A szívem szakad meg a dusnoki babáért és a szüleiért, de a hatóságok nem tehettek mást
A gyermeküket szerető szülők egyik rémálma, hogy a kicsit elvesztik a tömegben vagy valaki elveszi, elrabolja tőlük, és nem láthatják többé.
Ez rémálom öltött testet Dusnokon január 22-én, amikor a hatóságok a rendőrök segítségével vitték el a kisbabát, akit nem akartak a szülei anyakönyveztetni.
Bizonyára ti is olvastátok azt a cikkünket, amelyben beszámoltunk róla, hogy településen szeptember elején otthon született egy baba, de kéthetes kora óta nem tudtak róla semmit. A védőnő utánanézett, és kiderült, hogy a szülők még terhesgondozáson sem jártak soha; az is felmerült, hogy esetleg a kötelező védőoltásokat sem kívánják beadatni.
Miért nem akarták anyakönyveztetni a picit? "Amúgy semmilyen állami támogatást nem kértünk soha sehol, és a továbbiakban sem akarunk semmilyen gyest, családi pótlékot felvenni, ugyanis szabad embernek szültük a gyermekünket. A jegyző elkezdte küldözgetni a családsegítőket, hogy menjünk be anyakönyveztessük, ez csak egy papír. Mi azonban tudjuk, hogy nemcsak erről van szó, hanem hogy lemondunk a gyermekünkről, és átruházzuk a tulajdonjogot Magyarországra" - írták erről a szülők a levelükben.
Az RTL Klubnak később azt mondták, a természetességre törekedtek a természetes otthonszüléssel is, és ez nem papírok függvénye. Valamint hogy elvesztették a bizalmukat a hivatalokkal szemben, hogy a kérdéseikre nem válaszol senki, csak azt mondják, hogy ezt vagy azt kell tenni.
Borzasztó, hogy rendőrök segítségével vitték el a fiatal pár négy hónapos kisbabáját. Képtelen voltam végignézni vagy akár végighallgatni az erről szóló felvételt, és rettentően sajnálom a szülőket. De a hatóságok nem tehettek mást.
Több olyan tragédia is történt a közelmúltban, ami miatt úgy vélhették, hogy ez a helyes megoldás, akkor is, ha drasztikusnak tűnik.
Mi is írtunk annak idején a gyöngyösi esetről: 2016 májusában éhen halt egy másfél éves kislány, testsúlya halálakor annyi volt, mint egy (egészséges) újszülötté: 3,4 kg. A bíróság megállapította, hogy
a gyöngyösi szülők 2015 júliusától a 18 hónapos gyermek haláláig elzárkóztak mindennemű kapcsolattartástól, amellyel kiskorú gyermekük egészségi állapotára fény derülhetett volna, így az orvosi és a védőnői ellátástól, továbbá minden szociális beavatkozástól is.
Nem vitték sem orvoshoz, sem védőnőhöz a kislányukat, és gyakorlatilag a lakásba zárkózva éltek.
Vagy ott volt a 2013-ban halálra éheztetett, másfél éves agárdi kisfiú iszonyatos tragédiája is. A gyermek jó anyagi körülmények között élő családba érkezett, ahol a szülők és a nagyszülők egy házban laktak. A kicsi mégis meghalt, halálakor súlyosan alultáplált volt.
Abban az ügyben első fokon bűnösnek mondták ki a család által fogadott természetgyógyászt és a gyerekorvosukat is, és a gyermekorvos ügyvédje azzal védekezett, hogy ha a védence szólt volna a gyermekvédelemnek, szerinte akkor sem történt volna semmi.
De sokan hallottak már annak a csecsemőnek az ügyéről is, aki hathetesen halt meg 2013. január 8-án. A boncolási jegyzőkönyv szerint a K-vitamin hiánya okozta agyvérzés miatt halt meg. A gyermek legális otthonszüléssel jött a világra, azonban születése után nem kapta meg a kötelező és szükséges K-vitamin adagot. Ez a vitamin elsősorban azért fontos, hogy megakadályozza a vérzékenységet az újszülötteknél. Ha elmarad a beadása, az súlyos esetben agyvérzéshez, gyomor- vagy bélrendszeri vérzéshez is vezethet.
A három esetben a közös vonás az, hogy a szülők megtagadtak valamilyen ellátást a gyermeküktől, és az, hogy a tragédia után a közvélemény felzúdult, és sokan azt kérdezték: miért nem léptek a hatóságok? Hát most léptek. Keményen, de léptek.
Úgy ítélték meg, hogy akadnak olyan kérdések, amelyekben nem dönthetnek önkényesen a szülők. És ilyen többek közt a kicsi egészségügyi ellátáshoz való joga. Ezt a jogot viszont csak akkor lehet gyakorolni, ha a baba rendelkezik személyazonossággal, tudni lehet, hogy hol lakik, kik nevelik, hogy hívják, mennyi idős, stb. És az is fontos információ, hogy azok akik nevelik a kicsit, megfelelően táplálják-e, beadatják-e azokat a védőoltásokat, amelyek bizonyos betegségek súlyos egészségügyi következményeitől óvják meg, illetve esetleges betegsége estén a baba megkapja-e a szükséges gyógyszereket és orvosi ellátást. De az sem elhanyagolható kérdés, hogy ne adj'Isten bármilyen baj esetén a szülők igazolni tudják-e egyáltalán, hogy a baba valóban az ő gyermekük.
A hatóságoknál dolgozók nem láthatnak a kőkerítések és a házfalak mögé. Így ha semmilyen kapcsolatuk nincsen egy néhány hónapos gyerekkel és annak szüleivel, joggal kezdenek aggódni. És lépnek, még mielőtt újabb tragédia történhetne.
