A délutáni alvás akár betegségre is utalhat – kiderült, mire kell ügyelni

A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.

Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.

Nem csak a palatetőben leselkedik veszély: sok magyar kertben a kerítéselemek, kerti szegélyek vagy akár a virágládák is tartalmazhatnak azbesztet. A legnagyobb probléma azonban nem a meglétük, hanem a fúrás, vágás, csiszolás okozta por.

Sokan nem is gondolnák, de a rendkívül időtállónak számító azbesztcementből korábban nemcsak hullámpalát, hanem kerítéselemeket, különféle udvari építményeket, sőt kerti szegélyeket és virágládákat is gyártottak – írja a Dívány. Ezekből ma is számos található országszerte a kertekben, mivel az anyag évtizedekkel később is használatban maradt.

A szabályozás egyértelműen tiltja a veszélyes anyagok roncsolását: „tilos az azbeszttartalmú anyagokat vágni, fúrni, csiszolni vagy bármilyen módon roncsolni.”

Éppen ezért, ha egy régi épületnél felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja, nem ajánlott saját kezűleg nekilátni az eltávolításnak. A biztonságos kezelés speciális technológiát, megfelelő védőfelszerelést és minden esetben szakember közreműködését igényli.

Bár az azbeszt felhasználását Magyarországon már 2005 óta tiltják, a korábban beépített anyagok továbbra is jelen vannak. Ez nemcsak az épületekre, hanem a közműhálózatra is igaz: egyes településeken még ma is működhetnek korábban kiépített azbesztcement vízvezeték-szakaszok.

Idén tavasszal a Szombathelyen mért, határérték feletti azbesztszennyezés országos üggyé nőtt, és rövid idő alatt több városban is vizsgálatok indultak. Sopronban május elején az akkreditált labor tremolit típusú azbeszt jelenlétét igazolta, majd május végére önkormányzati bejelentés szerint 34 vizsgált útszakaszból 19-ben találtak azbesztet. Más településeken akadtak gondok: Zalaegerszegen május elején egy parkolóban igazolták az ausztriai eredetű szennyezést, a porzás csökkentésére ideiglenes lefedéssel reagáltak. Május közepén Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az osztrák bányatulajdonossal a Magyarországra irányuló értékesítés leállításáról is.

Via Sokszínű Vidék

Április közepére az RSV vette át a vezetést a súlyos légúti megbetegedések között: a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti fertőzések (SARI) közel harmadáért felelt, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya. A legsúlyosabban az öt év alattiakat sújtotta a vírus.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint április közepén a súlyos légúti fertőzések miatti kórházi kezelések 32,8 százalékáért volt felelős a légúti óriássejtes vírus – írta az EgészségKalauz.

Egy hónappal korábban, március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka bizonyult RSV-pozitívnak. Ezzel szemben az influenza 5, a COVID pedig csupán néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban.

A vírus főként az alsó légutakat támadja, ezért a még éretlen tüdővel és fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes, náluk gyakori az intenzív osztályos kezelés.

Az Európai Unió 19 országában már finanszírozott program keretében elérhető ez a korszerű módszer, amely akár 80-90 százalékkal is csökkentheti a gyermekkori kórházi esetek számát.

Magyarország azonban jelenleg azon mindössze hét uniós ország egyike, ahol még nincs finanszírozott RSV-megelőzési program. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisban minisztériumi döntésre terjesztette fel egy innovatív RSV elleni készítmény társadalombiztosítási befogadását.

Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója a vírus súlyát emelte ki. „Nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy az RSV a csecsemő- és kisgyermekkori légúti megbetegedések egyik legfontosabb kórokozója. Az egy év alatti gyermekek körében a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás vezető oka, az öt év alattiak alsó légúti fertőzései miatti kórházi kezelések közel negyedéért felelős” – mondta.

A veszély nemcsak a koraszülötteket érinti.

Nagy Lívia, az egyesület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen betegség az egész családot megterheli. „Az RSV nemcsak a gyermek betegsége, hanem az egész családot érintő krízishelyzet. Amikor egy csecsemő légzéstámogatásra vagy kórházi kezelésre szorul, a szülőkben egyszerre jelenik meg a félelem, a tehetetlenség és a kérdés: vajon tudhattunk volna-e többet a megelőzés lehetőségeiről?”

Az RSV-szezon minden évben már szeptemberben elindul és egészen április közepéig tart. Általában minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik rajta Magyarországon.

A szakmai szervezetek szerint a megelőzési lehetőségek bővítése, az újszülöttek minél szélesebb körű immunizálása egyszerre járulna hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez és a csecsemők védelméhez.