9 dolog, amivel elkergetnek bennünket a munkahelyről
Sokszor panaszkodnak arról vállalatvezetők, hogy a legjobb alkalmazottaik mondanak fel. Pedig lehet, hogy nem is a munkahellyel van a gond, hanem a főnökkel. A szomorú az, hogy könnyen elkerülhetőek lennének ezek a kilépések, ha a munkahelyi vezető is hajlandó lenne egy kicsit többet tenni a beosztottjaiért.
Íme 9 dolog, amivel egy főnök akaratán kívül elérheti, hogy felmondj. Ám amiken változtatni lehet, sőt érdemes.
1. Túl sok munkát sóz a kolléga nyakába
Régi tény, hogy azokat terhelik tovább, akik a legtöbbet húznak. Ám a dolgozók a túlzott dolgoztatóstól egy idő után kiégnek, elfásulnak. A beosztott csak azt érzi, hogy őt büntetik, már megint neki kell még azt a plusz feladatot is ellátnia, míg a másik kolléga lazán elücsörög. Persze, hogy egy idő után besokall és inkább keres másik helyet, ahol nem hajszolják agyon. Átmenetileg egy magasabb fizetés, vagy egy magasabb pozíció segíthet a munkakedvének, ám az sem menti meg attól, hogy kifáradjon, sőt előbb-utóbb hibázzon.
2. Nem kap megfelelő erkölcsi és anyagi elismerést a munkavállaló
Mindenkinek jólesik, ha észreveszik mások, hogy mennyit és milyen jól dolgozott. Így van ez a munkahelyen is. A beosztottat ösztönzi egy jó szó, egy dicséret. Persze még jobban esik, ha mindez anyagiakban is megmutatkozik. Egy főnöknek éppen ezért érdemes figyelni, hogy ki mit és hogyan végez el, és egy-egy sikeres projekt, vagy jól sikerült akció után megtalálja a módját a plusz elismerésnek.
3. Nem törődik a főnök a beosztottakkal
A főnök-beosztott viszony meghatározó lehet a hosszútávú együttműködésben. Sokan azért változtatnak munkahelyet, mert nem tudnak sehogysem kijönni a főnökükkel. A jó menedzser nemcsak a profi munkavégzést várja el, hanem odafigyel az illető személyiségére is. Érzelmileg is figyel rá, ha sikere van, vele örül, ha nehéz időszakot él át, akkor együttérző vele. Éppen ezért érdemes néha nem csak a konkrét munkafeladatokról beszélni, ám arra is érdemes figyelni, hogy ne legyen túlságosan haveri a viszony.
4. A főnök megbízhatatlan, nem következetes vezető
A beosztottaknak fontos, hogy főnöke kiszámítható, megbízható, következetes legyen. Ha nem tartja be ígéreteit, ha össze-vissza utasításokat ad, ha más mond egy-egy kollégáknak, akkor hamar elveszíti a tekintélyét. Sőt, hiteltelen, megbízhatatlan lesz, akiről azt gondolják majd, hogy ő sem tudja igazán, hogy mit is akar.
5. Nem megfelelő embert vesz fel, vagy léptet elő
A jó munkaerő szívesebben dolgozik hasonlóan gondolkodó, ténykedő kollégával. Aki húz, keményen odateszi magát, jó néven veszi, ha a többiek is hasonlóan álljanak a munkához. Ám ha a főnök olyat vesz fel új munkatársnak, aki nem így működik, az lelohasztja a munkakedvet, a lelkesedést. Sőt, ha egy ilyet léptetnek elő, az kifejezetten bánthatja az addig kiemelkedően jól dolgozót.
6. Nem engedi, hogy lelkesedéssel dolgozzanak a kollégák
Vannak vezetők, akik nem szeretik, ha beosztottjaik tágabb kereteket szeretnének maguknak. Ugyanis a jól teljesítő, lelkes munkatársak szenvedélyből végzik dolgukat. Ilyenkor pedig előfordulhat, hogy nem csak a szűken vett munkájukkal foglalkoznak, hanem még többet, még alaposabban akarnak munkálkodni. Akit szabadon hagynak szárnyalni, az jóval többet, alaposabban és eredményesebben tud teljesíteni, mint akit korlátok közé szorítanak.
7. Nem fejleszti a beosztottak képességeit
A vezetők egy része azt hangoztatja, hogy megbízik a munkatársaiban, azok képességeiben, és hagyja őket önállóan dolgozni. Ám egy jó főnöknek az is a feladata, hogy odafigyeljen a kollégákra, elmondja nekik, hogy mit gondol, tapasztal a munkájukról. Az ilyen véleményezés ugyanis megerősítheti őket, vagy felhívhatja a figyelmüket arra, hogy mit érdemes még javítani.
8. Nem használja ki a munkatársak kreativitását
A tehetséges, jó munkaerő szereti azt, amit csinál. Sőt, szereti megkeresni az újabb lehetőségeket, amikkel ő is, a munkahelye is előbbre léphet, fejlődhet. Ha a vezető ezt nem látja be, és inkább korlátozza, csak hogy ne kelljen neki is gondolkodni, vagy dönteni a dologról, az sokat veszíthet. A kolléga pedig belefásul, megunja a munkáját és új helyet keres esetleg magának.
9. Nem tud szellemi kihívást nyújtani a kollégáinak
A dolgozók szeretik az új feladatokat. A jó főnök pedig igyekszik olyan munkát adni, ami szellemi kihívást jelenthet, teljesítése erőfeszítést igényel, de megoldható. Sőt, a menedzser maga is odafigyel, támogatja a kollégát abban, hogy a kitűzött célt elérje. Ha csak a megszokott, monoton feladatok jutnak minden napra, az előbb-utóbb unalmassá teszi a munkát, és az illető új utakat fog keresni.
Forrás: huffingtonpost
Egyre több munkát várnak el azonos munkabérért.
Nem a valódi teljesítmény alapján léptetik elő a kollégákat.
Egyre kevesebb a juttatás, csökken a bér reálrétéke, míg a munka mennyisége nő.
Nem a hirdetésben, vagy az interjún ígért feladatot kapja az illető.
Olyan plusz teljesítményt várnak el, amit már sem az illető, sem az ő családja nem tolerál.
Egy feladatra kiválasztásban az életkort vagy az illető nemét veszik figyelembe, nem a tudását.
Hátrányba kerülnek a gyerekes anyukák.
A képzést munkaidőn kívül, sokszor az egyén költségére képzelik el.
Az értékelésnél csak a hibákat sorolják fel.
A felső vezetők nem ellenőrzik a középvezetők viselkedését a beosztottakkal.
Kihasználják a munkavállaló szorult helyzetét.
Sokan azt hiszik, csak akkor hatékony a munka, ha kriptahangulat van a munkahelyen.
Nem biztosítanak megfelelő munkaeszközöket, de szóvá teszik, ha lassú a munka.
Egymásnak ellentmondó utasításokat kapnak a dolgozók a középvezetőiktől.
Lehurrogják az összes ötletet, kezdeményezést, ami működőképesebbé tenné a céget.
Meghallgatják a pletykákat, és annak igazságtartalmában szemernyit sem kételkedve döntenek emberek sorsáról.
Néhányan mással végeztetnek el nehéz feladatokat, és ha jól sikerül, ők zsebelik be a dicsőséget.
Kommentben várjuk a ti tapasztalataitokat is!
