SZEMPONT

Iványi Gábor: A neheze csak most jön, ezt csak áldozatok árán lehetséges felépíteni, működőképessé tenni

Az utánunk jövő generáció boldogsága és értelmes élete miatt fontos, hogy most ne szúrjuk el - mondja a lelkész. Most nem a szabadság élvezetének az ideje jött el, hanem a munkáé. Szerinte szép és lelkesítő dolog részeseivé válni egy ilyen újjáépítésnek.

Fischer Gábor, fotó: Nagy Boglárka - szmo.hu
2026. május 06.

Iványi Gábor a héten is a bíróságon ült, ahol hatóság elleni erőszakkal vádolják. Az elmúlt 16 évben az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget megfosztották egyházi státuszától, iskoláit törvénytelenül bezáratták, a jogtalanul ki nem fizetett állami pénzek miatt keletkezett adótartozásaik miatt eljárások sora indult ellenük. Azt mondja, fontos a múlttal való szembenézés, kimondani, hogy Orbán Viktor keresztapa volt, de még fontosabb, hogy a jövővel foglalkozzunk.

Iványi Gáborral a De! akciócsoport „Nem köszönjük meg? De!” című rendezvényén beszélgettünk.

— Amit önnel tettek, sokak szerint Orbán Viktor személyes bosszúja. Mit gondol most róla, van önben harag?

— Harag is van, meg sajnálat is. Nehéz jól megfogalmazni, hogy igazán miért haragszom. Alapvetően azért, hogy az ő egója, az ő önző szempontjai, az ő kapzsisága miatt szétverte ezt az országot, és olyan veszedelmes oldalt talált, hogy Európának a perifériájára sodorultunk. Ez nem a magyar nép érdeke és nem is a szándéka volt. Ő maga alá gyűrte, eltaposta ezt a népet, ez megbocsáthatatlan. És szemrebbenés nélkül tud a rengeteg halálos áldozattal kapcsolatban beszélni, nem is érez bűntudatot, hanem másokra tolja a felelősséget.

Pedig ebben ő volt a vezér. Ő volt a keresztapa. És ezt ráadásul olyan aljas módon csinálta, hogy az összes családtagját, apját, anyját, feleségét, gyerekeit, testvérét, vejét és egy szűk kört belekompromittált,

eljátszva azt, hogy ő kizárólag a miniszterelnökségből él. Közben mindenki tudta, hogy a teljesen alkalmatlan gázszerelő a strómanja és a pénztárosa. Egy olyan hazugsághálót épített fel, amit még mindig nem tudott elengedni, és még mindig arról zagyvál, hogy most a nemzeti oldalt neki valahogy újra kell szervezni, mintha mi nem lennénk a nemzet része. Nincs ilyen, hogy nemzeti oldal. Mindannyian a nemzetnek vagyunk a sokszínű részecskéi, és csak egy népben lehet gondolkodni. Csak a szabadság lehet az a hívószó, amire – bárhogy is gondolkodunk – mindenkit mozgósítani kell. És el kell fogadtatni, hogy az én szabadságom korlátozható, hogyha korlátozva szeretném gyakorolni, de az én szabadságom határa ott van, ahol a másik ember szabadsága kezdődik. Ha ezt nem vesszük tudomásul, akkor megint lesüllyed ez az ország.

Szóval egy nagy lehetőség van a munkában, az építésben, a romeltakarításban, a mocsárlecsapolásban.

Ebben hallatlanul nagy lehetőség és öröm van, és nem lehet erre csak vágyakozni, itt a pillanat, cselekedni kell.

— Úgy tűnik, 30-40 évente belecsöppenünk egy rendszerváltásba. Miben más a mostani, mint a '89-es volt?

— Majtényi László nagyon érdekes dolgot mondott. Szerinte a magyar társadalomban 1848 után úgy 30-40 évente volt egy-egy fordulat. 1848-ban, amikor kitört a forradalom, Batthyány Lajos Pozsonyból érkezett Pestre, és a hajón értesült a dolgokról. Az volt az első mondata, hogy „Istenem, csak most az egyszer ne szúrjuk el”. Sajnos sikerült elszúrni azt is, persze sok minden közrejátszott ebben. A rossz csillagzat is, ami elpártolt a magyar szabadságharctól, de a széthúzás, a dőzsölő magatartás és az, hogy

az emberek félreértik a szabadságot, és úgy gondolják, hogy a szabadságot egyszerűen csak élvezni kell, és nem dolgozni érte nagyon keményen.

Azt is mondta most Majtényi László, hogy ha ezt elpuskázzuk, akkor lehet, hogy megint 40 évet kell várni arra, hogy egy fordulat bekövetkezzen. Hát Istenem, hol leszünk már akkor? Én legalábbis hol leszek 40 év múlva? És nem a magam szempontjából mondom ezt, hanem a gyerekeim, az unokáim és az utánunk jövő generáció boldogsága és értelmes élete miatt, hogy ne szúrjuk el ezt a dolgot. Ahhoz, hogy ebből a gyönyörű fordulatból, ebből a vértelen, szelíd magyar forradalomból valami jó dolog legyen, mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy

a neheze csak most jön. Ezt áldozatok árán lehetséges felépíteni, működőképessé tenni.

Most nem a szabadság eredményei teljes körű élvezetének az ideje van itt, hanem a további értelmes munkának. Ennek a lehetőségének a megteremtése volt az, ami történt. Abban szeretnék bízni, és arra akarok mindenkit buzdítani, hogy vállaljuk ezt föl. Szép dolog részeseivé válni egy ilyen újjáépítésnek, ez nagyon-nagyon lelkesítő. Mint a pionírok, akik mocsarat csapolnak le, romokat szednek szét, és akár a régi kövekből építik fel azt, ami volt. Szóval ez egy szép munka, és boldog az, aki részese lehet.

— Mi volt az első figyelmeztető jel a '89-'90-es fordulat után, amikor érezni lehetett, hogy ezt elszúrhatjuk?

— Amikor villámgyorsan mindenki azt képzelte, hogy holnap reggel egy Ausztria-típusú, komfortos országban fogunk fölébredni. Az előnyöket kezdték látni, de például mindenki azonnal belenyugodott abba, hogy az ügynökaktákat nem nyitották ki.

Úgy léptünk át az új világba, hogy az elit egy jelentős része a helyén maradt.

Senkiben nem volt bűnbánat azért, aminek részesei, cinkosai voltak, és úgy érezték, hogy megint nekik áll a zászló. Lustaságból, szellemi restségből, kényelemszeretetből és kiskorúságból nyugodtunk bele abba, hogy ezekben a kérdésekben az új parlament dönt. Ebben a 386 fős parlamentben, aminek én is tagja voltam, a korábbi pártállami frakciónak, a szocialistáknak, ha jól emlékszem, 33 képviselője volt. Nem voltak rossz emberek, nagyon is műveltek, jól képzettek, és köztük nem egy igazán kellemes személy volt, de elmaradt a szembenézés, és ezt nem fogalmazta meg senki más.

— Mit kellene másképp csinálni?

— Mondok egy példát.

El kellene kezdenünk alkotmányozni, amire óriási szükség lenne. Megint köztársasággá kellene válnunk ebből a magántársaságból, amiben az elmúlt 16 év eltelt. Tehát Magyar Köztársasággá. Én egy alkotmányozást úgy képzelnék el, hogy ahogy egy-egy darabjával készen vannak, azt nyilvánosságra hoznám, hogy lehessen hozzászólni. Úgy nem lehet csinálni, ahogy az Alaptörvény született valahol Brüsszel és Strasbourg között a vonaton, Szájer József laptopján. Ez nem így működik. És úgy sem, hogy valamikor este tíz után elfogadunk valamit, ami másnap reggel megjelenik a közlönyben. Ezeket feltétlenül ki kell hajítani, és

egy alkotmányt kell alkotni, de együtt a magyar néppel.

Én darabonként, amikor valami elkészül, nyilvánosságra hoznám, hogy bárki, ha már ez lehetséges, Facebookon, bárhol egyebütt hozzászólhasson. És hogy a törvényalkotók, akik jó szakemberek, és a parlament, amely most nagyon erős felhatalmazást kapott, vegye figyelembe azt, ami kívülről behallatszik a házba. Találkozzanak a képviselők a választóikkal, kérdezzék őket, és vigyék el a véleményüket a Parlamentbe. Nagy szükség van egy ilyen össznépi alkotmányra, ami végre egy többségi akaratot hoz létre úgy, hogy a többségi akarat soha nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbséget sem. A kisebbség véleménye, ha nem is kerül bele az alkotmányba, de az a gondolat mindenképpen bele kell, hogy kerüljön, hogy nem feledkezünk el azokról, akik másként gondolkodnak. Természetesen az alapvető emberi jogok megerősített tisztelete az övéké akkor is, ha egy bizonyos képviselő máshogy vélekedik.

— Az elmúlt 16 évben rengeteg törvénytelenség történt. Ha most nem történik meg a teljes körű szembenézés és felelősségre vonás, akkor tényleg csomagolnunk kell?

— Van ebben valami. Mondok neked néhány dolgot. Az egyik például, hogy nem tudjuk még mindig, ki állt 2009-ben a romagyilkosságok mögött, vagy a tévészékház felgyújtása kinek az ötlete volt. És akkor csak két dolgot emeltem ki, mert ezen kívül is voltak bőséggel olyan dolgok, amelyek valahogy sosem jutottak nyugvópontra. Ha azt mondjuk, hogy nem volt elég erőnk megvédeni zsidó és cigány honfitársainkat, akkor hazugságot mondunk. Mert nem erről van szó, hanem arról, hogy nagyon aktívan közreműködtünk, és hogy az antiszemitizmus máig ott van egyházakban és a civil társadalomban. Hívószó ez. A Soros-plakátoknak ezért volt a Fideszre nézve olyan sikere, mert a társadalomban ott van ennek az ősbűnnek a vírusa.

Elfogadhatatlan, amilyen körülmények között a vidéki cigányság él, és ha ebben nem történik valami változás, akkor reménytelen a jövő.

Vagy ott a Trianon-kérdés: ha ezt nem vesszük le a napirendről, és nem hagyunk fel ezzel, ha nem tudjuk bevonni a székely zászlót a Parlament épületéről, és ha nem tudunk a politikusok mögötti háttérben, minden második magyar zászló helyett egy uniós zászlót kirakni… Ezek lehet, hogy szimbolikus dolgok, de ha ezekben nincs változás, akkor megint fel kell ébrednünk és cselekednünk kell.

Én híve vagyok annak, hogy ha a vadászkutyának le kell vágni a farkát, akkor ezt egyszerre kell megtenni, és nem centiméterenként, ahogy a viccben van.

Szóval van mit rendbe tenni. Ehhez bátorság kell, hitelesség kell és állandó párbeszéd. Döntően fontos, hogy kezdjünk el beszélgetni a társadalommal, az emberekkel, ki-ki a maga fórumán, a választott önkormányzati és parlamenti képviselők is. Máris óriási dolognak tartom, hogy a leendő miniszterelnök 700 településen megjelent. Óriási emberi teljesítmény ez, és rendkívül fontos és hasznos dolog. Itt vannak az egyházak, a színházak, az iskolák, a sajtó, a szabad sajtó. Annyi, de annyi fórum, ahol rengeteget lehetne tenni azért, hogy valóságos, fontos hírek, tényfeltáró riportok és párbeszéd formájában állandóan beszéljünk egymással, és beszéltessük az embereket. Engedjük meg nekik, hogy ráébredjenek arra, hogy az ő sorsukról, az ő gyerekeik sorsáról van szó, és ebben igenis nekik nagyon-nagyon komoly szerepük van.

Nem a múltba kell révedni, mert nem tudunk változtatni rajta, hanem a jövő felé kell fordulnunk. Nem tudjuk még, milyen lesz, de legalább jó alapokat kell letennünk. Ez a mi dolgunk most.

Akkor is lehet, hogy rosszra fordulnak a dolgok, de akkor legalább mi megtettük, ami rajtunk múlt, és békességgel távozhatunk innen, erről a Földről, ki-ki a maga hite szerint vagy a mély álomba, vagy az örökkévalóságba. Ilyen szempontból nem tudjuk befolyásolni a dolgot, legfeljebb jó döntéseket tudunk hozni. Ennek most megint van egy lehetősége, és nagyon remélem, Batthyány Lajosra gondolva, akivel együtt utaznánk ott a hajón, Pozsonyból Budapest felé, hogy nem fogjuk elszúrni.

Ő nem szúrta el. Akkor sem, ha golyót kapott a végén érte, de amit ő tett, az örökre meghatározó példa, hogy még ilyen áron is vállalni kell a változást és a szeretett ország jó irányba fordításának a kockázatát.

— Az Orbán-rezsim alatt megpróbálták a teljes életművedet megsemmisíteni. Lehet ezt még újraépíteni a romokból?

— A romokat mindenképpen el kell takarítani. Az az érdekes, hogy én eleve, '90-ben is olyan helyeket kaptam arra, hogy az elképzeléseimet megvalósítsam, amikben ezzel kellett kezdeni. Mondok két ilyen dolgot: a főiskola és a hajléktalanellátó intézmények olyan épületekben vannak, amikből hiányoztak a födémek, a tető, minden hiányzott, csak a falak álltak, és a falakból fák nőttek ki. Én egy ilyen ingatlant kaptam, ami utoljára, mielőtt bezárták, egy húsüzem volt, ki is égett, kormos falak voltak benne. Legfeljebb hajléktalanok vették igénybe, hol aludni, hol vécé céljaira, és kifűrészelték a százéves, finom vörösfenyő gerendákat belőle. Azzal kaptam meg 99 évre, úgymond bérmentesen, ha tíz év alatt felújítom. Mintegy négyezer négyzetmétert nyolc év alatt újítottunk fel úgy, hogy egy fillér pénzem nem volt, amikor nekifogtunk.

De ilyen a hit, azt mondja a Biblia, hogy ez a nem látott dolgokról való meggyőződés.

Szóval, ha nem lenne hit a mindennapi, hétköznapi életben, akkor örök zavarodottságban, egy helyben toporognánk, mert nem mernénk elhinni, hogy az a busz odavisz, ami ki van írva a táblájára. Hanem azt mondanánk, hogy ezt akkor hiszem el, ha egyszer már jártam ott. Na de ha nem merek felszállni, hogy eljussak a célba, akkor hogyan fogom tudni, hogy tényleg odamegy? Tehát a hitben mindig ott van a csalódás kockázata, de érdemes vállalkozni rá, különben nem jutnánk sehova, soha a világon.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Henry Cavill és Jake Gyllenhaal együtt mentik meg Guy Ritchie legújabb akciófilmjét – A Szürke zóna csak szórakoztat, de nem dob nagyot

Guy Ritchie olyan tempóban gyártja a filmeket, mintha attól félne, kifogynának a pénzből Hollywoodban. A Szürke zóna ismét tele van vagány karakterekkel, komplikált tervekkel és sztárszínészekkel. Csak van egy apró probléma: a forgatókönyv néha már a valóságot is maga mögött hagyja. Szerencsére Henry Cavill és Jake Gyllenhaal pontosan tudják, hogyan kell eladni ezt az őrületet.

KÉK HÍREK

444: Rogán Antal nem a Telekomtól kapta a 2 milliárdot, és egy aktív NAV-nyomozás vizsgálja találmánya előéletét

Még mindig tart a nyolc éve indult eljárás, melyben a NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nagyszabású nyomozást a Rogán Antal találmányához is köthető cégháló ügyében.

KÉK HÍREK

Eltűnt egy 19 éves fiú, a táskáját a dunaföldvári hídnál találták meg

Nagy erőkkel keresik a 19 éves Fülöp Istvánt, akinek a holmiját a dunaföldvári hídnál hagyták. A fiú testvére a közösségi médiában kért kétségbeesetten segítséget.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

A Vidéki Prókátor már sejti, milyen Alaptörvény-módosítással távolíthatják el Magyar Péterék Sulyok Tamást

Dr. Fülöp Botond ügyvéd szerint a kormány egy „tabula rasa” Alaptörvény-módosítással szüntetné meg nemcsak a köztársasági elnök, hanem az összes kulcspozícióban lévő vezetők mandátumát. A terv alapja, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy ilyen lépés tartalmi felülvizsgálatára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: autóba rejtett bomba végzett az orosz rakétákért felelős tábornokkal Moszkva mellett

Egy BMW X3-as robbant fel kedd hajnalban a Moszkva melletti Balasihában, a sofőr a helyszínen meghalt. Független források szerint az áldozat Damir Davidov, az orosz hadsereg lőszerellátásért felelős vezetője, a Kreml egyelőre nem közölt konkrétumokat a történtekről.

BUDAPEST

Két napra megbénul a közlekedés a Puskás Aréna körül a Metallica miatt

A Metallica csütörtöki és szombati koncertjei miatt jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni a Puskás Aréna környékén. A Dózsa György út és a Stefánia út szakaszos lezárása mellett több troli- és buszjárat útvonala is módosul.

KULT

Friss hírek a Loophia énekesnőjéről: javul az állapota, de lemondták a koncerteket

A Loophia zenekar közleményt adott ki az énekesnőjük, Szolnoki Zsófia Sára állapotával kapcsolatban. A zenész a múlt pénteken, a Budapest Parkban tartott koncertjükön esett össze, ahol újra kellett éleszteni.

SZEMPONT

Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött

A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.

DKA - szmo.hu
2026. június 11.

A 444 stúdiójának vendége volt Vitézy Dávid, a Tisza Párt vezette kormány közlekedési és beruházási minisztere. Az interjút azzal kezdte, hogy bár a 2022-es Orbán-kormányban is betöltött közlekedéspolitikai államtitkári pozíciót, miután felkérést kapott szakmai munkára, abból végül a kormány semmit nem tett meg, így útjaik néhány hónap után elváltak. Ezt követően szerinte Lázár János „gyakorlatilag mindent lerombolt”, nemcsak az ő néhány hónapos munkáját, hanem a magyar vasútfejlesztés korábbi pozitívumait is. Elődje tevékenységét egy 1968-as, vasútellenes politikához hasonlította.

„Engem erre a kommunista, vasútleépítő politikára emlékeztetett az, amit Lázár János végigvitt” – mondta.

Hozzátette, a miniszteri pozíció lényegesen nagyobb felelősséggel és mozgástérrel jár, mint egy államtitkári, például rendszeresen részt kell vennie a kormányüléseken, éppen onnan érkezett az interjúra is.

Az Orbán-kormány és a mostani magyar kormány működése között Vitézy Dávid szerint radikális a különbség. Állítása szerint azon kívül, hogy a döntéseket ugyanúgy kormányhatározatnak hívják, jóformán csak eltéréseket lát. Úgy véli, most nem magánérdekek, hanem a közérdek által vezérelt kormányzás zajlik, ahol a viták a Tisza-program teljesítéséről szólnak.

„Ahol nem különböző, ilyen-olyan módon előnyben részesíteni kívánt különböző tőkecsoportok, cégek, érdekek alapján próbálnak valamiféle kormányzást végrehajtani, ahol a közérdek, a szakpolitikai érdek ezek alá szorul” – fogalmazott, utalva arra, amit Orbán Viktor politikai kormányzásnak nevezett.

Hozzátette, a mostani kormány működése „nyomokban sem emlékeztet engem arra, ahogyan az előző kormány működött, bármely részletét is nézem”.

Korábbi és mostani főnökét összehasonlítva elmondta, Palkovics Lászlóval a kapcsolata kifejezetten szakmai volt, míg Magyar Péterrel korábban nem dolgozott együtt.

Magyar Pétert nagyon kemény főnöknek tartja, aki nem tolerálja a hatalmi gőgöt, és szakmai döntéseket vár el a miniszterektől.

Eddig semmilyen vitája nem volt a miniszterelnökkel, az elmúlt hetek a közös, intenzív munkáról szóltak, elsősorban az európai uniós források hazahozatala miatt.

A kormány látványosan mediatizált működésével kapcsolatban Vitézy elmondta, számára ez nem újdonság, mert a Fővárosi Közgyűlésben is hasonlóan dolgozott, de országos szinten ezt jónak és fontosnak tartja. Úgy látja, az embereknek van igényük arra, hogy lássák, hogyan születnek a döntések. „Én ezt látom gyakorlatban annak, amikor tényleg látják, hogy mi történik, hogyan születnek döntések, és elmagyarázzuk azt, hogy mi miért történik” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a Fidesz bűneinek feltárására vagy a kormányzati munkára koncentráljon-e, Vitézy azt mondta, mindkettő teljesíthető. „Azért dolgozunk két műszakban, hogy mindkettőre jusson idő” – jelentette ki. Szerinte a két feladat sokszor összefügg, példaként a mohácsi hidat és a Budapest-Belgrád vasútvonalat említette, ahol a múlt feltárása és a jövőbeli döntések kéz a kézben járnak.

Államtitkári időszakából Vitézy szerint vannak olyan információi, amelyek most segítenek abban, hogy tudják, hol érdemes körülnézni. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ahol állítása szerint Mészáros Lőrinc cégét amerikai dollárban fizetik. Beszélt a Balásy Gyula nevével fémjelzett Lounge Group-hoz hasonló, jogszabályokkal bebiztosított monopóliumokról is, amelyek szerinte rendkívül drágán és lassan dolgoztak az államnak. A miniszter elmondta, ahol tudta, igyekezett kikerülni ezeket a cégeket. Hozzátette, a felelősség azokat terheli, akik a jogszabályi kényszert megteremtették.

Az uniós források hazahozatalának koordinálását azért kapta feladatul a miniszterelnöktől, mert korábban a főváros képviseletében is sokat foglalkozott ezzel a területtel, és rálátása volt az akadályokra. A felkérés már a közös munka során, a kormányalakítás után érkezett. Elmondása szerint a tárgyalások során az Európai Bizottság eredetileg úgy vélte, Magyarország a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felét el fogja bukni a szűk határidők miatt. A magyar tárgyalódelegáció azonban a teljes összegért ment.

„A magyarok a teljes keretre jöttek, ezt Magyar Péter többször nagyon világossá tette, és hát erről szóltak a tárgyalások az utolsó percig” – mondta.

A megállapodás az utolsó pillanatban született meg. „Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök ki tudott állni, és be tudták jelenteni azt, hogy megvan a megállapodás, ez tényleg még előző nap is legalábbis kétséges volt” – idézte fel. A kedden benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag a jogállamisági feltételek teljesítését célozza, de Vitézy szerint további, ágazati törvénymódosításokra is szükség lesz.

Ha a 16,4 milliárd euró hazahozatala nem sikerül, azt a saját felelősségének is fogja érezni, de hangsúlyozta, hogy az egész kormánytól ezt várják a választók. „Az én dolgom az, hogy a lehetőségét megteremtsük annak, hogy a 16,4 milliárd eurót Magyarország megkaphassa” – jelentette ki. Hozzátette:

„Nem szoktunk ilyen beszélgetéseket folytatni, hogy kinek a felelőssége lesz, ha valami nem sikerül, hanem alapvetően az a feladat egy ilyen 24 órás, éjjel-nappali munkában, hogy sehol ne akadhasson el a folyamat.”

Lázár János hírhedt mondatára, miszerint a magyar vasútnál „szarból kell várat építeni”, Vitézy úgy reagált, hogy Lázár minden döntésével csak mélyebbre lökte a MÁV-ot. Szerinte „a magyar vasút, ha Ausztriához mérjük, óriási elmaradásokkal küzd, infrastruktúra, járműpark, működéskultúra terén”. Úgy véli, a helyzet az elmúlt négy évben csak romlott, mert leállítottak minden fejlesztést és hagyták elveszni az uniós pénzeket.

>„Azt lehet most már teljesen világosan mondani, hogy a magyar korrupció fenntartása volt az, ami miatt az Orbán-kormány lemondott az uniós pénzekről” – jelentette ki.

Egy hónapnyi miniszterség után Vitézy azt mondta, az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált. „Röviden ezt nagyon nehéz összefoglalni, mert csak anomáliákat találunk. Nem is tudom, hogy hol nincs anomália” – fogalmazott. A legkirívóbb példaként a mohácsi híd ügyét hozta fel, ami szerinte egy feleslegesen túlméretezett és túlárazott beruházás. Részletezte, hogy a tanulmányok szerint indokolatlan 2x2 sávos hidat két héttel a választások előtt 76 milliárd forinttal drágították meg, a Duna Aszfaltnak pedig 98%-os előleget utaltak ki bankgarancia nélkül.

„Soha nem hallottam ilyet. Soha. Hogy ilyet lehetne” – mondta a miniszter.A kifizetés a választások előtt történt meg. „A választások előtt kettő nappal, április 10-én kiutalják 94 milliárd forintot, illetve pár nap előtte még kettő, tehát összességében 97 milliárd forintot kiutalnak a Duna Aszfaltnak” – állította. Szerinte a fedezetet a MÁV és a Volán közszolgáltatási pénzeiből vonták el, a hiányt a következő kormányra hagyva.

A ciklus végéig megvalósuló közlekedési projektekről elmondta, a vasúti beruházások hosszúak, de sok, Lázár János által leállított projektnek már kész tervei vannak. „Ha vannak rá források, akkor azért nagyon sok olyan terv van, amit fel tudunk éleszteni” – mondta.

Az uniós forrásokból ezeket újra lehet indítani, így a következő négy évben már látható építkezések kezdődhetnek, sőt, akár átadott szakaszok is lehetnek. Ígérete szerint a járműparkban is lesznek látható eredmények.

A HÉV-kocsik cseréjéhez kapcsolódóan elmagyarázta, hogy az új szerelvényekhez új infrastruktúra is kell. „Az új járművek nem tudnak olyan régi infrastruktúrán közlekedni, mert például nincs olyan kocsiszín, ahol befér egy 120 méter hosszú új, egyben egyterű szerelvény” – részletezte. Emellett a nem villamosított vonalakra is gondolnak. „Kell Magyarországnak korszerű dízelmotorvonatokat is venni a BZ-k, tehát a kis piroskák helyett, meg a csörgők helyett” – jelentette ki.

A Fidesz történelmi vereségét Vitézy Dávid három fő okra vezette vissza:

„Korrupció, belharcok és az, hogy a választókat elvesztették a kormányzás közben.”

Szerinte a politikai kormányzás öncélúvá vált, és már csak a belső hatalmi harcokról és gazdasági érdekekről szólt. A felelősség elsősorban a volt miniszterelnöké.

„A miniszterelnök, mivel minden hatalom tőle származott ebben a kormányzásban, nyilván elsőszámú és bizonyos szempontból politikai értelemben egyedüli felelőse ennek” – állapította meg.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban úgy látja, a párt nem néz szembe a történtekkel. „Nem azt érzem, hogy bármiféle szembenézés történt volna azzal, hogy miért történhetett ez meg” – mondta, majd hozzátette: „A Fidesz helyzetének romlása nem fog megállni addig, ameddig ilyenkor nem válaszolnak arra, hogy mégis szerintük lehet-e 98%-os előleget fizetni.” Szerinte a párt számára a valódi kérdés a választók bizalmának visszaszerzése. „A kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

SZEMPONT

Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont

Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 10.

A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.