Aki gyárban dolgozik, 2000 eurót is meg tud keresni három műszakban - ilyen a magyarok élete Ausztriában

Váratlan döntést hozott a Biden-adminisztráció: az amerikai pénzügyminisztérium korrupció miatt szankciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Az indoklás szerint a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter olyan rendszerszintű korrupciós hálózat részese, amely veszélyt jelenthet a transzatlanti kapcsolatokra és az amerikai érdekekre. Az ügy messze túlmutat egy személyes botrányon, hiszen a magyar–amerikai viszony eddigi mélypontját jelzi.

A kormány szerint mindez cask a nagykövet pitiáner, személyes bosszúja, és Trump beiktatása után hamar levetetik a listáról a propagandaminisztert. Hogy erre mennyi az esély, és a mostani d9ntésnek milyen következményei lehetnek, arról Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

– Mi értelme van egy 11 nap múlva leköszönő kormányzatnak egy ilyen radikális lépést tennie?

– Az ilyen döntések szűk körben, zártan születnek az amerikai adminisztrációban. Ez egy fekete doboz, amelybe csak a szűk bennfentes kör láthat bele. Senki sem számított erre pont most. Nem ismerek olyan jól értesült újságírót, aki előre látta volna ezt a lépést. Évek óta téma volt, hogy szankcionálni fognak egyes magyar tisztviselőket, keringtek is listák, amelyek részben már a múltban is előkerültek. Korábban a kitiltási botrány idején is csak szűk körben volt ismert az érintettek személye, és valójában csak azokról tudtunk biztosat, akik a médiában magukról ezt elmondták. Emiatt minden magyarázat némileg spekulatív. Úgy vélem,

Magyarország kiemelt figyelmet kapott, mint az egyik legrosszabbul, ha nem a legrosszabbul viselkedő szövetséges. Ezt nyíltan jelezte Pressman nagykövet is a beszédeiben. Emlékezetes, hogy Magyarországot nem hívták meg a Summit for Democracy rendezvényre, ezzel a gesztussal a magyar rendszert hallgatólagosan a nem-demokráciák közé sorolták. Rogán szankcionálása egyértelmű jelzés: a magyar kormánynak éreznie kell, hogy a Biden-adminisztrációnak még az utolsó napjaiban is van hatalma. Ráadásul a demokraták sem tűnnek el az amerikai politikából – legyen az négy, nyolc vagy tizenkét év, visszatérnek majd a hatalomba. Ez az amerikai váltógazdaság természete: a hatalom ciklikusan váltakozik a demokraták és a republikánusok között. Ezért ez az intézkedés nem előzmények nélküli, és közel sem biztos, hogy az utolsó hasonló döntés.

Ha a demokraták újra hatalomra kerülnek, akár a midterm (félidős) választásokon is, Magyarország számíthat további szankciókra. Ez rendkívül erős üzenet, amelyet szövetséges államok hivatalos vezetőivel vagy szerveivel szemben ritkán alkalmaz az amerikai kormány. Korábban a török külügyminisztérium és védelmi minisztérium került szankciós listára a Szíriában folytatott hadműveletek miatt, de ezeket az intézkedéseket az amerikai kormány azóta visszavonta.

– Ez a szankció éppen annyira szólhatott Orbán Viktornak, mint Rogán Antalnak, nem?

– Természetesen. Könnyen elképzelhető, hogy ez az intézkedés a jövőbeli Trump-adminisztráció helyzetét is megkönnyítheti Magyarországgal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak számos igénye és elvárása lesz a következő elnöki ciklus során. Ebben az esetben Trump elnök és a környezete akár arra is hivatkozhat, hogy a helyzet nem egyszerű, mivel a pénzügyminisztériumban ezek az akták továbbra is ott vannak, nem tűnhetnek el egyik pillanatról a másikra. Úgy vélem, van itt egyfajta bürokratikus önmozgás is, amely lehetőséget ad arra, hogy Trump erre hivatkozva hűtse le a magyar elvárásokat.

– Nagyon nehéz visszavonni, ha már valaki felkerült a szankciós listára?

– Az én tudásom szerint ez valóban nehéz, bár hozzáteszem, hogy nem vagyok jogász. Amit eddig olvastam, az alapján a döntés megváltoztatásához azt kellene bizonyítani, hogy a szankció alapjául szolgáló helyzetmegítélés vagy bizonyítékok nem állják meg a helyüket. Ez azt jelentené, hogy Rogán Antal és köre nem folytattak és nem folytatnak korrupt tevékenységet. Jelenleg csak spekulálni tudunk, pontosan milyen ügyek azok, amelyek a döntés alapjául szolgáló aktában vannak, de ismerve Rogán Antal hivatalos-üzleti tevékenységét, ez nem tűnik könnyű feladatnak. Idővel talán nyilvánosságra kerülnek információk arról, hogy pontosan milyen ügyek szolgáltak alapul a döntéshez.

Az viszont egyértelmű, hogy ez Magyarországnak kedvezőtlen, mivel rontja az alkupozícióját. Elképzelhető, hogy ez lesz az a „nulladik pont”, amit el akarnak érni, hogy Rogán lekerüljön a listáról. Ha azonban ezt sikerül elérni, valószínűleg más fontos célokról, például a kettős adóztatás megszüntetéséről le kell majd mondaniuk. Ez a helyzet tehát komoly stratégiai kompromisszumokat követelhet meg.

– Mennyire biztos, hogy a listára kerülés mögött konkrét bizonyítékok is vannak?

– Ez egészen biztos. Egy ilyen komoly döntés mögött nagyon alapos, adatokkal és tényekkel bőségesen alátámasztott irathalom áll. Természetesen abban, hogy ezt éppen most, az utolsó pillanatban emelték be, van politikai szándék is, ezt nem lehet tagadni. Ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy az ehhez szükséges információk már régóta az amerikaiak rendelkezésére állnak. Úgy vélem, hogy a Treasury az amerikai államszervezet kevésbé átpolitizált intézményei közé tartozik. Itt az intézményi folytonosság az elmúlt időszakban is nagy szerepet játszott.

Erre utalnak korábbi, 2020 előtti cikkek a Wall Street Journalban és más helyeken. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy az erre vonatkozó információk nem kizárólag ebben a ciklusban gyűltek össze, a jelenlegi döntés alapjául szolgáló információs bázis már hosszabb ideje létezik, és folyamatosan bővült.

– Elképzelhető, hogy Washingtonban Orbán Viktorról is őriznek aktákat? Ha én lennék a miniszterelnök, akkor most lenne okom félni?

– Mindenféleképpen. Az Egyesült Államok a szövetséges országok vezetőiről is gyűjt információkat titkosszolgálati eszközökkel. Néhány éve volt például botrány abból, hogy kiderült (bár nem meglepő), hogy Angela Merkel ellen is kémkedtek. Magyarországra visszatérve: nyilván sok olyan akta gyűlhetett össze, ami kellemetlen lehet. Attól én nem tartanék, hogy ezek az akták csak úgy eltűnhetnek, mint nálunk sok ilyen irat a rendszerváltáskor. Ezek az információk megmaradnak, előkereshetők. Tehát van egy gomb, amit vagy megnyomnak, vagy nem nyomnak meg, de megnyomhatják, ha akarják.

Amit biztosan lehet tudni, hogy már az előző, Biden alatt elfogadott szankciós döntésnek is drasztikus következménye lett. Amikor az IIB, a Nemzetközi Beruházási Bank ellen vezettek be szankciókat, azután kilépett Magyarország az IIB-ból, mert félt a magyar kormány attól, hogy emiatt átterjedhetnek a problémák a magyar bankrendszerre, és fizetőképességi problémák jelentkezhetnek. Ott is azt láttuk, hogy Orbán tágabb üzleti környezetében szereplő embereket érinthetik ezek a szankciók. Valószínűleg ez ebben az esetben is így van, de mondom, ezt nem tudjuk pontosan. De az biztos, hogy tudnának olyat húzni, ami az Orbán Viktor körüli üzletembereknek sokkal kedvezőtlenebb lenne. Tehát igen, ez most Damoklész kardja, és én azt gondolom, hogy nem véletlenül. Számított-e erre a magyar kormány? Szerintem nem véletlen az, hogy 2020-tól kezdve egyfolytában a Biden-adminisztráció ellen kampányoltak.

– De ez okos taktika volt?

– Szerintem a döntés mögött három fő megfontolás állhatott. Egyrészt úgy vélték, hogy a kétoldalú viszonyt úgysem tudják megjavítani. Másrészt számítottak rá, hogy valamilyen szankciók úgyis jönni fognak Magyarországgal szemben, hiszen ez már eldőlt. Ennek alapján egy számukra előnyös politikai stratégiát követhettek: még mielőtt ténylegesen történne valami, politikai boszorkányüldözést kiáltanak. Így, amikor a szankciók tényleg megvalósulnak, már azt mondhatják, hogy erre számítottak, hiszen „Bidenék gyűlölnek minket." Ez a narratíva a Fidesz szavazótáborának bőven elég lehet. Egy harmadik megfontolás, amiből kiindulhattak, az az volt, hogy az amerikai politikai ciklusok váltakoznak, és úgyis csak négy évig tartanak a demokraták intézkedései. Úgy gondolhatták, hogy ki kell várni, amíg a populista jobboldal visszatér az Egyesült Államokban, ezért nem érdemes közeledni a demokratákhoz, mert ők csupán átmeneti hatalmi tényezők. Ez a várakozás részben igaznak bizonyult, de, ahogyan már korábban is említettem, a demokraták nem fognak eltűnni az amerikai politikából. Így az Orbán-kormány ugyanazzal a problémacsomaggal találkozhat újra, mint Obama, majd Biden alatt, és Orbán személyesen is szembesülhet ezzel a helyzettel. Ebből a szempontból nem biztos, hogy a konfrontatív kommunikáció okos stratégia volt.

Az is egyértelművé vált, még az első Trump-adminisztráció alatt, hogy az Orbán-kormány nem hajlandó változtatni a működésén, nem akar eltávolodni Oroszországtól és Kínától, és nem kíván az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek megfelelő politikát folytatni, különösen Oroszország és Ukrajna ügyében. Ugyanakkor szeretné kihasználni a NATO és az EU által nyújtott gazdasági és politikai előnyöket. Politikailag az ügy hatása korlátozott lehet az Orbán-kormány népszerűségére. Az ellenzéki szavazók eddig is meg voltak győződve arról, hogy a kormány korrupt, a kormánypárti szavazók számára pedig ez az ügy csak egy újabb politikai boszorkányüldözésnek tűnhet, amelynek nem fognak sok hitelt adni.

– Egészen addig, amíg valahol valakik elkezdenek szivárogtatni...

– Valóban, vannak esetek, amikor szivárogtatások jelennek meg a sajtóban, de előfordul, hogy semmi vagy szinte sem kerül nyilvánosságra, ahogy az például a kitiltási botrány esetében történt. Talán az, hogy a Biden-adminisztráció leköszön, növelheti a szivárgások esélyét, mert ilyenkor gyakran lazulhatnak a belső kontrollok. Ugyanakkor ez csak feltételezés. Az ilyen döntések hátterét illetően továbbra is igaz, amit korábban mondtam: az amerikai szankciós mechanizmus egy fekete doboz. Nem láthatunk bele pontosan, hogyan működik, és milyen információk és konkrét megfontolások mozgatják a döntéshozatalt. Az azonban biztos, hogy ezt a döntést nehéz lesz „visszacsinálni”, és bizonyosan nem szerepel elől a második Trump-adminisztráció prioritáslistáján.

Január 16-án, vagyis csütörtökön megszűnik az Ügyfélkapu eddig ismert formája, és helyét az Ügyfélkapu Plusz, illetve a Digitális Állampolgár applikáció (DÁP) veszi át. Bár az átállás régóta ismert, úgy tűnik, sokan csak most kapnak észbe, és nem igazán tudják, mit és hogyan kellene tenniük.

Tény, hogy a kétfaktoros azonosítás bonyolultabb, mint a hagyományos, csupán felhasználónévre és jelszóra épülő belépés, noha azok számára, akik internetbankot használnak, ez a megoldás már ismert lehet. Ennek ellenére január 16-e után sokan találhatják magukat a digitális senkiföldjén. Ruszin Zsolttal, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökével beszélgettünk az átállás okairól és a lehetséges megoldásokról.

– Hónapok óta figyelmezteti a kormányzat különböző csatornákon az embereket, hogy ideje lépni, és az Ügyfélkapu Pluszt vagy a digitális állampolgárság (DÁP) alkalmazást letölteni. Volt idő erre. Mi az, ami ezek után probléma ebben most?

– Az, hogy valakinek többször közlik, hogy csináljon meg valamit, amire ő nem képes, az nem tudom, milyen módon segítene. Tehát nem közölni kell vele, hanem,

Ugyanis a magyar állam – szemben más uniós tagállamokkal – kötelezővé tette az elektronikus ügyintézést, és nagyjából másfél millió személy Magyarországon elektronikus ügyintézésre kötelezett. Belőlük 500 ezer körülbelül, akiknek nagy része egyéni vállalkozó és őstermelő, egyedül alkalmatlanok arra, hogy ezt a QR-kódos, autentikátoros rendszert megértsék és elsajátítsák, és a DÁP-ot sem képesek önállóan regisztrálni. És vannak még negyedmillióan, akik viszont nem hajlandóak erre. Tehát az érintett közösség felét nem sikerült bevonni ebbe a dologba.

– Ez valószínűleg már hónapokkal előbb kiderült. Nem próbáltak egyeztetni a kormányzattal?

– Természetesen próbáltunk. Semmilyen választ nem kaptunk, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt. Az Idomsoft és a DMÜ, tehát a Digitális Magyarország Ügynökség válaszolt. Csütörtökön is volt velük egy találkozónk, hiszen Both András, a DMÜ vezetője, aki egyben az Idomsoft Zrt. vezetője is, rendelkezésünkre állt, és közölte, hogy ő nem döntéshozó.

– Csak végrehajtja azt, amit a kormányzat kér tőle?

– Amit Rogán Antal akar. Ő azt hajtja végre. Rogán a döntéshozó ebben a kérdésben. A miniszterelnök ebben nem döntéshozó. Ez a Miniszterelnöki Kabinetiroda területe lett, és ezek a lépések mind-mind a miniszter kezében összpontosulnak.

– Ügyfélkapu már eddig is volt. Történik-e valami szintlépés most?

– Arra szoktak hivatkozni, hogy ez biztonsági igény. A jelenlegi magyar rendszer alacsony biztonsági szintű.

Az Európai Unió közzétett már műszaki paramétereket, és hamarosan közzé fog tenni határidőket, de még nem tette meg. Románia például, egy másik európai uniós tagállam és szomszédunk, nem csinál semmit.

– Nézzünk meg olyan európai példákat, ahol működik hasonló rendszer. Mi a különbség? Hogyan működik, kiknek kötelező, van-e ennek offline alternatívája?

– Az Európai Unióban az általános forgalmi adó kapcsán vannak elektronikus ügyintézésre vonatkozó elvárások, de ezek általában jogi személyekre vonatkoznak, akiket mindenféle módon lehet képviselni. Tehát sokkal szűkebb kör az, akik érintettek ezzel a fajta ügyintézéssel.

– Végül is, mi az, amit másként kellene csinálni ahhoz, hogy sikerüljön megugrani ezt az átállást?

– Egy ügyvezető például, aki 70 éves, nem biztos, hogy egymaga kiigazodik ebben. És azért nem, mert az állam ahelyett, hogy képezte, betanította volna őt, kiplakátolta az országot.

– Oktatóvideók kellettek volna?

– Dehogyis, bár felőlem az M1 óránként lejátszhatná az Ügyfélkapu Plusz regisztrációját bemutató kisfilmet. Azt a 2 perces videót, amit készítettek 2022-ben. Ha ezt megtette volna mondjuk szeptembertől kezdve, hogy minden órában egyszer lejátssza ezt a videót, akkor mindenki láthatta volna. És akkor hátha tudatosul, hogy mit kell csinálnia. Mert nem mindenki tudja ugyanezt az interneten megnézni. Nem tudja, hogy a mobiltelefonját erre is lehet használnia, de az is lehet, hogy nyomógombos a telefonja. Lehet, hogy nincs is internete.

– Ilyen edukáció viszont nem volt?

– Nem, és azt látjuk, hogy a lakosság erre nincs felkészülve, így muszáj lenne halasztani az átállást. Már csinált ilyet az állam. 2011-ben az Orbán-kormány háromszor is elhalasztotta az egyéni vállalkozók nyilvántartásba vételének digitalizálását. Még a Bajnai-kormány alkotta meg a törvényt, azután 2010 nyarán, a választások után indult el az egyéni vállalkozók nyilvántartásának digitalizálása, azelőtt a polgármesteri hivatalok tartották őket nyilván, ezt vették át az okmányirodák, és elkezdték azokat digitalizálni. Nagyjából mindig az érintettek fele jelent meg.

Kiszámolható, hogy 12,5 százalék maradt, akinek végül is törölték az egyéni vállalkozását. Ha most az elektronikus ügyintézésre kötelezettekből abszolválja a dolgot a fele, akkor ha elhalasztjuk, és megint elvégzi a maradéknak a fele, majd megint halasztunk, és megcsinálja a maradéknak a fele, már jobban állunk. Ráadásul 2027-ig ráérünk.

– Ön szerint miért ilyen fontos ez most?

– Mindenki hátsó szándékot lát mögötte, pedig csak az történik, hogy a kormánynál van néhány nagyon okos informatikus, és sürgetik a változtatást. Erre a miniszter úr beterjeszti, a kormány rábólint, bemegy az Országgyűlés elé, stb. Meg kell valósítani, csak nem jó az időzítés.

– 2025-öt írunk, és a digitális korszak már elkezdődött az 1990-es évek végén, 26-28 év után miért van, hogy a 60-70 éves generáció még mindig ennyire nehezen követi ezeket a változásokat? Ez számomra azért furcsa, mert ezek az emberek huszonvalahány évvel ezelőtt 40-50 évesek voltak.

– 2005-ben a Gyurcsány-kormány még a választásra készülve eldöntötte, hogy az Európai Unióban elindulunk a nagyfokú digitalizáltság felé. Jön az elektronikus ügyintézés hőskora, az első lépések erre vonatkozóan. 2006-ban vadul egyeztettünk és tesztelgettünk, hogy hogy néz ki ez az Ügyfélkapu, majd sikerült meggyőznünk őket, hogy ezt ne kapkodjuk el. Ez 2006 nyara, még nincs őszödi beszéd. Ott ülünk a minisztériumban, és győzködjük egymást, hogy gyerekek, ez nem lesz így jó, mert ez így nem fog átmenni, mert sokan papíron bérszámfejtenek, papíron könyvelnek. 2005-2006 még az Excel-tábla is komoly innováció volt. És meggyőztük őket. És a 2006. január 1-től tervezett elektronikus ügyintézést 2007-re halasztották.

Most, 2024-25-ben látjuk azt, hogy az állam hozzájárulna ehhez? Nem, hanem kiplakátolja az országot.

– Most is be kellene tanítani az embereknek?

– Ha százmillió forintot kaphatott volna a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és a Luca Pacioli Közgazdász Hallgató Egyesület, mi csodákat csináltunk volna az idősebb lakossággal.

– Mit?

– Olyan betanításokat lehetett volna csinálni a faluházakban, hogy csoda! Osztogattunk volna mobiltelefonokat, és nyilván elvártuk volna a nagyobb állami mobilcégektől, hogy ha elnyerünk 100 millió forintot, akkor 20 ezer forintért vehessünk egy okostelefont, nagy mennyiségben több ezer darabot, darabját 20 ezerért.

– Mennyiségi kedvezményre gondol?

– Igen. És ezeket kiosztottuk volna azoknak a lakosoknak, ahol látjuk, hogy erre van szükség, természetesen legalább két év internet-előfizetéssel.

– Ez a 100 millió forint hogyan arányulna a plakátkampányhoz?

– A becslésünk szerint a plakátkampány körülbelül 300 millióba kerülhetett. De ott van a norvég alap, amiből eleve lehetne ilyeneket csinálni.

– Van még olyan, vagy lesz még?

– A norvég alapot azért szüntették be, mert a kormány 2017-ben, ha jól emlékszem, attól félt, hogy a norvég alap pár tízmilliárd forintjával megnyerheti az ellenzék 2018-ban a választásokat. Most viszont annyira kell a pénz, hogy Lázárék újra elkezdtek velük tárgyalni, és elvileg február táján már megállapodnának. Ha elhalasztják az Ügyfélkapu átalakítását, és kinyílik a norvég alap, több milliárd forint nyílhatna meg erre a célra. És mi nem lopnánk el, hanem csodákat csinálnánk vele.

– Az Európai Unióban digitális Észtország az abszolút első. Ott az idősebb korosztály is tud élni ezekkel a lehetőségekkel. Ők hogy csinálták?

– A diákok oktattak, utána lehet nézni. Ugyanazt csinálnánk, amit ők. Tehát a diákokat vonnánk be, mi valószínűleg iskolaszövetkezeteken keresztül. Itt elsősorban a Luca Pacioli Egyesületre támaszkodnánk, de az iskolaszövetkezeten keresztül másokat is bevonnánk a programba, annak érdekében, hogy főleg a kistelepüléseken, zsákfalvakban minél több helyre tudjunk eljutni, és ott dokumentált módon legyen betanítás, és ha szükséges, akkor legyen mobiltelefon-átadás, és utána legyen nyomonkövetés.

Karikó Katalin 2023-ban Nobel-díjat kapott az mRNS-kutatások terén elért áttörő eredményeiért, de az út a tudományos világ csúcsáig közel sem volt zökkenőmentes. Élete és karrierje tele volt kihívásokkal, amiket újra és újra le kellett győznie, hogy végül igazi hőssé váljon.

Decemberben, amikor Karikó a svéd fővárosba utazott a díjátadóra, már a repülőn elkezdődött az ünneplés: a pilóta és az utasok is gratuláltak neki, mert mindenki tudta, miért ül azon a járaton. Önéletrajzi könyvéből az is kiderül, hogy a rengeteg siker mögött álló amerikai akadémiai rendszer sem olyan tökéletes, mint amilyennek tűnik. Karikó története így nemcsak inspiráló, hanem árnyalt képet is ad a tudományos világ működéséről.

Karikó Katalin ma, január 17-én ünnepli a 70. születésnapját, és a Blikknek korábban elmondta, hogy a jeles napot biztosan családi körben, Amerikában tölti. Az mRNS-kutatás Nobel-díjas úttörője szerint az unokáival sosem tud annyi időt együtt lenni, amennyit szeretne, ezért most minden percet kiélvez velük.

– idézte a kutató szavait a Nők Lapja.

Szabó Áron, a 26 éves táncművész neve sokaknak ismerősen csenghet. A fiatal tehetség már gyerekkora óta a táncnak szentelte életét, lenyűgöző koreográfiáival és energikus előadásaival rengeteg rajongót szerzett magának. Ám egy májusi napon minden megváltozott: Áron váratlanul összeesett, és az orvosok egy agresszív, műthetetlen agydaganatot, úgynevezett óriássejtes glioblasztómát diagnosztizáltak nála.

– írják Áron barátai, akik kétségbeesetten keresik a megoldást.

A magyarországi kezelések nem hoztak áttörést, de van remény!

Áronnak azóta két életmentő műtéte is volt, sugárkezelést és kemoterápiát kapott, és hihetetlen akaraterővel küzd a betegség ellen.

Már diagnózisának napján át is esett első, életmentő műtétjén, egy shunt-ot helyeztek be az életét veszélyeztető mértékű agynyomás csökkentésére. A bal agyféltekéjében, az életfontosságú működéseket irányító törzsdúcok mellett elhelyezkedő 4 cm-es tumorból egy héttel ezután mintát vettek, amely során az agya bevérzett, így újabb sürgős műtétre volt szükség.

A kórházban töltött hét alatt minden egyes nap készségeket tanult újra.

„Az étel szájáig való eljuttatása, a felülés az ágyban, jobb tenyere ökölbe szorítása, artikulációjának visszaállítása, mind mind egyre inkább ráébresztettek minket arra, hogy Áron fejében nincs helye a kérdéseknek és kétségeknek. Egy héten belül a kórház udvarán a saját két lábán jött felém, kaján mosollyal az arcán: látod, már ezt is tudom!” - írja egyik barátja.

Májusi két műtétje óta volt egy kórházi tüdőgyulladása, egy szövődményként kialakuló légmelle, megszámlálhatatlan rehabilitációs foglalkozása, mindennapos sugárkezelésre járt 6 héten keresztül, kemót kapott és kap, és együtt él a ki nem műthető rosszindulatú daganattal. Mozgástartományának nagy részét visszaszerezte, napról napra erősödik. Igyekszik újratanulni az olvasást és az írást, művészetterápiára jár, különböző gyógyszeres és mentális technikákkal tesz minden nap magáért, és a gyógyulásáért.

Egy személyre szabott vakcina kifejlesztésére van lehetőség, ami Áron saját immunrendszerét aktiválná a daganat elpusztítására. A terápia ígéretes, a korábbi kezelések eredményei alapján szignifikánsan meghosszabbíthatja a túlélést a glioblasztómában szenvedő betegeknél.

35 millió forint: ennyibe kerül Áron esélye az életre!

A külföldi kezelés azonban rendkívül drága: 85.000 euróba, azaz körülbelül 35 millió forintba kerül. Ez az összeg egy átlagember számára szinte elérhetetlen, de Áron barátai hisznek az összefogás erejében.

Hozzáteszik, Áron nem csak egy tehetséges táncművész, hanem egy érzékeny, intelligens, humoros fiatalember, aki mindig ott volt, ha valakinek szüksége volt rá. „Mindig éppen azzal van melletted, amire szükséged van - hol racionális értelmezéseivel, hol pedig néma, de mérhetetlen biztonságot sugalló csendjével és bizalmas, meleg ölelésével.”

Két nap alatt 6,3 millió forint gyűlt össze Áron kezelésre, vagyis a szükséges összes 18%-a. Ha te is segítenél, KATTINTS IDE.