SZEMPONT
A Rovatból

A Trump-család kriptobiznisze ontja a pénzt - így válik magánvállalkozássá a politika

Miközben Trump exkluzív vacsorán látta vendégül a kriptovalutájából legnagyobb tételben vásárlókat, fiai hatalmas pénzt keresnek egy kriptocéggel. Egyes becslések szerint Trumpék már félmilliárd dollárnál is többet kaszálhattak a kriptopiacon.


Csütörtökön Donald Trump együtt vacsorázott kriptovalutájának 220 legnagyobb tulajdonosával, sőt, 25 VIP vendég meghívást kapott, hogy pénteken megnézzék a Fehér Házat is. Már az esemény bejelentésére több mint 70 százalékkal megugrott Trump kriptovalutájának árfolyama. A két eseményen való részvételhez a Trump-kriptovalutát vásárlók körülbelül 148 millió dollárt költöttek az Inca Digital kriptovaluta-cég szerint- írja a Guardian.

A New York Times szerint a meghívott vendégek között kínai milliárdost, korábbi kosárlabdasztárt és számos konzervatív befektetőt is talált. Miközben ők megérkeztek az elnök glofklubjába, odakint dühös tüntetők skandálták, hogy „a demokrácia nem eladó”, és hogy „le a kripto-korrupcióval”.

A düh nem véletlen, a Trump-család ugyanis az elmúlt hónapokban elképesztő profitra tett szert kriptovalutával kereskedő cégeken keresztül. Az üzletet az elnök fiai irányítják.

A világgazdaság Trump kriptovállalkozásainak játszótere lett?

A Trump és fiai által tavaly gründolt kriptocég, a World Liberty Financial példátlan módon törölte el a magánvállalkozás és a kormányzati politika közötti határokat a modern amerikai történelemben - állapítja meg elemzésében a New York Times. A lap több olyan esetet is kiemel, amiből az látszik, hogy Trumpék kriptopiaci érdekeltségei - az elnök fiai és üzlettársaik révén - sajátos alkukat igyekeznek kötni más, digitális valutákkal kereskedő vállalatokkal.

A cél végeredményben a Trump név, közvetve pedig az elnöki befolyás pénzre váltása, eddig nem látott megoldással: kriptovaluta-kereskedelemmel. A World Liberty azt ajánlja az általa megkeresett kriptovállalkozóknak, hogy kölcsönösen vásárolják egymás digitális érméit, amivel - rövid távon legalábbis - felverik azok árfolyamát.

A rendkívül volatilis kriptovalutapiac lényege az, hogy a magánszemélyek vagy cégek digitális valutákat – például Bitcoint, Ethereumot vagy más, blokklánc-alapú tokeneket – vásárolnak és adnak el különböző árfolyamokon, abban a reményben, hogy a vétel és az eladás közötti különbségen nyereség keletkezik. A kereskedés történhet centralizált tőzsdéken (pl. Binance, Coinbase), decentralizált platformokon, vagy közvetlenül a felhasználók között.

Óriási árfolyamnövekedés történt az elnökválasztás után

Emlékezetes, hogy a Donald Trump újraválasztását követő hónapokban jókorát nőtt a krpitovaluták értéke, amit remekül szemléltetnek az első és legdrágább érme árfolyamváltozásai. A Bitcoin (BTC) egy egységével a 2024-es amerikai elnökválasztás napján 68 700 dollár (közel 25 millió forint) körüli értéken kereskedtek, ami Trump győzelmének másnapján 75 400 dollárra (kb. 27 millió forintra) ugrott, majd folyamatos, intenzív emelkedéssel 2025 januárjára meg sem állt 110 ezer dollárig (majdnem 40 millió forintig). Bár a tetőzés után február-márciusban jött egy - viszonylag kiszámítható - zuhanás, a BTC értéke május elejére visszakapaszkodott 100 ezer dollár közelébe, tehát erős, bő 30 százalékos pluszban tartja azokat a befektetőket, akik az amerikai elnökválasztás idején vásároltak belőle.

És a Bitcoin a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező kriptovalutája, így gyakran irányadó eszközeként tekintenek rá.

A legtöbb ún. „altcoin” (alternatív kriptovaluta) árfolyama erős korrelációban áll a BTC mozgásával. Ha az ára emelkedik, jellemzően az altcoinoké is nő, és ugyanez történik fordított helyzetben: a BTC árfolyamesése lentebb taszítja az altcoinok értékét. Ez részben befektetői pszichológiával, részben likviditási és tőkebeáramlási mintákkal magyarázható. Amit nagyban befolyásolhat a politika, főleg, ha olyan irányokat ígér, amilyeneket Trump a kampányban.

A Bloomberg korábban kifejtette: az újraválasztott amerikai elnök és a republikánus kongresszusi többség pozitív hatást gyakorolt a kriptovaluta-piacra, hiszen Trump ígéretet tett arra, hogy megszünteti az ágazat elleni fellépéseket, támogatja a BTC-bányászatot az Egyesült Államokban, illetve leváltja az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnökét. Utóbbi az addigi vezető, Gary Gensler 2025. január 20-ai, tehát az új elnök beiktatásával megegyező napon történt lemondásával lényegében bekövetkezett. A helyére a Trump által jelölt Paul Atkins egykori SEC-biztos ült, aki az NPR szerint a kriptovaluták iránti kedvező hozzáállásáról és arról ismert, hogy sokat lazítana a kriptopiac szabályozásán. Mindezek az intézkedések növelték a befektetői bizalmat és hozzájárultak az árfolyamok emelkedéséhez - komoly hasznot hajtva a World Libertyn keresztül az elnök családjának.

Trumpék így tettek szert busás haszonra a kriptopiacon

A The New York Times megtudta, hogy az elnök családi cégének képviseletében egy bizonyos Zachary Folkman, avagy „ZMoney” korábban megkeresett egy kajmán-szigeteki, fiatal kriptocéget azzal a „partneri” ajánlattal, hogy kezdjék el vásárolni egymás digitális érméit, ami erősítené a startup nyilvános megítélését és kölcsönösen növelné a digitális érméik árfolyamát.

Folkman a cégnek írt üzenetében azt állította, hogy más partnerek akár 10-30 millió dollár értékben is éltek ugyanezzel a visszautasíthatatlannak tűnő ajánlattal.

A kajmán-szigeteki startup nem érezte annak, elküldte Folkmant, ahogy a cégvezetők szerint több más hasonló vállalat is, amely ugyanilyen megkeresést kapott a World Libertytől. Úgy vélték, az ajánlat etikátlan, hiszen lényegében a Trump név eladását jelenti, de közben az üzlet titokban marad a nyilvánosság előtt.

Ettől függetlenül a World Liberty vezetői sikeresen kötöttek hasonló megállapodásokat más cégekkel, miközben világszerte árulták a saját érméiket, és több mint 550 millió dollárnyi (közel 200 milliárd forintnyi) eladást értek el.

Ennek jelentős része aztán a Trump családhoz került.

Nyilvánvaló, hogy a visszatérés a Fehér Házba új lehetőségeket nyitott az újraválasztott elnök számára, aki a politikai hatalmát immáron könnyen pénzzé teheti – a közösségi média cége (Truth Social) és új külföldi ingatlanügyletei mellett a kriptopiacon is.

Komoly összeférhetetlenségi kérdések merültek fel

A World Liberty, amely főként egy Trump családi vállalat tulajdonában áll, évszázados elnöki normákat töröl el azzal, hogy összemossa a magánérdekeket a kormányzati politikával - vezeti le a Times. Trump nemcsak jelentős kriptokereskedővé vált, hanem egyben az iparág legfőbb szabályozója is lett. A második ciklusa alatt nem egyszer olyan módon használta az elnöki hatalmat, hogy kedvezzen a kriptoiparnak – így lényegében a saját cégének is –, pedig korábban évekig csak drogkereskedők és csalók menedékének nevezte a digitális valutákat.

Ezt valamiért nem vette magára a két fia, Eric és ifjabb Donald, akik a Capitolium 2021. januári ostroma után váltak kriptobarát vállalkozókká.

Erre jó okuk volt: a több halálos áldozatot követelő zavargások után - amiért a közvélemény egy része közvetlenül az elnököt teszi felelőssé - a Trump név már nem cseng olyan szépen hagyományos üzleti körökben, így az ingatlanpiacon sem, ahol a család korábban aktívan tevékenykedett. Ez a körülmény rögtön kívánatosabbá tette számukra a Biden-kormányzat idején közel 100 szankciós eljárással szembesülő kriptoipart, amely többmillió dolláros kampányadományokkal támogatta Trump újraválasztási kampányát, nyilván abban a hitben, hogy vele elkerülhetőek a büntetések, hiszen az akkori elnökjelölt maga is érdekelt a kriptopiacon.

Ettől kezdve Trump már szóba sem hozta korábbi fenntartásait a kriptovalutákkal szemben, sőt, egy tavaly júliusi Bitcoin-konferencián megígérte, hogy az Egyesült Államokat „a bolygó kriptofővárosává” teszi.

Két hónappal később aztán bejelentette, hogy fiaival együtt belép a kriptopiacra a World Liberty Financial nevű vállalkozással.

Óriási pálfordulás ez, amelynek folyományaként kriptobarát személyeket nevezett ki különböző kormányzati pozíciókba és megszüntette az Igazságügyi Minisztériumban kriptobűnözés elleni munkacsoportját. Mindeközben a Times nyomozása alapján úgy tűnik, a World Liberty gyors felemelkedése, valamint Trump kriptoszkeptikusból iparági támogatóvá válása több összeférhetetlenségi problémát felvet.

A vállalat ugyanis közvetlenül profitált Trump hivatalos lépéseiből, például abból, hogy bejelentette egy szövetségi kriptotartalék létrehozását, benne egy olyan digitális valutával, amelybe a cége is befektetett.

Az szintén problémákat sejtet, hogy a cég külföldi, például izraeli és hongkongi befektetőknek ugyanúgy értékesítette a kriptovalutáit, mint amerikaiaknak. Ezzel az a gond, hogy előbbiek között több is akad, akinek a vállalatát az amerikai kormány csalással vádolta meg, és egyről a Times kiderítette, hogy felfüggesztették vele szemben az eljárást, miután milliókat fektetett a World Libertybe. Mintha megvette volna, hogy a Trump-adminisztráció békén hagyja - amit persze a cég szóvivője mereven tagad. David Wachsman szerint ezek csak „kölcsönös befektetési megállapodások”, amelyekért cserébe „soha egyetlen befektető vagy partner sem kért politikai szívességet”, és ők sem fogadnának el ilyesmit.

A kriptocég tovább nyomtatja a pénzt Trumpéknak

Úgy tudni, a World Liberty legalább öt startupnak ajánlott kriptocsere-megállapodást úgy, hogy a Trump névre hivatkozva gyakorolt rájuk nyomást, rábeszélve őket a minél magasabb összegű befektetésekre. És ezek az üzletek egyre komolyabb aggodalmat keltenek a tapasztalt szereplők körében. Egyikük, Andre Cronje, a SonicLabs nevű kriptocég alapítója egyenesen az iparág „szégyenfoltjának” nevezte a gyakorlatot.

A World Liberty üzletei közvetlenül Trumpékat gazdagítják. A cég 60 százalékát egy családi vállalat birtokolja, és a weboldaluk szerint 75 százalékban részesednek a bizonyos érmék eladásaiból származó bevételekből.

Trump hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenségi törvények nem vonatkoznak rá, és hivatalos intézkedéseiért széleskörű mentességet élvez, míg egy szóvivője azt hangoztatta, hogy az elnök vagyona egy „gyermekei által kezelt vagyonkezelő alapban van”, így „nem áll fenn összeférhetetlenség”. Pedig ez az alap közvetlenül is jövedelmet biztosít Trumpnak.

A World Liberty támogatóit szintén nem különösebben aggasztja az összeférhetetlenség. Egyikük, Konstantin Kuznetsov, akinek gibraltári székhelyű cége egymillió dollár értékben vásárolt World Liberty érméket, azt nyilatkozta, „Trump rengeteg pénzt akar keresni a kriptoval, és mi is csatlakozhatunk ehhez a hullámhoz”.

Ami pedig a cég ügyvivőit illeti, finoman szólva sem tűnnek makulátlan üzletembereknek. Folkman a húszas éveiben olyan céget vezetett, amely jó pénzért magányos férfiakat oktatott nőkkel való ismerkedésre, míg Chase Herro marihuána birtoklása miatt börtönben is ült. E két remek fickó évekig dolgozott együtt a World Liberty előtt: árultak béltisztító készítményeket és gyors meggazdagodási tanácsokat, mielőtt a kriptoipar felé fordultak. 2022-ben Herro a TerraUSD nevű valutát „a valaha volt egyik legmenőbb eszköznek” nevezte, amivel befektetőket húzott be, de a valuta egy hónap alatt összeomlott: 377 forintról 4 forintra esett az értéke és azóta is purgatóriumban lebeg. Ha mindez nem lenne elég, a két üzletember legutóbbi közös vállalkozása, a Dough Finance tavaly júliusban hackertámadás áldozata lett, amely során körülbelül 730 millió forintnyi értéket loptak el.

Nem ment át Trump kriptopiaci kezdeményezése a szenátuson

Trumpék nagyon szeretnék még jobb helyzetbe hozni a családi vállalkozásukat egy törvényjavaslattal, amely azt célozza, hogy egységes szövetségi keretrendszer jöjjön létre az ún. stabilcoin kibocsátók működésére az Egyesült Államokban.

A stabilcoin olyan kriptovaluta, amelynek értékét valamilyen valós pénzügyi eszközhöz – például amerikai dollárhoz, euróhoz vagy aranyhoz – kötik. Ez azt jelenti, hogy az adott stabilcoin mindig az adott eszköz értékét tükrözi (ilyen pl. az USD Coin, amelynek egy egysége folyamatosan egy dollárt ér), vagyis nagyban különbözik az erősen ingadozó árfolyamú hagyományos kriptovalutáktól.

A stabilcoin célja, hogy a digitális pénz előnyeit (pl. gyors és olcsó átutalás) ötvözze a hagyományos pénzek stabilitásával. Gyakran használják online kereskedelemben, pénzküldésre vagy más kriptovaluták közötti átváltásra, ami gyorsabban realizálhatóvá teszi a hasznot, hiszen lényegében ugyanolyan stabil - csak éppen digitális - fizetőeszköznek tekinthető, mint a hagyományos pénz.

A stabilcoinok a kriptovaluta-iparág gyorsan növekvő területét képezik, amelyek jelentős nyereséget hoztak több piaci szereplőnek.

A Trump által erőltetett törvénytervezet, ami kisimította volna a siker felé vezető utat a stabilcoin-kibocsátók számára, nem győzte meg az amerikai szenátus demokratáit. Szerintük az egész csak arról szól, hogy az elnök még jobban járjon, ezért módosításokat szeretnének látni, mielőtt átengedik az új törvényt.

Az aggodalmuk nem alaptalan, hiszen nem nehéz összefüggést találni a törvénytervezet és a World Liberty nemrég bejelentett saját stabilcoinja, az USD1 kibocsátása között, ami komoly lendületet kapott, miután Trump cége bejelentette, hogy egy Egyesült Arab Emírségekben lévő befektetési alap 2 milliárd dollár értékű USD1-et használ fel arra, hogy részesedést vásároljon a világ legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjében, a Binance-ben.

Az AP News közölte, hogy jogszabálytervezet jelen formájában megbukott: a szenátus május 8-án 49-48 arányban leszavazta, ami komoly vereség Trumpnak, hiszen a kriptopénz-iparág jelentős összegeket fordított a tavalyi választásokra.

Bár néhány demokrata is egyetértett abban, hogy szabályozásra van szükség, Trump intenzív kriptoipari jelenléte bonyolítja a jogszabály útját. És nem csak a saját stabilcoin, hanem olyan ötletek miatt is, mint egy mém érme elindítása, amely a Chainalysis blokkláncelemző cég szerint az év eleje óta több mint 320 millió dollárt termelt a készítőinek, és Trump azzal promózta, hogy május 22-én tartott gálavacsorát, hogy azokat hívja meg, akik a legtöbbet vásárolják belőle.

A demokraták többek között olyan módosításokat akarnak látni a törvényben, amit határozottan tiltja megválasztott tisztségviselőknek és családtagjaiknak, hogy stabilcoin-üzleti vállalkozásokat birtokoljanak, irányítsanak vagy népszerűsítsenek.

„A szenátus ne fogadjon el olyan törvényt, amely elősegíti Trump lélegzetelállító korrupcióját, megtölti a zsebét, és más megválasztott tisztségviselőket is erre bátorít” – mondta Elizabeth Warren massachusettsi szenátor.

A törvényjavaslat csak akkor léphet tovább, ha a két párt megállapodásra jut. Mark Warner virginiai demokrata szenátor, aki részt vesz a jogszabály egyeztetésében, a szavazás után jelezte, hogy folytatja a munkát. Ő egyike volt annak a kilenc demokrata szenátornak, akik egy nemrég kiadott közleményben jelezték: nem támogatják a jogszabályt, amíg az nem tartalmaz szigorúbb rendelkezéseket többek között a pénzmosás, a külföldi kibocsátók és a szabályszegések elszámoltathatósága kapcsán.

A közlemény ugyan nem említi Trump nevét, de elég nyilvánvaló, hogy elsősorban miatta és a politikai döntéseket egyre jobban befolyásoló személyes üzleti érdekek miatt ellenzik a törvény átengedését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: