katona. Brutális oroszosítás kezdődne, Putyin az ukrán identitás elpusztítására törekedne. De létezik még ennél is rosszabb forgatókönyv, ami szerint az oroszok népirtásba, etnikai tisztogatásba, vagy lakosságcserébe kezdenek.

Ukrajna teljes megszállása esetén az orosz birodalom következő célpontja Moldova lenne, az ottani Transznisztria, már most is az oroszok által támogatott szeparatisták irányítása alatt áll. Az casus belli az ottani orosz kisebbség támogatása lehetne, de ott vannak az oroszbarát gagauzok is. Utána akár egy NATO-tagállam is következhet. Azt hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt rövid idő alatt megtenné, Kaiser Ferenc nem tartja valószínűnek. Az Institute for the Study of War egy tanulmányában azonban arra figyelmeztetett nemrég, hogy

Oroszország nagyszabású katonai konfliktusra készül a NATO-val pár éven belül.

A biztonságpolitikai szekértő határozott véleménye, hogy a NATO-nak mindenképpen meg kellene védeni azt az országot, amelyet az oroszok megtámadnának, ellenkező esetben a szövetség léte válna kérdésessé. Az ötös cikkely szerint bármelyik tagállam elleni támadás az egész NATO elleni támadásnak számít. Kaiser szerint legvalószínűbb, hogy a balti államokon próbálna fogást találni Putyin rendszere.

Ukrajna teljes elfoglalása nem realitás szerencsére.

Egy ilyen forgatókönyv csak abban az esetben valósulhatna meg, ha totális katonai összeomlás következik be ukrán részről. De ha még sikerülne is az orosz áttörés, előbb utóbb át kellene kelniük a Dnyeperen, az viszont az eddig elszenvedett orosz veszteségeket figyelembe véve nehezen kivitelezhető.

Kaiser azt gondolja, hogy, mivel mindkét fél kezd kimerülni, a legvalószínűbb koreai-típusú, a panmindzsoni fegyverszünethez hasonló megoldás jöhet a jövőben, ami békeszerződés nélkül fagyasztja be a frontokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: