HÍREK
A Rovatból

Hibátlan volt a dokkolás – így lépett Kapu Tibor az ISS fedélzetére

A Dragon gyorsabban haladt a tervezettnél, így 45 perccel hamarabb odaért a Nemzetközi Űrállomáshoz. A dokkolás folyamatába és a következő órák izgalmaiba Nagy Szabolcs, a SpaceJunkie főszerkesztője avat be bennünket.


A NASA már egy reggeli közleményben jelezte, hogy a Crew Dragon gyorsabban halad a tervezettnél, és dél körülre már csak néhány kilométerre volt a Nemzetközi Űrállomástól. Nem sokkal később fizikailag is összekapcsolódtak. Azonban még jóideig eltart, mire az űrhajósok átlebeghetnek az ISS fedélzetére.

Élő közvetítés a dokkolásról

Nagy Szabolccsal, a Spacejunkie YouTube-csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk arról, mi történik pontosan az elkövetkező órákban és napokban a világűrben, mire kell felkészülnie a legénységnek, és egyáltalán: milyen körülmények között élnek, dolgoznak, pihennek az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson.

– Mi történik most pontosan?

– 28 órán keresztül „kergették” egymást, ez idő alatt a legénység is felkészült: hozzászoktak a súlytalansághoz. Ez azért fontos, mert nem mindenki ugyanúgy reagál rá. Ennek a jelenségnek az egyik neve az „űrbetegség”, angolul „space sickness”. Ilyenkor az ember dezorientált lehet, egyesek hányingerrel küzdenek, mások nehezebben szoknak hozzá. Ezért van szükség egyfajta pihenőidőszakra is, ami a Dragonnál kifejezetten előnyös. Persze közben felkészültek a dokkolásra, amelynek van egy meghatározott szekvenciája:

pontosan meg van határozva, milyen irányból kell megközelíteni az állomást, hol kell megállni közben, például 250 méternél, aztán 100 méternél, és fokozatosan közelednek a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Ezek biztonsági protokollok, amelyeket minden emberes küldetésnél szigorúan betartanak. Ennek is köszönhető, hogy nem szokott probléma lenni a dokkolással.

– Ez automatikus folyamat, vagy manuálisan is ellenőrzik közben?

– Autonóm módon történik a dokkolás, de természetesen közben folyamatosan ellenőrzik. A Dragon magától repül, de bármikor közbe lehet avatkozni. Nincs rajta botkormány, vagy hasonló manuális irányítóeszköz, de a rendszerbe be lehet nyúlni. Szerencsére erre ritkán van szükség, mert a Dragon egy kiváló konstrukció. Mielőtt elkészült az emberes változat, a teherverzió már sokszor repült a Nemzetközi Űrállomásra, és

a SpaceX ezt a dokkolási folyamatot ezen utak során tökéletesre fejlesztette.

Nem szokott előfordulni, hogy ne tudna dokkolni, vagy hogy eltérne az előírt pályától: ez egy precíz, jól működő rendszer.

– Miután megtörténik a dokkolás, nem nyitják ki rögtön az ajtókat. Előtte még különféle ellenőrzések zajlanak. Mi történik ebben a körülbelül egy órában?

– A dokkolás után először ellenőrzik, hogy a kis karmok megfelelően tartják-e az űrhajót. Ezután az űrhajó magától közelebb húzódik az ISS-hez, egy mechanikus szerkezet segítségével. Ez a rendszer egy rugót is megfeszít, amely a leválásnál fontos: akkor csak elengedik a karmokat, és a rugó finoman eltávolítja a Dragon kapszulát. A következő lépés a szivárgásellenőrzés és a nyomáskiegyenlítés, hogy ne alakuljon ki kritikus nyomáskülönbség az űrhajó és az állomás között, azaz amikor kinyitják a zsilipajtót, ne legyen semmilyen probléma. Ezek az ellenőrzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden rendben legyen, és ne legyen semmilyen anomália. Ezért tart ennyi ideig.

– Ha ez megtörtént, mi a következő lépés? Én például, ha megérkezem valahová, először beviszem a holmimat a leendő szállásomra, aztán kezdődhet a munka...

– Amikor átlebegnek a Nemzetközi Űrállomásra, az ott tartózkodó személyzet hivatalosan is üdvözli őket. Ez egy kicsit más, mint az operatív küldetéseknél, amelyek általában hat hónapig tartanak, és a NASA, a Roszkozmosz, az ESA vagy a JAXA szervezi őket, mert ez most egy privát küldetés, ami rövidebb, és más céljai vannak. Ettől függetlenül ez egy nemzetközi közösség, így természetes, hogy kicsit megölelik egymást, beszélgetnek. Aztán megkezdődik a munka: a tudományos eszközöket és anyagokat áthozzák a Dragonból az ISS-re. A Nemzetközi Űrállomás egy Föld körüli pályán keringő laboratórium, oda dolgozni mennek az emberek. Persze mindenkinek van szabadideje is, de Tibi ideje például nagyon feszített lesz.

Ő 25 kísérletet fog elvégezni a 60-ból, ami nagyon sok,

főleg, ha azt nézzük, hány a NASA-é, hány az indiai vagy a lengyel kísérlet. Szóval egy kis akklimatizálódás után kezdődik a munka.

– Nézzük meg egy kicsit azok szempontjából, akik eddig nem nagyon érdeklődtek az űrkutatás iránt, de most mégis kíváncsiak. Például: hogyan alszanak ezek az emberek az űrállomáson?

– A Nemzetközi Űrállomáson folyamatos súlytalanság van. Ott nincs olyan, hogy „lent” vagy „fent”, „padló” vagy „mennyezet”. Minden irány egyforma, és bárhova lebeghetsz. Semmi sem marad egy helyben, ha nem rögzíted. Ha például letennél valamit egy asztalra, az egyszerűen elszállna, ha nincs leszorítva.

Az alvóhelyek általában kis fülkék, olyanok, mint egy mini szekrény, vagy zuhanyzó. Az űrhajós ott magára zárja az ajtót, bent is minden tépőzárral van rögzítve, és a hálózsákban lebegve alszik. Tibi esetében ez más lesz, mert most 11-en tartózkodnak az ISS-en, ami viszonylag sok. Neki a japán laboratóriumban alakítottak ki helyet, ott fog aludni.

– Az időzónáról is sokan kérdeznek. Melyiket használják? Nyilván nem lehet, hogy mindenki a saját nemzeti ideje szerint dolgozzon, és a nap állása sem segít, mert sokszor van napfelkelte és napnyugta.

– Igen, 16 napfelkelte és napnyugta van 24 óra alatt.

– Mint a Kis hercegben... De melyik időzónát használják?

– A Greenwich-i középidőt, tehát az UTC-t, vagy más néven klinikai időzónát. Ez velünk, magyarokkal viszonylag szinkronban van.

– Tehát az amerikai irányítóközpont személyzete is eszerint dolgozik, él alszik?

– Pontosan. Sőt, a karantén alatt is ehhez az időzónához szoktatják a legénységet, hogy minél kisebb legyen a jetlag. Ez azért sem mindegy, hogy a kéthetes küldetésből mennyi idő megy el akklimatizálódásra, amit felhasználhatnák akár kísérletekre is.

– Mennyi az alvásidő az ISS-en? 7-8 óra körül?

– Pontos adatot nem tudok, de valószínűleg 6–8 óra között van. Próbálják nem túlhajtani őket. Az űrutazás hajnalán, például talán az Apollo-7 küldetés során, a személyzetet annyira leterhelték, hogy fellázadtak: azt mondták, így nem hajlandók dolgozni. Azóta figyelnek a megfelelő egyensúlyra: legyen munkaidő, de legyen pihenő is.

– Régen tubusból ettek az űrhajósok, de most már sokkal változatosabban táplálkoznak. A mostani személyzet vitt fel magával ételt, vagy az ottani menüt eszik? Van lehetőség válogatásra? Például ha valaki vegán vagy vegetáriánus?

– Igen, komoly felkészítés zajlik minden küldetés előtt. Az operatív, hat hónapos küldetéseknél külön teherszállítmány megy: visznek vizet, élelmiszert, kísérleteket. Az ételek hosszan eltartható formában vannak. Egészen változatos a kínálat: tésztás ételek, pizza,

sőt, nemrég szusit is készítettek, persze nem olyan, mint a Földön, de elég jól megoldják.

Szerintem most is vitt magával a legénység saját ellátmányt, a Dragon kapszula mérete ezt lehetővé teszi.

– Fog-e Tibor kapcsolatot tartani magyar diákokkal?

– Konkrét időpontot sajnos nem tudunk, de az biztos, hogy az oktatás központi szerepet kap. Például lesznek olyan kísérletek, amelyeket egyszerre végeznek el a Földön és az ISS-en, így szemléltetni tudják a különbséget a gravitációs és a súlytalansági környezet között.

Kár, hogy ez a tanév végére esik, de az űripar nem mindig tud igazodni az iskolai naptárhoz.

A műsorunkban is elmondtam már: ez a küldetés egy egész generációra lehet hatással. Most nő fel az a nemzedék, amelyik láthatja: egy magyar mérnök is kijuthat az űrbe. Még ha nehéz is az út, de nem lehetetlen.

– Szerinted a következő magyar űrhajósra is 45 évet kell majd várnunk? 2070-ig?

– Remélem, nem. Az űripar fejlődése most már exponenciális, főleg a magánszektor térnyerése miatt. Tíz éve elképzelhetetlen lett volna, hogy magáncégek vásárolnak rakétaindítási lehetőséget más magáncégektől. Ma a SpaceX dominál a piacon: idén eddig 130–140 rakétaindítást terveznek, és ezek többségét ők végzik. Egyre több cég fogja felismerni, hogy az alacsony Föld körüli pálya tudományos és üzleti szempontból is óriási lehetőség. Ahogy Schlégl Ádám, a HUNOR program űrhajósjelöltje is mondta: Magyarországnak nincs ásványkincse, tengerpartja, de van tudása, és az űriparban ezt kamatoztatni lehet.

– Tehát érdemes saját űrhajóst feljuttatni, hogy a saját kísérleteinket elvégezze?

– Én úgy gondolom, igen. És ez még inkább igaz lesz a jövőben, különösen a Starship megjelenésével. Ez radikálisan csökkenti majd a kilóra vetített űrbe juttatási költségeket, a mai ezres nagyságrendről akár 100–150 dollárra kilogrammonként. Ezáltal már nemcsak űrállomások, hanem holdbázisok, és még grandiózusabb tervek is megvalósulhatnak. Az alacsony Föld körüli pálya pedig virágzásnak indul, és egyre reálisabb lesz saját űrhajóst küldeni oda.

A SpaceJunkie csapata itt közvetítette élőben Kapu Tiborék dokkolását és belépést az ISS fedélzetére:

A magyar űrhajós és társai érkezéséről itt írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk